Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-11 / 50. szám

Thursday,,. Dec. 11, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 AMERIKAI ÉLETMÓD tAJud&nvásu/ os AZ EMBER A HOLDON... Ha az ember ma még nem is jutott el a Hold­ba, a közeljövőben kétségtelenül leszáll az első ember a Holdon. A tudomány eredményei meg­nyitották a világűrt az ember számára és az űr­hajózásról évezredeken át szövögetett álmok szin­te egyik napról a másikra váltak valósággá. A Hold legközelebbi szomszédunk a világűrben és ezért minden bizonnyal ez lesz az első kozmi­kus test, amelyen az ember megveti lábát. A Földről a Holdba való repülés nem is vesz nagyon hosszú időt igénybe: 53 órát. A Hold tanulmá­nyozása során kapott tudományos adatok lehető­vé teszik, hogy az első holdutazók kellőképpen felkészüljenek útjukra és a földitől erősen eltérő viszonyok közötti rövidebb-hosszabb tartózkodás­ra. A Hold felületén a nehézségi erő hatodakko­ra, mint a Földön. Aki a Földön 80 kilós, az a Holdon alig nyom valamivel többet 13 kilónál! A Hold: a jövő űrhajósainak pályaudvara A kisebb vonzóerő a bolygóközi utazásokat könnyíti meg. A Földről induló űrhajónak má- sodpereenkint 11 kilométernél nagyobb sebessé­get kell elérnie, ha a többi bolygót meg akarja látogatni. A Hold felületéről akár a Föld, akár a többi bolygó mindössze másodpercenként 2.4 kilo­méteres sebességgel elérhető. Ezért lesz a Hold a jövő űrhajósainak közbenső indító állomása. A Hold felülete már szabad szemmel nézve sem tűnik egyenletesen fényesnek: kisebb-nagyobb foltok tarkítják felületét. A sötét foltok: hatal­mas bemélyedések, amelyeket “tengereknek” ne­veznek. A kisebb foltokat “tavaknak” hívják, no­ha ezekben sincs egy csepp viz sem. A fényes pontok: hegycsúcsok és kráterek. A csillagászokra nagy feladat vár: az első űr­hajósok számára el kell készíteni a Hold felületé­nek térképét. A holdatlasznak tartalmaznia kell a legaprólékosabb részleteket, a hegyek magassá­gát, a kráterek mélységét és falának emelkedését Csakis igv remélhető, hogy az első űrhajósok nem tévednek majd el a rengeteg, látszólag egy­forma gyűrűs hegy között. A csillagászok megállapították, hogy még a holdi “tengerek” látszólag tükörsima felülete is rendkívül tagolt, érdes, likacsos... szinte szi- vacsszerü. Ez a határozottan vulkáni jelleg az egész Hold felületére jellemző. A Holdnak nincs a Földhöz hasonló, sűrű lég­köre. A meteorok óriási sebességgel, fékezetlenül csapódnak be a Hold felületébe. Becsapódásuk során szinte szétrobbannak, elporladnak. Ezért a Hold sok millió éven át meteorokkal sebzett felü­letét e kozmikus eredetű pormaradványok fedik. Vulkáni kitörés a Holdon gadozásai: a napsütötte részek tikkasztó hősége után az árnyékban száz fokkal szállhat lejjebb a hőmérő. A Hold felszínén örökös csend honol. A rendkí­vül ritka gáz, amit a Hold légkörének nevezhe­tünk, már nem vezeti a hangot. Az emberek csu­pán miniatűr rádióadók és vevők segítségével érintkezhetnek. A Holdon nincs hajnal és nincs alkonypir. A nappal és éjszaka hirtelen, minden átmenet nél­kül váltja fel egymást. Az árnyékok is rendkí­vül élesen rajzolódnak ki: nincs félárnyék, nincs az a szürkés sötét átmeneti rész, amit a földi ár­nyékon oly jól megfigyelhetünk. Mindez ismét onnan ered, hogy a Holdnak rendkívül ritka a légköre. S ha a holdkutató átlép az árnyékos részbe, a világos részen levő társa számára szin­te láthatatlanná válik! A Hold holdja, a Föld jobban világit Az ég bársonyosan fekete, kék eget sohasem láthatunk és a Nap vakitó fénnyel tüzel. Felhő nem létezik. A Napot is másnak fogjuk látni: szabad szemmel ki lehet venni a középső foto­szférát, a belőle magasba kicsapó protuberanciá­kat és a Nap sugarának öt-tizszereséig látható ezüstös napkoronát. Az egész égen éjjel-nappal állandó fényű csillagok láthatók. A legnagyobb­nak éppen Földünk tűnik, amit a Holdról 