Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-04 / 49. szám

Thursday, December 4, 1958 AMERIKAI MAGYAR 3 A bátor Miss Anderson Az Egyesült Nemzetek amerikai delegációjába Eisenhower elnök az idén — többek között — Miss Marian Anderson, világhírű néger ének- művésznőt is kinevezte. Mint a delegáció tagjá­nak, első megbízatása az volt, hogy a gondnoki bizottság (Trusteeship Committee) gyűlésén ő olvassa fel az Egyesült Államok határozati javas­latát. A határozati javaslat azt ajánlotta, hogy a bizottság ne tárgyalja tovább azt a két ajánlatot, amely február 20-ra egy különleges ülésszak meg­tartását készítené elő, két afrikai állam, az angol és a francia Cameroon jövőbeli sorsának meg­tárgyalására. Az amerikai javaslatot a bizottság tagjai el­vetették. 34 szavazott ellene, 29 mellette, 9 tar­tózkodott a szavazástól. Számos delegáció szemrehányóan közelítette meg Miss Andersont, hogy néger nő létére ilyen csúnya szerepre vállalkozott. Miss Anderson ezt felelte: “Nincs ebben a teremben senki, akit annak a népnek a sorsa, amelynek jövője felett akarunk itt határozni, jobban érdekelne, mint engem. Mint a delegátusok közül sokan, én is tagja va­gyok egy utasítással ellátott delegációnak és mi azért vagyunk Rt, hogy keresztülvigyük az uta­sításokat; máskülönben nem lennénk itt.” Ezt a nyilt kijelentést a jelenlevők többsége Miss Anderson egyéni meggyőződése bátor kife­jezéseként tekintette. Máskor is voltak esetek, hogy egy delegátus nem egyezett meg kormányának hivatalos állás­pontjával, de nagyon ritkán történt, hogy azt nyíltan hangoztatta volna. A két javaslat mely tárgyalás alatt van a Trus­teeship Committee előtt, azt ajánlja, hogy a Trusteeship Council ismertesse egy külön gyűlé­sen annak a küldöttségnek a jelentését, melyet a Cameroonba küldött helyszíni helyzetvizsgálatra. Ez a jelentés képezné alapját annak a tárgyalás­nak, ami a két ország jövőbeni viszonyát lesz hi­vatva megállapítani. A Miss Anderson által felolvasott ajánlat an­gol és francia helyesléssel találkozott, akik job­ban szeretnék, ha nem szellőztetnék gyarmataik helyzetét. Az ajánlat ellen felszólalt Libéria, Mexikó, Jugoszlávia, Ceylon, .Izrael, Venezuela, Ethiopia, Pakisztán, az Egyesült Arab Köztársa­ság, India és Irak. Felszólalásuk lényege az volt, hogy a két ország — mely a közeljövőben füg­getlen lesz és az Egyesült Nemzetek tagjává vá­lik — helyzetének megtárgyalása igenis ide tar­tozik és külön ülésszakot igényel. Ezt a vitát követte Miss Anderson nyilatko­zata. Szokás szerint, az Egyesült Államok delegáció­ja Miss Anderson felszólalását nyomtatásban nyilvánosságra hozta — egyéni nyilatkozatával együtt. Később a delegáció kijelentette, hogy ez tévedés volt és a felszólalást uj nyomtatásban adta ki, amelyből hiányzott Miss Anderson nyi­latkozata. Megbízhatód? SAN FRANCISCO, Cal. — Hiába volt a most óriási szótöbbséggel Kalifornia kormányzójává választott Brown 8 éven át az állam főügyésze (Attorney General), nem bizonyos,hogy megbiz- ható-e? Azért a kormányzói eskün kívül még “'hűség” (loyalty) esküt is kell tenni neki. A kormányzó ugyanis hivatalból egyben a Ca­lifornia egyetem igazgatóságának a feje is. Mi­után az egyetem egyes osztályai számos igen tit­kos katonai problémán dolgoznak, egy régebbi határozat szerint az egyetem minden tisztviselő­jének le kelt tenni a biztonsági “loyalty” esküt. Az egyetem