Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-04 / 49. szám

V AMERIKAI MAGYAR SZÓ mi.___ ,3 . _ t*\ A liUi'ovict.v • i^vtoilivCi t&Z & e 3:de Depsrtn&s! máig* is Jamaica (középamerikai angol gyarmat) fő­városának, Kingstonnák a polgármestere, Mrs. Iris Eing jelenleg az Egyesült Államokban tar­tózkodik, mint a State Department vendége. Kőrútja során eljutott Louisville, Kentuckyba, ahol súlyos sérelem érte, amikor enni akart a város egyik “drugstore’-jában. A “drugstore”-ban ugyanis — amikor egy csé­sze kávét kért — azzal utasították el, hogy “szí­neseket nem szolgálunk ki.’” Mrs. King nagyon megalázónak tekintette az esetet és miután egy ideig tiltakozott, elhagyta az üzletet. Az üzlet szószólója szerint elvük az, hogy “színes vevőket csákis úgy szolgálnak ki, ha azok kiviszik az üzletből a megvett ennivalót.” A Magyar Tutfemányos Akadémia yj lísztelsfbali tagja A polgári sajtó nem tartotta érdemesnek meg- eroliteni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egy nagy amerikai tudóst disztagjává választott egyik legutóbbi gyűlésén. A jelenleg 90 éves W. E. B. Du Bois professzor — a tekintélyes néger vezető — müveiben a fa­jok egyenlőségének védelmezőjeként lépett fel; leleplezte a fehér faj “felsőbbrendűségéről” szóló burzsoá elméleteket s megmutatta, hogy milyen kincsekkel gyarapították a négerek az amerikai kultúrát. Az amerikai négerek polgárjogaiért harcoló különböző társadalmi szervezetek tagja, illetve vezetője. A haladó gondolkodású amerikai tudóst a Eéke-Világtanács 1950. évi II. kongresz- szusán megválasztották a Béke-Világtanács tag­jává. SSedáSiáf kspdl LITTLE ROCK, Ark. — A “Freedom Founda­tion” nevű intézmény az évenként kiadott “George Washington Honor Medal” elnyerésére Orvai E. Faubust, Arkansas kormányzóját jelölte. A “szabadság” fogalmát kigunyoló társulat úgy találta, hogy Faubus rendkívül nagy szolgálatot tett a ‘szabadságnak’ az állami jogok “védelmezé- sével”. Az “állami jogok védelmezése” ebben az eset­ben a néger nép alkotmányos jogának az eltiprá- sát jelenti, A “disz” medália kiadására a jelölést Faubus egyik barátja, Robert B. Snowden, Hughes, Ark. városba való gazdag gyapot termelő tette. így aztán érthető, hogy miként lehet meg­tenni egy ilyen hírhedt fajgyűlölőt “szabadság- hősnek”. ücöai% fejfájára WASHINGTON. — Az “Army” vezetősége be­jelentette, hogy hat olyan hivatalnokot, akit még 1954-ben mint megbízhatatlanokat elbocsátottak szolgálatból, most visszahelyezték állásaikba. E rövid bejelentés mögött az amerikai kor­xDo3 mányközegek egyik legszégyenletesebb cseleke­dete bújik meg. Még 1954-ben az akkor hírhedt, de később elhunyt' Joe McCarthy szenátor (R. Wis.) azt a vádat'emelte, hogy az Arrny telepén, Monmouth, N. J. városban 33 megbízhatatlan —, vagy mint ő mondotta: kommunista kém — dol­gozik. A McCarthy által megnevezett embereket azonnal elbocsájtotiák állásaikból. Egyiket sem szembesítették a vádlóikkal és legtöbbel még csak azt sem tudatták, hogy mivel vádolják őket. Az eibocsáj toltak bírósághoz fordultak, ame­lyek a McCarthy-láz következtében egyre halo­gatták a döntésekét. Végre az eibocsáj tottak kö­zül 27 nyerte vissza a munkáját. A Fellebbezési Bíróság most az utolsó hat ügyében hozott ha­sonló döntést, n.ire a kormány nevében Don B. MacGuineas bejelentette, hogy az Army tudomá­sul veszi a bírósági döntést és annak engedelmes­kedik. A .szégyenletes mccartizmusnak tehát ujbó! meg újból halljuk a visszhangjait. “üg felyék talpak s a nap világit...” A U. S fellebbezési bíróság engedélyt adott a szövetségi kormánynak, hogy a Seneca indiánok nyugat-New York államban lévő rezervációjának egyrészét elárassza vízzel egy védőgát építésével kapcsolatban. A gátat Kinzua, pennsylvaniai vá­ros közelében fogják felépíteni az Allegheny fo­lyótól azzal a céllal, hogy Pittsburgh városát az áradásoktól megóvják. A viz a folyó völgyét, egé­szen Salamanca, N. Y.