Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-24 / 30. szám
U1Q. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 24, 1958 A VISEGRÁDI KIRÁLYI PALOTA FELTÁRÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA REFEJEZŐDATT orgonája szinezüstből készült. A kápolnát az aranyozott fehérmárvány ereklyetartók, szobrok tették méltóvá a palotához . A kápolnát gazdag szinskáláju ónmázas cserép fedte. A kápolnában talált vörösmárvány madonna valószinüleg a kápolna bejáratánál volt elhelyezve. Beatrix palotája Mátyás hitvesének Beatrixnek palotáját csak ezután tárják fel teljes egészében. De a felső teremsor és az idevezető lépcső már teljesen feltárult. A nápolyi olasz király leányából, Beatrixból lett magyar királynőnek nagy szerepe volt abban, hogy Mátyás a királyi palotát felépítette s művészi munkálataihoz olasz szobrászokat, kőfaragókat hozatott Itáliából. ★ Mindehhez hozzáfűzzük, hogy a palota technikai, vizvezető és felhasználó berendezései magasan a kor színvonala felett állottak. A palota méreteire mi sem volt jellemzőbb, minthogy ötszáz méter hosszúságban terült el. A palota számos leletét a visegrádi múzeumban helyezték el. Az ásatások eredményei bizonyítják, hogy Mátyás király palotája valóban a középkori Európa legszebb építkezése volt, s csodálatos gazdagsága nem a fantáziában élt. Ják Sándor (Azon alkalomból, hogy Mátyás világhirü palotájának feltárását részben befejezték, pillantást vetünk a remekműre, amelyhez a magyar történelem dicsősége fűződik.) Különös érzéseket vált ki, amikor az ember a visegrádi fellegvárból kinéz. amelynek ablakából valaha római katonák figyelték, hogy nem jön-e valahonnan ellenség. S elégikus hangulat vesz erőt rajtunk, amikor alant, a visegrádi hegy oldalában egy királyi palota romjai között sétálgatunk : dinasztiák élete pereg le emlékeinkben... Minden múlandó, fény pompa, ezt a múlandóságot igyekeznek azonban életre kelteni Visegár- cíon a régészek. Történelem a hegyen Visegrád 42 kilométerre fekszik Budapesttől nyugati irányban, a Duna jobb partján. (Itt a visegrádi hegyen bukkantak rá a régészek néhány évtizeddel ezelőtt Mátyás király palotájára, amelynek létezését hosszú időn át nem akarták hinni. De mielőtt a királyi palota feltárásáról számolnánk be, előbb rövid történelmi pillantást kell vetnünk a múltba, hiszen voltak idők, amikor az ásatás színhelyéről irányították az egész Magyarország— s egy keveset — több külföldi állam sorsát. Visegrád már 2,000 évvel ezelőtt nevezetes hely volt. Fontos stratégiai fekvése a festői Duna kanyarulatban tette azzá. Annak idején a rómaiak által meghódított uj tartománynak, Pannóniának ez volt az “Achilles sarka”. A visegrádi várrendszernek a sziklás andezit hegy tetején volt a legjelentősebb hadállása. A IX. században a hóditó szlávok korabeli fellegvárrá alakították át a rómaiak hadállását. Amikor pedig a magyar Árpádházi királyoké lett, a történelmileg nem hiteles feljegyzések szerint a XI. század második felében I. László király, sógorát Salamont a várrendszer különálló tornyába záratta. Igaz, nem igaz? A három méteres falu tornyot mindenesetre Salamonról nevezték el. Az Árpádház kihalása után az Anjouk kerültek Magyarországon uralomra és Károly Róbertét igen vonzotta a táj szépsége, no meg bizton ságosabban is érezte magát a három méteres falu fellegvárban. 1302-ben ide tette át a székhelyét. Az európai udvarokkal kapcsolatot tartó Robert Károlynak idővel szűknek bizonyult a hely, ezért a fellegvár alatt 1320-ban megkezdte a királyi vár épitetését. A feljegyzések szerint 1355-ben már ebben a palotában zajlott le a visegrádi kongresszus, amelyen a cseh és lengyel király is résztvett. A találkozás méretére jellemző volt, hogy csupán a cseh király kísérőinek ellátására napi 2,500 kenyér és 10,000 liter bor kellett. A királyi székhely .később Budára került, igy a visegrádi palota fénye elhalványult, szürkévé kopott, a tűz is pusztította. De Zsigmond király 1412-ben kijavitatta és kibővítette. A