titkára. Robert Hill, értesítette Brownt, hogy készüljön el a “biztonsági” eskü le­tételére. Fizetik az adósságot WASHINGTON. — Eisenhower elnök kijelen­tése szerint azt a sok billió dollárt, amit a máso­dik világháborúban “land-lease” név alatt köl­csön adtak a szövetséges államoknak, azok most rendszeresen fizetik. Csupán a Szovjetunió, Kina, Saudi Arábia és Görögországgal nem történt még végleges elszámolás. A kormány szerint 1,577,750,755 dollárra tör­tént megegyezés, amiből a múlt év végéig már 445,348,673 dollárt vissza is fizettek. A kölcsön­zők kamat fejében 193,281,965 dollárt fizettek. Szóval a “land-lease” jó kamatokat hozó be­fektetésnek bizonyult. Tul-lö a célon SAN FRANCISCO, Cal. — San Francisco rend­őrségének negyedmillió dollárba kerülő, hangszó­róval berendezett rádió rendszere, amelyet a nagy forgalom lebonyolítására használnak, igen jól mű­ködik. Sokszor Floridából, Mississippi államból, sőt még Mexikóból is jön a rádió üzenet, hogy ott igen jól hallják a rendőrök által kiadott forgalmi utasításokat. Mindez nagyon szép, csak az a baj, hogy vi­szont a város “Taraval” nevű kerületében NEM HALLJÁK a rádió utasításait, holott éppen az volt a cél, hogy az igen költséges berendezéssel ennek a városrésznek a forgalmát is megkönnyít­sék. Már túlsók az uránium WASHINGTON. — Az Atomic Energy Com­mission (Atom Energia Bizottság) közzétette, hogy ezentúl nem garantálja azt, hogy az összes kibányászott ui'ániumot megvásárolja. Paul F. Foster, az AEC managerének állítása szerint az urániumban TÚLTERMELÉSHEZ érkeztünk. Ennélfogva most már nem garantálják azt, hogy az újabban felfedezett uránium lerakodásokból kibányászott urániumot is megvásárolják. Az AEC még 1956 május havában úgy tartot­ta, hogy hamarosan kiaknázzák az ország összes uránium lerakatait s azért garantálták, hogy 1966-ig minden kibányászott urániumot igen ma­gas áron megvesznek. Azóta azonban annyi uj urániumlerakatot fedeztek fel, hogy máris túl sok urániuma van a bizottságnak, azért a meg­vásárlás ígéretét beszüntették. A bizottság továbbra is fenntartja a már eddi­gi szerződéseket s a megfelelő gazdagságú U-308 uránium kőzet fontjáért 8 dollárt fizet. Hogy az AEC már mennyi urániumot vásárolt, vagy hogy eddig mennyit költött urániumra, az természetesen igen súlyos katonai titok. Tengeralatti Televízió MOSZKVA. — Az UPI riporterének jelentése szerint a Szovjetunió néhány tengeralattjárót te­levíziós készülékkel szerel fel. A tenger mélyéből eddig csak mozgóképeket vettek fel, amelyeket később vászonra vetítettek. Az oroszok terve rendkívül erős lámpákkal bevilágítani a tenger­be (searchlights) s az igv látottakat rendes te­levíziós módszerrel azonnal továbbítják a felfogó készülékekhez. Tudósok nemzetközi ériekezletéröl Az I NESCO kezdeményezésére Párizsban nem­zetközi tudósértekezlet ült össze, amely “A tudo­mány és a mai társadalom” tárgyköréről folytat vélemenvcserét. Az értekezleten sok kiváló tudós vesz részt, köztük N. N. Szemjonov Nobel-dijas szovjet tudós, Lin'd Boyd-Orr angol, Horni Bhab- ha indiai és Noyes amerikai tudós. A tudósok felszólalásaikban hangoztatták, hogy a tudomány és a technika vívmányait az egész emberiség kin­csévé kell tenni s elmondották, milyen haszna le­hetne az emberiségnek a tudomány munkájából. Az értekezlet nagy figyelemmel hallgatta Szem­jonov szovjet akadémikus felszólalását. Szemjo­nov