Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-04 / 36. szám

HITLERI “FEHÉR FEHSöBBSÉfi”- IMY EGYEHMRSAR A liille-rocki néger iskolásgyermekek ügye a Legfelsőbb Törvényszék előtt ' Még lapunk osztályöntudatos olvasói között is sokan voltak — és sajnos — vannak olyan jóhiszemű egyének, akik nem egy ízben kritizálták lapunkat és annak szerkesz­tőit, hogy “túl sokat foglalkoznak” a négerekkel. “Minek írnak annyit a négerekről — vetették fel szám­talan gyűlésen, összejövetelen — minket amerikai magyar munkásokat nem érdekel az ő sorsuk. Inkább Írjon a lap munkásmozgalmi kérdésekről, belpolitikáról, külpolitikáról”. Az országos konferencia helyesen jegjzi meg határozati ja­vaslatában: “Ameddig elnyomott van az országban, senki szabadnak magát nem vallhatja”. Fásszük és reméljük, hogy az elmúlt néhány hónap és különösen az elmúlt napok eseményei végre megértették ezekkel a különben nagyszerű munkásmozgalmi múltú ma­gyar testvéreinkkel is, hogy lapunk mindenkor feladata ma­gaslatán állt, amikor szót emelt az amerikai néger nép érde­kében, amikor következetesen rokonszenves figyelemmel ki­sérte történelmi harcukat az egyenjogúságért, emberi és politikai jogaikért. Bia már világos minden gondolkodó ember előtt, hogy az amerikai néger nép sorsa országos, mi több nemzet­köz; ügy, melynek megoldása döntő módon fogja meg­határozni az amerikai nép minden rétegének életét, sőt az amerikai nemzet szerepét a nemzetközi arénán is. Érdemes elgondolkozni lapunk öntudatos olvasóinak azon a tényen, hogy amit egy részük sajnos még mindig nem ért meg vagy nem helyesel, az amerikai néger nép teljes egyen ioguságának kérdésében, még az amerikai burzsoázia legmagasabb jogi szerve is, a Legfelsőbb Törvényszék már 1954-ben meghozta azt a döntést, hogy a néger nép ellen nem lehet többé folytatni a közoktatási megkülönböztetést, azaz a néger gyermekeknek minden államban, tehát a léftye- gileg hitleri fehér fensőbbségi alapon álló déli államokban is joguk van el nem különített iskolába járni! Ami ezután történt, arra jól emlékszik minden olvasónk, ól emlékeznek a tavalyi little-rocki eseményekre, melyek folyamán az állam tökkelütött, gyöpösfejü kormányzója, Faubus a nemzetőrséget hivatta ki a néger gyermekeknek az iskolákból való kirekesztésére. Jjl emlékezhetünk Eisenhower habozó, ingatag maga­tartására, ami az elnök közismert reakciós világnézetéből fakai Több hónapi ingadozás, megalkuvási kísérlet után Faubus annyira sarokbaszoritotta, hogy — miután a Legfel­sőbb Törvényszék döntését elnöki esküje alapján mégis fenn kellete tartania — ahhoz a módszerhez folyamodott, amely­ben katonai nevelése folyamán mégis legtöbb gyakorlata van: szövetségi katonaságot vezényelt ki Little Rockra. (Folytatás a 2-ik oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P O. of N. Y., N. Y, Vol. VII. No. 36 Thursday, September 4, 1958 NEW YORK, N. Y. Az atomerő békés használatáért 62 ország kiküldöttei tanácskoznak Genf ben.—Az atomerövel ren- delkező országok nyilvánosságra hozzák a kutatások titkait. Az atomerő a népek jólétét fogja a jövőben szolgálni. A következő két héten keresz­tül 62 országból érkezett öt ezer tudós és delegátus fog Genfben arról tárgyalni, ho­gyan lehet az atomenergiát villamosenergiára, gyógyke­zelésre, mezőgazdasági hasz­nálatra, biológiai és tudomá­nyos kutatásokra felhasznál­ni. Ezen gyülekezet a legna­gyobb, mely eddig összejött nemzetközi alapon az atom­energia békés felhasználásá­nak megbeszélésére. Az USA, Anglia és utánuk a Szovjet­unió is bejelentette, hogy a eddigi atomkutatások ered­ményeit nyilvánosságra fog­ja hozni. A békés együttmű­ködés ezen megnyilvánulása előreláthatólag m i n denkire előnyös eredménnyel fog jár­ni. Azt remélik, hogy a ter­meléshez szükséges energia ilymódu bőséges előállítása gyors iramban fogja növelni az életszükségleti cikkek elő­állításának lehetőségét és az eddig iparilag hátramaradt s gyarmati népek életnívója is gyorsabb emelkedésnek néz elébe. Kruscsev és Eisenhower üdvözlete A konferenciát, mely az Egyesült Nemzetek' rendezé­sében működik, Dag Ham­marskjöld főtitkár nyitotta meg. Országok vezetői üd­vözletüket küldték. Eisen­hower elnök az atomenergiát az emberi vagyon gyarapítá­sának fontos eszközeként te­kinti. Kruscsev azt mondta, hogy az e téren elért együtt­működés összehasonlíthatat­lanul nagyobb értékkel bírna, ha az atomfegyverek eltiltá­sára vonatkozó egyezmény létrejönne. Egyes szakértők szerint csak 10 év múlva kerül sor arra, hogy az iparilag vissza­maradt országok is használni fogják az atomenergiát a ter ­melésben. Ehhez először az iparuk felépítése szükséges. Az eddigi jelentések azt mutatják, hogy az atomener­gia előállítási ára még min­dig magas, még nem verseny- képes az eddig használatban levő energiaforrások előállí­tási költségeivel. Sor kerül majd arra az uj eljárásra, melyet a Szovjet­unió tudósai a hidrogénbom- ba erejének békés felhaszná­lására fedeztek fel. Ezt I. V. Kurcsatov akadémikus elő­ször Pekingben ismertette a múlt hónapban. Jövő szá­munkban bővebben fogunk ezzel foglalkozni. 