Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-24 / 30. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 24, 1958 A TŐZSDE MINT POLITIKAI ESZKÖZ Hogy kapott DeGaulle látszólagos A közelmúltban Pinay francia pénzügyminisz­ter bejelentette, hogy a kormány hatvan évre 3.5 százalékos kamatozás mellett államkölcsönt bo­csát ki tizezertöl egymillió frankos címletekben. A kölcsön kibocsátásának hifére a párizsi tőzsdén, aranyláz tört ki. Tiz év óta nem volt ak­kora forgalom, mint mostanában. Töméntelen arany cserélt gazdát: az egykilogrammos aranyrudeladás majdnem háromszorosa volt a szokásosnak, Napóleon-aranyból pedig százezer darab helyett naponta hatszázezer darabot adtak el. Mintha az arany ördöge szállta volna meg az üzletembereket s ösztönözte volna eladásra. Nem az ördög volt az ösztönző erő, hanem az a tény, hogy az államkölcsön árfolyamát a Napó­leon-arany mindenkori értékéhez rögzítették. Ez azt jelenti, hogy államkölcsön-kötvények értéke együtt változik a Napóleon árfolyamértékével. Az ebben rejlő óriási lehetőség hozta aranylázba a francia tőkéseket. Töméntelen mennyiségű ara­nyat adtak el. s nagy kínálat lenyomta az arany árát, a többi között a Napóleonét is. A jól he­lyezkedő tőkések az alacsonyabb áron felvásárol­ták az állam kölcsönkötvényeit. A hátsó gondo­lái az ebben rejlő nagy üzleti lehetőség volt: ké­rőbb majd felverik az arany árát és busás, ha­szonnal eladhatják a kötvényeket. Hogyan spekuláltak? A tőkések spekuláltak, a kormány is ezt tet­te. Pinay számított a nagy aranyeladási hullám­ra (öt nap alatt 35 tonna arany cserélt gazdát!) & a bankok — állami megbízásból — nagy meny- nyiségben vásárolták fel az aranyat. A francia állam ily módon tekintélyesen megnövelte arany- tartalékait. Az államnak tehát hasznos volt ez az üzlet. A tőkések is igen jól jártak. Ugyanis a kötvé­nyekbe fektetett jövedelmek — a profit is — mentesek minden adózás alól. A tőkés, aki a pro­fitadót nem akarja megfizetni, kibújhat terhes kötelezettsége alól, ha kötvényt vásárol. Meg­tarthatja a különben adóban befizetett pénzét is. Az Economist számítása szerint ily módon 3.5 özázalék kamat helyett ténylegesen 7—8 százalé­kos kamatot fognak élvezni a kötvénv-tulajdono- eok. A külföldi francia tőkéseknek és a valutarej- tegetőknek is nagy kedvezményt nyújtott a kor­mány. A külföldi tőkés, ha átutalta pénzét, adóznia kellett utána. Most, ha kötvényt vásá­rolt, az adót neki is elengedték. Eddig, ha a be nem jelentett valutákat felfedezték, az állam a 25 százalékát elkobozta. Ha. a valutarejtegető a* kötvényjegyzés során bejelenti eddig rejtegetett tartalékait, mentesül az elkobzástól, sőt a dollár és valutatartalékokat a hivatalos 420 frankos ár­folyamon megvásárolja. Jogosan jegyzi, meg az Humanité; ez nem más mint “amnesztia az üzér­kedőknek”. Nincs tartós javulás Az államnak a kölcsön kibocsájtásával van további gazdasági célja is. A DeGaulle-kormány a spekuláció révén jelentősen megnövelt arany- tartalékai segítségével időlegesen stabilizálni akarja a pénzügyi helyzetet. A kormány arra számit, hogy tartalékainak felhasználásával — talán egy fél évre is — meg tudja állítani az inflációt, el tudja kerülni az újabb adóemelése­ket. Mivel az arany elsősorban a francia gyar­mati tőkésektől és a külföldön működő francia üzletemberektől áramlott be a párizsi tőzsdére— a spekulánsok pedig éltek az “amnesztiával” —- átmenetileg javul Franciaország fizetési mérle­ge is. Az aranytartalékokból pedig egy ideig fe­dezni lehet a fizetési mérleg fennmaradó deficit­jét. Mindez azonban nem hozhat tartós javulást, hiszen a kormány nem változtatott alapjaiban pénzügyi és gazdasági politikáján. A fő gazda­sági nehézségeket okozó algériai háborút tovább folytatják. Éne utal a francia hivatalos lapban a napokban megjelent rendelet is. Eszerint a ka­tonai hiteleket 250 milliárd frankra emelik. El­sősorban ezért lehet azt állítani, hogy a kölcsön kibocsátásának inkább