-ig elborítaná. A Seneca indiánok 1794-ben szerződést kötöttek George Washingtonnal, mely szerint: “Az Egye­sült Államok beleegyezik abba, hogy sohasem fog­ja kiigényelni ezt a területet éa a Seneca indiá­nokat, valamint indián barátaikat sohasem fogja háborgatni a terület szabad használatában mind­addig, amíg elhatározzák, hogy el akarják azt adni az Egyesült Államok népének.” Washington személyes követei azt mondták az indiánfénök- nek, hogy “mindaddig, amíg a hold felkel, amíg a fü zöldül, amig a folyók folynak és a nap világit, ez a fold a‘ tietek, amig úgy leltároztok, hogy el akarjátok adni”. A fellebbezési bíróság döntése nyomán a Sene­ca indiánok 30,000 acre területéből kb 9,000 acret vízzel fognak elbontani, vagyis az indiánok meg­művelhető és lakható területéből csak 2,300 acre marad meg s vagy 650-en elvesztik otthonukat. Az 1950-es népszámlálás alkalmával 1131-en lak­tak a rezerváción. A Kábái Ilspi Szódáivá Párt felhívása A Kubai Népi Szocialista Párt felhívást adott ki, amelyben felszólítja a kubai hazafiakat: tá­mogassák a Fidel Castro vezette felkelőerőket. A Kubai. Népi Szocialista Párt — amely jelen­leg illegalitásban van — felhívásban kijelenti, hogy amig a kubai nép szava nem érvényesül kellőképpen a politikában, “a választások, nem jelentenek semmit” és mindinkább mélyül a vál­ság. A kubai hazafiaknak és demokratáknak min­dent meg kell tenni azért, hogy megdöntsék Ba­tista diktátor hatalmát és támogatniuk kell a fel­kelőket — hangoztatja a felhívás. Hat hónapig vár a Szovjetunió a nagyhalak válaszára Borfia kérdésien (Folytatás az első oldalról) Nem törekszenek hódításra Olyan probléma megoldásánál, amilyen a ber­lini — jelenti ki a szovjet kormány —, a legke­vésbé alkalmazhatók a zsarolási módszerek és az erővel való értelmetlen fenyegetőzés. Csak őrül­tek mehetnek odáig, hogy újabb világháborút robbantanak ki a nyugatberlini megszállók jogai­nak megőrzéséért. Sem a Szovjetunió, sem a többi szocialista ál­lam nem tagadhatja meg és nem szándékozik megtagadni, hogy szocialista állam — mondja az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzék. — Ezek az államok szilárdan kiállnak jogaik, ál­lami határaik védelmében, jelszavuk — egy az összesért és az összes egyért. A Német Demok­ratikus Köztársaság, Lengyelország, Csehszlová­kia határának bármilyen megsértése, a varsói szerződés bármely tagállama ellen elkövetett bár­milyen agresszív cselekmény az összes tagálla­mok elleni támadásnak minősül és azonnal meg­felelő válaszintézkedéseket von maga után. A Szovjetunió — hangsúlyozza a jegyzék — miként a többi szocialista állam, nem törekszik semmiféle hódításra, hanem csupán véget akar vetni a rendellenes és veszélyes helyzetnek, mely Berlinben annak következménye, hogy e város nyugati övezeteit még mindig megszállva tartja az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország. Nyugat-Berlin ne lehessen többé ugródeszka a szocialista országok ellen fokozott kémtevékeny­séghez és egyéb aknamunkához. A szovjet kor­mány a berlini megszállási rendszer megszünte­tésére irányuló intézkedéseket azért teszi meg, hogy kieszközölje a berlini helyzet normalizálását az európai béke, Németország békés és független fejlődése javára. Kruscsev sajtókonferenciája Múlt csütörtökön első esetben történt, hogy Kruscsev sajtóértekezletet tartott, ahol az Össze­gyűlt bel- és külföldi újságíróknak