Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-24 / 30. szám

Thursday, July 24, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Emberek a Déli-sarkon A nemzetközi geofizikai év folyamán a Déli­sarkvidéken elterülő szárazföldön, az Antarkti- szon 12 nemzet állított fel tudományos megfi­gyelő állomásokat a geológiai viszonyok tisztázá­sára, az éghajlati viszonyok tanulmányozására. Az éghajlati viszony tanulmányozása valamint hosszúlejáratú időjárás-prognózisok (időjárás- jóslás hosszabb időtartamra) szempontjából dön­tő jelentőségű. A rádióvétel jósága is meteoroló­giai körülményektől függ. A rádióvételi viszo­nyok azonban nemcsak függenek az időjárási vi­szonyoktól, hanem éppen a rádióvételi viszonyok tanulmányozásából szeretnének az időjárás kiala­kulására is következtetni. A rádióvételi viszonyok és időjárás kialakulása közötti kapcsolat ma már felismerhető. Erre vonatkozó ismereteink azon­ban hiányosak és csak az egész Föld felületére kiterjedő hosszabb időtartamú egységesen irányí­tott adatgyűjtő munka kiértékelése nyújt re­ményt arra nézve, hogy a meteorológiai viszo­nyok között határozott összefüggést hasznosítani lehessen. A Napról érkező sugárzások . . . Az időjárás és rádióvételi viszonyok kapcsola­ta tulajdonképpen nem elsődleges kapcsolat. Ma már biztosan tudjuk, hogy a Föld időjárási viszo­nyait, vagyis a Földet burkoló légkör állapotát nagymértékben befolyásolják a Napról érkező elektromágneses és anyagi sugárzások. Ezek a sugárzások ionizálják a Föld légkörének felső ré­gióit. (Az ionizálás hatását úgy Írhatjuk le, hogy az eredetileg elektromosan semleges levegőmole­kulák a Napból jövő nagy energiájú sugárzás ha­tására elektromos töltésüek lesznek.) Az ionizált felső légtér ionizációs állapotának változása és az ionrétegek elhelyezkedése befolyásolja a rádió­vételi viszonyokat. A meteorológiai ismeretek ki­bővítésétől várja a tudományos világ a tények jobb ismeretén alapuló pontosabb, hosszú időre szóló időjárásjelentéseket, amelyek az egyre bő­vülő légiforgalom és a mezőgazdaság számára döntő jelentőségűek. Miért a Déli-sarkon? Feltehető a kérdés: miért kell mindezt pont a Déli-sarkon megvizsgálni? Ennek oka röviden: a Föld mágneses tulajdonsága és a Föld Nap kö­rüli pályájának természete. Azonban nem hanya­golható el a mellékszempont sem: a telepitett megfigyelőállomások geológiai megfigyeléseket is végeznek nagyon is prózai célokra. Az Antark- tiszon ugyanis már régebben antracént (legjobb minőségű szenet) is találtak. A Paris Match cí­mű hetilap arról ir, hogy az angol expedíció veze­tője, Vivian Fuchs az uránérc-kutatás kiváló szakértője, D. I. Scserbak.ov akadémikus, aki mint megfigyelő vesz részt a délsarki szovjet expedícióban, arról nevezetes, hogy az ő vezeté­sével tárták fel a Szovjetunió legnagyobb anti- mon-, higany-, wolfram-, molibdén-, ólom- és rá­dióaktiv érc-lelőhelyeit. De térjünk vissza a tudományhoz... A Föld mágneses tulajdonsága miatt kell a világűrből és a Napból érkező elektromos töltésű sugárzást vizsgálni. A Föld mágneses tere ugyanis a dolog természetéből kifolyólag a sarkokon nyíltabb és igv a kívülről jövő, elektromos töltésű sugárzás­nak a Föld légkörébe való behatolásához sokkal nagyobb lehetősége van. A sarki fénynek neveze- zett természeti tünemény (északon az északi fény, délen az Auróra Borealis) e sugárzások miatt lép fel ott állandóan. A sarki tájaktól lej­jebb csak akkor látható, ha ez a főleg a Napból származó sugárzás vagy rendkívüli erősségű vagy a Föld mágneses terében történik változás, egye­lőre még tisztázatlan okból. Ha például nálunk északi fényt lehet látni, az mindig rendkívüli időjárásviszonyokkal jár. Érde­kes lehet még az is, hogy a Föld a Nap körüli pályáján akkor van a legközelebb a Naphoz, ami­kor nálunk nyár van, azaz a Déli-sarkon tél. A Déli-sarkvidéken telepitett sugárzásmegfigyelö állomásoknak tehát valamivel nagyobb erősségű sugárzás hatásának megfigyelésére nyílik alkal­muk, mintha ugyanezeket a megfigyeléseket az Északi-sarkvidéken végeznék el. A tudományos munkát megillető körültekintést azonban