Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-21 / 34. szám
ö AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 21, 1958 T. V. program a Középkeletrői I Tisztelt Szerkesztőség! Rendkívül érdekes TV programot láttam az elmúlt hét szerdáján és úgy érzem, hogy ismertetni kell azt azokkal, akiknek nem volt szerencséjük meghallgatni. A program cime: Előszó a csúcskonferenciához, az arab áradat. Winston Burdett, a CBS középkeleti kommentátora ismertette az ezer éve szunnyadó arab nacionalizmus feltámadását, Nasser és Egyiptom szerepét. Élénk képekben illusztrálta, hogy Egyiptom milyen óriási haladáson ment keresztül, az egyiptomi egyetem milyen kulturközpontja az arab népeknek, az egyiptomi Danitok messzi országokba is eljutnak, hogy ott az arab gyermekeket tanítsák olyan helyeken, ahol iskola azelőtt soha sem volt. Érdekes volt megtudni, hogy Husszein, a fiatal jordáni király nagyon is ingatag trónját hogyan támasztják alá a feudális urak és Szandi Arábia uralkodója, Szaud király, akinek trónja szintén nem valami biztos, olyan palotában él, melynek “air conditioning” felszerelése a világon a legnagyobb, kivéve a washingtoni Pentagonét. S milyen vétkes fényűzésben élnek ezek az uralkodók, amikor alattvalóik nyomora rettenetes. Ezeket a mesterséges államokat a nvugat segítette felállítani. Az olaj kitermelés következtében Irákban elég fejlett munkásosztály és középosztály alakult ki fi elvárható, hogy az arab nacionalizmus erősödésévé.) ezek az országok nem fogják tűrni, hogy úgynevezett “absentee” (távollevő) urak diktáljanak nekik, hanem nagyobb részesedést fognak (követelni a nemzeti vagyonból, ha ugyan nem fogják telesen kiebrudalni ezeket a “tulajdonosokat”. Daniel Schorr, volt moszkvai tudósitó ismertette Nasser és Moszkva között fennálló viszonyt, kihangsúlyozva, hogy a Szovjet a teljes felszabadulás első lépéseként támogatja az arab nacionalizmust. Az Egyesült Államok ingadozó politikáját Howard K. Smith ismertette, kihangsúlyozva, hogy politikánk nem következetes. Hol barátsággal. hol ellenségeskedéssel viseltetünk Nasser iránt, s egyik politika sem volt sikeres. Nasser kénytelen volt a Szovjet segítségét elfogadni az Asszuáni-gát építésénél, amikor az Egyesült Államok — miután először megígérte — nyilvánosan megtagadta azt. Izráel veszélyes helyzetét is kihangsúlyozták a kommentátorok. A helyzet az iraki forradalommal még veszélyesebbb lett, mert Izráel nem tudta szomszédaival barátságosan megoldani az arab menekültek kérdését. Ezek között 4z arab menekültek között nagyon jó talajra talál a nacionalista és haladószellemü agitáció. Végeredményben mind a három kommentátor arra a konklúzióra jutott, hogy az Egyesült Államoknak sokkal komolyabban kell a középkeleti kérdéssel foglalkozni, mert az ott fennálló visszás helyzet veszélyezteti a világ békéjét. A CBS hálózat csak elismerést érdemel és köszönetét mindnyájunktól, hogy ilyen értékes programmal gazdagította tudásunkat erről a rendkívül érdekes és fontos kérdésből. C. R. Kritizálja a szerkesztőségei ' Tisztelt Szerkesztö«ég; Lapunk tartalmához van egynéhány megjegyzésem. Az utolsó időkben nagyon gyenge, pénzkidobásnak tartom egész oldalt olyan cikkekkel lefoglalni, amelyek a szték árával, vagy a kaliforniai borok történetével foglalkoznak. Azt sem helyeslem, hogy Nagy Imrének az ügyét összehasonlítsuk a Rajkával. Kérem, hogy javítsanak a lapon. P. J., Perris, Calif. NlfISIIlllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllliii A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, . EGY JOBB JÖVŐ ÉPÍTŐJE! Lapunk javításához Tisztelt Szerkesztőség! A julius 24-iki lapszámban megjelenő Anti alá- irásu cikkel én is egyetértek abban a tekintetben, hogyr lapunk a mai