13.7- szer nagyobb korongnak láthatunk majd, mint amekkorának innen a Földről a Holdat látjuk. A Föld saját tengelye körüli forgása szabad szem­mel is látható lesz. A Nap lassan forog a látóhatáron: két hétig tart a “nappal” és ezt kéthetes “éjszaka” követi. A Föld szinte ugyanabban a pontban marad, csu­pán kis mértékben ingadozik. A Hold másik ol­daláról Földünk szinte láthatatlan, mert a Hold mindig ugyanazzal az oldalával fordul felénk. Az első holdkutatók bizonyára felkeresik Földünk utitársának ezt az oldalát is, amiről alig tudunk valámit. A rendkívül erős napsugárzás egyben energia- forrás is: napelemekkel lehet fejleszteni a villa­mosáramot, ami a haladáshoz, fűtéshez, világí­táshoz, rádiózáshoz szükséges. • A világűrbe vezető utat az első szovjet mes­terséges holdak nyitották meg. Megindult a vi­lágűr ostroma és nincs már távol az a nap, ami­kor a világ az első sikeres holdrepülésről, az em­ber első holdraszállásáról örömmel szerez tudo­mást. Hajóburkoiás ultrahanggal Irta: EöRSI BÉLA » ­A városok nyomortanyái komoly gondot okoz­nak a hatóságoknak és városi közösségeknek már régóta. Ezekből a nyomortanyákból származnak a járványok, a bűnözés és társadalmi lealacsonyo- dás. Bemard Shaw, hires angol iró azt állította, hogy nem a nyomortanyákat kell megszüntetni, hanem magát a nyomort. Rámutatott, hogy az angol arisztokrácia és az egyházfejedelmek jólé­te a nyomortanyákon fizetett magas házbérek­ből származik. Ha egy emberszerető vállalkozó lerombolná ezeket és helyükbe tiszta lakásokat építene, ezzel csak a középosztály lakóhelyeinek számát emelné, akik ezekbe a házakba költözné­nek, mert a nyomort anyák lakói uj helyet keres­nének maguknak. A huszas években Bécsben megpróbálták a nyomortanyákat eltüntetni és gyönyörű házakat építettek, amelyeknek csodájára jártak a világ szociológusai. Dollfus kancellár azután — Hitler kedvéért — összelövette ezeket a házakat. A* amerikai szövetségi kormány szintén ilyen épít­kezéseket kezdett, de a republikánusok uralma hamarosan megszüntette ezen törekvéseket, ne­hogy a szegény néger, mexikói, portorikói keve­sebb lakbér-uzsorát fizessen. A nyomortanyák tulajdonosainak érdekében áll a régi, rozoga házak lerombolásának meggátlása. A januárban összeülő kongresszus állítólag terv­be fogja venni a nyomortanyák megszüntetését, legalább is a szövetségi kormány már hirdeti a “pazarló” kongresszus “rettenetes” terveit. De nézzük meg, hogy milyen hasznot is hoznak ezek a nyomortanyákon épült házak? New Yorkban (a 80-as utcák táján) egyszobás lakás (portorikóiaknak adják ki leginkább) heti 28 dollárt hoz a háztulajdonosnak. Nem is olyan ritkán öt-hat ember lakik egy szobában. Clevelandban tűz ütött ki egy nyomor-lakás­ban, ami egy csecsemő életébe került. A városi vizsgáló bizottság megállapította, hogy a düledező házat 1885-ben építették és 1954-ben az egycsa- ládos lakást öt családossá alakították át. így a lakbér havonta $270,83-ra emelkedett, holott a háztulajdonos összes befektetése $5000 volt, igy a költséglevonás előtti jövedelem 65 százalék volt. Ehhez hasonló körülményeket a világ leggaz­dagabb országának minden városában megtalál­hatunk. Mi tartja az embereket a nyomortanyákon ? Ennek természetesen sok oka van. Pl. a néger­mexikói fajgyűlölet haszonélvezői megfosztják az ilyen amerikai- polgárokat a szabad költözkö­dés jogától. Az áldozatok között a legkönnyebb a déli államokból felköltözött uj néger lakót felis­merni, aki sorstársait megkeresve, ilyen lakások­ba költözik. Chicago néger lakossága évente 35 ezer uj lakossal szaporodik és 1970-ben egymillió néger lakosa lesz. Cleveland néger lakossága az összlakosság negyed részét alkotja, s 1970-ben minden tiz clevelandi lakos között négy lesz a né­ger. Ugyanakkor a fehér lakosok kivonulnak egyes városrészekből, a régi házak nagy lakásait kis lakásokra átalakítva négereknek adják