politikai, miht gazdasági jelentősége van. A kormány a kölcsönjegyzés politikai jelentő­ségét a “bizalmi szavazásban” adta meg. “De Gaulle jelezte — Írja a Combat — hogy ennek a kölcsönnek a sikerét egyfelől a nemzeti bizalom (<bizalmi szavazást” ? bizonyságának másfelől a gazdasági talpraállás jelének tekinti.” Pinay is elhárította magától azt a dicséretet, hogy a jegyzés a “Pinay-kölcsön” sikere, amikor kijelentette: “ez nem Pinay-köl­csön, ez DeGaulle-kölcsön.” A tőkések éltek a kormány nyújtotta spekulá­ciós lehetőségekkel, s néhány nap alatt jegyez­ték a kölcsönt. Ezzel bizalmat szavaztak a kor­mánynak. De ez nem a nép bizalmi szavazása volt. A kölcsönt nem a dolgozók jegyezték. Hi­A BŰNÖZÉS OKAIRÓL Ha világviszonylatban behatóan tanulmányoz­zuk a fiatalkorú bűnözők statisztikáját elszomo­rító képet nyerünk. A második világháború és a háborút előkészí­tő fertőző pestis elvégezte erkölcsromboló mun­káját. A háborús gyilkolás és az ezzel együtt jelentkező erkölcsöt megsemmisítő métely első­sorban a fiatalság lelkét, erkölcsét fertőzte meg. Ezek az intézkedések, továbbá millióknak gáz­kamrákban való elégetése, polgári embereknek, öregeknek- gyermekeknek, nőknek- férfiaknak legvilkolása, vagyonuknak elrablása és hogy mindezt szervezett állami élet keretén belül a fa­siszta országokban, — ideértve Horthy és Szá- lasi Magyarországát is — büntelenül tehették, az emberi erkölcs teljes lealjasodását jelentette. Mindez természetesen nem maradhatott hatás- nélkül a mai kor fiatalságára. Célom ismertetni, hogy miért csökken a szo­ciálista országokban a fiatalkorú és általában a bűnözők száma és viszont miért emelkedik elké­pesztő arányokban a tőkés országokban. Mindenekelőtt azért, mert a bűnözés okai a rosszul felépített társadalmi, gazdasági rendszer­ben találhatók meg. A nagy orosz szociológusok, mint Herceo, Bie- lisznky, Dobroljubov megállapították, hogy a bű­nözés forrása nem az emberi természetben le­ledzik, hanem a társadalom antagonisztikus fel­építésében, az ember által történő kizsákmányolás rendszerének uralmában. Ezt az elméletet kétségbevonhatatlani l igaz- zolja a mai élet, vagyis a két társadalmi és gaz­dasági rendszer bűnügyi statisztikája. A meg- nemdönthető adatok alapján el kell vetni azt az antropológiai tételt, a Lombrozó féle elméletet és követőinek tanítását, mely a bűn eredetét az em­ber fizikai fogyatkozásaiból igyekszik megma­gyarázni. A henye életmód, a munkanélküli jövedelem, a szabad- versenynek mások megkárosításáig me­nő mindent és mindenkit eltipró megnyilvánulá­sa, a korrupció, a megvesztegetés, a hadiszállí­tások, az ellenséggel való szövetkezés, a magán- tulajdon bálványozása, a féktelen költekezés, a fényűzés és mindenekelőtt mások kiuzsorázása, kizsákmányolása, eredője a bűnnek. Mindenhol észlelhető ez? A tőkés, a kizsákmányoló orszá­gokban ! Két kategóriát keli felállítani. Az egyik cso­portba tartoznak azok, akik bűnöznek, mert munkanélkül vannak, mert kenyérre valójuk nin­csen. E csoportba tartozó bűnözők száma azon­ban viszonylagosan kevesebb mint azoké akik, nincsenek ilyen végszükséget jelentő helyzetben, de mégis bűncselekmények árán akarnak anyagi javakhoz jutni. Magunkévá kell tehát tenni azt az elméletet, mely azt tartja, hogy csak a társadalmi viszo­nyoknak szociálista alapon történő gyökeres megváltozása a magántulajdon és az embernek ember által való kizsákmányolásának felszámolá­sa teremtik meg a bűnözés kiirtásának előfelté­telét. Természetesen tehát, hogy ott, ahol nincs munkanéküliség, ahol nincs kizsákmányolás és ahol olyan társadalmi és gazdasági rendszer az uralkodó, melyben a munka az értékmérő és ahol minden munkabíró dolgozni köteles, — fel lehet számolni a bűnözést. A szocialista és a népi de­mokratikus országokban ezért szünőfélben van a bűnözés. A szociálista államok büntetőjogi rendszere fejlettebb. Elsősorban a megjavítást és az átne- velést tartja döntő fontosságúnak. Végül pedig a szocialista