főleg a berli­ni helyzetre vonatkozó kérdéseire felelt. “Berlin olyan rákos daganattá vált, mely — ha nem számolják fel a kórokozót — nem kívánatos következményekhez vezethet. Ezért sebészeti be­avatkozásra van szükség, amit úgy kell végrehaj­tani, hogy a volt koalíciós partnerek között ne ellentétek legyenek, hanem barátai kapcsolatok, miként a Hitler-ellenes háború idején”, mondotta többek között. “A fennálló helyzetet csupán az akarja fenn­tartani, aki a világon uralkodó feszültséget is fenn akarja tartani. Mert ennek a feszültségnek együk forrása éppen a berlini helyzet. Az emberek nyugodtan akarnak aludni. Nem akadnak atom­fegyverek robbantására ébredni. “Nyugat-Berlin saját kormánnyal, állami és gazdasági rendszerrel rendelkező szabad város lenne. Népe válassza meg szabadon a társadalmi rendszerét s ha úgy akarja tartsa meg a kapita­lista rendszert. A válaszok befejeztével Kruscsev a következő­ket mondotta: . —r- ügy vélem, sikerült kielégítenem önöket, remélem, megértik, hogy mi a normális gazdasá­gi versenyhez akarunk kedvező feltételeket te­remteni. Felhívom önöket, hogy támogassanak bennünket ebben a nemes törekvésben. — Ma olvastam Nixon ur londoni beszédét. Majdnem egyetértek Nixonnal. Ez ritka eset... A beszéde végén az amerikai alelnök ugyanis azt mondja, hogy ideje áttérni a gazdasági verseny­re. Én üdvözlöm ezt a kijelentést, ha Nixon ur és a többi nyugati vezető továbbra is ezen az ál­lásponton lenne, vagyis olyan állásponton, amely­nek nincs atom robbantás-szaga, mi a magunk ré­széről vállaljuk ezt a versenyt. Lássuk, ki ad több házat, ki biztosit magasabb életszínvonalat, a kul­turális szükségletek magasabbfoku kielégítését, ki nyújt több szabadságot, ki teremt jobb feltéte­leket a zsarnokság felszámolásához. Igaz, a zsar­nokságot mi másként értelmezzük. Sokan azt te­kintik zsarnokságnak, amikor megtiltják a ki­zsákmányolást, mi pedig éppen a kizsákmányo­lás megszűnését tekintjük a zsarnokság felszá­molásának. De függetlenül a nézetek különböző­ségétől, a kifejezésben egyetértünk. A kihívást elfogadjuk! — jelentette ki a sajtókonferencia végén a Szovjetunió Miniszteretanácsának elnöke. A nyugat reakciója A nyugati hatalmak egyelőre látszólag egyön- . tetüen ellene vannak a Szovjetunió által ajánlott változásnak Berlinben. A szovjet jegyzék minde­nütt mély hatást váltott ki. Adenauer — amit még sohasem tett — összehívta tanácskozásra politikai ellenfeleit, köztük Ollenhauert, a német szociáldemokrata párt vezetőiét. Dulles kijelen­tette, hogy semmi szándéka sincs cserbenhagyni Nyugat-Berlin nénét. A jelekből Ítélve a közeljö­vőben tárgyalásba bocsátkozik a szövetségesek­kel és lehet, hogy a Szovjetunióval is a berlini kérdés felett. A N. Y. Tiróes azt az ajánlatot teszi vezércik­kében, hogy a Szovjetunió változtasson a jelen­legi határviszonyokon, állítsa vissza a régi or­szághatárokat, esetleg arra, ami 1939 augusztus 31-én voltak. A N. Y. Times csak azt felejtette el ajánlani; hogy' esetleg Hitler Adolfot is támassza fel a Szovjetunió, hogy az 1939-es kép teljes legyen. ír ’ tip i - ■ f í t *p €/ \ y"': •: Vv'rÁ * #*f £ AS ty% it * M v~. • • •••'..* «.,'«£• W'.vftr' ^ UH Amerikai Magyar Sző Subscription in ü. S. and Canada for one year $7.00, Hor six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. j Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. M Telephone: At 4-0397 Elftfizetési árak: New York városában, az USA-ban 6fi Kanadában egy évre §7.00 íélévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 130 East 16th Street, New York 3, ti. Y. Telefon: AL 4-0397

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents