Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-18 / 38. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sept. 18, 1958 6 iftfiYM VÉDELMI BIZOTTSÁG JELENTÉSE Datller Lajos riportja a konferenciához Az Amerikai Védelmi Bizottság, amelynek a Magyar Bizottság egy aktiv' része, 1957 decem­ber 8- és 9-én, Chicagóban megtartott országos konferenciáján ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját. 25 év csak egy pillanatot jelent a világ történetében, ellenben egy szervezet életé­ben 25 év egy egész életöltőt jelent, különösen akkor, amikor ez a szervezet 25 éven át aktivan dolgozott a bevándoroltak jogainak megvédése érdekében. Az első években a bevándoroltak elleni ellensé­ges hangulatot és a megkülönböztetést próbálták ellensúlyozni, később a bevándoroltakat segítet­ték az első- és polgárpapirjuk megszerzésében. Ugyanakkor segítették azokat, akik valamilyen ok miatt összeütközésbe kerültek a bevándorlási hatóságokkal. Az igazi erőpróba az 1.950-es években jött, amikor a hidegháború és a mccarthvzmus tető­pontját érte el és a Walter-McCarran-törvénvt. léptették életbe. A hatóságok százszámra fogták le a nem-polgárokat, akik szakszervezetekben, sztrájkokban és más progresszív megmozdulá­sokban vettek részt. Több mint 300-at deportá­lásra ítéltek és 60 polgártól akarták megvonni a polgár papirt. Az Amerikai Bizottság minden egyes hozzáfor­dul" áldozat jogi védelmét elvállalta olyan siker­rel, hogy a mai napig sem sikerült egyet sem de­portálni közülük. (Voltak, akik önként hagyták el az országot.) A Magyar Védelmi Bizottság úgy anyagilag, mint szervezetileg segítette az Amerikai Bizottság munkáját a bevándoroltak megvédésében, akik között nagyszámban találunk magyarokat is. ♦ Az 1955-ös években a MeCarthyizmus megszű­nésével a politikai helyzet mindinkább kedvezőb­bé vált, a letartóztatások ritkábban történtek. A felsőbb bíróság egymás után hozta a kedvező ha­tározatokat a bevándoroltak részére. A felsőbb bíróság határozata a Jenkins- éá a Watkins- ügyekben megmentette 50 százalékát azoknak, akik deportálás alatt voltak. A Witkovics- és Sentner-ügyben hozott határozat illegálisnak mondta ki a Supervisory Parole egyes pontjai ke­resztülvitelét, ami azt jelenti, hogy mindazok, akik Supervisory Parole alatt vannak,' ezután sza­badon olvashatnak olyan újságokat és könyveket, amilyeneket akarnak és gyűlésekre is járhatnak minden bejelentés nélkül. Az utóbbi két évben csak itt-ott voltak letar­tóztatások, ezért egyeseknek az a véleményük, hogy az Amerikai és Magyar Védelmi Bizottsá­gokra továbbra nincs szükség. Ezekkel a megal­kuvó véleményekkel mi nem értünk egyet, mert a Védelmi Bizottság munkájának köszönhetjük azt, hogy a bevándorlási hatóságok a mai napig nem tudták keresztülvinni azt a fenyegetésüket, hogy 12,000 nem-polgárt fognak deportálni és 10,000 polgártól fogják megvonni a polgárpapirt. Hogy a bevándorlási hatóságok nem adták fel támadásaikat a bevándoroltak ellen, az megnyil­vánul több esetben. így történt egy Lozoya nevű Mexikó-amerikai munkással, aki 35 éve él Chi­cagóban, felesége és 7 Amerikában született, gyermeke van. Lozoya Mexikóba ment anyja lá­togatására, aki betegen feküdt egy kórházban, s amikor vissza akart térni, a bevándorlási ható­ságok megakadályozták azzal a kijelentéssel, hogy nem kívánatos a visszatérése Amerika szá­mára. Lozoya, aki aktiv szakszervezeti mun­kás, tagja a United Electrical & Machine Work­ers Unionnak, türelmetlenül várja Mexikóban a biróság kedvező hatái'ozatát, hogy visszatérhes­sen feleségéhez és gyermekeihez Chicagóba. A támadás egy másik formáját használták fel William Heikkila ellen, kinek az esete országszer­te, sőt világszerte ismeretessé vált. Az ország né­pének a tiltakozására kénytelen volt a bevándor­lási hatóság William Heikkilát Finnországból visz szahozatni. Nem akarok a Heikkila elleni támadás ra bővebben kitérni, mert arról eleget lehetett az újságokból olvasni. Ellenben az ügy legújabb fej­leménye az, hogy a Finnországból való visszaté­rését akarják felhasználni arra, hogy mint uj be­vándorlónak, ne adják meg neki az -it-tartózkodási engedélyt. Hogy az Amerikai Bizottság szervezeti erejét megtörjék. Név York államügyésze, a Charitable és Phílantrophic listájára tette az Amerikai Bi­zottságot, ami azt jelentette, hogy az adakozók listáját minden évben be kellett volna nyújtani, amire természetesen az Amerikai Bizottság nem volt hajlandó. Bírósági ítélettel megvonták azt Amerikai Bizottságtól azt a jogot, hogy pénzszer­zési kampányt vezessen le kiadásainak, a bírósá­gi eljárások költségeinek fedezésére. Ez a Bizott­ság feloszlatását jelentette volna, ha az összes nemzetiségű csoportok és elsősorban a Magyar Védelmi Bizottság, nem járultak volna adomá­nyaikkal a Bizottság fenntartásához. A Magyar Védelmi Bizottság piknikeket, tár­sasjáték s ebéd-délutánokat rendezett, melyeknek jövedelmét átadta az Amerikai Bizottság részére. A junius 29-én rendezett 4-ik évi nemzetiségi pikniken is kivettük részünket. Jegyeket adtunk el, gulyást főztünk és 20 tepsi rétest adományoz­tunk. Ezen aktivitásunk legalább 200—250 dol­lár tiszta hasznot jelentett a Bizottság részére. A bírósági eljárás, amit New York államügyé­sze folytatott az Amerikai Bizottság ellen, a bí­róságon kiviili megegyezéssel fejeződött be. En­nek értelmében az Amerikai Bizottság tovább folytatja teljes működését, ellenben nem vezet­het le gyűjtési kampányt egyes személyek részé­re, csakis a saját adminisztrációs költségei fede­zésére. Felszabadulva e támadás és korlátozás alól, az Amerikai Bizottság uj erővel és kedvvel látott a munkához és teljes munkaprogram tervezetet dolgozott ki és fektetett le az őszi szezonra. Ugyanakkor már előkészületeket tett a 26-ik évi országos konferenciára, ami az idén december 6- és 7-én lesz New Yorkban megtartva. A Magyar Védelmi Bizottság úgy gondolja, hogy nem lenne e jelentés teljes, ha nem foglal­koznánk a 37,000 magyar problémájával, akik a Magyarországon történt események után jöttek Amerikába. E magyarok nagy része csak mint “fehérkártyás”, felügyelet alatt lévők jöhettek az országba és mint ilyenek semmiféle polgári vagy politikai jogaik nincsenek. Ha egy “fehér­kártyás” elkövet valami cselekedetet, amit nem jó szemmel néz a bevándorlási hatóság, minden védekezési lehetőség nélkül deportálhatják. A központi ügyvezető bizottság nevében üdvöz­löm önöket és mindenkinek külön-külön megkö­szönöm, hogy eljött erre a konferenciára. Messzi helyekről, fáradságot nem kiméivé jöttek a de­legátustársak, ezzel igazolva, hogy mennyire ra­gaszkodnak lapunkhoz és milyen fontosnak tart­ják a Magyar Szóval kapcsolatos tanácskozáso­kat. Most, hogy együtt vagyunk, egyrészt száma­dást teszünk az elmúlt másfél év munkájáról, másrészt meghatározzuk a következő konferen­ciáig munkaprogramunkat és lapunk zavartalan megjelenésének biztositását. Ezekután engedjék meg, hogy rátérjek a nem­zetközi helyzet ismertetésére. Másfél év óta, va­gyis legutóbbi országos konferenciánktól a mai napig, sok kiemelkedő esemény pergett le. Aggo­dalommal telt napokat éltünk át. Nem mintha mi kértük volna az úristent, hogy túlsók békés napunkat váltsa fel egy kis rettegéssel telt na­pokkal. Nem, mi ezt nem kértük. Az amerikai és a nemzetközi reakció jóvoltából zudult nya­kunkba a háború kitörésének rémes lehetősége. Az amerikai nagytőke nagyrabecsült szószólója. Dulles ur, évek óta nagyon világosan meghatá­rozta, hogy mi az amerikai nagytőke vezérvona­la, a “háború meredekének szélén járó politika”. Nem kell azon csodálkozni, hogy ez a hitük, hiszen a háború profitot jelent, a profit pedig a nagytőke éltető eleme. Egyszóval a háború a nagytőke számára nagyon kifizetődő üzleti vállal­kozás. Ez azután lényegében az a háborús politi­ka, melyet a nemzetközi reakció a második világ­háború befejezése óta következetesen folytat. A kapitalista és a szocialista világ szemben találja magát Az amerikai nagytőke megerősödve került ki a h »borúból és óriásivá vált profitját még jobban al.hrta növelni. Ezt csak úgy