Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-14 / 33. szám
Thursday, August 14, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 A HEGY ALJ A A MAGYAR SZABADSÁGKÜZDELMEK KLASSZIKUS FÖLDJE A Tokaji-hegy olyan magas, mint a budapesti Jánoshegy. Meredek oldalain fárasztó a felkapaszkodás, de megéri a fáradságot, mert tetejéről páratlan, a jánoshegyi kilátóénál is szélesebb panoráma nyílik. Mélyen alattunk a Tisza ezüstös szalagja egyesül a sebes Bodroggal, előttünk az Alföld párába vesző síksága terjeszkedik, mögöttünk erdős hegyek sötétlenek. Nem hiába mondogatják, hogy honfoglaló őseink innét látták először az Alföldet, és itt kaptak kedvet elfoglalására. A tokajiak csak a szőlőtermő hegyoldalakat nevezik Tokaji-hegynek; a tetejét Kopasznak hivjiák. Csakugyan “kopasz”, letarolt hegyrész ez a széles tető. Legfeljebb árvalányhajat lenget rajta a szél, miként a meggyérült ősz hajszálakat az öreg ember koponyáján. » A Tokaji-hegy az Eperjes-Tokaji vulkánsor legdélibb, csaknem önmagában álló tagja. Csupán az egyik oldalon támaszkodik a többi hegyre. Úgy áll egymagában ez “az egykori tüzokádó hegy, mint hadsereg előtt a vezér" — mondja róla Petőfi az Úti levelekben. Vulkáni kitörés építette fel a hegysor második kiálló tagját, a Sátoraljaújhely mögött sorakozó hegyeket is. Az egyiket alakjáról Sátorhegynek nevezik, s innen kapta nevét a város is. A hegysor vulkáni eredetű kőzeteinek mállási terméke kitűnő szőlőtalaj. A Hegyalja nem is annyira földrajzi táj, mint inkább egy sajátos szőlőkulturás vidék, bortermő terület. A bortörvény felsorolja azokat a helységeket, amelyek “tokaji bor” néven árulhatják termésüket. E községek alkotják szükebb értelemben a Hegyalját. Régebben kisebb volt, mint ma: csak a Sátoraljaujhely-Tokaj-Abauj- szántó között fekvő háromszögű terület húsz községét foglalta magában. Minthogy Abauj- szántó határában is van Sátorhegy, közmondásos volt, hogy a Hegyalja “incipit in Sátor, desinit in Sátor”, azaz: Sátorban kezdődik, Sátorban végződik. Régóta ismerik e tájon a szőlőt. Az Árpádok korából már történelmi kútfők tanúskodnak a hegyaljai szőlőművelésről. A tatárjárás azonban elpusztította. IV. Béla 1244-ben “olasz”-nak nevezett vallon-francia vincelléreket telepitett Bodrogolasziba és Olaszliszkára. A bor a XVH és a XVIII. században szerezte meg hírnevét. II. Rákóczi Ferenc fejedelmi kincstárának egyik fő jövedelmi forrása, a szabadságharc egyik anyagi alapja volt a tokaji külföldi értékesítéséből nyert haszon. Ekkor ismerték meg kiválóságát szélesebb külföldi körök. Főleg Svéd-, Lengyel- és Oroszországban keresték, de sokat szállítottak ki Németországba is. Varsónak még a második világháború előtt is nevezetessége volt az óváros' központjában álló Fugger-ház, ahol 100 éves tokaji aszút is ihatott a jópénzü vendég. A törökök, majd a német zsoldos hadak többször elpusztították a Hegyalját, de mindig talpra állt. Lengyelország felosztását azonban nem tudta kiheverni. Legjobb vevői, a lengyel nemesek és kereskedő polgárok, elszegényedtek. Még nagyobb csapást mért rá a bécsi Burg gyarmatosító kettős vámrendszere. Mária Terézia elrendelte, hogy amennyi tokaji bort visznek ki, annyi savanyu osztrák bort is ki kell szállítani, s e káros törvényt a gyarmati rendszer vámhivatalai és adóvegzátorai végre is hajtották. Betetőzte mindezt a hátrányos helyzetben lehetővé vált nyakló nélküli borhamisítás. Talán efféle hamis “tokaji bor” volt az, amelyről a XVIII. század egyik angol utazója azt Írja, hogy a francia és spanyol borok jobbak s a tetejében még olcsóbbak is, mint a tokaji. Valljuk meg, még ma is több tokaji bort adnak el, mint amennyi csakugyan terem. Hiszen az évi átlagtermés nemigen haladta meg sohasem a 40,000 hektolitert. A filoxéra a múlt század 80-as éveiben azután még azt is elpusztította, ami a piac elvesztése után megmaradt. Az uj telepítések nem tudták visszaállítani régi uralkodó helyét. A kivételes szőlőkultura, a páratlan értékű bor gondos értékesítése józan észjárású, emberségben, műveltségben s öntudatban is kitűnő emberek rendezett társadalmát kívánta. Már csak a jó gazdálkodás