Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-30 / 44. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Thursday, October 30, 1958

. Árrögzifésss! vádolnak

hal gyég^szeigfirat

A Federal Trade Commission azzal vádol hat gyógyszert készítő céget, hogy az antibiotik gyógyszerek árait magas fokon rögzítették és más eljárásokkal is monopóliumot akartak megteremteni a gyógyszerek terén. Ezek a cégek az olyan “csoda”-gyógyszerek főgyártÖi, mint a Terramyein, Achromycin és Aureomycin a következők: American Cynamid, Bristol-Myers, Chas. Pfizer, Olin Mathieson és Upjohn.

A kormányügynökség azzal vádolta a Pfizer céget, hogy egy olyan gyógyszerre — a tetracycline'— kért szabadalmat, amely már egy évvel azelőtt ismert volt és azt állította, hogy azt akkor találta fel. Amikor megkapta a szabadalmat, Pfizer egy pár gyárat megbízott az orvosság készítésével és meggátolt más gyárakat abbán, hogy vele áz orvosság készítésében, és árusításában szabadon versenyezhessenek.

J1_____________________________________

äz [fjoslg színsava mmi'f hl Washingtonban

Tízezer néger és fehér diák vett részt az elmúlt szombaton a “Youth March for Integrated Schools” által szervezett óriási tüntetésen. Autóbuszok százai, privát autók, repülőgépek vitték a résztvevőket Washingtonba az ország minden részéből, ahol a Constitution Avenuen a Lincoln emlékműhöz meneteltek olyan kiváló négerek vezetésével, mint Jackie Robinson, Harry Belafon- te, Mrs. Martin Luther King és mások.

A Lincoln emlékműnél A. Philip Randolph, a Botherhood of Sleeping Car Porters Union elnöke nyitotta meg a programot. Harry Belafonte nemrégen befejezett európai útjáról beszélt, kifejtve, hogy mindenfelé nagy érdeklődés mutatkozott a little-rocki események iránt, ő vezette a Fehér Házhoz menő, fekete és fehér diákokból álló, delegációt. Sem az elnökkel (aki a N. Y. Times jelentése szerint a Burning Tree nevű klubban golfozott), sem helyettesével, sem titkárával nem tudtak beszélni és igy kénytelenek voltak kérvényüket a Fehér Ház ajtóőrének átadni. Harlon Joye, south-karolinai küldött és Belafonte sajnálatukat fejezték ki efölött, mert úgy érezték, hogy valamilyen hivatalos elismerést kellett volna kapniok a Fehér Háztól, s elvárták volna azt is, hogy az elnök kifejtse véleményét az egész országot izgató integrálási kérdéssel kapcsolatban.

Határozati javaslatot fogadtak el az ifjak, hogy 1959 május 17-én ismét visszajönnek Washingtonba, ha addig nem történik változás az iskolabeolvadás kérdésében.

Rév. Martin Luther King, montgomervi kiváló néger vezető, orvosai tanácsára nem vehetett részt az ünnepélyen és igy felesége olvasta fel beszédét, mely többek között kifejtette, hogy a békéért való menetelés szerves része annak a küzdelemnek, amit az emberiség a szabadságért és az emberi méltóságért folytat. Gandhi is igy kezdte India népeinek felszabadulásáért folytatott küzdelmét. A néger néptől is elválaszthatatlan a szabadságért való menetelés. Ez volt a múlt században az úgynevezett. “Underground Railroad” is, melynek segítségével a néger rabszolgák északra mentek, a szabadság felé. Montgomery, Alabamában 50,000-en meneteltek és igy

törték meg az elkülönítést a város autóbuszain. Ma r. ebben a-történelmi felvonulásban, Amerika ifjai meneteltek a szabadságért, igazolva, hogy az amerikai ifjúság felszabadítja magát a régebbi sötét idők előítéleteitől, igazolva,'hogy az úgynevezett “csendes generáció” nem is olyan csendes, mert feláll és erősen harcol minden amerikai jogaiért. A jövő azoké, akik a szabadságért menetelnek, mondotta Mrs. King.

Majd Jackie Robinson gratulált a fiatal résztvevőknek a felvonulás sikeres megszervezéséért és abban való részvételükért, sajnálatát fejezve ki afölött, hogy az elnök nem fogadta a delegációjukat.

