Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-21 / 34. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 21, 1958 ctx, esmnmmieK A második Eisenhower-dokirina (Folytatás az első oldalról) töknek, illetve, ha nem háborgatják azok jelenlegi befektetéseit. A csalétek helyett Dullesék kezdetben szuronyokkal igyekeztek ugyanezt a célt elérni. Ez volt a libanoni katonai intervenció lényege. De a 'katonai intervenció napjainkban már kockázatos dologgá vált egy olyan hatalmas ország számára is, mint az Egyesült Államok, a foghijjas kivén- hedt brit oroszlánról nem is beszélve. Dullesék igen kínos helyzetbe kerültek katonaságukkal Libanonban és most szeretnének a kátyúból kimászni, de úgy, hogy eredeti kitűzött céljuk: hogy Libanon és a környékbeli országokban fennmaradjon a politikai status quo, azaz tiltsanak le minden mozgalmat, amely a jelenlegi nyugat éa Wall Street barát kormányokat esetleg megbuktatná. vagy egyszerűen elkergetné. EZÉRT JAVASOLTA' DULLES — AZ EISENHOWEENEK IRT BESZÉDÉBEN, — HOGY “az Egyesült Nemzetek gondoskodjon Libanonról” és hogy a UN “tartsa fenn a békét” Jordánban. mily kolosszálisán kétszínű Washington politikája, annak megértésére csupán arra kell gondolnunk, hogy délamerikai szomszédaink országaiban jóformán minden héten van kisebb- nagvobb forradalom, hol az egyik, hol a másik országban. Kérte e valaha Dulles az Egyesült Nemzetek katonai intervencióját a fennálló kor- raányok fenntartására? Nem. Természetesen nem, mert tudják, hogy bármilyen kormány váltja lel a fennállót, Wall Street tud velük “bizniszt” kötni. Eisenhower kitüntetést küldött Ji- meneznek a véreskezü venezuelai diktátornak, mert a Standard Oilnak nagy befektetései vannak ott. Amikor a népe elgergette Jimenezt Dullesék habozás nélkül felvették a kapcsolatot az ui kormánnyal, nem kértek UN-beavatkozást (bár Nixon látogatása idején Eisenhower szintén mozgósította a tengerészgyalogságot). Sem a legközvetlenebbül érdekelt nemzetek, az arab államok, sem az úgynevezett el nem Ígérkezett államok, mint India és természetesen a Szovjetunió sem kér a dullesi első, második vagy tizedik “Eisenhower-doktriná”-ból. E nemzetek képviselői félreérthetetlenül kifejezésre juttatták abbeli nézeteiket, hogy a közelkeleti válság megoldása első lépésének az amerikai és angol katonaság visszavonásának kell lenni. Gromyko szovjet külügyminiszter külön hangoztatta, hogy a iSzovjetunió amikor ezt követeli, nem azzal a céllal teszi, hogy zavarba hozza Amerikát. Gromyko rámutatott arra, hogy Amerika nemcsak, hogy nem vesztene presztízséből, de nyerne vele a világ népei előtt, ha férfiasán beismerve téves lépését, visszavonná csapatait, amelyek jelenléte bármikor súlyos válságot robbanthat ki. Utóvégre Libanonban polgárháború van folyamatban. ^ A Szovjetuniónak nincsenek burkolt céljai a Közelkeleten, mondta Gromyko az elnök után mondott beszédében. A Szovjetuniónak nincsenek katonai bázisai a Közelkeleten. A Szovjetuniónak nincsenek olajkoncessziói ott. A Szovjetnek nincsenek tőkebefektetései az olajiparban. Egyetlen szovjet katona nincs azon a területen. Gromyko szintén javaslatot terjesztett a UN elé, amely az angol és az amerikai katonaság visszavonását szorgalmazza. Ugyanakkor javasolja egy UN- megfigyelő bizottság küldését, amely ellenőrizné a visszavonulást, de egyben megfigyelés alatt tartaná a két ország határait is. A szovjet álláspontot nemcsak az arab államok támogatják (az angol zsoldban álló úgynevezett jordániai kormány, Chamoun libanoni elnök és az iráni sah kivételével), hanem India és több más ázsiai állam is. Eisenhower elnök beszéde után Nehru habozás nélkül.ellenzését fejezte ki. Sértőnek tekinti azt az álláspontot, amely egyes arab államokat az Egyesült Nemzetek védenceinek akarna degradálni : “Meg vagyunk győződve — jelentette ki Nehru az indiai parlamentben —, hogy a közelkeleti válságot nem lehet megoldani és a helyzet nem