Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-31 / 31. szám
Thursday, July 31, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 GERÉB JÓZSEF: Az istenek között Father Murphy kalandjai az ó-görög istenek lakóhelyén (Könyvszemle) Minden kornak vannak" olyan társadalmi, politikai és erkölcsi törvényei, szokásai és gyakorlatai, amelyek ellenkeznek a józan ész felfogásával. Azonban az a nép, amely, hogy úgy mondjuk, azokba beleszületik, azokkal együtt női fel s megy át a rendkívül lassú fejlődésen, nem veszi észre. Leszámítva néhány igen előrehaladott gondolkodású egyént, a nép nagy tömegei nem látják az ily felfogások és gyakorlatok fonákságait, azért nemcsak résztvesznek azokban, hanem egyenest ráerőszakolják azokat a közösségre is. A továbbiak megértésére tegyük fel, hogy más égitesten is vannak olyan értelmes élőlények, mint itt, a Földön; mondjuk például a Mars bolygón. És miután ma már oly sokat írnak meg beszélnek az űrhajózásról, hát képzeljük el, hogy néhány Mars lakó lejön a Földre egy kis tanulmányútra. (Annak a költségeit persze ott is az az adófizetőkön hajtják be.) Nos, ezek a Mars lakók látnák meg igazán azt a sok esztelen fonák dolgot, amikben mi, földi emberek hiszünk, amelyekre alapítjuk egymással való viszonyunkat, — szóval, amivel eldicsekszünk s elneveztük emberi civilizációnak. A kiváló irók már igen régen észrevették, hogy a társadalmi fonákságok kimutatására nagyon alkalmas módszer, hogy valamely környezetbe behozunk egy oda tartozó eszes lényt. Ezt csinálta például Jonathan Swift hires angol iró midőn regénye hősét Gullivert elviszi előbb az óriások, majd a törpék országába. Ilyen nagyon hires szatirikus munka Mark Twain: “A Yankee at the Court of King Arthur” cimü könyve amelyben egy vállalkozó szellemű amerikai ‘yankee”’-t visszatesz vagy 900 évvel Arthur király udvarába, vagyis a lovag-kor fénykorába. Vallások terén A magyar irodalomnak is van egy ilyen nagyszerű terméke. Ez, Mikszáth Kálmán: “Az Uj Zrinviász” cimü müve, amelyben a szerző életre kelti Zrínyi Miklós szigetvári hőst s behelyezi a múlt század vége felé kialakult magyarországi társadalomba. Zrínyi és társai természetesen nem tudják beleélni magukat annak a kornak (a könyv írásának ideje) felfogásába s lépten-nyo- mon bajbakerülnek. Az irástechnikát tekintve egészen hasonló szerzői trükköt alkalmazó kis könyvet kaptam a napokban, amely igen jóizü humorral mutat rá a vallások terén található olyan hiedelmekre, amelyek ellenkeznek a józanész felfogásával, amelyek magyarázásába még az arra hívatottak is belezavarodnak. A könyvecske címe: “Father Murphy’s Escapade”, amit jelen esetben a “Murphy Atya Kiruccanása” kifejezéssel adhatunk vissza legjobban. A könyv szerzője Hugh Robert Orr, a “Progressive World” folyóirat szerkesztője. Mielőtt a könyvről irok, talán ajánlatos lesz pár szót szólni a szerzőről és az általa képviselt mozgalomról. A csak nemrégiben irt kis könyvecske friss hangja után ítélve az ember szinte nem akarja elhinni, hogy szerzője már 84 éves s egyik legtevékenyebb tagja a vallásfelvi- lágositást célzó “United Secularist of America” nevű mozgalomnak. Humanista Dr. Hugh Robert Orr mint protestáns pap kezdte életpályáját, de nagyon hamar rájött, hogy a theológiai tézisek ellenkeznek a józanész logikájával, azért ledobta a tógát, tanító, majd egyetemi tanár (irodalom) lett. A babonás hiedelmek terjesztése helyett a “Humanista” mozgalomhoz csatlakozott s a humanisták csoportjának ma is igen tevékeny tagja.. Dr. Orr, mint mások is, erélyes és hatásos harcot szeretne folytatni úgy a babonás hiedelmek ellen, mint az egyházak, — de különösen a Katolikus Egyház — erőszakos terjeszkedésének korlátozására. Néhány évvel ezelőtt ezek alakították a “United Secularists Of America” szervezetet, amelynek jelenlegi elnöke Culbert L. Olson, volt kaliforniai kormányzó. Szerintem igen nagy kár, hogy ezt a szervezetet a nagyközönség nem részesíti elég támogatásban, amit azonkívül jelenleg