sok bonyolult föltétele is a hegyaljai törzslakosság érdekévé tette, hogy ne maradjon el sohasem a kor haladó gondolataitól, eszméitől, mozgalmaitól. A Hegyalja akarvaakaratlan klasszikus földjévé vált a haladó mozgalmaknak, szabadságharcos megmozdulásoknak, így él e táj ai nemzeti köztudatban. A felvilágosodásnak sok kiváló úttörője indult erről a vidékről. A hitújítás idején a Hegyaljával határos Gönc városka református lelkipásztora, Károlyi Gáspár, a szomszédos Vizsolyban nyomatta ki magyarra fordított bibliáját, és ezzel utat mutatott a magyar irodalmi nyelv és nemzeti irodalmunk megteremtése felé. Szerencsen, a “Hegyalja és Partium kapujában”, a tatárjárás évszázadából maradt református templomban kiáltották ki az összegyűlt országos rendek fejedelemmé Bocskay Istvánt, akinek hajdúi a hegyaljai népből verbuvált huszárokkal Bécsig futamitot- ták Habsburg Rudolf zsoldosait. A Hegyaljáról indult el a nyelvújítás is. A Sátoraljaújhely szomszédságában fekvő Széphalom volt irodalmunk “szent öreg”-ének, Kazinczy Ferencnek a lakóhelye. A Martinovies-féle összeesküvésbeni részvétele címén elszenvedett rabsága után irányította a nagy reformot a választékos nyelvű, “pallérozott” irói stilusok megteremtésére. Rendületlen bizalmával bátorította s ösztökélte munkára a csüggedőket, ,a minden szabad gondolkozást elnyomó I. Ferenc uralma miatt kesergő, nemzetük jövendőjét féltő hazafiakat. Az ő munkássága lobbantotta lángra a sziveket, elméket, és késztette elő az alkotmány reformjának és Széchenyi szellemének befogadására. Magyarország történelmében a legnevezetesebb hegyaljai helység Sárospatak. Találóan mondja róla Petőfi: “szent föld, a magyar forradalmak oroszlánbarlangja”. A sárospataki vár volt a Rákócziak otthona. Innen hivták meg Erdély fejedelmi székébe I. Rákóczi Györgyöt. Fejedelemként is megmaradt vagyont gyűjtő jó gazdának. Fukar volt, ha a háború költségeitől akarta megmenteni Erdélyt, de bőkezű a hazai műveltség fejlesztésében. A már 1531-ben megalakult sárospataki kollégium sok szegény, eszes diákja tanult' külföldi egyetemeken az ő költségén. Talán még nála is nemesebb lélek volt felesége, a nagymüveltségü Lorántffy Zsuzsánna, a magyar asszonyok példaképe. Iskolákat alapított s ő is taníttatott külföldi egyetemeken magyar ifjakat. A cseh földről elűzött Koméniusz Ámos Jánost, az újkori neveléstudomány és nevelés- művészet megalapozóját meghívta sárospataki tanárnak, és jó fizetést adott neki. A szégyenletes 1664-iki vasvári béke után a sárospataki várban tanácskoztak a Wesselényiiéi összeesküvés hívei, s a vár ura, I. Rákóczi Ferenc már Tokaj várát ostromolta, amikor az összeesküvést elárulták, ő ugyan megmenekült a kivégzéstől, de a Hegyaljára zord idők nehezedtek. Német zspldos hadak lepték el, sanyargatták a népet. Kenyeret, napszámosokat kellett adnia, s fizetnie az óriási adókat. Nehéz napokat élt meg a sárospataki kollégium is. Báthory Zsófia a jezsuitáknak adta a kollégiumot minden jövedelmével együtt. A nagyobb diákok tanáraikkal Debrecenbe, majd Er- délybé menekültek. A jezsuiták nemcsak az iskolát kobozták el, hanem a lelkiismereti szabadság híveit is üldözték. Megakadályozták a vallás szabad gyakorlását. Egy olyan vidéken, ahol akkortájt mutatóban is alig volt katolikus, a lakosságot kényszeritették a katolikus ünnepek megtartására, s a gyermekeket a szülők akarata ellenére “elkeresztelték”. A protestáns templomokat, iskolákat lefoglalták, a lelkipásztorokat és iskolamestereket elüldözték. A katolikus ünnepeken a dolgozó protestánsokat katonákkal hajtották haza a mezőről, szőlőből, s gyakran büntetésből jószágukat is elvették. Szörnyű idők jártak ekkoriban a Hegyaljára. Az elnyomásra a Thököly-felkeléssel válaszolt a nemzet. De Hegyalja saját erejéből is iparkodik megszabadulni kiszipolyozóitól. Sátoraljaújhelyen 1697-ben a Jakab napi vásáron a vásárosok összeverekedtek a zsaroló németekkel, és 18—40 zsoldost levágtak. E verekedésből hamar általános mozgalom lett. Az elkeseredett parasztság Tokaji Ferenc, Szalánczy György és Kábái Márton körül csoportosulva megtámadta és bevette Tokajt és Sárospatakot. A