középkori Európa legszebb királyi palotája' csak később bontakozott ki, amikor Mátyás király reneszánszkori uralkodó a XV. század hetvenes éveiben az épületeket korszerűsítette gótikus és reneszánsz stílusban uj épületekkel gazdagitotta. Erről a csodálatosan szép palotából Bartolomeo Meschi pápai legátus 1483-ban igy keltezte levelét: “Ex Visegrado paradis terrastri” a “visegrádi földi paradicsomból”. A palota eltűnik A palota hanyatlása 1543-ban kezdődött, a mikor a törökök elfoglalták Visegrádot s a 150 évig tartó magyarországi uralmuk alatt hétszer cserélt gazdát a vár, illetve a királyi palota. S mielőtt a magyar, olasz és osztrák csapatok véglegesen visszafoglalták volna, a törökök a királyi palotát s várat felrobbantották. Évek múltán viszont Lipót császár parancsára robbantották fel a német zsoldosok, nehogy a megmaradt részek a rebellis magyarságnak ellenállási fészkévé váljanak. A végső pusztulása 1806-ban következett be, amikor is a német telepesek a palota köveiből építették fel házaikat. Évszázadok folyamán a Begyről a csapadékkal lekerülő földrétegek lassanként betemették a palota megmaradt romjait. A hegyoldalt, abd a tüneményes palot a állott belepték a bokrok, később gyümölcsöst ültettek ide. S bár a Salamon tornyát, a fellegvár egyes részeit konzerválták, a palota létezésében — a történelmi feljegyzések ellenére — nem akartak hinni. Csak a 30-as években Schulek János hitt a fantáziának tartott feljegyzéseknek és nekilátott a palota feltárásának, amihez 1934-ben meg is találta az utat. A királyi palota A feltáráshoz az ut beépitet utcáról vezetett s már az első munkálatok igazolták Oléh Miklós esztergomi érsek 1536-ban kelt feljegyzését valamint Bonifini olasz történész megemlékezését a királyi palotáról. Az ásatások nyomán kiderült, hogy a királyi palota szökőkutjai, függőkertjei, fedett folyósói nem a fantáziában éltek. Kiderült, hogy az egész épületcsoport felépítése, alaprajzi elrendezése merőben különbözik a szokásos zárt, középkori formáktól. Ebben nagy szerepe van a táji természeti adottságoknak. Az épületcsoportokat fás, füves terekkel határolták, A zárt tömbök oldalában lépcsőzetesen elrendezett teraszok állanak. Az épülettömbökön belül kis udvarok tagolják az alaprajzot, amelyek a világítási lehetőségek kihasználása miatt keletkeztek. Az épületek elhelyezésében, egymáshoz kapcsolásában már a középkori gyakorlattól idegen, bizonyos tekintetben szabadabb elrendezést találunk, melyben már a reneszánsz épitőstilus kezd jelentkezni. A feltárások eredményei szerint a lépcsőzetesen megépített palota három nagyobb egységet alkot. A terület közepét a kápolna foglalja le, mintegy összekapcsolva a kétoldalt elhelyezkedő palotákat, Az északi, az úgynevezett jelentős részét már kibontották a föld alól, a déli palotának feltárására a háború befejezése utáni években került a sor s annak első szakasza most fejeződött be. Az északi palota eddig feltárt szakaszán öt szintet észleltek. Az eddig feltárt négyszintű teraszrendszer két emeletnek felel meg. Az, egyes szinteket lépcsőzetesen alakították ki a hegyben, A díszudvar bejárója egykor boltozott folyosó volt, amelynek két oldalán ma is láthatók az ülőfülkék. Az udvarban helyezték el a reneszánsz szobrászat remekeit. Itt állt a hársfákkal beültetett függőkért közepén a vörösmárványból készített művészi kút a múzsák dombormüvei- vel. A kút telepén Cupido szoborból a hegyiforrásokból idevezetet hüs viz csurgott az alatta levő márvány tálba, majd innen a kerek ipeden- cébe. E kutból Mátyás parancsára a győzelmi ünnepek alkalmával vörös és fehér bor folyt, amit a hegy tövében öntöttek a vízvezeték csöveibe. Az esztergomi érsek 1536-ban kelt feljegyzései szerint a függőkért felett levő kápolnától északra a király épületei két ágban nyúltak el. Az egyik utón fellehetett jutni a hosszú palotába, amely fölött már a hegy mered. A másik ut levezetett az épületek alsó szintjére. Itt is volt egy díszudvar, közepén kuttal, amelyet márványoszlopok