Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-18 / 38. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sept. 18, 1958 6 iftfiYM VÉDELMI BIZOTTSÁG JELENTÉSE Datller Lajos riportja a konferenciához Az Amerikai Védelmi Bizottság, amelynek a Magyar Bizottság egy aktiv' része, 1957 december 8- és 9-én, Chicagóban megtartott országos konferenciáján ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját. 25 év csak egy pillanatot jelent a világ történetében, ellenben egy szervezet életében 25 év egy egész életöltőt jelent, különösen akkor, amikor ez a szervezet 25 éven át aktivan dolgozott a bevándoroltak jogainak megvédése érdekében. Az első években a bevándoroltak elleni ellenséges hangulatot és a megkülönböztetést próbálták ellensúlyozni, később a bevándoroltakat segítették az első- és polgárpapirjuk megszerzésében. Ugyanakkor segítették azokat, akik valamilyen ok miatt összeütközésbe kerültek a bevándorlási hatóságokkal. Az igazi erőpróba az 1.950-es években jött, amikor a hidegháború és a mccarthvzmus tetőpontját érte el és a Walter-McCarran-törvénvt. léptették életbe. A hatóságok százszámra fogták le a nem-polgárokat, akik szakszervezetekben, sztrájkokban és más progresszív megmozdulásokban vettek részt. Több mint 300-at deportálásra ítéltek és 60 polgártól akarták megvonni a polgár papirt. Az Amerikai Bizottság minden egyes hozzáfordul" áldozat jogi védelmét elvállalta olyan sikerrel, hogy a mai napig sem sikerült egyet sem deportálni közülük. (Voltak, akik önként hagyták el az országot.) A Magyar Védelmi Bizottság úgy anyagilag, mint szervezetileg segítette az Amerikai Bizottság munkáját a bevándoroltak megvédésében, akik között nagyszámban találunk magyarokat is. ♦ Az 1955-ös években a MeCarthyizmus megszűnésével a politikai helyzet mindinkább kedvezőbbé vált, a letartóztatások ritkábban történtek. A felsőbb bíróság egymás után hozta a kedvező határozatokat a bevándoroltak részére. A felsőbb bíróság határozata a Jenkins- éá a Watkins- ügyekben megmentette 50 százalékát azoknak, akik deportálás alatt voltak. A Witkovics- és Sentner-ügyben hozott határozat illegálisnak mondta ki a Supervisory Parole egyes pontjai keresztülvitelét, ami azt jelenti, hogy mindazok, akik Supervisory Parole alatt vannak,' ezután szabadon olvashatnak olyan újságokat és könyveket, amilyeneket akarnak és gyűlésekre is járhatnak minden bejelentés nélkül. Az utóbbi két évben csak itt-ott voltak letartóztatások, ezért egyeseknek az a véleményük, hogy az Amerikai és Magyar Védelmi Bizottságokra továbbra nincs szükség. Ezekkel a megalkuvó véleményekkel mi nem értünk egyet, mert a Védelmi Bizottság munkájának köszönhetjük azt, hogy a bevándorlási hatóságok a mai napig nem tudták keresztülvinni azt a fenyegetésüket, hogy 12,000 nem-polgárt fognak deportálni és 10,000 polgártól fogják megvonni a polgárpapirt. Hogy a bevándorlási hatóságok nem adták fel támadásaikat a bevándoroltak ellen, az megnyilvánul több esetben. így történt egy Lozoya nevű Mexikó-amerikai munkással, aki 35 éve él Chicagóban, felesége és 7 Amerikában született, gyermeke van. Lozoya Mexikóba ment anyja látogatására, aki betegen feküdt egy kórházban, s amikor vissza akart térni, a bevándorlási hatóságok megakadályozták azzal a kijelentéssel, hogy nem kívánatos a visszatérése Amerika számára. Lozoya, aki aktiv szakszervezeti munkás, tagja a United Electrical & Machine Workers Unionnak, türelmetlenül várja Mexikóban a biróság kedvező hatái'ozatát, hogy visszatérhessen feleségéhez és gyermekeihez Chicagóba. A támadás egy másik formáját használták fel William Heikkila ellen, kinek az esete országszerte, sőt világszerte ismeretessé vált. Az ország népének a tiltakozására kénytelen volt a bevándorlási hatóság William Heikkilát Finnországból visz szahozatni. Nem akarok a Heikkila elleni támadás ra bővebben kitérni, mert arról eleget lehetett az újságokból olvasni. Ellenben az ügy legújabb fejleménye az, hogy a Finnországból való