száguldó események közepette csak elavult eseményekről tud hirt adni, de még azokat is csak félig megvilágítva. Ezt lapunk olvasói közül csak azok tudják megállapi- tani, akik önmagukat az angol újság olvasásában legalább annyira kifejlesztették, hogy a friss híreket el tudják olvasni. Itt van pl. a 9 amerikai repülő esete, akiket egy szovjet pilóta leszállásra kényszeritett. Lapunk nem irta meg, hogy a parasztok hátrakötötték kezeiket és úgy ütlegelték őket, amig a szovjet katonák odaérkeztek, feloldozták az amerikai repülők kezét és megtiltották a parasztoknak a további ütlegelést. A szovjet katonák barátságosan beszéltek hozzájuk és bekísérték őket a legközelebbi katonai állomásra. Ezzel kapcsolatban a State Department durván kérdőrevonta Menshikov szovjet nagykövetet, amiért a szovjet pilóta még akkor is tüzelt az amerikai gépre, amikor az már égett. Menshikov megmondta, hogy a szovjet pilóta többször jelt adott az amerikai gépnek, hogy kövesse őt a legközelebbi repülőtérre, de az amerikai gép ezt nem akarta tudomásul venni; ezekután a szovjet pilóta újra tüzelt rája. Miért nem látja be hazánk kormánya, -hogy egyszer és mindenkorra véget kell vetni annak, hogy’ a nyugati hatalmak továbbra is kísérletezzenek az ilyenfajta illegális repülésekkel; mert mindenkor a nyugati hatalmak repülőgépei azok, amelyek a nemzetközi repülési egyezményt megszegik. Persze a kifogás mindig az, hogy eltévedtek ! Ez csak egyike azoknak az eseteknek, melyeket lapunk nem világított meg kellőképpen, ahogy azt pl. a St. Louis Post Dispatch tette. Hacsak annyit tudnék a jelenlegi középkeleti eseményekről, amennyit a Magyar Szóban olvasok, az kevés volna. Egyébként Anti javaslatainak nagyrészét magamévá teszem, de kétségbevonom azt. hogy lapunk ismét napilap lehessen. A kétszeri megjelenését lehetségesnek tartom én is. A lapot csak úgy tudjuk fenntartani, ha nagyobb áldozatot hozunk. A lap olvasótábora eddig is megtette ezt, s ezután is megteszi, mert szereti lapját, amely kikutatja az igazságot és megírja azt. Szerintem lapunknak mindig a kritikus helyezet ismertetésére kellene szentelni több he- ly’et. Ezt teszik a nagyobb lapok is. Természetesen a heti kétszeri megjelenés sokat segítene abban is, hogy a hírek nem lennének olyan elavultak. Ami Himler Márton könyvét illeti, annak ismertetését nem ellenzem; igaz, hogy ő mindig támadta a szocialista mozgalmat, de ezzel a könyvével meggyőz most olyanokat is, akiket mi nem tudnánk meggyőzni arról, hogy milyen korrupt volt a grófok Magyarországa. Azt tudom, hogy Himler sohasem fog a szocialista meggyőződésű tömegekhez csatlakozni. Taylor Szabó József (Szerk. megjegyzése: Hogy lehet mindent megemlíteni, amiről a polgári lapok írnak? Mi azt is olvastuk, hogy a parasztok az egyik amerikai repülőt fel akarták akasztani és a szovjet katonák pont akkor érkeztek meg, amikor már húzták a kötelet. Amikor a repülők visszaérkeztek Berlinbe, az újságok azt jelentették, hogy jó’egészség- ben vannak. Másnap, amikor meginterjuolhatták őket, akkor már égési sebekről, akasztásról, verésről jelentettek. A szovjet külügyminiszter, Gromyko, hivatalosan visszautasította e vádakat, mint valótlan rágalmakat.) A “TEJÚT”, amelynek a Föld oly jelentéktelen része, mint egy vödör viz a Csendes-óceánnak, — a világegyetemben akkora lencse alakú űrt foglal el, melynek hosszúsági átmérője 100,000, vastagsága pedig 35,000 fényév. További javaslatok a konferenciára Tisztelt Szerkesztőség! Fontos, történelmi időkben lesz az idén is a haladószellemü magyarság sajtójának országos értekezlete. Már eddig is szép számmal jelentek meg hozzászólások lapunkban, de tekintve a szinte megoldhatatlannak látszó nehézségeket, nem lehet elég hozzászólás ehhez a