Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-21 / 34. szám
Thursday, August 21, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ LEVÉL A KONFERENCIÁHOZ MUNKÁSTÁRSAK, SEGÍTSÜNK . . .! A Országos Lapkonferenciára máris sok nagyjelentőségű ajánlat érkezett a lap sorsát szivükön viselő olvasóinktól, bizonyítékául annak, hogy elgondolásaikkal, ajánlataikkal, még jobbá, szebbé, kívánatosabbá óhajtják tenni a munkássajtót, hogy az események igazi arcát mutatva, szélesebb körben szolgálhassa a felvilágosítás nagy — és nagyon is szükséges munkáját. Sok hasznos és jól átgondolt tanács érkezett be mostanáig, amelyek megkönnyítik olvasóink munkáját, a küldendő delegátusokkal való előzetes megbeszéléseket. Legkimeritőbb és körültekintőbb mostanáig a los-angelesi kerületi konferencia megbeszélése és összefoglalása volt, amely kiterjeszkedve a lap fenntartásának úgy szerkezeti, mint politikai és anyagi részleteire, lehetőségeire, értékes szolgálatot tett ezen a téren. Ismétlések és Írásom hosszuranyujtása elkerülése végett, használom a gyenge szónokok értelmes és sohasem unalmas véleménynyilvánítását, “csatlakozom az előttem szóló nézetéhez”. Mindazonáltal szeretnék saját elgondolásomból hozzáfűzni egvpárat, melyben a nők hatásosabb megszervezésének kérdését óhajtanám a konferencia és delegátusok által erősebben kihangsúlyozni, óriási erő pazarlódik el ezen a téren. Ezer példa mutatja, hogy csak ott van eredményesebb működés, ahol a nők százpercentes hozzájárulása megvan. A legkisebb helységben is lehet megszervezni női csoportokat. A haladottabb szellemű férfiak kötelessége felébreszteni ambíciójukat és cselekvésre buzdítani őket, hogy azt a munkát — amit eddig egyedül végeztek a haladás, a munkássajtó és az összmunkásság jólétének érdekében, elöregedve, munkában kifáradva, együtt vezethessék tovább. A világ legsötétebb részeiben is öntudatra ébredtek a nők és bámulatos erőfeszítést és munkát végeznek. Csap éppen az amerikai magyar munkásasszonyok ne értenék meg ennek fontosságát ? Úgy az arab országok, mint Afrika országainak asszonyai is felismerték saját értéküket és vagy mint mozgalmak vezetői, vagy mint az egész világra kiterjedő mozgalmak segítőtársai vesznek részt az imperializmus régóta viselt és súlyos béklyóinak lerázásában és népük jólétének előmozdításában, annak harcos követelésében. A világhelyzet megköveteli, hogy minden erőt egyesíteni kell, hogy ellenállhasson annak a hatalomnak, amely a világ minden részében pénzzel, fegyverrel és minden bőségesen rendelkezésére álló eszközzel igyekszik még jobban elnyomni azt az óriási tömeget, mely számára a tobzódó jólétet megteremti. Ezek ismertetésével és megértésével kell cselekvésre bírni a nőket. Nagyszerű munkát végezhetnek a nők a lap, sőt hirdetések szerzésében is, (ami nagy segítség lenne a lap fenntartásában) valamint abban, ha igyekeznek megérteni az “elmaradottakkal”, hogy aki hisz benne, de bármely — előttem mindenkor érthetetlen okból — nem akarja megújítani előfizetését, vagy megrendelni a lapot, az nyissa ki a szivét és erszényét s legalább anyagiakkal támogassa mindenkor nehézségekkel küzdő sajtónkat. Ennyit erről, abban a biztos tudatban, hogy a Nők Világa szerkesztője élőszóval sokkal hatásosabban és bővebben fogja a nőkérdés fontosságát ismertetni. Továbbá indítványozom, hogy a delegátusok visszatérve figyelmeztessék az union. (szak- szervezeti) tagokat, hogy azok próbáljanak bármily uttal-móddal odahatni, hogy a vezetői szüntessék meg úgy Írásban, mint rádió vagy más beszédeikben az állandó és munkásvezérek részéről undorító vörösfaló stílust, mely ébrentartja a hallgatókban és a szaklapok olvasóiban azt az idejétmulta és hazug beállítást, hogy a népi demokráciák Amerikának ellenségei s hogy azokban mindenki gonosz és azt gyűlölni muszáj. Most, amikor nagy amerikaiak, tudósok, művészek, politikusok, — beleértve Mrs. Rooseveltet, újabban Dr. Leona Baumgartnert a városi egészségosztály vezetőjét — a legnagyobb elismeréssel jönnek onnan vissza és megadják a hihetetlen erőfeszitéssel felépített intézményeknek az azok- kat megillető elismerést, a vörösfalásnak már