nem hanyagolták el emiatt megfigyelő állomások az Északi-sarkvidéken is bőven vannak. A Déli-sarkvidéket boritó hó rendkívül finom- szemcsés és laza, szinte olyan száraz, mint a ho­mok. Saját súlya alatt préselődik össze és csak nagy mélységben alkot összefüggő jégréteget. Ez a jégburok sok repedést tartalmaz, felületén a puha hóval borított részek váltakoznak kemény csúszós jéggel, amit az itt uralkodó minden kép­zeletet felülmúló viharos szelek okoznak. Ez a világ legszelesebb vidéke, mert a szél útjába úgy­szólván alig adódik lényeges akadály. A jégkéreg vastagságát szeizmikus módszerekkel mérik. Ez azt jelenti, hogy a jégbe kis átmérőjű mély lyu­kakat fúrnak, amelyekben robbanóanyagot he­lyeznek el. A töltet felrobbantásával keletkezett hangok visszaverődéséből lehet kiszámítani a jég­takaró vastagságát, ami megfigyelések szerint 160 és 2400 méter között változik. Az angolok által vezetett Fuchs-expedició az Antarktiszt teljesen átszeli és előrehaladásában mutatkozó késedelmek oka nemcsak az időjárás, hanem az is, hogy'ezeket a szeizmikus vizsgála­tokat az egész ütjük folyamán eddig rendszere­sen és elég nagy sűrűséggel végezték. Ezekből a vizsgálatokból is kiderült, hogy az Antarktisz felülete elég változatos, de a domborzati alakulá­sokat az őket boritó vastag jégpáncél felismerhe- tetlenné teszi. A jégburok (mint említettük) la­za hókristályokból alakult ki a saját súlya alatt, sűrűsége tehát elég változó. Kialakulásának, szer­kezetének megismeréséhez szükséges a jég sűrű­ségének pontosabb ismerete. Ezt úgy vizsgálják, hogy egy mély lyukban rádióaktiv sugárzó anya­got helyeznek el, és más helyeken fúrt lyukak­ban megmérik az ide eljutó rádióaktiv sugárzás erősségét. Ebből a jégkéreg vastagsága megálla­pítható. Zord világ Az Antarktisz barátságtalan vidék. A hőmér­séklet lesüllyedhet mínusz 50—60 fokra is. A téli időkben az ember nem lát a leheletéből kialakult párától, amely tüstént parányi jégkristályokká fagy. Ezek a finom jégkristályok az emberi fül dobhártyájába ütődve olyan furcsa hangérzetet keltenek, mintha számtalan sok apró csengettyű hangját hallaná az ember. Az állandó szél által sodort hókristályok összetöredeznek és a “talaj” fölött kis magasságban lebegve tejszerü bevona­tot adnak mindennek és rontják a repülőgépek leszállási lehetőségét. A pilóta sohasem tudja tel­jes biztonsággal, ha le akar szállni, hogy teher­bíró talajt ér-e gépe vagy pedig a talaj felett le­begő sürü hókristályok keltik-e a talaj látszatát. (Az utóbbi esetben a leszálló gépet könnyen ér­heti katasztrófa.) A látási viszonyok nehézségei­re-jellemző, hogy — szemtanuk szerint — az em­ber egy színfoltról nem tudja megbízhatóan meg­mondani, hogy az a sötét folt, amit lát eldobott gyufaskatulya-e vagy egy távoli hegyorom. A viharos szélben a parányi száraz jégkristályok nagy sebességgel sodródnak a felületen. Az igy keletkező statikai elektromosság olyan nagy érté­kű, hogy a vakító fehér kavargásban lidércszerü de elektromos természetű fényjelenség keletke­zik, amely összevissza táncol. Ez a furcsa vidék azonban rendkívül egészsé­ges (annak, aki nem fázik). Ebben az örökké je­ges levegőben csak nagyon kevés baktérium bír­ja ki. Az amerikai megfigyelő állomások arról adnak tudósítást, hogy csak akkor náthásak, ha otthoni levél- és csomagposta érkezik. A fémek nem rozsdásodnak, a fa nem korhad el. A Scott- expedició által 1910—1913-ban visszahagyott élel­miszerek 1956-ban még tökéletesen konzervált állapotban voltak. A hidegben az ember a tűzről leveheti a forrásban levő vizet tartalmazó edényt anélkül, hogy megégetné az ujját. Természetes, hogy minden nemzet nagy gon­dot fordít kutatói kényelmére. Lakóházaik előre­gyártott, a körülményeknek megválasztott anya­gokból készültek. A hőszigetelést mind jól megol­dották. A lakóépületek és laboratóriumok számá­ra biztosítják az állandó 18 C fok hőmérsékletet. Az expedíciók számára különleges jármüveket szerkesztettek, amelyek a jeges, havas viszonyok­hoz általában jól beváltak. Hillary és Fuchs vetélkedéséről A sajtó már beszámolt Edmund Hillary és Vi­vian