Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-07 / 32. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 7, 1958 AMERIKAI TENGERÉSZEK KIÍRÁSÁN Uiabk AalarsérKs a Slaiialiaiátaa HAITIBAB FELKELÉS VOLT Haiti, közép-amerikai kis köztársaságban kisebb felkelés volt Francois Duvalier kormánya ellen. Az utolsó kilenc hónap alatt, amióta Duva- Ker az ország elnöke, ez a harmadik próbálkozás erőszakos megdöntésére. Körülbelül 150 emberből álló csapat foglalta el az elnöki palotával szemben lévő katonai barakkot. Az elnök személyes vezetésével verték le a lázadókat és hetet megöltek közülük. A halottak között négy amerikai polgár is volt, mind Miami, Fla.-i lakosok. Haitiban versengés folyik a hatalomért. Duvalier ellen jelölt je, Louis Dejoie és a^ volt elnök, Paul E. Magloire jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodnak, mint számiizöttek. Duvalier őket vádolja a zendülés előkészitésével. A jelenlegi Haiti-i állapotokról szolgáljon mintaképül az alábbi hirdetés, amely a N. Y. Times július 27-iki számában jelent meg: Befektetési lehetőség Haitiban Különleges helyzet áll fenn ananász (pinapple) termelés, fagyasztott gyümölcs, légi szállitás, és más iparoknak Haitiban, Miamitől 715 mérföldre, fagymentes éghajlaton. A kormány most szilárd, támogat magán vállalkozási munkaalkalom teremtésére. A munkabér óránként 10 centnél kezdődik, adókedvezmény uj iparnak. Használ-- hatnék uj tőkét és üzlettársakat. Atherton Lee, P. O. Box 632, Port Au Prince, Haiti. ^pgsSíjaf szavazlak meg a volt elnököknek A képviselőház 165 szavazattal 45 ellenében elfogadott egy ajánlatot, mely a volt elnököknek 25,000 dollár évi nyugdijat állapit meg, volt elnökök özvegyeinek pedig évi 10,000 dollárt. Tavaly a szenátus egy hasonló javaslatot szavazott meg, mely a nyugdíjon kívül még irodahelyiséget, irodaszemélyzetet és bélyegmentességet is biztosított a volt elnöknek. A Ház az utóbbi engedményeket elutasította. Egy külön bizottság fogja a két javaslatot közös nevezőre 'hozni. Felemelik a társadalmi biztosítást A képviselőház megszavazta a társadalmi biztosítás összegének és adójának felemelését. Mindkét párt támogatta a 7 százalékos emelést, ami decemberben kezdődne. A szavazat 375 volt 2 ellenében. A szenátusnak kell még a javaslatot tárgyalnia, ahol valószínűleg el is fogadják azt, mielőtt az ülésszak végetér. • 11,800,000 személyt fog közvetlenül érinteni az uj törvény, ami nem megvetendő szám egy kongresszusi választási évben. Amerikai Magyar Szó Etobscription in C. S. and Canada for one year $7.00, for six months $4.00. Foreign Countries for one year $8.00, for six months $5.00. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N, Y. Telephone: AL 4-0397 Előfizetési árak: New York városában, ac USA-ban és Kanadában egy évre $7.00, Félévre $4.00. Minden mir külföldi országban egy évre $8.00, félévre $5.00. Szerkesztőség éa Kiadóhivatal: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. [ Telefon: AL 4-0397 84 Tiltakoznak a kubai felkelők és támogatóik piketelik az Egyesült Nemzeteket Az amerikai tengerészek Libanonba küldése feletti felháborodás és tiltakozás még mindig folyamatban van, de az Egyesült Államok újabb tettével ismét megsértette a kis államok önállóságát, amikor Kuba területére küldött tengerészeket egy víztartály állítólagos megvédésére. A víztartály Oriente tartományban van, ahol Fidel Castro és felkelő csapatai állandó és heves összeütközést folytatnak Batista diktátor csapataival. Állítólag innen kap vízellátást a Kuba területén levő amerikai tengerészeti támaszpont. Az elmúlt hetekben Castro csapatai