szervezeti belső ellentétek is meggyengítettek. Pedig hej de nagy szükség is lenne arra, hogy az IGAZI vallás- zabadságnak itt is érvényt szerezzenek. Mert az IGAZI vallás-szál adságban nemcsak mindenki szabadon gyakorolhatja és hirdetheti a vallását de éppenolvan szabadságot nyer a val- lásfelvilágositó munkára is. Itt azonban mihelyt valaki rámutat arra, hogy a vallások az ember agyában keletkeztek s az isten fogalmát az emberi agy szülte (nem fordítva,) mindjárt támadásban részesül; istentagadónak, hazaárulónak bélyegzik és még jól jár, ha valamilyen büntetés nélkül megússza az igazság hirdetését. Összeesküvés Pedig ma már minden intelligens ember beismeri, hogy a bibliai mesével ellentétben az ember a fokozatos fejlődés eredménye. Darwin elméletének bizonyítására már annyi adatunk van, hogy azt a vallásos emberek sem merik tagadni. Marx Károly kimutatta, hogy a társadalmi rendszerek is követik a fokozatos fejlődés elméletét. Bármily heves ellenállás dacára,, de erről is vett már némi tudást még az amerikai nép is. De midőn azt kellene ismertetni, hogy A VALLÁSOK IS CSAK A FOKOZATOS FEJLŐDÉS EREDMÉ- MÉNYEI, a kommunikáció összes intézményei összesküdtek annak elhallgatására itt, a vallás- szabadság állítólagos hazájában. Az amerikai sajtó bármely ágában is hányszor találkozott már az olvasó például Sir James G. Frazer (1854-1941) angol tudós nevével, áki a vallásfelvilágositás terén ugyanazt a helyet foglalja el, mint, Darwin az ember származása, vagy Marx a politikai gazdaságtan terén? Az egyházak erős nyomására Frazer és a követői az “elhallgatás” összesküvés áldozatai lettek. Dr. Orr könyve ezen a vastagfalu összeesküvésen igyekszik kis kaput vágni. Mint volt theoló- gus, égési természetes, hogy könyve hősének Í3 egy papot választ, Father Murphyt, a 40-50 között járó, jó ételekről és a jó borocskáktól már kicsit “gömbölyödő” katolikus plébánost, akit környezetéből kiszakítva másféle “eszes” lények közé helyez, ami nagyon kacagtató jelenetekhez vezet. Az istenek között A szerző szerint Father Murphy sokat gondolkodik a régi vallásokról s midőn egy alkalommal McGinty korcsmáros vagy erősebb bort ád neki, vagy többet hajt fel a szokottnál, találkozik Hermes ősgörög istennel, aki készséggel vállalkozik rá, hogy a jámbor plébánost rövid tanulmányútra vigye az Olimpusz hegyre, ahol a görög hitrege istenei élnek. Ezzel aztán meg is indul a tréfás történet, mert az istenek egészen másképpen élnek, gondolkoznak és cselekszenek, mint ahogy Murphy atya azt elképzelte Homer (a görög iró) könyvének a tanulmányozása után. Mert a görög istenek egészen emberi módra élnek: dolgoznak, mulatnak, veszekednek és szeretkeznek. Az erkölcsi felfogásuk is rettenetes, Vérus, Hera meg a többi nagyon szép istenasszonyok sokszor még annyi ruhát sem viselnek, mint a “bikini” ruhában fürdöző amerikai szépségek. Szegény Father Murphy azt sem tudja, hogy hová nézzen, — jobban mondva, hogy hová NE nézzen. Mert hej, az ilyen látvány nagy kisértésbe hozza a férfit és soha sem lehet biztos az ember abban, hogv mikor TELJESEDIK BE AZ UR AKARATA?! A térítés Az igazi felvilágosító munka azonban akkor veszi kezdetét, amikor Father Murphy, mint jó keresztény, elhatározza, hogy a pogány isteneket megtéríti és megnyeri az egyetlen IGAZ EGYHÁZ javára. Magyarázza minden tehetségével az isteneknek a keresztény teológia alaptételeit, a háromszemélyii egyistent, hogy mindent és mindenkit az az egy isten teremtett, akinek van ugyan fia, de azért még sincs két vagy több isten, mint a görögöknek volt. Aztán elmondja, hogy a keresztény isten gyermekei, vagyis a keresztény emberek, milyen jó egyetértésben élnek. Az az, kisül, hogy itt egy kis baj van, mert a vallásért harcolni kell és igy mióta a keresztény vallás elterjedt, mindig van valamilyen háború az emberek között. Murphy atya csak két istent tudott m< nyerni, habár azokat is csak ideiglenesen. A: ?gyik Herkules, a marha-erős félisten, aki akái «ilyen nagy és