Harvard, Yale, Swarthmore, Wellesley, Mass. Institute of Technology, St. John’s College, Brooklyn, Hunter, New York City College, s még sok más főiskola, rengeteg középiskola, uniók által támogatott csoportok, NAACP-csoportok vettek részt a felvonulásban, plakátokat hordozva. Randolph kifejtette, hogy a tüntetés célja dramatizálni minden ifjú jogát ahhoz, hogy tekintet nélkül fajára, vallására, szinére, állami iskolákban kaphassa nevelését és annak a reményének adott kifejezést, hogy a demonstráció felrázza a közvéleményt arra, hogy támogassa a Legfelsőbb Bíróság határozatait. Roy Wilkins, az NAAGP titkái'a szintén a demonstráció támogatói között volt, habár a szervezet hivatalosan nem vett részt annak megszervezésében. Az NAACP egyes ifjúsági bizottságai és főiskolai csoportjai aktiv részt vettek a menetelés megszervezésében.

14 templom és két szakszervezet látta el az ifjak étkezését.

Crosz Irfefc af&ak Kobsl-dljat

A svéd akadémia Boris Pasternák orosz Írónak “Doktor Zsivagó” c. könyvéért Nobel-dijat adományozott. A könyv egy szocialista-ellenes intel- lektuel életét Írja meg a forradalom alatt. A Szovjet írók Szövetségének ajánlata helyett, hogy a könyv tartalmán változtasson, Paszternák a kéziratot külföldre küldte, ahol megjelentették. A Szövetség Paszternákot kizárta soraiból. Az üggyel még foglalkozni fogunk.

Siksrldsn műhold Indítás

A U. S. hadsereg az elmúlt héten egy 12 láb magas léggömb-alakú műhold felbocsátásával próbálkozott. Két órával azután, hogy a léggömböt a Jupiter-C rakétával kilőtték, a próbálkozás sikertelenségéről jelentettek.

A kísérlet célkitt zése az volt, hogy a 9.26 font súlyú, Beacon-nak nevezett felfújható léggömböt a Földtől 400 mérföldnyire lévő pályán helyezzék el és olyan pontossággal mérjék fel vele a föld felső légkörének sűrűségét, mint még soha ezelőtt.

Viszont a Cape Canaveralról jövő jelentések szerint tiz másodperccel a második rész rakéta begyulladása előtt és két és félperccel a rakéta kilövése után a rádiöösszeköttetés a műholddal megszűnt.

a uEw mm wánszTÁsaK

(Folytatás az első oldalról)

szeritették, úgymint Powell néger kongresszusi képviselő támogatására, akit előzőleg ki akartak rekeszteni, meg a washingtoni Youth March támogatására. Sőt a demokrata vezetőség nyílt felhívást intézett Faubushoz és Eastlandhoz, hogy lépjenek ki a demokrata pártból.

Mindez még nem csinál a newyorki demokrata pártból munkáspár tot, de a politikailag nem elég öntudatos munkások azt hiszik, hogy nyomást gyakorolhatnak a demokrata párt vezetőségére, ha érdekük úgy kivánja.

A munkásmozgalom előrehaladottabb részének jövőbeni legfontosabb politikai feladata egy önálló munkáspárt szükségességének ismertetése a szervezett munkás tömegek széles rétegei között, feltárni az imperializmus munkás- és haladásellenes lényegét úgy a külföldön, mint itthon, A munkásságnak és a néger népnek szüksége van egy politikai eszközre, amellyel küzdhet gazdasági és politikai jogaiért; a független munkáspártra.

Hz eíhonff pipa orvosának botránya

Az egész olasz sajtó és közvélemény nagy felháborodással tárgyalja Galeazzi-Lisi tanárnak, a nemrég elhunyt XII. Piusz pápa háziorvosának azt a valósággal páratlanul álló cselekedetét, hogy két olasz lapnak állítólag több millió lirát kitevő összegért eladta bizalmas orvosi feljegyzéseit a pápa betegségéről s halálának körülményeiről. A feljegyzésekhez fényképfelvételeket is mellékelt, amelyeket a haldokló pápáról készített.

Az olasz orvosi tanácsot összehívták, hogy döntsön arról, tegyen-e fegyelmi lépéseket Galeazzi-Lisi ellen az orvosi titoktartás megsértése cimén. Ugyanekkor Fanfani miniszterelnök utasítására az igazságügyminisztérium is tanulmányozza azt a kérdést, vajon az orvosnak ez a cselekménye az _olasz büntető törvénykönyv cikkelyeibe ütközik-e?