Fuchs vetélkedéséről. Ennek háttere a kö­vetkező : Az .angolok vállalkoztak az Antarktiszt átszelő expedícióra « ezt mint a. brit nenvzekőzösség vál­lalkozását szervezték meg. A dr. Fuchs által ve­zetett expedíció feladata az volt, hogy szelje át a • Déli-sarkvidéket, induljon el Shackleton 1911. évi bázisáról, érintse a Déli-sarkot és jusson el a kiindulási pontjával szemben fekvő Seott-bázisra (ahonnan Scott 1911-ben elindult végzetes útjá­ra). Hillary, az ujzélandi méhtenyésztő és a Hi­malája megmászó ja (aki ezért báróságot kapott) azt a feladatot kapta, hogy a dr. Fuchs által megteendő ut végső szakaszára raktárakat tele­pítsen. Hillary azonban nem elégedett meg ezzel a feladattal, hanem azt teljesítve — berobogottr a Déli-sarkra. Olyan sürgős volt neki, hogy mire az amerikai állomásra ért, már csak egy kanna üzemanyaga volt! (Az amerikai sarki telep sze­mélyzete légi utón jutott el állomáshelyére.) A svájci Weltwoche meginterjúvolta Lady Hil- laryt, aki azt mondotta férjéről, hogy “nem tud a pénzzel bánni” és “nem ért a pénzcsináláshoz”. De ugylátszik értenek hozzá mások. Ugyanis Hil­lary Déli-sarkra érkezése után nemsokára megje­lentek az angol újságokban a hirdetések: Hillary olyan Ferguson-traktorral jutott el a Déli-sarkra, amelyet minden farmer megvásárol­hat. Hillary traktorának nem volt különleges konstrukciója. A mindennapos Ferguson-traktor olyan jó, hogy azzal a Déli-sarkra is el lehet jut­ni. . . Hillary Goodyear gumiabronccsal jutott el a sarkra. De hiszen biztosra is vehettük, hogy Hillary remek sportbavur.ját a reklámgépezet nem hagy­ja kihasználatlanul. Hillary különben újabb világhíres tette után nem akarta mással megosztani a dicsőséget — és lebeszélte Fuchsot, hogy a Déli-sark elérése után folytassa útját a Scott-bázis felé. Indoklásul fel­hozta, hogy az egyre rosszabbodó időjárás miatt ' a kíséretében levő machanikusok nem hajlandók megvárni dr. Fuchs expedícióját a Déli sarkon, s a jelenleg ott-tartózkodó amerikaiak pedig ag­gódnak, hogy rájuk hárul majd Fuchsék meg­mentése, ha bajba jutnak. Fuchs azt választotta hogy nem fogadja el Hillary tanácsát, bejárna a tervezett útvonalat, de nem tart rá igényt, l ogy Hillary — ahogy eredetileg tervezték — bevárja őt a 700-as raktárnál. Hillary erre vissza is re­pült a Scott-bázis közelében levő repülőtérre. Londonnak is az volt a véleménye, hogy Fuchs jó! érti dolgát, maga tudja eldönteni a további teendőket. Mire január 20-án Fuchs elérte a Déli-sarkot Hillary repülőgépen már vissza is tért oda és —- a világsajtóban megjelent képek tanúsága szerint — barátságosan í'ázta Fuchs doktor kezét. És mi újság a mágneses pólusnál * A Déli-sarkvidék mágneses pólusa mellett a szovjet és francia tudósok teljesítenek szolgála­tot. A szovjet kutatók vállalkoztak arra, hogy felderítik az “Elérhetetlenség fokát”, vagyis azt a helyet, amely minden partvonaltól a legtávo­labbra esik. Érdekes megemlíteni, hogy e jégvi­lágban van néhány hely, ahol nincsen hó vagy .jég, sőt tó is található. Ezekről a tavakról az volt a hiedelem, hogy nincsen életnek nyoma bennük. A szovjet kutatók primitiv élőlényeket, algákat fedeztek fel ezen a környéken. LAPUNK MEGMENTÉSÉRŐL VAN SZÓ! NAGYON KÉRJÜK nézze meg a lap boríték­ján a név felett található dátumot. Ha ez a dá­tum 58—8-nál, vagyis ez év augusztusnál korábbi, az azt jelenti, hogy előfizetésével hátralékban van. Sajnos, jelenleg körülbelül 450 olyan olva­sónk van, aki elmaradt lapja előfizetésével. Ha Ön is ezek között volna, kérjük, tegyen szíves­séget lapunknak és az alábbi szelvény felhaszná­lásával tisztázza hátralékát, vagy legalább is annak egy részét, lehetőleg minél előbb. Lapunk megjelenése függ az ön gyors csele­kedetétől ! Tisztelettel A Magyar Szó kiadóhivatala. ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent ejy munkáslapnak, ha sok a hátralékos, ezért moot igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ...........................dollárt. Nép: ......................................................................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents