Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-18 / 51. szám

Thursday, Dec. 18, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 KÉPEK E6Y BUDAPESTI ÁRUHÁZBÓL A gyors tempóban fejlődő Budapest kereskedel­mi életét nem jellemzik a világvárosok gigantikus áruházai. A szocalista kereskedelem egyik föfel- adata. ugyanis az áru megfelelő elosztása; ma a főváros peremvidékén, az ország “istenhátamö- götti” faluiban ugyanazon minőségű áru egyazon áron kapható, mint Budapest centrumában. Ter­mészetesen igyekeznek gondoskodni a helyi igé­nyeket kielégítő választékról is. Az állami áruházak hálózata az utóbbi évek­ben jelentősen szélesedett. A második világhá­ború óta mind Budapesten, mind a nagyobb vidé­ki városokban, ipari centrumokban egymásután nyíltak meg az áruházak, de ezeknek a jellegzetes ségét nem a méretek adják meg. Egyik legnépszerűbb és egyben legnagyobb áruház, a budapesti Corvin. Ez az áruház ott van a főváros központi fekvésű helyén, a Blaha Lujza téren, a Nemzeti Színház szomszédságá­ban ... Az áruház tiz órai nyitását várók tömege már kora délelőtt ellepi a teret. A budapesti kö­zönség általában türelmetlen, nem szeret vára­kozni, a Corvin áruház előtt azonban kezessé vá­lik. Főleg, mert gyönyörködhet az ízléses, művé­szi kirakatokban, másrészt az áruház igazgatósá­ga gondoskodik a közönség szórakoztatásáról. Például az épület erkélyén szépséges kürtösök hirdetik meg az uj divatot,,amelyet azon nyom­ban csinosabbnál-csinosabb mannekenek mutat­nak be. Vagy például a mezőgazdasági vásár al­kalmával falusi kisdobos adta tudtul az erkélyről, hogy mi mindent árusítalak a Corvinban, s utá­na különböző tájak népviseletébe öltözött fiuk, lányok szórakoztatták a közönséget. A téli idő­ben Mikulás, az angyalok és a jópásztorok sem hiányoznak az áruház népszerűsítői közül. amelynek forgalma az utolsó években igy növe­kedett : 1948 48 millió forint 1949 64 millió forint 1950 120 millió forint 1951 244 millió forint 1952 271 millió forint 1953 280 millió forint 1954 360 millió forint 1955 362 millió forint 1956 395 millió forint 1957 475 millió forint Az 1958-as év az eddigieknél is magasabb for­galommal végződik. Tehát 10 év alatt tízszeresé­re növekedett a Corvin áruház áruforgalma. A forgalom emelkedéséhez nemcsak az árubő­ség és minőség járult hozzá, hanem az eladók udvariassága. Egy bizottság havonta kiosztja a “Mosolygó Corvin” dijakat, azok az eladók kap­ják, akik legkedvesebben végezték el feladatukat. A vállalat egyik fotósának az a megbízatása, hogy titokban felvételeket készítsen az eladók­ról, ezen az alapon bírálják el, hogy kik kapják az értékes dijakat. A Corvin áruház eladóinak kedvessége mosolygása nem hivatalos, nem kö- telességszerü: egyszerűen természetes. A dolgo­zóval sokat törődő vállalat igyekszik a személy­zet mindennapos gondját enyhíteni, problémáit megoldani. Például a fiatal anyák reggelenként az áruház bölcsődéjében helyezik el kisdedeiket* akiket napközben maguk táplálhatnak, a nagyobb gyerekek a napközi otthonban vannak. Az áru­házban nemcsak üzemorvos, hanem fogászat is. áll a dolgozók rendelkezésére. A személyzetnek módot adnak ahhoz, hogy tanuljanak^ Maga az áruház igazgatója is a közelmúltban nyerte el a doktori diplomát az egyetem jogi karán, amely nek esti hallgatója volt. Nyelvtanfolyamokat ren­deznek a személyzetnek és hathatósan támogat­ják szellemi fejlődésüket. Ebédidő alatt az eladókkal a Corvin áruház ét­termében találkozhatunk, ahol ugyanazokat az. ételeket fogyaszthatják, mint az étterem vendé­gei. Két-háromfogásos menüért húsz-harminc percnyi munkájuk keresetét fizetik, a többit az áruház szakszervezeti alapja fedezi. De étkezhet a la carte is. Ez esetben az étlapon szereplő több mint harmincféle húsételből, tízféle halételből, tizenötféle tésztaféléből és sok más finomságból válogathat, amiért önköltségi árat fizet. Az étterem a Corvin áruház nevezetessége. Konyhája közismert a közönség