fog normálissá válni mindaddig, amig a külföldi csapatok el nem hagyják Libanont és Jordánt. Mindaddig, amig külföldi csapatok tartózkodnak e vidéken, a helyzet robbanékony marad”. Na, Nehmt sem fogja Dulles meginvitálni a Duck Island-i kastélyába kacsát vadászni! Az élelmiszerek radiokisugárzásáróí A vermonti egyetemen ülésező “Radiation Congress” egyik részvevője, Dr. R. C. Turner angol tudós azt jelentette, hogy a londoni rákkóbház- ban folytatott nagyszabású ételvizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a brazíliai dióban van a legnagyobb természetes rádió aktivitás. Dr. Turner szerint azoknak a szervezetébe, akik néha egy pár braziliai diót esznek, több ezerszer nagyobb rádiókisugárzás kerül, mint amennyit a strontium 90 lecsapódásából kapnak Anglia lakói jelenleg, naponta. A braziliai dión kívül, melynek rádióaktiv tartalma 1,700, Dr. Turner a következő ételeket sorolta fel: Cerealok (gabonanemü ételek) 60, kagylós állatok 30, amerikai mogyoró (peanut) 12, máj és vese 2, marhahús 0.5, gyümölcsök és főzelékfélék 0.1, vagy kevesebb rádióaktiv tartalommal rendelkeznek. Nincs bizonyíték, hogy a braziliai dió bárkire is ártalmas lett volna és ezek az adatok azt mutatják Dr. Turner szerint, hogy a természet gondoskodott arról, hogy az emberek sokkal nagyobb rádiókisugárzást is bevehetnek élelmiszereken keresztül, mint ameny- nyi jelenleg az atomlecsapódásokból az emberi szervezetbe kerül. Megvan a megoldás Egy uj pirula, mely 15 centbe kerül, meg fogja védeni az amerikai lakosságot az atombomba kisugárzástól, ha háború lesz, mondják a nukleáris tudósok, akik Burlington, Vermontban gyü- léseznek a kisugárzásokat vizsgáló első nemzetközi kongresszuson. A pirulát AET-nek nevezik és mindenki a gyógyszerszekrényében tarthatja. Ha 15 perccel a nukleáris támadás előtt beveszik, akkor a kisugárzás hatását felére vágja. Frédéric Joliot-Curie, a világhírű Nobel-dijas atomfizikus, a Béke-Világtanács elnöke sulyos betegség után 58 éves korában Párizsban meg- ; balt. Csütörtökön, aug. 21-én es- j te ragadta el az alattomos | halál. Az orvosok vérátöm-1 Jesztéssel próbálták megmenteni — ennek hírére százával ' siettek betegágyához barátai, j tudóstársai, munkások Párizs * 1 gyáraiból, diákok a Sorbonne j egyeteméről, egyszerű embe-1 rek, akik tudták, hogy a hal- j dokió tudós az emberiség békéjének nagy virrasztója, a j hazaszeretet és a békeszere- j tét jelképe, Frédéric Joliot-Curie élete egyel len példamutatás. Munkájának élt; alkotása, tudományos munkássága hozzásegítette a világot az atomerőhöz, a gyógyító rádiumhoz. Amikor a háború megszállottái megkísérelték, hogy a tudomány hódítását önös hódító tervek szolgálatába fogják, sikraszállt a békés atomenergiáért; tetteinek és szavainak nagy szerepe volt abban, hogy az emberiség lefogta az atomháború tébolyodottainak kezét. Joliot-Curie 1900 március 19-é"> született Párizsban, j Családjában elevenen éltek a [ francia nép szabadságharcos hagyományai: apja kommü- nár volt. A párizsi egyetemen kimagasló eredménnyel végezte el fizikai és kémiai tanulmányait; a nagy fizikus, Paul Langevin tanítványa volt. A párizsi rádiumintézetben Curie asszony munkatársa; együtt folytatta kutatásait Curie asszony leányával, Irenevel, akit 1926-ban feleségül vett. A fiatal Joliot- ekkor vette fel a Joliot-Curie nevet. A Joliot-Curie házaspár munkája úttörő jelentőségű a XX. század legjelentősebb felfedezésében, az atommag felbontásában, az atomerő felszabadításában. Nevüket a világhír szárnyaira kapta. Felfedezésük, amelyért 1935-ben Nobel-dijat kaptak, korszakalkotó fordulatot jelentett az atomfizikában. Joliot-Curie egész életét annak szentelte, hogy az atomerőt az emberiség javára, s ne elpusztítására használják fel, hogy az atomkorszak ne a halál és rombolás szakadékét nyissa meg az emberiség előtt, hanem a jövendő arany kor kapuját. Amikor a hitlerista fasiszták megszállták Franciaországot, a College de France laboratóriumában Joliot-Curie professzor robbanóanyagot gyárt az ellenállás par- ; tizánjai számára. 