nagyszámú, Kubában tartózkodó amerikai állampolgárt, ottani vállalatok üzletvezetőit és amerikai tengerészeket fogtak el, — amint mondták — megtorlásként azért, hogy az amerikaiak Batistát segítik abban, hogy terroruralmát tovább is fenntarthassa, hogy harcolhasson a felkelők ellen, hogy a kubai nép elégedetlenségét diktátori uralma ellen vérbefojthassa. Hetekig tartott, mig az amerikai kormány kubai követsége Castróval folytatott tárgyalások utján a foglyokat kiszabadította. Fidel Castro rádióbeszédben tiltakozott a tengerészek jelenléte ellen. Követelte visszavonulásukat. “Az Egyesült Államok megsértette Kuba önállóságát”, mondotta. A Venezuelában nemrég alakult kubai ellenzéki Forradalmi Front a caracasi rádión közveti- tette tiltakozását. “A nemzetközi egyezmények megsértése is azt bizonyitja, hogy az Egyesült Államok megegyezik Batista rendelkezéseivel”. Az Egyesült Nemzetek előtt két óra. hosszat tartó piketelés folyt az amerikai tengerészek kirendelése ellen. Dr. Roul Chibas, a vezetőjük azt mondta, hogy az amerikai kormánynak a felkelőkkel kellett volna megegyezni a víztartály biztonsága felől. “A tengerészek Batista katonáinak helyét foglalják el, akik igy felszabadulva, harcolhatnak Castro ellen”. Az ami, kai kommunista párt sajtóközlemény- - ben tiltakozott az amerikai tengerészek kubai tartózkodása ellen, követelve tengerészeti támaszpontunk beszüntetését Kubában. Felszólítja a sze- ' nátus külügyi bizottságát, hogy külügyi politikánk tervbevett kivizsgálásánál fektessen nagy súlyt annak kikutatására, hogy amerikai fegyvereket használnak a kubai nép gyilkolásánál, valamint arra, hogy milyen szerepe van a State De- partmentnek, a Pentagonnak, az FBI-nak Kubában. Dulles Ígérete az olajiffonopóltaoknak “Labor”, a vasutas szakszervezetek hetilapja interjút közöl, amelyben Joseph C. Mahoney, Wyoming demokrata szenátora Dullesnek egy ígéretét idézi, amit az olajmonopóliumoknak adott 1956 augusztus 13-án, hogy “nem fog beleegyezni” az arab nacionalisták próbálkozásába az olaj források államosítására. Amikor Gamal Nasser 1956 júliusában államosította a Szuez-csatornát, ez nagy ijedelmet okozott a középkeleti olaj kitermelői között. Mahoney szenátor akkor egy szenátusi vizsgálóbizottság tagja volt. A bizottság egy későbbi vizsgálat folyamán A. C. Ingraham, a Socony-Vacuum olaj- társaság egy főhivatalnokának magán jegyzeteit vizsgálta, amely a State Department egy titkos konferenciájáról számol be, Dulles és más magas- rangú tisztviselők és a nemzetközi olajtársaságok amerikai fejeinek részvételével. Az 1956 aug. 13-iki gyűlésről Ingraham azt irta, hogy Dulles megmondta az olajbáróknak, hogy “elismeri, hogy az olajtársaságokat érdekli az államosítás kérdése...” Jelezte, hogy “az E. Á. nem fog beleegyezni olyan államosításba, mely ezenkívül (a Szuezi-csatorna) érinteni fogja gazdasági érdekeinket”. Ingraham szerint Dulles azt is mondta, hogy “ilyen vagyontárgyak államosítása... nemzetközi beavatkozást igényel”. A “Labor” cikkírója hozzáfűzi, hogy a félelem amiatt, hogy mit fog az iraki forradalmi, Nas- ser-barát kormány a dúsgazdag olajforrásokkal * csinálni, a fő tényező a jelen középkeleti krízisben, Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető! A Szovjetunió tiltakozó jegyzéket adott át Moszkvában az Egyesült Államok és Irán követének. A jegyzék azt a vádat tartalmazta, hogy egy amerikai hadirepülő Iránból átrepült a Káspi tó felett szovjet területre (A repülő egy RB-47 típusú, felderítő, közepes bombázó gép, a hírszolgálat szerint). A repülőt 15 mérföldnyira a szovjet határon belül szovjet repülők