előtt. Nemcsak: ebédelni és vacsorázni lehet itt; az étteremben rendezik az ötórai teákat, műsoros estéket, ame­lyeken népszerű művészek szerepelnek és mind az ötórai teákon, mind a műsoros estéken sűrűn mutatják be a legújabb divatot. Amit a Corvin, akárcsak a többi állami áruháa nyújt vásárlóinak, az nem különös, de tetszetős* ötletes, kedves — igazi “budapesti”. Ják Sándor MÁR KÉTEZER TERMELŐSZÖVETKEZET KÉSZÜLT EL A ZÁRSZÁMADÁSSAL Pontban 10 órakor kitárulnak az áruház ka­pui, a vásárlók perceken belül elözönlik az eme­leteket, az áruosztályokat; kezdődik az eladás. A bejáratnál a felvilágositók egyike egy robot­ember. A mindenre választadó gépet huzalok kö­tik össze egy megfigyelő szobával, amelynek tük­rében megjelenik az érdeklődő, aki nemcsak a kérdéseire kap választ, hanem udvarias figyel­meztetést is kap. .. esedékes volna uj sálat ven­nie. . . asszonyom kissé több rúzst használjon... Az áruházban ugyanaz a kép tárul elénk, mint minden más világvárosi áruházban. Az ember azon töri a fejét, hogy mit nem kaphat itt, de legtöbbször téved, mert minden van. így választ­hat még a kanárimadarak sokféleségében, a száz és százféle színben csillogó díszhalakban is. A budapestieknek úgy látszik hobbija a kanári meg a diszhal, mert sokat adnak el belőlük. De menjünk a komolyabb részlegekbe. A szőnyegosztály ezekben az órákban egy kai­rói szőnyeg kiállításra emlékeztet. Pompásnál- pompásabb szőnyeget terítenek a nézők elé. Itt most valóban nem eladás folyik, hanem kiállítás. Az elragadóan szép “perzsa”-szőnyegeket Ma­gyarországon készítik és a Corvin áruházban mu­tatják be a legújabb mintákat. A közönség véle­ményét magnó szalagra veszik és az áruház igaz­gatósága ezen eredeti közvéleménykutatás alap­ján adja fel a rendelést. Az ilyenfajta bemutató elég gyakori az áruházban, hol újfajta lakástex­tiliák, hol az áruház saját kötődőjében készült kardigánok, stb., hol szövetek, berendezési tár­gyak tetszetősége, alkalmatossága felől kérnek véleményt a Corvin áruház közönségétől. Igen gyakoriak a divatbemutatók, de nemcsak *az áruházon belül mutatják a konfekcionálásra kerülő modelleket, hanem kimennek az üzemekbe, fürdőhelyekre, stb. is megmutatni. Az áruház­nak olyan sok mannekenre van szüksége, hogy a közelmúltban hirdetés utján is kénytelen volt csinos, jóalkatu nőket keresni. Mintegy nyolcszá- zan jelentkeztek, igaz sok nem felelt meg a felté­teleknek. Ha már a divatnál tartunk, el kell mondanunk, hogy a Corvin áruházban vásárló nők nemcsak anyagot vehetnek, hanem kívánságukra azon nyomban elkészítik számukra a szabásmintát is. Kiváló ruhatervezők, szabászok a Vogue, Har­pers, más külföldi és hazai divatlapok alapján megrajzolják, elkészítik a vásárló alakjának, egyéniségének legmegfelelőbb szabásmintát úgy, hogy sajátmaga is megvarrhatja. Persze az áru­ház szabóságánál is megrendelheti. Az áruház vásárlóinak túlnyomó többsége nő. Kétségtelenül megállapítható, hogy a hét első napjaiban a vidékiek, az utolsó napokban a fő­városiak végzik el vásárlásaikat az áruházban, — Magyarországi riport — Magyarország termelőszövetkezetei — a leg­fiatalabbak, néhány hónaposak kivételével — egytől-egyig elkészítik az esztendő mérlegét, a zárszámadást, 2632 termelőszövetkezet vezető­ségének és tagságának ad munkát a leltározás, a javak számbavétele. Pontosabban szólva: a szö­vetkezetek nagy részében csak adott, mert no­vember 30-ig 1897 termelőszövetkezet készen ál­lott a számvetéssel. Azóta a kész zárszámadás­sal rendelkező szövetkezetek száma minden bi­zonnyal elérte, meghaladta a kétezret. Csongrád megye 109 termelőszövetkezete kö­zül már 107-ben kész a zárszámadás. Szolnokban 220 szövetkezetből 180 készítette el az esztendei munka mérlegét. Győr megyében, ahol az esőzé­sek hátráltatták a betakarítást, és igy a végle­ges leltár elkészítését, a szövetkezeteknek csak kisebb hányada végezte el eddig a számvetést. A közös gazdaságok az előirt öt százalék he­lyett a tiszta