ki, akik nem tudnak másutt lakáshoz jutni. A néger középosztály keresete révén jobb la­kásokban lakhatna, de a faji elkülönítés követ­keztében őket is beleszoritják a fekete negyedbe, s a legjobb esetben is csak a néger és fehér ne­gyed határán tudnak drága pénzen házhoz jut­ni, amely reájuk nézve nem a néger negyedtől való megszabadulást jelenti, csupán azt, hogy a néger negyed lassan terjeszkedik. A hivatalos statisztika szerint hazánkban ma. 17,000,000 jó amerikai lakik olyan lakásokban, vagy házakban, amelyeket már szinte lehetetlen, megjavítani. Ezek egészségtelenek, patkányok szaladgálnak a mezítlábas gyermekek körül és sem a világítás, sem a fűtés, vagy vízellátás nincs megfelelő állapotban. Ne gondoljuk azonban, hogy a nyomortanyák csak a négerek, portorikóiak, vagy a mexikóiak előjoga. Sok déli fehér család költözik északra, mert a mezőgazdaság gépesítése megfosztja őket:, hagyományos foglalkozásuktól. Ezek a részbér­lők és törpebirtokosok nem részesültek a szabad világ áldásaiban és nyomorogtak, de az igazi nyo­morral csak akkor találkoznak igazán, amikor-#^ északra költöznek. A városi nyomor, ami a föld­nélküliséget jelenti számukra, testileg és lelkileg: is tönkreteszi ezeket az embereket. A múlt évben néhány amerikai csillagász Hold­ról készült felvételeit a tudósok ugv magyaráz­ták, hogy egyes kráterek fenekéről gázok válhat­nak ki. Most októberben—novemberben pedig Kozirjev és Jezerszkij szovjet csillagászok tettek váratlan, nagy jelentőségű felfedezést. A novem­ber 2-áról 3-ára virradó éjjelen az Alphonsus- kráter színképének fényképezése során a kráter közepéből feltörő gázra jellemző sugárzást ész­leltek. Sikerült tehát egy vulkáni kitörés pilla­natát rögziteni. Eszerint a Hold felületének kiala­kításában — akár a Földön — vulkáni folyama­tok is részt vettek. A Hold fizikai viszonyai nem kedveznek az életnek. Ezért állíthatjuk, hogy magasabb fej­lettségű élőlények a Holdon nem lehetnek. Nem elképzelhetetlen, hogy egyes különösen ellenálló alacsonyabbrendü szervezetek megmaradtak e sivár viszonyok között is, bár ennek a valószínű­sége is nagyon kicsiny. Örökös csend Mit tapasztal majd az első ember, ha kiszálba Hold felületén? Ahhoz, hogy egyáltalában kiszállhasson, elő­ször is túlnyomásos búvárruhára van szüksége, amely a Hold rendkívül ritka légkörében is fenn­tartja a kellő nyomást. Egyszerű oxigén-légző­készülék nem lenne elegendő. A búvárruhába ér­zékeny hömérsékletszabálvozót is be kell építeni, mert a Hold felületén óriásiak a hőmérséklet in­A hajók testét a tengervíz korrodáló hatása (rozsda stb.) ellen egyebek között fémbevonat­tal védik. E vékony fémréteggel elektronikus utón fedik be a hajótestet. Az egyik amerikai egyetem kutatói nemrég sikeres kísérletet vé­geztek, amelynek eredményeképpen keményebb tömörebb és jobban tapadó védőréteget kaptak. Eljárásuk abban különbözik a korábbitól, hogy a bevonó fémet tartalmazó elektrólitoldatot ke­verék helyett nagy frekvenciájú mechanikus hullámokkal — ultrahanggal hozták mozgásba. Miért előnyösebb ez? Azelőtt a fémbevonásnak az volt az egyik nagy baja s gondot okozó problémája, hogy a fém “szivesebben” rakódik le az egyenlőtlen fe­lület kiugróbb részeire, a bemélyedések pedig nem kapják meg a szükséges burkolatot. Az uj eljárás éppen ezt a hibalehetőséget küszöböli ki, meri nagy rezgésszámu mechanikus hullámok valósággal szétszakítják egymástól a folyadék- x molekulákat, és ezeknek nagy erejű ütközései szétzúzzák a többi “csomót”. így vékonyabb, de tömörebb fémréteg jön létre a hajótest felüle­tén. A kísérleteket másodpercenként 10 és 26 ki- lociklusos hullámokkal végezték. Nikkel vagy réz alapbevonatra, amelyre a krómbevonat szo­kott rákerülni, nem volt szükség. Gyakorlati ipari célokra a kutatók a másodpercenként 20 kilociklusos rezgésszámot tartják a legcélsze­rűbbnek.

Next

/
Thumbnails
Contents