Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-24 / 30. szám
Thursday, July 24, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 « * OLVASÁS KÖZBEN : r 7r/a: A7ár&y István r-v <r «r Z “Éhező emberek a parandicsomban” A fenti címen, foglalkozott Bert Collier újságíró, a “Miami Herald” hasábjain a világ legszebb játszóterének városában és ennek környékén élő nélkülöző, nyomorgó emberekkel. “Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjuhoz- tam és inni adtatok; utonjáró voltam és befogadhatok” — Máté apostol 25:35 verse. A keresztény világ eme szavai, minden vallás alapját képezik — sajnos sokan, igen gyakran nem hallják ezen a vidéken, annak dacára, hogy itt nyomor van, melyen nem enyhítünk, megtagadjuk a gondozást és szállást azoktól akiket idegennek tartunk. Itt van például a fiatal anyának, Mrs. Laura Jones-nak esete, aki Birmingham, Alabama államból való, aki egy telefonfülkében hagyta kis gyermekét, mert nem tudta eltartani, mivel beteg volt és súlyos tüdőgyulladással kórházi ápolásra jelentkezett, ahol az orvos nem találta eléggé betegnek, talán azért, mert közben kitudódott, hogy nem lakik egy éve ebben a városban és megyében. Valahogy félig eszméletlenül, a rendőrség jóvoltából mégiscsak bekerült egy másik kórházba, kis fiát pedig kimentették a telefonfülkéből. Egy más alkalommal Midred White hagyta ott öt gyermekét, akikkel egy olyanhelyen volt kénytelen meghúzódni, ahol 21 felnőtt és gyermek szorongott a lakásban. Egy napon azután nem birta tovább ezt a helyzetet és odébbállt. Majd elmondotta, hogy a férje elhagyta a családot és miután nem volt mit enni adni a gyermekeknek, valahogy összekunyerálta az autóbuszra való összeget és elindult a segélyirodába. Egyik helyről a másikra küldözgették, megtudta, hogy nem jogos semmiféle segélyre, mert nem lakik itt elég idje, azonban a gyermekekre adnak neki majd valamit, de ügyének kivizsgálása két hónapot vesz igénybe. De hát addig is enni kell, neki is ,no meg az öt gyermeknek is. — amire azt a választ kapta, hogy, sajnálják, de törvény szerint nem tehetnek semmit. Most azután egy szomszédban lévő templom, na meg a környék lakói látják el a családot élelemmel, úgy, ahogy. William Ryan esete is érdekes, már a szó cinikus értelmében. Elveszítette egyik lábát, no meg fél szemére vak is. Havi 68 dolláros segélyen tengődik feleségével együtt, éhesen kelnek, éhesen térnek nyugvóra. A napokban azután még ezt a kevés összeget is megtagadta tőlük a segélyhivatal, miután az asszony nem volt hajlandó folyamodni a Social Security nyugdijáért 63 éves korában, tudván, hogy 65 éves korában 20 százalékkal magasabb járulékot kaphat. Amidőn a féllábu, félvak 'Mr. Ryan megkérdezte: “ezután mi lesz velünk, hagynak éhenhalni?” A hivatalos felelet hátborzongató hidegségével az volt a válasz: “sajnáljuk, semmit se tehetünk az érdekükbe. Ez a törvény.” Miami s vidékén, Dade megyében 70000 ember él, akik sehova sem tartoznak, mivel nem laknak itt egy esztendeje. És ez a szigorú szabály nem csupán a segélyre szorulókra vonatkozik, hanem azokra is, akik kórházi ápolásra szorulnak. Ezek, nagy szükség esetén úgynevezett szükség kezelést kaphatnak a megyei klinikán, ahol nyomban megmondják nekik, hogy minél előbb menjenek vissza oda, ahonnét jöttek. Mintha ezek nem is tartoznának az amerikai családközösség nagy táborához! A helyben működő 55 különböző néven ismert segélyegyletek közül öt ád valamelyes segélyt a rászorultaknak,, ami csupán néhány napra' szól, és egy esetben sem fizeti ki a lakbért. Nagy felzúdulásukban komoly polgárok megegyeztek abban, hogy ez az állapot tarthatatlan, mert nem lehet embereket éhezni hagyni, nem lehet engedni, hogy éjjel-nappal