kényszeritették visszafordulni. Az Iránnak küldött jegyzékben a szovjet kormány emlékezteti Iránt arra, hogy hasonló eset máskor is történt és ez ellentétben van Irán kormányának azon kijelentésével, mely szerint Iránban nem fognak idegen haderők állomásozni és hogy területét sohasem fogják Szovjetunió elleni támadásra felhasználni. LMOiFEHEIfMltifí PiiSiÉHál (Folytatás az első oldalról) Vagy Anti munkástárs ajánlata, ami ezzel pont ellentétes irányú, hogy lapunk hetenként kétszer jelenjen meg. (Anti ujamerikás és nem tudja, hogy lapunk nem is olyan régen még napilap volt.) Az ügyvezető bizottság gyűlésén felmerült az a kérdés, hogy emelni kell az előfizetési dijat. Ez komoly megfontolás tárgya kell, hogy legyen annál is inkább, mert a lap előállítási ára is emelkedett az utóbbi időkben. A papír, gépfelszerelések, stb. árán kívül még a nyomdászok fizetése is emelkedett szakszervezeti megállapodás szerint. • Állandóan napirenden tartja az ügyvezető bizottság a lapfenntartó gárda szervezését. Legutóbbi lapkonferenciánk lelkes érdeklődést mutatott e kérdéssel szemben, de csak részben sikerült elérni a kitűzött célt. Mégis az a vélemény mutatkozik, hogy egy kis lendülettel meg lehet szervezni egy gárdát, mely rendszeres havi hozzájárulással lapunk állandó deficitjét nagyban csökkentené. De hiszen még erről nem is beszéltünk! Pedig ez fontos, hogy olvasóink tudják, hogy mi is az a probléma, amit meg kell oldanunk? Megmondhatjuk, hogy gazdasági bizottságunk azt jelentette, hogy a jövő évi költségvetésünk szerint a számítható üzleti bevételeink mellett még 20,000 dollárra van szükségünk, hogy kiadásainkat fedezhessük. Felmerül az a gondolat, hogy ha akadna vagy 500 olvasó, aki évi előfizetését 20 dollárra egészítené ki, már megtérülne deficitünk jórésze. Tudják meg olvasóink azt is, hogy jó, sok régi hűséges olvasónak küldjük a lapot ingyen, mert kicsiny nyugdijukból nem jut előfizetésre. Még ezek között is vannak, akik egy-egy dollárt lecsípnek szükségleteikből és beküldik adományként. Mindig van egy hátralékos tábor, melynek tagjai elkésve és néha csak többszöri felszólításra küldik be előfizetésüket. Ezeknek lelkiismeretére szeretnénk hatni azzal, hogy munkánkat és gondjainkat könnyítik meg, ha idejében kiegyenlítik tartozásaikat. Természeten nem feledkeztünk meg a rendszeres évi gyűjtési kampányunkról, olvasóink által a sajtó javára rendezett különféle összejövetelek bevételeiről sem. Nincs kétségünk afelől, hogy olvasótáborunk hagyományos ragaszkodása, szeretete és odaadása segítségével előteremtjük a szükséges összeget. Nem is csupán erről van szó. Olvasóink szóljanak hozzá és az országos lapkonferencia tárgyalja meg azokat a módszereket, amelyekkel a fentemlitett különböző eljárásokat végrehajthatjuk, hogy ugyanakkor a lap terjesztését is elősegitsíik. Minden olvasó megkérdezheti magától: “Miért szeretem én a Magyar Szót?” Ugyanazon okból megszerettethetné más, becsületes, magyar-amerikai munkástársával is és ugyancsak becsületes ujamerikás magyarokkal, akik megcsömörültek és utálattal fordulnak el a háborút, gyűlöletet szító, munkáselnyomó gyárosokat támogató, hazug polgári sajtótól. A mi lapunk most is, mint mindig az emberiség előrehaladásáért, az elnyomott népek szabadságáért és függetlenségéért és a szocializmus által biztositott egyenlőségért emeli fel szavát. A történelem ittai kritikus eseményei közepette az emberek a békés megoldásihoz keresik az utat. A Magyar Szó ezt az utat mutatja cikkeiben, amelyeknek fő irányvonala a népek békés együttélésén, barátságán és megértésén alapszik. 2______ ■ ax emvpúueh l^orrMan