visszatérését akarják felhasználni arra, hogy mint uj bevándorlónak, ne adják meg neki az -it-tartózkodási engedélyt. Hogy az Amerikai Bizottság szervezeti erejét megtörjék. Név York államügyésze, a Charitable és Phílantrophic listájára tette az Amerikai Bizottságot, ami azt jelentette, hogy az adakozók listáját minden évben be kellett volna nyújtani, amire természetesen az Amerikai Bizottság nem volt hajlandó. Bírósági ítélettel megvonták azt Amerikai Bizottságtól azt a jogot, hogy pénzszerzési kampányt vezessen le kiadásainak, a bírósági eljárások költségeinek fedezésére. Ez a Bizottság feloszlatását jelentette volna, ha az összes nemzetiségű csoportok és elsősorban a Magyar Védelmi Bizottság, nem járultak volna adományaikkal a Bizottság fenntartásához. A Magyar Védelmi Bizottság piknikeket, társasjáték s ebéd-délutánokat rendezett, melyeknek jövedelmét átadta az Amerikai Bizottság részére. A junius 29-én rendezett 4-ik évi nemzetiségi pikniken is kivettük részünket. Jegyeket adtunk el, gulyást főztünk és 20 tepsi rétest adományoztunk. Ezen aktivitásunk legalább 200—250 dollár tiszta hasznot jelentett a Bizottság részére. A bírósági eljárás, amit New York államügyésze folytatott az Amerikai Bizottság ellen, a bíróságon kiviili megegyezéssel fejeződött be. Ennek értelmében az Amerikai Bizottság tovább folytatja teljes működését, ellenben nem vezethet le gyűjtési kampányt egyes személyek részére, csakis a saját adminisztrációs költségei fedezésére. Felszabadulva e támadás és korlátozás alól, az Amerikai Bizottság uj erővel és kedvvel látott a munkához és teljes munkaprogram tervezetet dolgozott ki és fektetett le az őszi szezonra. Ugyanakkor már előkészületeket tett a 26-ik évi országos konferenciára, ami az idén december 6- és 7-én lesz New Yorkban megtartva. A Magyar Védelmi Bizottság úgy gondolja, hogy nem lenne e jelentés teljes, ha nem foglalkoznánk a 37,000 magyar problémájával, akik a Magyarországon történt események után jöttek Amerikába. E magyarok nagy része csak mint “fehérkártyás”, felügyelet alatt lévők jöhettek az országba és mint ilyenek semmiféle polgári vagy politikai jogaik nincsenek. Ha egy “fehérkártyás” elkövet valami cselekedetet, amit nem jó szemmel néz a bevándorlási hatóság, minden védekezési lehetőség nélkül deportálhatják. A központi ügyvezető bizottság nevében üdvözlöm önöket és mindenkinek külön-külön megköszönöm, hogy eljött erre a konferenciára. Messzi helyekről, fáradságot nem kiméivé jöttek a delegátustársak, ezzel igazolva, hogy mennyire ragaszkodnak lapunkhoz és milyen fontosnak tartják a Magyar Szóval kapcsolatos tanácskozásokat. Most, hogy együtt vagyunk, egyrészt számadást teszünk az elmúlt másfél év munkájáról, másrészt meghatározzuk a következő konferenciáig munkaprogramunkat és lapunk zavartalan megjelenésének biztositását. Ezekután engedjék meg, hogy rátérjek a nemzetközi helyzet ismertetésére. Másfél év óta, vagyis legutóbbi országos konferenciánktól a mai napig, sok kiemelkedő esemény pergett le. Aggodalommal telt napokat éltünk át. Nem mintha mi kértük volna az úristent, hogy túlsók békés napunkat váltsa fel egy kis rettegéssel telt napokkal. Nem, mi ezt nem kértük. Az amerikai és a nemzetközi reakció jóvoltából zudult nyakunkba a háború kitörésének rémes lehetősége. Az amerikai nagytőke nagyrabecsült szószólója. Dulles ur, évek óta nagyon világosan meghatározta, hogy mi az amerikai nagytőke vezérvonala, a “háború meredekének szélén járó politika”. Nem kell azon csodálkozni, hogy ez a hitük, hiszen a háború profitot jelent, a profit pedig a nagytőke éltető eleme. Egyszóval a háború a nagytőke számára nagyon kifizetődő üzleti vállalkozás. Ez azután lényegében az a háborús politika, melyet a nemzetközi reakció a második világháború befejezése óta következetesen folytat. A kapitalista és a szocialista világ szemben találja magát Az amerikai nagytőke megerősödve került ki a h »borúból és óriásivá vált profitját még jobban al.hrta növelni. Ezt