tartottak. A piszkei márványból készült kút finom faragott oldalaiból három sértetlenül maradt meg. Az alsó díszudvarban szobák, termek sorakoztak. A következő szinten pompázott a felső díszudvar, felette pedig egy terasz különböző lakótermekkel. Egyik szintről a másikra kényelmes lépcső vezetett. A palota diszteremsora az udvar feletti harmadik emeleten volt. A helyreállított gótikus folyosó felett nyitott terasz volt, amelyet a nyugati oldalon reneszánsz díszítésű korlát szegélyezett. Ennek a szintnek teremsorában volt a király lakosztálya, ahonnan a Dunára nézhetett. A negyedik emeleten levő fürdők eredeti állapotban a finn szaunákhoz hasonlítottak. A gőzfürdő úgy működött, hogy a magas hőfokra fel- hevitett patakkövekre vizet öntöttek. A fürdő feltárásából megismerték a kővályus vízvezetéket és kőkádakat, tehát hideg-meleg kádfürdő is volt a palotában. A kápolna A 26X9 méter egy hajós kápolnát díszes csempe borította. A szentély közepén az oltár alapjai mai is felismerhetők, két oldalt volt a szószék s a mellékoltár. Bonfini olasz történész csodálattal irt a kápolna vörösmárvány., alabastrom oltáráról, a -falak aranydiszitéséről. Pompásan szóló Borverseny Budapesten A városligeti Vájdahunyad várának egyik termében vagyunk. Ez a terem a Mezőgazdasági Múzeumhoz tartozik. Itt folyik az országos borverseny. A fehéren terített asztalokon gyertyák égnek, a borospoharak mellett almaszeletek, kiflik, a bírák siirün isszák a feketekávét. Mindez kelléke a borversenynek. A gyertyafénynél a bor színét tisztaságát állapítják meg. Az almát, kiflit, feketekávét azért fogyasztják, hogy az izt, zamatot jobban tudják megállapítani. Az Ízleléshez nagy szakértelef szükséges. Az alig korty- nyi bor egyszerre jut a nyelv alá, az ínyekhez, a nyelésnek is külön technikája van. Nézem a borversenyt; minden tiszteletem a versenybíróké. Napok óta nézegetik. ízlelgetik, kóstolgatják a finomabbnál-finomabb ó- és uj- borokat, asszukat és mindvégig olyan töprengő komolysággal viselkednek, mintha valami komoly matematikai feladatot kellene megoldanak. Ilyen józan borivó társaságot soha nem tudtam elképzelni. Igaz a versenybírák az ország legkiválóbb borszakértői, a szőlőművelés tudósai, kutatók, professzorok, agronomusok, akik igen ügyelnek arra, hogy ne kerüljenek az alkohol kellemes mámorositó hatása alá. Úgy mondják, hogy vannak köztük antialkoholisták is. Négy évvel ezelőtt újították fel szervezetten az országos borversenyt, amelynek főcélja a borok minőségének megjavítása. A magyar borok a múltban világhírűek voltak, a háború alatt és azt követő időkben azonban a minőségre törekvés háttérbe szorult. Ezen azután radikálisan segítettek. Elkészítették a szőlőtermő vidékek monográfiáját és megállapították, hogy egyes tájak milyen fajta szőlők termesztésére alkalmasak. Például a tokaji vidék: furmint, hárslevelű, a balatoni vidék: a rizlingek, az alföld: a kadarka, stb. termesztésére alkalmas. Öt tájegységet álla- pitottak meg s az uj telepítések vagy a régi szőlők átültetése ilyen szempotok szerint történik. A versenyen működő öt zsűri is egy-egy tájegység borából válogatja ki a legjobbakat. A tokaji borok azonban több kategóriában “indultak”, a száraz és édes szomorodni, az asszu kü- lön-külön is versenyeznek. Az orszá,gos verseny bíráló bizottságai elé csak a megyei elődöntőkön már kiválogatott legjobb borok kerülhettek. A versenyen 800 borminta vesz részt. (Az elmúlt évben mindössze 10 került döntőbe.) Tokaj vidékéről 98 minta versenyez, közte 27 féle asszu. A verseny szigorúan titkos, a birákkal csak a borminta számát, fajtáját és szüretelési évét, s az előzőleg megtett laboratóriumi analizis adatait közölték. A bizottságok a bort tisztasága, illata, ize és zamata, továbbá az összbenyomás alapján ítélik meg, illetve pontozzák. A legjobb borok a szeptemberi nemzetközi borversenyre kerülnek amelyet ugyancsak Budapesten rendeznek meg. ( ják) BRÜSSZELBEN a prágai Nemzeti Színház operájának 280 tag« együttese lép fel.
