Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-04 / 36. szám
Nem megy Miamiba az AFL-GIO vezetősége Walter Reuther ajánlatára az AFL-CIO központi vezetősége elhatározta, hogy a februári negyedévi gyűlését nem Miami Beach-en fogja megtartani, amint azt évek óta tenni szokta, hanem Washingtonban. 12 vezető szavazott az ajánlat mellett, 8 ellene. George Meany az elnök nem szavazott és az eredmény felett “csalódását” fejezte ki. ő nagyon szeretett Miamiba járni. Csalódást fog érezni még egy néhány szakszervezeti vezető is, továbbá Miami Beachen egynéhány hotel és mulatóhely tulajdonosa, akik bőkezűségükről ismerték a jómódú munkásvezére- ket. De megelégedéssel fogja tudomásul venni a tagság, mely nem nézte jó szemmel, hogy a központi vezetők több időt töltöttek ott a lóversenytéren, mint a gyülésteremben, s azt sem, hogy olyan helyre mennek, ahol a hoteltulajdonosok minden erejükkel ellenálltak munkásaik szervezkedési kisérleteinek. A munkásszövetség Washingtonban 4 millió dollár értékű modern épülettel rendelkezik. Tágas gyüléstermében a központi vezetőség 29 tagja számára kényelmes üléssel ellátott ovális alakú nagy asztal van és az ablakaiból a Fehér Házra és Washington emlékművére nyílik kilátás. 1956 júniusában nyilt meg az épület, de még azóta igen ritkán gyűltek ott össze az amerikai szakszervezeti mozgalom vezetői. Meany nyilatkozata George Meany, AFL-CIO elnök és Paul M. Butler, a demokrata párt országos elnöke szerint az üzleti csoportosulások és az adminisztráció egyformán hibáztatható a Kennedy-Ives munkásreform javaslat bukásáért. Meany kijelentette, hogy habár az AFL-CIO nem helyeselte a javaslat minden részletét, mégis támogatta azt, mivel hozzájárult volna ahhoz, hogy a szakszervezetek teljesen megtisztítsák a munkásmozgalmat a korrupciótól. Butler kijelentette, hogy a republikánus munkaügyi miniszter, a gyárosok országos szövetségének befolyása alatt álló republikánus képviselők, valamint a kereskedelmi kamara, a republikánus elnök hatásos támogatásával együttesen meghiúsították a törvényjavaslat elfogadását. Perelnek az elbocsátott munkások A Bethlehem Steel Company öt volt munkása 500,000 dollár kárpótlásra perelte be az acéltársaságot és a szakszervezetüket, mert az alkotmány 5-ik módosítása alkalmazása miatt elvesztették állásukat és kereset nélkül maradtak. Az acélmunkások Baltimore területén laknak és amikor az Amerikaellenes Tevékenységeket Kivizsgáló Bizottság 1957 májusában Baltimore- ban tartott kihallgatása alkalmával az 5-ik függelékre hivatkozva'kitértek a válasz elől, az acéltársaság elbocsátotta őket állásukból, a szak- szervezetük pedig nem harcolt alkotmányos jogaikért. A városi bíróságot arra kérték, hogy rendeljen vizsgálatot a munkából való elbocsátásuk jogosságának kérdésében. Az egyik munkás a Union of Marine and Shipbuilding tagja volt, a többi négy pedig a United Steelworkers of America-hoz tartozott. Megegyeztek a newyorki subwaymunkások Három hónapig tartó tárgyalások eredményeként a newyorki Motormen’s Benevolent Association (MBA) megegyezett a Transport Workers Unionnal, hogy mint külön osztály belép a szak- szervezet 100-as lokáljába. A megegyezést októberben még jóvá kell hagynia az MBA tagságának, valamint a TWU 41 tagú igazgatóságának. Az MBA, mely három évvel ezelőtt alakult, S100 motorvezető tagja részére független elismerést akart szerezni a newyorki subway-vezető- ségtől és ezért már kétszer sztrájkolt. A newyorki subwaykon csakis a Transport Workers Uniont ismerik el, mint a munkások egyetlen képviselőjét. Két szakszervezet egyesül Az International Union of Operating Engineers melynek 283,000 tagja van felajánlotta a 80,000 taggal biró International Chemical Workers Unionnal való egyesülést. A két szakszervezet tagságának munkaköre a vegyi és olajiparban egybeolvad. A fajgyűlölők által az iskolák beolvadása kérdésében felvert viharra nem lesz lecsendesitő hatással Eisenhower elnök véleménye, amit e heti sajtókonferenciáján nyilvánított. Igaz, hogy ezt akarata ellenére tette, mert mint már többször említette, ő nem akar állást foglalni ebben a kérdésben. Szerintünk az ország legmagasabb pozíciójában álló személytől ez helytelen megközelítés, mert a nép nemcsak figyelemmel kiséri, hanem elvárja, hogy elnöke útmutatást adjon és határozott állásfoglalásával erkölcsi támogatást nyújtson azoknak, akik az ország törvényeit be akarják tartani. Lehetséges, hogy az ország törvényeinek betartása nem kötelező minden polgárra egyaránt? A sajtókonferencián a N. Y. Post riportere felhívta az elnök figyelmét egy országosan ismert hetiközlöny cikkére, mely szerint az elnök (aki nem akar állást foglalni a kérdésben. — Szerk.) azt a kijelentést tette baráti körben, hogy bár sohase hozta volna meg a Legfelsőbb Bíróság az iskolabeolvadásra vonatkozó döntését. És hogy «gy gondolja, hogy a beolvadásnak sokkal lassabban kell végbemennie. Igaz-e ez a hir ? — kérdezte a riporter. “Nem, a hir nem igaz!” — felelte az elnök és igy folytatta: “Azt hiszem, már mondtam itt, hogy sohasem adnék véleményt meggyőződéseimről a Legfelsőbb Bíróság döntéseivel kapcsolatban, mert egy iiyen állítás vagy jóváhagy ásómat vagy ellenzésemet kell, hogy nyilvánítsa. Én pedig sohasem akarom ezt megtenni egyetlen határozatáról sem. “Ami a másikat illeti, lehet, hogy mondtam valamit a “lassubb”-ról, de gondolom, hogy nekünk kell — amint már tegnap vagy a múlt héten mondtam — nekünk szükségünk van érvekre, érzésre, nevelésre és ezzel a folyamattal járó sok más fejlődésre, hogy ez a folyamat ténylegesen elfogadható legyen az Egyesült Államokban”. Lehet-e csodálkozni azon, hogy Roy Wilkins, az NAACP ügyvezető titkára első meglepetésében azt kiáltotta, hogy “hihetetlen”, amikor az elnök állásfoglalásáról olvasott ? Mert a napilapok azonnal első oldalon, nagy betűs fejeimmel hozták, hogy az elnök a lassú beolvadás hive. A rádió és televízió is ezzel kezdte híradásait. Keserűen jegyezte meg Wilkins, hogy négy és fél év óta, (amikor a Legfelsőbb Bíróság a döntését hozta) a déli államok 3,000 iskolakörzetéből összevissza 770 körzet tett valamilyen lépést a beolvadás felé. Hét államban a fülük botját sem mozdították meg. “Ha az elnök azt hiszi, hogy ez gyors haladás, akkor mi nem értjük meg a ‘gyors’ szónak a jelentőségét”. Roy Wilkins hivatkozhatott volna arra is, hogy a Legfelsőbb Biróság a Függetlenségi Nyilatkozat errevonatkozó pontját erősítette meg döntésével, amely bizony már 1776 óta érvényes és a 14. függeléket, amely 1868 óta része országunk alkotmányának. Azóta a leglassubb csiga is mesz- szebbre ért volna a törvény követelésének teljesítésében, mint a déli államokban az alkotmányos rend bizományosai. De lehet, hogy elnökünk kissé zavarban van törvényeink tartalmát illetőleg. Legalább is azt mutatja a kormány egy másik vezető tagjának, William P. Rogers államügyésznek Los Angelesben, az ügyvédi kamara gyűlésén elmondott beszéde. Ebben félreérthetetlenül kijelentette, hogy “a Legfelsőbb Biróság döntése az iskolaügyekben és evvel kapcsolatos kérdésekben, az ország törvénye”. Rogers részletesen kitért az alkotmány kitételeire, minden polgár egyenlő jogaira, amelyeket a déli államok megsértenek azzal, hogy “a négerektől megkövetelik, hogy ezt vagy azt tegye vagy ne tegye, csupán azért, mert ő néger.” A litográfusok