fontos ügyhöz. Több értékes ajánlat érkezett be már a laphoz, mint pl. J. B. ajánlatai New Jerseyből, amelyekre az olvasók felfigyeltek. Természetesen a lap helyzete a legfontosabb kérdés. Újjáéleszteni a valamikor működő lapbizottságokat, mozgósítani azokat, akik több ideje pihennek, lelkiismereti kérdéssé tenni a munka továbbvitelét. Vannak szerencsésebb körülmények között élő olvasóink, akiknek anyagi helyzete megengedi a nagyobb áldozathozatalt. Sok esetben könnyelműen elitéljük azokat, akik vallási, vagy más jótékony egyesületre hagyják nehezen szerzett értékeiket. Hogy ezek a végrendelkezések milyen célt szolgálnak, azt lehet vitatni, de mindenesetre példaként állnak előttünk, hogy hitükért hajlandók áldozatot hozni, amit mi sok esetben könnyelmű kézlegyintéssel intézünk el. A végső konklúzió: az arany tallérokat nem teszik a fejünk alá halálunk után. Ezt vegyék figyelembe a pénz rabszolgái. Szerintem elfogultságra vall, ha a disszidáltak befogadásától idegenkedünk. Bármilyen bűnt követtek el, de általában dolgozók és értelmi nívójuk hivatottá teszi őket arra, hogy csatlakozzanak az emberi fennsőbbséget képviselők táborához. Ellenkező esetben a páviánok martalékai lesznek. Nem közelíthetjük meg őket azzal a szándékkal, hogy azonnal adják fel valamelyik érdek-szervezetüket. Hadd ismerjék meg a haladó munkásság fennsőbbségét, tiszta szándékait. Tudatukba kell vinni, hogy a magyarság haladó táborán át vezet az ut a szervezett munkásság táborához. ők is meg fogják ismerni azt a gigászi harcot, amit a létért folytatunk, melyből mi magyarok is kivettük részünket. Azt már megtudták, hogy mi nincs itt: munkabiztonság, kórházi ellátás biztosítása, stb. Meg kell értetni velük, hogy a “hivatásos” politikusok, tiszteletesek, akik zászlót tépnek, reklámot csinálnak önmaguknak jövedelmük szaporítására. Akik első időkben verték a dobot, a reklám elmúltával félreálltak, vagy üres Ígéreteket tesznek. Meg kell értetni velük, hogy ezekkel semmi érdekközösségük nincs. Amig a munkásszülők gyermekeit az épülő, dolgozó szülőhaza várja, addig az úri hangosko- dók munkásnyuzó uralmukat sírják vissza. Tehát ezzel a népséggel nekik semmi közösségük nincs. Az N. Doran névaláírással megjelent cikk konk- íét alapot ad a tárgyalásra; nem kívánom azt ismételni, de vegyük fontolóra. Minden olvasónak, aki figyelemmel kiséri az eseményeket, fel kell mérnie azt a teret, amit a munkás sajtónak kell megmunkálnia és reménnyel nézni a konferencia elé. Én is sok sikert kívánok a tárgyalásokhoz. Yass Károly Van sok áru, jó termés — Egy Magyarországba visszatért olvasónk leveléből — Tisztelt Szerkesztőség! Értesítem önöket, hogy még feb. 13-án szerencsésen hazatértem szülőhazámba. Nagyon szép utam volt a Vulkánia nevű olasz hajón. Több helyen is kikötöttünk, mint Lisszabon, Barcelona, Nápoly, Palermo és Patras és alkalmam volt látni a szegény olasz és görög koldusokat, amint ellepték a kikötőket. Triesztből vonaton mentem Budapestre, ahol nagyon szépen fogadtak. Amint láttam, mindenki szépen és jól van felöltözve, ami pedig az üzleteket illeti, mind zsúfolásig telve különféle árucikkekkel és az élelemből is van elég. A hentes üzletek nyitva vannak minden nap. Akár vonaton, akár a várótermekben, mindenkinek újság, vagy könyv van a kezében, nem ug.v, mint ré- gente. Ami a mostani termést illeti, az elég jó, persze vannak helyek, ahol silányabb. Már jól mutatkozik a kukorica is. Én nem dolgozóm, hiszen májusban elmúltam már 74 éves. Házat még nem tudtam venni, mert azok elég drágák. Tisztelettel: Roszkos János g ££e-//Ces?£<;%<?£ Az ebben a rovatban kifejtett néze- | Olvasóink l tek nem szükségszerűen azonosak \ hozzászólnak \ a szerkesztőség álláspontjával | a közügyekhez f