az utcákon csatangoljanak abban a reményben, hogy valahol csak tesznek az érdekükben valamit. Azt is megállapították, hogy az éhes ember rabolni is készen áll és ha megfogják, börtönbe tartása sokkal többe kerül, mivel családját néha évekig is segélyezni kell. Florida állam alkotmányának egy cikkelye határozottan kimondja az ínségesekről való gondoskodást és ennek ellenére, ezidáig mégis engedték, hogy sok családnál az ajtó küszöbén ácsorogjon az éhség és az ezzel járó tragédiák szinte naponta visszatérő, bántó valósága. A minden oldalról mutatkozó nyomásra és nyilvános kritikák eredményeként a segélyhivatal égy uj vezetőt kapott Robert E. Nicholson személyében, akit a helyzettel kapcsolatban megkérdeztek, hogy tulajdonképpen mit szándékozik tenni ennek a szégyenletes állapotnak a megszüntetésére. A következőket válaszolta: “Az én felfogásom szerint a kormány hatáskörébe tartozik, hogy gondoskodjon azokról, akik nem tudnak magukról gondolkodni. Ezen kiindulva, talán megtaláljuk ennek a nyomasztó problémának a megoldását.” Persze érdekes hozzászólások is megjelennek egyszerű levelezők tollából a lapokban. Az egyik folyóirat egy karikatúrán az első oldalon felteszi a kérdést: “Hogyan tudsz segélyhez jutni, ha letörsz Miamiban?” Válasz: “Ha kiülsz az utcára és elkezdesz ordítani”. — (Szükségtelen volt hozzátenni, hogy ebben az esetben a rendőrség majd megvendégel.) A minap a restaurantban a háború lehetőségét tárgyalták, mire az egyik vendég megjegyezte: “hogy ha már háborút indítunk, akkor indítsuk el itt a saját portánkon a nyomorúság kiirtására. Elvégre melyik jó amerikai olvassa arcpirulás nélkül saját lapjának első oldalán, hogy: “emberek, amerikaiak éheznek a paradicsomban!” Ez a polgártárs fején találta a szeget. Bárcsak a politikusaink is ilyen józan ésszel forgatnák a helyzet kalapácsát. Amerikas dicsekvés VERSAILLES, Franciaország. — Ebben a forradalmak és a háború szelétől elkomoritott világban nagy megenyhülést hozott az amerikai előkelő (society) eladólányok (Debutantes) bemutatása. Eddig ugyanis az angol királyi udvarban mutatták be a világnak, hogy milyen szép s szellemes lányai vannak az amerikai nagyon gazdag családoknak, de Erzsébet királynő beszüntette ezt a szokást. Helyette azonban jelentkezett a francia Countess of Lafayette, aki a régi francia királyi palotában rendedet igen fényes bálon mutatott be eöO amerikai eladó lányt. A lányok szellemességére mutat a Des Plaines, 111. városba való 19 éves Miss Bonnie Wilkie ezen kijelentése is. “A bálra jövet felcsavartuk az automobilban a lámpákat, hogy a járdák közönsége is megbámulhasson bennünket.” A Beverly Hills, Cal. városban lakó 18 éves Barbara Buchenau még hozzátette: “Ilyen fenséges módon még soha sem mulattam és sehol annyi bámulónk nem volt, mint itt”. EGRY ISTVÁN Rövid betegség után, julius 4- én életének 71-ik évében örök í lomra szenderült. Egry István Szepsi községben, Abauj Torna megyében született. Szabóságot tanult, majd felszabadulása után bejárta Magyarország legnagyobb városait megélhetést keresve. Nehéz volt abban az időben s sok jövés-menés után vándorbotot fogott a kezébe és Toledo Ohlóban telepedett le. Ide követte később menyasszonya Borbála, akinek 1913-ban ígért örök hűséget. Három gyermekükkel együtt később Hammond, Indianában telepedtek le. Julius 7-én temetnék el, Rév. Gross László gyönyörű beszédet mondott ravatalánál és elbu- csuztatta bánatos feleségétől, Steve és Frank fiaitól és Juliska leányától, két unokájától, jóbarátaitól és tagtársaitól. A temetőben megjelent sok ismerős és -ott is Rev. Grosz búcsúztatta el rövidebb beszédével. Egry Irtván teste az anyaföldbe került. Nyugodjék békében. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Gyászolják bánatos özvegye gyermekei, unokái és barátai. Ezúton fejezzük ki köszöne- tünket Rév. Grossnak szives meg jelenéséért, szép beszédéért. Köszönetét mondunk a halottvivőknek, azoknak, akik virágot küldtek, vagy virágmegváltásképpen adakoztak az özvegynek. Végül mindazoknak, akik bármilyen formában igyekeztek fájdalmunkon enyhíteni. Tamási Károlyné meghal! A Cleveland-i West Side-i magyar kolónia régi, hűséges tagját vesztette el Tamásiné, szül. Theisz Gizella elhalálozásával. Hosszú .súlyos betegségi után, junius 30-án hunyta le szemeit. Temetése julius ,3-án d.u. 2 órakor ment végbe a Bodnár féle temetkezési kápolnából, három napi felravatalozás után. Rengeteg virág közepette énekével búcsúzott a West Sidei dalárda hűséges tagjától, a sírjánál is. Ismerősei, barátjai s nagyszámú rokonsága, rengeteg autóval kisérte utolsó útjára a West Park temetőbe. A Dalárda érdekében évtizedeken át dolgozott és sokat áldozott a magyar ügyekért, azért is nagy tisztelettel és szeretettel vették körül. Emléke nemcsak Cleve- landon, de Pittsburghban is élni fog. Szánd Ferencz Gábor György, elhunyt 1957 jul. 27-én New Yorkban. Sipos Sándor, elhunyt 1957 julius 28-án Madison, O.-ban. Sándor József, elhunyt 1957 julius 28-án Pittsburgh, Pa.- tan. \mmm Downtowni jóbarát $13 Flushing! jóbarát júliusi F. G. 5 dollár Varga bácsi $5 Louis Hayes FP által S3 Yonkersi jóbarát junius és július F. G. $10 Chicagói. Lapbizottság gyorssegély címén §100 Bert Skapinetz F. G. $5 Almási Imre $3 Mary Czövek $2 Detroiti Női Osztály sajtó par- tyból $63 J. János $2 I. Bálint $1 Fgry István emlékére családja 40 dollár Joseph Tarjányi $1 Julia Fűzi $2.50 Jó OTTHON LOS ANGELES-BAN Szép, nagy magányos házamat megosztanám két vagy több egyénnel, vagy családdal. Ideiglenesen, vagy állandóan, jutányos áron. Jó otthont keresők jelentkezzenek Mrs. GIDÁLY, 4108 S. Norton Ave., Los Angeles 3, Cal. vagy a Munkás Otthon gondnokánál. Los Ängdss városháza előtt 3.000 városi alkalmazott tüntetett magasabb fizetésért. Határozati javarlatot fogadtak el, melyben ót- és fé: százalékos fizetés emelést kérnek. Ez évente tiz és fél millió tóbbkóltséget jelent a városnak. 1 DOZZY-SZALÁMI, HERZ-SZALÁMI KRUMPLI CUKOR ÉS LIBAMÁJ Megérkezett a friss importált mák. lekvár, dió, mandula. — Igazi magyar édes-nemes rózsapaprika, pergetett Zita-akác- méz, Hunyadi János ásványviz, kilós mérlegek, zománcozott edények, gyurótáblák és sokezer más konyhai fel-ízercfés. —1 45 és 33H RPM magyar hanglemezek nagy választékban! Ip KÉRJE NAGY, KÉPES ÁRJEGYZÉKÜNKET! I H. Roth & Son 1577 First Avenue, New York 28, N. Y. Telefon: REgent 4-1110. Postai rendeléseket 3 dolláron felül pontosan szállítunk. j NAGY KÖNY11ÍSÍ W.\ HIHETETLEN OLCSÓ ÁRAK! j Móricz Zsigmond: Pillangó (regény) .....................$1.05 j Móricz Zsigmond: Forr a bor (regény) .............. 1.50 Jókai Mór: Egy magyar nábob (regény) ............ 1.50 Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán (regény) .............. 1.05 Jókai Mór: És mégis mozog a föld (regény) .... 1.50 ; Howard Fast: Silas Timberman..................................90 Howard Fast: Clarkton ................................................80 Hét évszázad magyar versei (4 kötetben) .......... 7.20 j Tamási Áron: Hazai tükör (2 kötet, fűzve)............60 Szabó Pál: Isten malmai (2 kötet, fűzve) ................60 Magyar Remekírók .......................................................60 Tavasz a Dunán.............................................................60 A fenti árakhoz 25 cent posta- és csomagolási költséget számitunk MAGYAR KÖNYVESBOLT 130 East 16th Street, New York 3, N. Y.