hangsúlyozta: a mai tudomány beláthatatla- nul nagv lehetőségeket nyit az emberiség előtt a boldog élet kialakításában. De a tudomány és a technika hatalmas vívmányai rettenetes csapáso­kat is hozhatnak az emberiségre, ha a népek meg­engedik, hogy atomháború robbanjon ki. “Jóaka­ratunktól, erőfeszítéseinktől, elszántságunktól és egységünktől függ, hogy a két lehetőség közül melyik válik valóra” — hangoztatta. Sztrájkolnak Olaszországban A múlt héten 24 órás sztrájkba léptek az olasz kormány tulajdonában lévő vasutakon dolgozó munkások. A postai, sürgöny- és telefonmunká­sok, újságírók, tengerészek, farmmunkások, kór­házi szolgák, borbélyok és más, kormányalkalma­zásban lévők csak szakszervezeteik utasítására vártak, hogy mikor kezdjék meg a sztrájkot. A sztrájkokat a megélhetési árak emelkedésé­vel magyarázzák, melyek a hivatalos kimutatások szerint az utolsó két évben 8 százalékkal emel­kedtek, s előreláthatólag még gyorsabb áremel­kedések lesznek a közeljövőben. A szakszervezetek szószólói azt állítják, hogy a kormányalkalmazottak havi $70-nél alacso­nyabb fizetésekért dolgoznak. A vasutasok jobb­oldali szakszervezete és a baloldali “General Con­federation of Labor” együtt hívták a 24 órás sztrájkot. A közel 200,000-nyi vasúti munkás a 10 százalékos béremelésen kivül azt is követeli, hogy bérét a megélhetés emelkedésével arányo­san időközönként felemeljék. Kb. 50,000 főnyi postai- és telefon-munkás szintén 24 órás sztrájkba kezdett a hét végével. Gyűjtik a műszaki emlékeket a magyar műszaki muzeum részére Négy évvel ezelőtt megjelent a rendelet a ma­gyar ipar műszaki emlékeinek védelméről és meg­alakult a Művelődésügyi Minisztérium műszaki emlékeket gyűjtő csoportja. Az elmúlt időszak­ban széleskörű munkával lerakták a leendő Ma­gyar Műszaki Muzeum gyűjteményének alapjait. Egyetemi tanárok és a gyárak nagyhírű idős mérnökeinek közreműködésével számbavették a ma már ritkaságnak számitó történeti érdekes­ségei régi gépeket és egyéb műszaki emlékeket. Javaslataik alapján a művelődésügyi miniszter mintegy kétezer műszaki emléket nyilvánított vé­detté, majd 4000 bejelentett tárgyról később dön­tenek. A már védett műszaki emlékek között van­nak például a nagyhírű debreceni Hatvány pro­fesszor fizikai kísérletekre használt eszközei, me­lyeket maga tervezett. Megtalálták a XVIII. szá­zadban emelt egri “Csillagda” műszereit. Elkészí­tették az eredeti tervrajzok alapján az Asbóth- féle helikopter kicsinyitett mását. Gondosan őr­zik az első Eötvös-ingát és a*világ első dinamóját, amelyet a magyar Jedlik Ányos készített. A svábLogarak szeme Egv Wales-i szénbányában fehérszemü svábbo­garat találtak, amely a rovarszakértőket za­varba hozta. Azt állítják, hogy ilyen fajtájú svábbogár igen ritka és egyetlen egy bányában sem találkoztak vele. A fehérszemü svábbogarak kb. 5 százalékát teszik ki az ebben a bányában lévő svábbogár- lakosságnak s arányszámukat az elmúlt 11 éves tanulmányozás során mindig megtartották. Nagy Karácsonyi Bazár a Bronxban! 1853 dsoember 12», 13- és 14-én, pénteken, szombaton és vasárnap a Magyar Házban, 2141 Southern Boulevard. Importált sálak, cserepek, abroszok, ágyteritök, dísztárgyak. Szép játékok, férfi és női alsónemük, női kabátok, és sokminden más. OLCSÓ ÁRAK! KARÁCSONYI AJÁNDÉKAIT MINDENKI BESZEREZHETI! - ÉTELEK, ITALOK, KÁVÉ ÉS MINDENFÉLE SÜTEMÉNYEK!

Next

/
Thumbnails
Contents