felkelés nemcsak a németek, hanem a Habsburg-párti zsaroló földesurak ellen is irányult. A kirendelt katonaság a fölkelést leverte, de a mozgalom tanúságot tett arról, hogy a Hegyalja népe az életét is kockára tudta tenni szabadságáért. A Thököly-felkelés hírére a pataki diákok hazatértek, de a jezsuiták nem könnyen mondtak le az iskoláról s ismételten megkísérelték visz- szavételét. Még fegyveres erőt is igénybe vet- tak e célból. Az ifjúság bezárta előttük a kaput, s amikor be akarták törni, a pataki asszonyok keltek az iskola védelmére; parázsvonóval, piszkaiéval, lapáttal és kő dobálásával elkergették az ostromlókat. Az iskola megszabadult, a hegyaljai nép azonban továbbra is nyögte az elnyomást. “Kiált Tokaj vára, jajgat Patak vára” — kesergi a kuruc dal. Az osztrák tábornokok zsarolása újra kirobbantotta a felkelést. Most a Sátoraljaújhely szomszédságában, Borsiban született II. Rákóczi Ferenc bontott zászlót “Pro patria et libertate”, vagyis a hazáért és a szabadságért. Hegyalja népe habozás nélkül zászlai alá állt. A Martinovics-féle összeesküvés sem múlt el a hegyaljaiak részvétele nélkül. Még megvan Mádon az a pince, ahol a gyanúsakat elfogták. Kazinczy Ferenc kilenc évi raboskodás után szabadult ki. \ % A sárospataki főiskola tovább is melegágya a haladásnak. Kortársai a “bodrogparti Athén” névvel tisztelték meg. Hires jogtanára, Kövy Sándor, nem elégedett meg azzal, hogy a joghallgatók egyszerűen bemagolták a törvényeket, hanem jogi gondolkozásukat is fejlesztette. A pataki tanárok sohasem zárkóztak el a világtól, hanem osztoztak a kor szellemi munkájában, beilleszkedtek a nagy áramlatokba. Kezük alól a kiváló tanítványok serege került közéletünkbe. Csokonait is Sárospatak szabadabb szellemű kollégiuma fogadta be, amikor a merevebb “ortodox szellemű” debreceni kollégiumból száműzték, akárcsak egy évszázad múltán Móricz Zsigmondot. Szemere Bertalan, a magyar köztársaság első miniszterelnöke, aki később, száműzetésében barátian levelezett Marx Károllyal, diákkorában Patakon Magyar Nvelvmivelő Társaságot szervezett. Fáy András Pesten Széchenyinek jobb keze lett. Sok jeles intézményt kezdeményezett és alapított. Lakása gyülekező helye volt az íróknak. Kisfaludy Károly, Vörösmarty, Vitkovics mindennapos látogatói voltak. Sárospataki diák volt Móricz Zsigmondoi? kiviil Gárdonyi Géza is, meg a hegyaljai" kurucidőket szépirodalmunkban legszebben visszaálmodó Komáromi János is. És Sárospatak neveltje Kossuth Lajos. A hegyaljai Monokon született, 3 Lavotta temetkezési helyén, Tállyán, a kis evangélikus templomban keresztelték meg, de mint csecsemőt szülei Sátoraljaújhelyre vitték. Az újhelyi piaristáknál, majd Patakon és Sátoraljaújhelyen kezdte meg pályáját fiatal fiskálisként. Innen, a Hegyaljáról indult el az ország haladásáért és függetlenségéért egy hosszú életen járt küzdelmes útjára. A Hegyalja két nagy szülöttének, II. Rákóczi Ferencnek és Kossuth Lajosnak, a gazdag főur- nak és a szegény köznemes ügyvédnek, egyfajta sorsa volt. Mindketten életüket áldozták a haladásért, a magyar függetlenségért, mindketten száműzetésben haltak meg. Szellemük azonban nemcsak a hegyaljai, hanem az egész magyar nép lelkében kiolthatatlanul él ma is. Márton Béla (Budapest) PÁNCÉL — MŰANYAGBÓL Egy német gyárnak sikerült műanyagból pán- célszerü lemezt készitenie. Az uj találmány alapelve azon a régóta ismert jelenségen alapszik, hogy — például — a puskagolyó — ugyanakkora távolságból — másképp hatol át valamely deszkán és másképpen egy ugyanolyan vastagságú könyvön. A deszkán simán keresztülhalad, a könyv lapjai között azonban többnyire megakad. A könyv lapjainak rétegelt elhelyezkedése ugyanis lefékezi a golyó mozgását. A műanyag “páncél” voltaképp egymás fölé helyezett sok-sok vékony rétegből áll. Egy-egv rr_ü- anyaglemezt mindig egy-egy kemény aluminium- ötvözetből készült lemez követ. A műanyag és az aluminium is nagyon könnyű. A kísérletek szerint — állítólag — az effajta réteges “páncél- lemez”-nek nagyobb az ellenállóképessége, mint a hasonló vastagságú valódi acéllemezé, s a tetejében még a súlya is s >kkal kisebb.