Az egyik római lap, amely a feljegyzéseket megvásárolta és közölte, a cikksorozat bevezetésében kijelenti, hogy “a feljegyzések egyes részeit kénytelen vdt törölni”, a másik lap pedig, amely Torinóban jelenik meg, önszántából elállt a feljegyzések nyilvánosságra hozásától, mert ezek “olyan fiziológiai részleteket közölnek a pápa haldoklásáról, amelyek ugyan minden embernél azonosak, de amelyeket, a pápa személyére való tekintettel, tiszteletteljes titkossággal kell kezelni.”

Galeazzi-Lisi azzal védekezik, hogy “az orvosi titok meghal a beteggel együtt”.

Legutóbbi jelentések szerint Galeazzi-Lisi lemondott a Vatikánnál betöltött egészségügyi igazgatói állásáról.

Később a Vatikán sajtóirodája közölte a tudósítókkal, hogy a bíborosok kollégiuma utasította a pápai svájci gárdát, a jövőben akadályozza meg Galeazzi-Lisi belépését a Vatikánváros területére.

iol SSdüznsk rokonokat?

Itt született Amerikában 41 évvel ezelőtt. 10 éve dolgozik a Sperry Gyroscope Co. Great Neck,

L. I.-i gyárában és most váratlanul kitették állásából azzal a magyarázattal, hogy levelezésben áll Lengyelországban lakó testvéreivel és ezért országunk biztonsága szempontjából megbízhatatlan.

Mrs. Catherine Klimas magához térve az első meglepetés okozta zavarodottságából, elhatározta, hogy eljárást indít nevének “tisztázására”.

Egy héttel ezelőtt, amikor munka után hazafelé készült, két kormányügynök lépett hozzá és közölték vele, hogy biztonsági szempontból nem dolgozhat többé ott. Levelet is kapott a kormánytól, melyben arról informálták, hogy mert összeköttetésben van a “vasfüggöny mögött lakó családjával, kényszernek, befolyásnak vagy nyomásnak lehet kitéve, melyből kifolyólag az ország jóléte elleni cselekedetet követhet el.”

Újságírók látogatták meg Mrs. Klimast, akik előtt kiöntötte bánatát. Elmondta, hogy a háború alatt is dolgozott a Sperry gyárban, 1948 óta meg állandó állása volt ott. Két évvel ezelőtt szülei látogatására Lengyelországba ment. Előzőleg kikérte és megkapta a gyárvezetőség engedélyét. Utazása előtt az FBI is meglátogatta, de nem emeltek kifogást utazása elé. Visszatérte után kihozatta öreg szüleit, 72 éves apját és 68 éves anyját. Három testvérével azóta levelezik és néha egy-egv csomagot küld nekik.

“Sohasem árulnám el hazámat, akármennyire kínoznák testvéreimet”, mondotta Mrs. Klimas, de azt nem árulta el, hogy hányszor törték kerékbe testvéreit Lengyelországban azért, mert nem küldött nekik országos titkokat innen.

“Miféle titkokat? Én pótalkatrészeket csomagolok a gyárban, titkos dolgok nem kerülnek a kezembe, tervrajzokat sohasem láttam,” mondja Mrs. Klimas.

“Mikor hazajöttem, sokat sírtam, de aztán gondolkodni kezdtem, miért hagyjam, hogy üldözzenek? Mitől kell félnem? Katolikus vagyok, minden vasárnap templomba megyek, nem vagyok kommunista.” Elment a kongresszusi képviselőjéhez segítségért.

“A gyárban jó nevem van, munkástársaim velem vannak, ők is félnek, hogy ilyesmi történni fog velük. Vajon férjemet is elküldik a munkából ? Azt megtehetem, "hogy harcolni fogok az igazságomért. Ezzel talán másokon is segíteni fogok, akik hasonló helyzetben vannak”, mondotta Mrs. Klimas.

Ämerikai Magyar Szó

Subscription in ü. S. and Canada for one year $7.00, for six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00.

Published every week by Hungarian Word, Ine. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: ÄL 4-0397

Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal:

130 East 16th Street, New York 3, N. Y.

L ' Telefon: AL 4-0397