tudta elérni, hogy a biztos belföldi piacok mellett a külföldi piaco­Ezeknek a magyaroknak legnagyobb része, kü­lönböző városok gyáraiban, mint munkások talál­tak alkalmazást. De nem élhetnek normális éle­tet mindaddig, amig a bevándorlási hatóság ké- nve-kedvére vannak kitéve. Ezeket a mindé,.” w nélkül élő magyarokat, egy sztrájk esetén kény­szeríthetik deportálási fenyegetéssel, hogy sztrájktörőkké váljanak. Hogy ezeket a magyaro­kat ne használhassák fel a munkásosztály ellen­ségei a szakszervezetek ellen, és hogy demokra­tikus jogokat élvező, tisztességes munkásokká válhassanak, az Amerikai és a Magyar Védelmi Bizottság követelte, hogy a 32,000 magyar részé­re adják meg a polgárosodási jogot. A legújabb hírek szerint jul. 25-én Eisenhower aláírásával törvényerőre emelte a kongresszus ál­tal jóváhagyott javaslatot, mely a fehérkártyáso­kat rendes bevándoi'lóknak nyilvánítja attól a naptól kezdve, ahogy megérkeztek. A Magyar Bizottság, az Amerikai Bizottság nyomdokain haladva, szintén újjászervezte bi­zottságát és uj tagokat vont be a munkába. Ak­tivitásainkat már lefektettük az őszi szezonra mely magába foglalja egy pénzügyi kampány meg indítását a közeli városokban, egy piknik és egy bankett megrendezését. Azonkívül részt fogunk venni az Amerikai Bizottság szervezeti munká­jában és anyagi támogatásában is. A Magyar Védelmi Bizottság ajánlja, hogy a konferencia tárgyalja meg újra a Védelmi Bizott­ságok fontosságát. A delegátusok ahol csak lehet­séges, állítsanak fel Magyar Védelmi csoportokat ahol erre nincs meg a lehetőség, ott aktivan ve­gyenek részt a helyi Amerikai Bizottság munká­jában. A Magyar Védelmi Bizottság továbbá ajánlja az őszre tervezett pénzügyi kampányunk támo gatását. Reméljük, hogy a többi delegátusok is megte szik a jelentésüket’a városukban elvégzett mun bájukról. Hisszük, hogy a mexikó-amerikaial helyzetéről és problémáiról a kaliforniai delegá tusok fognak bővebb jelentést adni. Kérjük a delegátusokat, hogy tárgyalják mej e jelentést és szóljanak hozzá a problémákhoz hogy hozzászólásaik és javaslataik alapján együt egy közös programot tudjunk kidolgozni és el fogadni a következő évre. kát is teljés mértékben biztosítsa a maga részé re. Ezzel a lépéssel az Egyesült Államok rátért világuralmi törekvések nagy veszélyeket hordoz útjára. A második világháború után az országok elsze génvedtek, Amerika viszont meggazdagodott. Es ért nem volt nehéz — a szocialista tábor kivétf lével — megvásárolni a tőkés kormány oka1 Ezekkel a lepénzelt szövetségesekkel azután kg tonai szövetségeket hozott létre, hogy az ugyn< vezett “szabad világ” érdekében katonai övezett két fűzzön a szocialista államok köré és nyugoc tan kizsákmányolhassa a még elnyomatásban él népeket. Minden rendben lett volna az amerikai nagyít ke számára, ha ug.v marad minden, ahogy a hí ború befejeztekor volt. Csakhogy az élet örö változásának törvényei beleszóltak az eseményei be. Visszatekintve látjuk, hogy 10—12 évvel e; előtt a béke hangja az Egyesült Nemzetek gyi lésein kevés szavazattal képviselhette az ember ség sorsát. Ma ez lényegében megváltozott. A v lág erőviszonyai megoszlottak. A UN legutóbl ülésszaka, melyet a nagyon válságos közép-kele helyzettel kapcsolatban hívtak egybe, bebizony tóttá, hogy a béketábor nagy erőt képvisel. A amerikai és nemzetközi reakció nem tudja már gyeplőt úgy rángatni, ahogy azt szeretné. Az elmúlt évek folyamán azon országok népe melyek valamilyen függő viszonyban voltak nemzetközi reakcióval, emberségesebb életet kézi tek követelni maguknak. Szabadságot, fiigge lenséget akartak és a bandungi konferencián rés vevő afrikai és ázsiai népek félremagyarázhata lanul kiáltották ki ezen kívánságukat. Lázadnak a gyarmatok Ennek az álláspontnak éles kifejezésekéi a világ elítélte az Egyesült Államok hadserege 1 (Folytatás a 13-ik oldalon) FODOR ÁRPÁD: SAJTÓNK IS A NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK Az Ügyvezető Bizottság elnöké nek felszólalása a konferencián

Next

/
Thumbnails
Contents