jövedelemnek több helyütt a nyolc vagy tiz százalékát fordítják a gazdaságok fej­lesztésére. Szabolcsban az év elején még 47 gyenge szö­vetkezetét tartottak számon. Most ezek közül több — például a fülpösdaróci Petőfi Termelő- szövetkezet is igen jó eredménnyel zárja az évet. A fülpösdaróciaknál egy munkaegység értéke meghaladja a nyolcvan forintot, s emellett a gazdaság fejlesztésére is jelentős tartalékokat raktak félre. A megye szövetkezetei közül egyéb­ként eddig száz helyen készült el a zárszámadás. Az eredményeken meglátszik, hogy a szövetke­zetek az idén kétszer annyit dolgoztak géppel és háromszor annyi műtrágyát szórtak ki földjeik­re, mint tavaly. Az eddig kész zárszámadások szerint ugyanis az aszályos időjárás ellenére is 40 forint munkaegység értékének megyei átlaga. Hevesben ugyancsak negyven forint eddig a szövetkezetek munkaegységeinek átlagos érté­ke. A tagok pénzbeli részesedése ebben a me­gyében kereken negyvenöt százalékkal nagyobb, mint tavaly. Ugyanakkor negyven százalékkal növekedett a szövetkezeti termelés fejlesztését szolgáló beruházások összege. A tapasztalatok szerint az idén mindenekelőtt azok a szövetkezetek zártak jól, amelyek év köz­ben nagy gondot fordítottak az állattenyésztés fejlesztésére. Békésben a Végegyházi Szabadság Tsz, amelynek nagyon jó az állatállománya, 56 forintot adott munkaegységeként. A sarkadi Lenin, amely nagy gondot fordított az idén az állattenyésztésre, 10 forinttal többet oszt egységenként tagjainak, mint egy esztendő­vel ezelőtt. A nagyszénási Lenin Tsz.-ben a tagok átlagjö­vedelme (a háztájin kivül) 16,640 forint. Vas megye termelőszövetkezeteire pedig az a jellemző, hogy nem feledkeznek meg a földjára­dék fizetéséről. A közös gazdaság dolgozói zár­számadó közgyűléseikre meghívják az egyénie­ket. Az eddig megtartott Vas megyei közgyűlé­seken mintegy kétezer egyéni gazda vett részt. Tetszett az egyénieknek, hogy a szövetkezetek zömében az álattenyésztők havi jövedelme eléri a 2300—2500 forintot. Most a zárszámadások elején mind több egyé­nileg gazdálkodó paraszt érdeklődik a szövetke­zetek iránt. Heves megyében például a zárszámadások napjaiban eddig kétszáz egyéni gazda válasz­totta a közös utat. Bár minden szövetkezet zárszámadása még? nincsen készen, már most is levonhatjuk a kö­vetkeztetést: a mezőgazdasági nagyüzemek dol­gozói, a szövetkezeti emberek az idén jelentősen fejlesztették gazdaságukat, s a kedvezőtlen idő­járás ellenére is sikeresen zárják az évet. \ Teljesítette évi tervét a bútor-, nyomda- és a papíripar Az eddigi előzetes jelentések szerint, a Köny- nyüipari Minisztérium három iparága, a bútor- a papír- és a nyomdaipar teljesítette 1958. évi tervfeladatát. A Bútoripari Igazgatósághoz tartozó vállala­tok november végéig 101,2 százalékra teljesítet­ték évi tervüket, és az év végéig mintegy 50 mil­lió forint értékű bútort gyártanak terven felül. Tervük határidő előtti teljesítésében része van, hogy megszervezték a második műszakot; ezzel a jövő év első negyedében már 25 százalék­kal növelik a termelést. A belkereskedelemtől külön kaptak anyagot feldolgozásra, jól kihasz­nálták egyes üzemrészek szabad teljesítőképes­ségét a KGM-től vállalt munkákkal: csöbutorok- hoz vázakat, vagonokhoz alkatrészeket készítet­tek. Ebben az időszakban fejeződött be az Újpes­ti Asztalosárugyár átszervezése és újjáépítése, aminek szintén része volt az iparág jó eredmé­nyében. December 2-ig valamennyi papírgyár teljesí­tette idei tervét. Ebben -az évben jól megszervez­ték a karbantartást, és a papírgyártó gépsorok • jóformán állásidő nélkül termeltek. Az év végéig még körülbelül 6,000 tonna papirt gyártanak. A nyomdaipar is azok közé az iparágak közé tartozik,amelyekben kívánatos volt a tervek túl­teljesítése. Már november végéig eleget tettek as ez évre megszabott feladatának, és december 31-ig még mintegy 60 millió forint értékű több­letmunkát végeznek el a nyomdák.

Next

/
Thumbnails
Contents