kiváltak az AFL-GIO-ból Az Amalgamated Litographers of America vezetősége bejelentette, hogy kivonja a 36,000 tagú szakszervezetet az AFL-CIO kötelékéből. Eljárását azzal okolta meg, hogy az AFL-CIO nem engedélyezte a más szakszervezetekhez tartozó munkahelyeken dolgozó litográfusok megszervezését ebbe az unióba. Ez az első országos szervezet, mely önként vonult ki az egyesitett szakszervezetekből. Kanadában és Hawaiiban is vannak lokáljai. A kiválás nincs kihatással a fennálló munkaszerződésekre. De Rogers nem azért ügyvéd, hogy ne beszél- jén azokról a útvesztőkről, amelyek minden törvényben megtalálhatók s melyeket a törvény ellenzői felhasználhatnak saját céljaik elérésére. Ebben az esetben ilyen hézag az “idő” kérdése, amit a Főtörvényszék nem határozott meg a beolvadás teljesítésére. Az is lényeges, hogy az Egyesült Államok nem kötelezi magát a törvény teljesítésének ellenőrzésére. Ez teljesen a tanulók és a helyi iskolaszékek dolga. Csak ha e kettő között keletkezik súrlódás és bizonyos erők a törvény teljesítését erőszakkal akadályozzák meg, akkor jön létre a szövetségi kormány közbelépése. Ilyen helyzet állt fenn Clinton, Tenn.-ben, ahol a sima beolvadást John Kasper a White Citizens Council fasiszta agitátora erőszakkal próbálta megsemmisíteni. Helyi bíróságok intézkedéseit szövetségi intézkedés követte, melynek eredmé- nyekép Kasper börtönbe került. Egy másik eset Hoxie, Arkansasban volt, ahol a szövetségi bíróságnak kellett közbelépnie a törvénybontó uszítok ellen. Mr. Rogers rámutatott beszédében, hogy az ország ügyvédeinek, hazánk szolgálatában, kötelességük formálni a közvéleményt. Hát akkor mennyire nagyobb felelőssége az ország elnökének a közvéleményt formálni, különösen, amikor a törvény betartásáról és honfitársaink jogainak szabad gyakorlásáról van szó! Erre hívta fel sürgönyileg a Krisztusi Egyházak Országos Tanácsa is Eisenhowert. A 37 millió taggal rendelkező egyháztanács titkára, Rév. Dr. J. Oscar Lee többek között azt táviratozta: “A nemzet öntől várja az erkölcsi vezetést ez ügyben”. Mr. Rogers beszéde az ügyvédek előtt arra enged következtetni, hogy az adminisztrációnak igenis van egy határozott álláspontja az iskolabeolvadás kérdésében, vagyis támogatja a Főtörvényszék döntését és elitéli/ azokat, akik a döntés végrehajtását akadályozzák. Miután az Egyesült Államokban történő faji megkülönböztetések ma a világ figyelmének központjában állanak, a kormány nem is tehet egyebet. “Úgy az országon belül, mint a külföldön drágán ráfizetünk az olyan zavargásokra, amelyek polgártársaink szabadságát és jogait veszélyeztetik”, volt Rogers egyik megjegyzése. Mégis miért van az a nagy különbség az elnök megjegyzései és a kormány más tagjának álláspontja között? Az egyik újságíró azt a véleményt kockáztatta meg, hogy talán nem kellene olyan nagy súlyt fektetni arra, amit az elnök spontán beszélgetés közben mond. RÖVIDEN A láborvosok 46-ik évi konvencióján Dr. B. L. Anderson ohioi lábspecialista kijelentette, hogy az ujdivatu cipők fellendítették a láborvosok üzletét. A nők a divat kedvéért feláldozzák kényelmüket — mondta Dr. Anderson —- de üzleti szempontból a hegvesorru cipők nagyszerű lehetőségeket nyújtanak. ★ Michael Quill, a Transport Workers Union elnökének autója Lake Luzerne-ben (N. Y.) egy new- jerseyi házaspár autójával összeütközött. Quill nem sebesült meg, de Henry Smith, a másik ko-. esi utasa kisebb sérüléseket szenvedett. Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető! AZ ELNÖK, AZ INTEGRÁCIÓ ÉS A TÖRVÉNY “T7~^ T ^ w ^ ^ T t «r w v v r ▼ t w * *■ t ▼' ▼ ▼ t w ▼ TT"T'T"’r '■? 't-t’t-t • ! Munkásmozgalom-A. A A A A A A A A AAA