igazán nincs helye. És kinek a legnagyobb érdeke a békés együttműködés elősegitése, mint az ipari munkásságnak? A békés együttélés munkát és jólétet jelent. S az az idő már rég elmúlt, apókor még remélhették, hogy a Szovjetet el lehet seperni a föld színéről Ezt Amerikában csak egyedül a Mr. Dulles hiszi, senki más. Ami a lapkritikát illeti, a Magyar Szó ma jobb mint valaha volt, úgy a híranyagot, mint a politiÉpitö kritika a lapról Tisztelt Szerkesztőség! Doran munkástárs cikke sok és alapos konstruktiv gondolatot tartalmaz. Kitűnő idea pótolni valamiképpen azt, amit az IWO megszűnésével vesztettünk. Hirdetjük ugyan az összetartást, de azt csak szervezkedéssel lehet elérni. Egy központosított szervezkedéssel nagyobb erőnk lesz a lapot fenntartani és erősíteni, mint ahogy most állunk. Egy Demokratikus Kultur Szövetség osztályokkal és ügykezelő bizottsággal az élén megfelelő lenne. Az osztályok felelősek lennének a központnak és vica-verza. Szervezők kiküldése elmaradhatatlan lenne, de kezdetben lokális megindításban, anyagi támogatással. A mi berozsdásodott 16 milliméteres mozigépeinket is elő kellene venni, mert kitűnő filmek várnak bemutatásra... A nyugalomba vonult berozsdásodott munkástársak reaktivizálódnának, ha szervezett akciót látnának. Lapunk tartalmát a következőkkel bírálom: A külmunkatársak némelyike teljesen elfeledkezik arról, hogy a Magyar Szó az amerikai magyar osztályt udatos munkásság lapja és mint ilyen kell hogy az osztályvonalon irjon-haladjon. A szerkesztőség amugyis gyenge osztálymegvjlá- gitásu cikkeit egyes külmunkatársak Írásai elhomályosítják, zavarossá teszik. Azért van az, hogy sokan, de főleg az ujamerikások nem találnak összhangot a lapunkban. Tartalmuk nagyon sok esetben nem múlja felül í polgári sajtó nívóját. A mi lapunk egy megszabott vonalon haladó lap. Fenntartói, építői, a keservesen összekupor- gatott, sokszor a penzióból... tehát a gyomruktól elvont dollárokból-certekböl tartják fenn. Kell tehát, hogy ezen munkástársak megtalálják gondolataikat-érzéseiket ezekben a cikkekben. A Magyar Szó olvasói-épitői 95 százaléka más megvilágításban, tisztábban akarja látni azokat az eszméket, amelyek úgyszólván alapját képezték és képezik még ma is lapunk történelmi hivatásának és több mint ötven éves múltjának. A mi filozófiánk nem egy félrevezető csalóka gondolat, egy délibáb, hanem valóság, amely soha nem pusztul el. hanem csak előre tör és hatalommá fejlődik. A mi drága lapolvasóink és lápépitő- ink egy olyan atmoszféra megteremtését várják a szerkesztőinktől, amelyben ezt a filozófiát-el- vet tisztábban láthassák. Los Angelesben a törvényszéken tárgyalják az Artukovic-ügyet. Artukovic egy fiók Hitler volt Horvát Slavóniában, ahol sok ezer munkást, ártatlan gyermeket és nőt végeztetett ki. Artukovic múlt báni szereplése visszavezet a szarajevói gyilkossághoz, amely az első világháborút megindította. A mi lapunk nem emlékezett meg erről az ügyről. Ez és ehhez hasonló elnézések aggasztóan hatnak az olvasókra. Kálmin, Elsinore, Cal. A “Nők Világé” problémája A Magyar Szó Elsinore-Perris olvasóinak egyik csoportja a Los Angelesben tartott kerületi értekezlet határozataival foglalkozva ugv találta, hogy a kerületi értekezlet, — bizonyára csak az idő rövidsége miatt, nem foglalkozott a “Nők Világa” kérdésével. Pedig úgy véljük, hogy tekintettel az olvasó- sábor elöregedett és a halálozás nagy arányára, sajtónk fenntartását megkönnyítené, ha a “Nők Világa” beleolvadna a Magyar Szóba, ahol a havi közlöny helyett hetenként foglalkozhatnának a nőkre vonatkozó speciális problémákkal. A “Nők Világa” részére gyűjtött támogatás alkalmával az adakozók is ennek a gondolatnak adtak kifejezést. Kitűnt, hogy a Nők Világának nincs a Magyar Szótól eltérő külön olvasógárdája, igy semmi szervező munkát sem végez. A Magyar Szóba való beolvadás esetén tehát a Nők Világa irói tovább is elegendő teret kapnának, de ugyanakkor a haviközlöny kiadásának költségeivel magát a Magyar Szót erősbitenénk meg. Úgy tartjuk, hogy ezzel a fontos kérdéssel a detroiti országos konferenciának foglalkozni kell már most, mielőtt sajtónk egyre növekvő terhei drasztikus megoldást kényszerítenének ránk. Elsinore-Perris-i Lapbizottság kai vonalát tekintve, melyet nagyszerű külrnun- katársaink értékes segitsége tesz lehetővé. Biztos vagyok felőle, hogy a lap sorsát szivükön viselő delegátusaink egyöntetű határozata segíteni fogja a Magyar Szó érdekeit minden téren. Genesi Margit £87921056382179872345698712398356321738494?