nehéz munkát is adnak neki, elvégzi csak azért, hogy később azzal eldicsekedjen. Ennek a kolosszusnak még annyi esze sincs, hogy a munka felvállalásánál kialkudná a bért, igy, mindig becsapják. Murphy atya téritő szavaira még egy másik isten is felfigyelt. Ez Ares (később a rómaiaknál Mars) a háború istene volt, akit nem a vallási tézisek érdekeltek, hanem csak az, hogy a keresztény isten szolgálatában mehet háborúzni. Ares ugyanis a sok-sok ezer évvel ezelőtti trójai háború óta már nagyon elunta magát és hajlandó volt menni akárhová egy kis csetepatéra. A huncut kecske Persze nem lett a térítésből semmi, mert amig az ur jámbor szolgája a hőség enyhítésére a ligeten átfolyó patakban fürdött, egy gonosz bakkecske lerágta nadrágja egyik szárát, majd a nadrágot védő fathert úgy eltalálta egy lökéssel, hogy a sáros pocsolyába esett. Innen kimászva sárosán, egyszáru nadrágjában és az istenek előtt érthetetlen logikájával olyan látványt nyújtott, hogy Zeus főisten rendeletére ketrecbe akarták zárni, hogy az olimpuszi állatkertben az isten-gyermekeket mulattassa. Még szerencse,hogy a szépségesAphrodiie (a szerelem istenasszonya) megkönyörült rajta, magához vette, megmosta, egyszáru nadrágját is kimosta, felöltöztette és... K Father Murphy csak arra ébredt, hogy hajnalban valahol a falu szélén McGinty korcsmáros költögeti, kérdezi, hogy hol járt a három nap, amig senki sem látta és hová lett nadrágjának az egyik szára. Father Murphy azonban olyan érthetetlen válaszokat ád, hogy a korcsmáros amily gyorsan és amily titokban csak tudja hazaszállítja a lábán megállni sem tudó embert. Aki néhány órai kacagtató szórakozást akar a vallásfelvilágositás mellett, annak ajánlom, hogy rendelje meg az 1 dolláros könyvecskét a “Progresszív World”, P.O. Box 75,605. Los Angeles 5, Cal. címről. Szerencséién szerencse BURBANK, Cal. — A 36 éves Carl Bucky családját váratlan nagy szei'encse érte a múlt héten. Azaz, hogy nem is volt olyan nagyon váratlan, mert aki jegyet vásárol a nagyon hires dublini (Írország) “sweepstakes” lóversenyre joggal várja, hogy ha nem is a főnyereményt, de legalább is jelentős összeget fog nyerni az a ló, amelyre a jegy szól. Carl Bucky is várta a jószerencsét és nem hiába, mert egyszer csak az újságok értesítették, hogy “WPX—13187” számú jegye 28,000 dollárt nyert. Ez ugyan nem volt főnyeremény, de mégis elég jelentékeny összeg arra, hogy Carl felesége Vivian, meg Paul és Bruce nevű gyermekeik igen megörültek a szerencsének. Az örömet azonban, valamennyire csökkentette az a szomorú tény, hogy Bucky elfelejtette, hogy hová dugta a jegyet s most, amikor be kellett volna mutatni, sehol sem találta. Nosza megindult a jegy keresése: Carl, Vivian meg a két gyerek egész nap egyebet sem csináltak, mint* keresték .a jegyet. Töviről-hegyire felforgattak mindent a házban, de az ármányos jegy csak nem akart előkerülni. Miután tucatnyi újság-riporter is segített a keresésben, az egész ország figyelemmel kisérte a nagy házkutatást. Szólt is a telefon egész nap, jöttek a jótanácsok nemcsak a telefonon át, hanem a levelek és táviratok egész özönében is, de sajnos, eredmény nélkül. A makacs jegy nem akart előbujni. A lázas keresésben kifáradva Carl, V'ivian meg a két gyerek néha-néha egy kis pihenőt vettek és akkor azon tanácskoztak, hogy mint fogják elkölteni a 28,000 dollárt. Csak akkor jöttek rá, hogy olyan sok mindenre van szükségük, hogy a 28 ezerből már nem is telt mindenre. Egyszer aztán valakinek eszébejütött, hogy Dublin városba kell táviratozni, mert ott bizonyára meg van a nyugta s talán kifizetik a 28 ezret a “ticket” nélkül is. Pár napi nagyon izgatott várakozás után meg is jött a válasz a lóverseny igazgatóságától. Igen, ot-t meg van a nyugta. — szólt a távirat, — és a nyereményt ki is fizetnék a nyugtára, azonban a “WPX—13187” jegy semmit sem nyert. Ugylátszik, az újságoknál történt valami tévedés. Carl, Vivian meg a két gyerek most a szerencsétlen szerencse felett keseregnek.