csak úgy tudta elérni, hogy a biztos belföldi piacok mellett a külföldi piacoEzeknek a magyaroknak legnagyobb része, különböző városok gyáraiban, mint munkások találtak alkalmazást. De nem élhetnek normális életet mindaddig, amig a bevándorlási hatóság ké- nve-kedvére vannak kitéve. Ezeket a mindé,.” w nélkül élő magyarokat, egy sztrájk esetén kényszeríthetik deportálási fenyegetéssel, hogy sztrájktörőkké váljanak. Hogy ezeket a magyarokat ne használhassák fel a munkásosztály ellenségei a szakszervezetek ellen, és hogy demokratikus jogokat élvező, tisztességes munkásokká válhassanak, az Amerikai és a Magyar Védelmi Bizottság követelte, hogy a 32,000 magyar részére adják meg a polgárosodási jogot. A legújabb hírek szerint jul. 25-én Eisenhower aláírásával törvényerőre emelte a kongresszus által jóváhagyott javaslatot, mely a fehérkártyásokat rendes bevándoi'lóknak nyilvánítja attól a naptól kezdve, ahogy megérkeztek. A Magyar Bizottság, az Amerikai Bizottság nyomdokain haladva, szintén újjászervezte bizottságát és uj tagokat vont be a munkába. Aktivitásainkat már lefektettük az őszi szezonra mely magába foglalja egy pénzügyi kampány meg indítását a közeli városokban, egy piknik és egy bankett megrendezését. Azonkívül részt fogunk venni az Amerikai Bizottság szervezeti munkájában és anyagi támogatásában is. A Magyar Védelmi Bizottság ajánlja, hogy a konferencia tárgyalja meg újra a Védelmi Bizottságok fontosságát. A delegátusok ahol csak lehetséges, állítsanak fel Magyar Védelmi csoportokat ahol erre nincs meg a lehetőség, ott aktivan vegyenek részt a helyi Amerikai Bizottság munkájában. A Magyar Védelmi Bizottság továbbá ajánlja az őszre tervezett pénzügyi kampányunk támo gatását. Reméljük, hogy a többi delegátusok is megte szik a jelentésüket’a városukban elvégzett mun bájukról. Hisszük, hogy a mexikó-amerikaial helyzetéről és problémáiról a kaliforniai delegá tusok fognak bővebb jelentést adni. Kérjük a delegátusokat, hogy tárgyalják mej e jelentést és szóljanak hozzá a problémákhoz hogy hozzászólásaik és javaslataik alapján együt egy közös programot tudjunk kidolgozni és el fogadni a következő évre. kát is teljés mértékben biztosítsa a maga részé re. Ezzel a lépéssel az Egyesült Államok rátért világuralmi törekvések nagy veszélyeket hordoz útjára. A második világháború után az országok elsze génvedtek, Amerika viszont meggazdagodott. Es ért nem volt nehéz — a szocialista tábor kivétf lével — megvásárolni a tőkés kormány oka1 Ezekkel a lepénzelt szövetségesekkel azután kg tonai szövetségeket hozott létre, hogy az ugyn< vezett “szabad világ” érdekében katonai övezett két fűzzön a szocialista államok köré és nyugoc tan kizsákmányolhassa a még elnyomatásban él népeket. Minden rendben lett volna az amerikai nagyít ke számára, ha ug.v marad minden, ahogy a hí ború befejeztekor volt. Csakhogy az élet örö változásának törvényei beleszóltak az eseményei be. Visszatekintve látjuk, hogy 10—12 évvel e; előtt a béke hangja az Egyesült Nemzetek gyi lésein kevés szavazattal képviselhette az ember ség sorsát. Ma ez lényegében megváltozott. A v lág erőviszonyai megoszlottak. A UN legutóbl ülésszaka, melyet a nagyon válságos közép-kele helyzettel kapcsolatban hívtak egybe, bebizony tóttá, hogy a béketábor nagy erőt képvisel. A amerikai és nemzetközi reakció nem tudja már gyeplőt úgy rángatni, ahogy azt szeretné. Az elmúlt évek folyamán azon országok népe melyek valamilyen függő viszonyban voltak nemzetközi reakcióval, emberségesebb életet kézi tek követelni maguknak. Szabadságot, fiigge lenséget akartak és a bandungi konferencián rés vevő afrikai és ázsiai népek félremagyarázhata lanul kiáltották ki ezen kívánságukat. Lázadnak a gyarmatok Ennek az álláspontnak éles kifejezésekéi a világ elítélte az Egyesült Államok hadserege 1 (Folytatás a 13-ik oldalon) FODOR ÁRPÁD: SAJTÓNK IS A NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK Az Ügyvezető Bizottság elnöké nek felszólalása a konferencián