£ 1A SZÁMOK BESZÉLNEK! ?3i8356321738 írja: Eörsi Béla 2105638217v| A gazdasági pangás hatása Amerikában semmi sem marad kiaknázatlanul; az anyaszeretetet az Anyák Napja kereskedelmi kiaknázására, a leányok azon vágyát, hogy a férfiak észrevegyék őket, az illatszerek hirdetésére használják fel; a szerelem és a női test az; olcsó irodalom és a film-jövedelmet duzzasztja, s az a vágy, hogy egészségesek maradjunk, milliókat, sőt billiókat hoz a patent-orvosságok készítői részére. így azután nem meglepő, hogy a gazdasági pangás labdajáték lett a két politikai párt kezében. A bennülő republikánusok csökkenteni akarják a nyomort, a demokraták pedig meg akarják nyerni a novemberi kongresszusi választás- sokat, hogy bekerüljenek. Az emberek szenvedése csak eszköz a politikai pártok kezében, s mindez természetesen az adatok meghamisítására vezet. Ezért volt olyan értékes a Michigani-egyetem tanulmánya az országra kiható gazdasági pangásról. A tanulmány rámutat arra, hogy az eddig felsorolt adatok csak a munkanélküliséget vették alapul, ami helytelen, mert hiszen a pangás munkaidő-csökkenésben is jelentkezik, ami szintén gazdasági veszteséget jelent. A két egyetemi tanár által vezetett kutatás szerint a pangás 12,500.000 családot érintett az utolsó évben, melyből 8 és félmillió család rövi- debb, vagy hosszabb ideig munkanélküliségben szenvedett, négymillió család pedig a lecsökkenteti munkaidő miatt jutott anyagi nehézségekbe. A politikai pártok, érthetetlen módon, éppen ezt a négymillió családot nem vették figyelembe. Továbbá megfigyelték, hogy az átlagos munkanélküliség ideje kb. kétszer akkoi*a, mint egy évvel ezelőtt volt, vagyis uj munkaalkalom szerzése sokkal hosszabb időt vesz igénybe. A jövedelem veszteség Akinek $500-on aluli jövedelme van, annak a h vesztesége 38 százalék, akinek $500-tól $2,000-ig terjedő jövedelme van, annak a vesztesége 25 százalék, 2,000 dolláron felüli jövedelemnél a veszteség csupán 12 százalék. Vagyis a munkanélküliség legjobban sújtja az igen alacsony jövedelemmel biró családokat. Ha a néger, a szegény déli fehér, a portorikói és mexikói származású munkások alacsony jövedelmét vesszük figyelembe, akkor elhihető ez a tudományos megállapítás. Érdekes, hogy a legnagyobb munkanélküliség az $5,000 és ezen aluli jövedelemmel biró családoknál mutatkozik, vagyis a gyári munkásság szenved legjobban. A nős fiatalok között több a munkanélküli (30%), mint a 40, 50 éves családfők között. Mit lesz a munkanélküli, amikor jövedelme megszűnik? 100 közül 26 nyugodtan nézi adósságainak felgyülemlését. 100 közül 22 pénzt kölcsönöz. Az uzsorakamat 12%-tól 60%-ig terjed ebben a gazdag országban. 100 közül 21 rokonoktól kér segítséget. 300 közül 11 olcsóbb lakásba költözik és csők- j kenti költségeit. (Ez jó volna, csupán az a baj, hogy a kői- ; tözködés rendszerint többe kerül, mint a házbérkülönbözet.) 100 közül 4 állami családi segélyt kér. Egvharmada hisz abban, hogy visszakapja munkáját, vagy talál másikat, mely éppen olyan jó keresetet fog biztosítani. Ezek az optimisták. Több, mint egvharmada pesszimista, mert nem hiszi, hogy visszakapja munkáját, vagy hasonlót kap hasonló bérért. A többi — bizonytalanul néz a jövő elé. Természetesen ez az egész országra szól. Detroitban sokkal rosszabbak a viszonyok, hosszabb a munkanélküliség időtartama és igy nagyobb az elmaradt jövedelem. A Magyar Szó olvasói naponta hallják a rádión és olvassák az újságokban, hogy a jobb jövő már itt van. A hamis prófétáknak tele hassal könnyű várni! Az egyetem kutató munkájából teljesen hiányzott, hogy a megtakarított pénz mennyire segített a munkanélkülieken. De tudják, ha nincs is a tanulmányban: Az amerikai munkásnak egyszerűen majdnem semmi a megtakarított pénze. ____________