1942 tavaszán, a háború legválságo- ■ sabb napjaiban felvételét kéri a kommunista pártba. “AzI ért lettem kommunista — ir- | ja —, mert szeretem hazámat,” Amikor felállítja az el- i ső francia atommáglyát, ki- : tüntetik, de a francia kor- ! mány rövidesen eltávolítja az i atomeröbiztosság éléről. Ül- ! dözéssel, rágalmazással pró- ; hálják rábírni arra, hogy tudományos munkásságát és erkölcsi hitelét állitsa az atom- | imperializmus szolgálatába. Nyiltan és ünnepélyesen válaszol : “Ha azt követelik tő- | lünk, hogy a támadó háboru- : ért dolgozzunk, akkor azt feleljük: nem!” i A tudós-kutató az elsők között döbbenti rá a világot, milyen szörnyű veszélyekkel terhes az atomfegyverkezés versenye. “Ha nem hagyják abba a kísérleteket — irja az atombomba-kísérletek ellen kiadott felhívásában —, ? stronciumsugárzás bizonyosan eléri azt a fokot, amely elegendő hozzá, hogy a nö- j vekedő kisgyermekeknél szá- í mos csontrák-fajtát és fehérvérűséget idézzen elő. Nagy | veszély fenyeget mindnvá- !.! unkát, ha haladéktalanul vé- | get nem vetnek a nukleáris ! robbantási kísérleteknek”. Már néhány hete folyik az aláírások gyűjtése New York 21-ik (Harlem) kerületében, ahol a People’s Right Party Benjamin J. Davist, volt New York városi tanácsost, a kommunista párt New York állami elnökét jelölte az állami szenátusba. Davis a békéért, magasabb életnívóért, munkaalkalmakért a néger nép és minden kisebbség polgári jogaiért küzd és barátainak segítségét kéri, hogy a novemberi választásokon a szavazó listára kerülhessen. A People’s Right Party kampány irodája, ahonnan az aláírások gyűjtése folyik, nyitva van minden nap reggel 10 órától kezdve. Cime: 306 Lenox Ave. (Room 302), a 125-ik utcánál, telefon TR 6-8800. Mr. Davis kijelentette, hogy sok magyar barátjának segítségére is számot tart ebben a fontos kampányában. Aláírások gyűjtése A független szocialista kam- pánybizottság megkezdte az alá- i-ások gyűjtését jelölő listájára. A kommunista párt felkérte a bizottságot, hogy vonja vissza jelölő listáját és csakis Corliss Lamont. hírneves békeharcos jelölését indítványozta a U. S. szenátusba. Azzal indokolta meg e kérelmét, hogy egy teljes lista nem fogja egyesíteni a munkásosztályt,amely jelenleg még mindig a két nagy pártra szavaz és nincs elkészülve, hogy attól elszakadjon. A kommunista párt a független szocialista bizottság politikáját szektás politikának nevezte, mint amely nem j mozdítja elő a munkásosztály ! érdekelt. Úgy érzi, hogy Corliss ' Lamont meg tudná szerezni ■ azok szavazatát, akik ezzel tiltakoznának Amerika külpoliti- | kája ellen, még akkor is, ha ; nem értenek egyet a szocialista i elvekkel. A kommunista párt kérelmét j a független szocialista kampány i bizottság visszautasította. FELMENETTÉK MILLERT A fellebbezési bíróság felmen- ! tette Arthur Miller szinmüirót 1 a tiszteletlenség vádjától. Mil- : ler nem volt hajlandó vála- ! szólni az amerikaellenes bizott- i ság azon kérdésére, hogy milyen kommunista Írókkal találkozott i »gy 1947-ben tartott gyűlésen. : A washingtoni biróság döntése j szerint Millert Bem világosítót- | ták fel kellőképpen, hogy miután 200 kérdésre már megválaszolt, mégis tiszteletlenséggel vádolhatják, ha egyetlen egy j kérdésre megtagadja a választ. Dr. Teller lemondott Dr. Edward Teller, akit a H- boinba “atyjaként” emlegetnek, lemondott az atomenergia bizottság (AEC) tanácsadói tagságáról, mert nem tartotta azt | összeegyeztethetőnek a jelenlegi j állásával. Dr. Teller április i-e i óta a kaliforniai egyetem AEC j felügyelete alatt álló Livermorei í kisugárzás! 1 a b oratóriumának j igazgatója. 77 másodperc alatt \ felrobbant az első rakéta, me- : lyet a U. S. hadsereg próbáit a I Holdba küldeni. . FOLYAMATBAN BEN DAVIS KAMPÁNYA | MEGHALT FRÉDÉRIC J0U0T-0URIE