ifjúság, a szocialista erkölcsök neveltje, egészen' más beállítottságú, kollektiv szellem hatja át. Müveit, tanult ifjú­ság, szereti a művészetet, rajong a haladásért, a szén melyik munkás szekrényében van egykilo­grammos aranvrud, vagy tucatszámra Napóleon­arany? (Legalább három Napóleon-aranyra van szükség a legkisebb névértékű kötvény megszer­zéséhez,) A tőkések, üzletemberek élvezik a köl­csön hasznát, a dolgozók csak a terhét érzik majd. DeGaulle számit arra, hogy néhány hónap­ra stabilizálódik a gazdasági helyzet, s ez a je­lenleginél jobb hangulatot teremt a kormány mellett az októberben sorra kerülő szavazásra. Ez azonban látszateredmény. A túltengő speku­láció, az algériai háború folytatása még ingata­gabbá teszi a francia gazdaságot, s ennek csak a dolgozók isszák meg a levét. Gy. I. tudományt, szomjuzva lelkesedik a szépért a ne­mesért. Nem ér rá léhaságokra,, mely lelkiileté- től olyannyira távol van és azért nem is követ­nek el bűncselekményeket, mint sajnos itt a felső tízezrek ifjú titánjai. Dr. V. Mert más is iszik . .LOMA LINDA, Cal. — A dr. W. A. Scharffen- berg által vezetett “Studies for the Prevention of Alcoholism” egyesület jelentése szerint a leg­több ember csak azért iszik szeszes italt, mert a társaságot nem akarja elrontani. A tanulmány szerint a szeszesitalt használók közül 57 százalé­ka nem szereti az itait, de nem elég erős arra, hogy társaságban visszautasítsa. Scharffenberg szerint az alkoholizmust 50-60 százalékkal le le­hetne szállítani, ha ezt a társadalmi szokást, vagy nyomást meg lehetne szüntetni. Rádió a gyógyfudomány szolgálatában WASHINGTON. — Két newyorki orvos, John T. Farrar és James S. Berstein igen ügyes ké­szüléket szerkesztett a gyomor és a belek vizs­gálatára. A készülék lényege egy piciny “tran­sistor” rádió, amit plasztik kapszulába helyez­nek és a beteggel lenyeletnek. Az egészséges em­bernél a belek bizonyos nyomással dolgoznak, az az továbbítják az élelmet. Betegség esetén ez a nyomás esik, vagy emelkedik. Ezt a nyomásvál­tozást eddig szájon, vagy a végbelen át beenge­dett gumicsövén át vizsgálták, ami nemcsak na­gyon kinos volt a betegre, de nem isi volt elég pontos. Az uj készüléknél a kis rádió-kapszulán piciny nyílást hagynak, amelyet érzékeny hártyával födnek le. Ez a hártya észreveszi és továbbítja a nyomásváltozást a rádióhoz, amelynek leadá­sa megváltozik. Az ily jeleket kis felvevő készü­léken kiséri az orvos. Az elnyelt - rádió-kapszula keresztülmegy az egész emésztési szerven és útjában mindenün­nen küldi a jelzéseket, amit a felvevő készülék­hez csa/olt másik gép a mozgó papíron grafikai módon örökít meg. Ez az uj készülék tehát pon­tos adatokat szerez az emésztő szerv minden ré­széről, ami eddig lehetetlen volt. =EGYRŐL-MÁSRÓL= A negyedik Sputnik plasztikus anyagból ké­szült. I. P. Losov orosz vegyész szerint a tudó­sok olyan keveréket találtak fel, amely a plasz­tikot sokkal keményebbé, meleg, vagy fagyállób­bá tudja tenni s igy képes a világűrben bármi­lyen hőmérsékletnek ellentállni. S emellett köny- nyebb, mint a fa. ★ MANILÁBÓL JELENTIK, hogy a hadsereg újabb támadást intézett a már sokszor kiirtott “Hukbalahap” (baloldali csoport) gerillák ellen. Állítólag 1060 hűk működik Luzán dzsungeljé- ben és 4,000 főből álló katonaságot küldenek elle­nük. A főcél vezetőjük Dr. Jézus Lava elfogása. ★ MIT TEHET az ember a haladás érdekében? Szerezzen egy uj előfizetőt a Magyar Szónak! Ha polgár, akkor szavazzon a jövő választásokon oly jelöltekre, akik a nép érdekeit szolgálják! Nézze, hogy családja női tagjai is szavazzanak! Győzzön meg ennek szükségéről másokat is! ★ A SZOVJETUNIÓ tudományos akadémiája több kiváló külföldi tudóst tiszteletbeli tagjává választott. A kitüntetettek sorában szerepel dr. Linus Pauling, a neves amerikai atomtudós. Pau­ling az oklevél kézhez vétele után közölte, hogy élete egyik legnagyobb kitüntetésének tartja az akadémia határozatát.

Next

/
Thumbnails
Contents