533 halálos áldozata volt a Labor Day weekendnek. Ebből 364-en autóbaleset követ­keztében vesztették el életüket, mig 96-an vizbe fúltak. New York államban 20-an haltak meg. A National Safety Council 420 halálos autóbalese­tet várt erre a week-endre. Az elmúlt évben 445-en hal­tak meg autóbalesetből kifolyó­lag ugyanezen a week-enden.--------------------—- - — •" - --——~~ •• — Megtartjuk és fenntartjuk sajtónkat! EATON a USSR-BAN Kruscsev és Cyrus S. Eaton, clevelandi iparmágnás a U. S. és a Szovjetunió közötti barát­ság szükségességéről beszéltek moszkvai találkozásuk alkalmá­val. Eaton azon reményének adott kifejezést, hogy a jövő­ben a két ország ipari, földmű­velési és tudományos vezetői jobb összeköttetésben lesznek egymással. Kruscsev örömmel vette tudomásul Eaton ilyenirá­nyú célkitűzéseit, mint amelyek “megalapozzák és kifejlesztik a két nép közti barátságot”, to­vábbá “megőrzik és megerősítik a békét az egész világon”. Eaton, Kruscsev társaságában megnézte a Kremlint, majd ké­sőbb meglátogatta a Kinai Nép- köztársaság moszkvai követsé­gét. Még a sírját sem áshatják meg A dél-afrikai Pretoriában né­ger sírásók kezdték meg a na­pokban elhunyt miniszterelnök sírjának ásását, de fehér egye­temi diákok fejezték be a mun­kát. Johannes G. Strijdom, a hír­hedt “apartheid” (különválasz- tási) politika fő szószólója, hosszabb betegség után a na­pokban elhunyt. A fehér diákok | képviselője engedélyt kért a pre­toriai városi tanácstól, hogy a , sir ásását ők fejezhessék be. A t néger sírásók fehér felügyelet­tel már előző nap megkezdték a munkát. A fehér diákok között ott volt a bennszülött-ügyek miniszterének a fia is. A bennszülött munkásoktól | még azt az “élvezetet” is elve­szik Strijdom követői, hogy en­nek a hírhedt embernek a sir- i ját megáshassák. J ----------------------------------------------------­MEGHÍVÓ A Newyorki Lapbizottság szeptember 12-én, pénteken este 8 órai kezdettel a Magyar Házban, 2141 Southern Boulevard, Bronx, N. Y. BESZÁMOLÓ GYŰLÉST tart az aug. 31- és 31-én Detroitban megtartott Orszá­gos Lapkonferenciáról. — A gyűlésre szeretettel várja a newyorki lapolvasókat Lelkes és építő szellemben folyt l e Detroitban az Országos Lap­konferencia. Az olvasók áldozatkészsége megdönthetetlen ereje a Magyar Szónak New York, Kalifornia és az ország többi magyarlakta gócpontjainak delegátusai jöt tek össze Detroitban augusz­tus 30—31-én a hagyományos évi országos sajtókonferen­ciára. A 33 delegátus és a vidékről eljött olvasók szóval és tettel újból tanuságtételt tettek arról, hogy a progresz- sziv magyar sajtó mennyire nélkülözhetetlen. s z ámukra, hogy annak létezését és mun­káját az amerikai magyar ko­lóniák az amerikai munkás- osztály fejlődésének és erősö­désének szempontjából szük­ségesnek tartják és hogy ké­szek minden nehézséget le­küzdve hozz áj árulásukkal, ■ munkájukkal, anyagi és er­kölcsi támogatásukkal saj­tónk fennállását és fejlődé­sét biztosítani. | I j A megjelent delegátusok többsége a munkásmozgalom veteránja volt, de olyanok is ott voltak, akik először hall­gattak végig egy ilyen 2-na- pos értekezletet, ahol a mun­kásöntudat, a tiszta politikai értelem, a tettrekészség és ál­dozatkészség ragyogó példái­val találkoztak. A Petőfi Kör, valamint a detroiti munkás­társaink és munkástársuőink magyaros vendégszeretete' a legkellemesebben és felejthe­tetlenül vésődött mindnyá­junk szivébe. Megteszik a beszámolókat A Petőfi Kör elnöke Tatár Tamás — mivel első nap dől-; gozni kellett — csak másnap fejezhette ki úgy a saját, mint a tagság örömét afelett, hogy a konferenciának ven­déglátó gazdái lehetnek; he­lyette a Kör egyik aktiv tag­ja Imri János nyitotta meg üdvözletével a konferenciát. Az elnökség és a dolgozó bi­zottságok megválasztása után megkezdődött a komoly mun­ka, A konferencia nagy figye­lemmel hallgatta Fodor Nagy Árpád ismertetését a nemzet­közi helyzetről, az elnyomás és gyarmatosítás alóli felsza­badulási küzdelmekről, a ha­ladó erők győzelmeiről a re- j akció támadásaival szemben. Kitörő tapssal fejezték ki a delegátusok elismerésüket az elmondott. beszéd felvilágosi- ! tó ereje felett. Az amerikai munkásmozgalom j e 1 enlegi helyzetéről szóló részletes be­számolót Weinstock Rózsi tet­te meg, ami szintén elisme­rést váltott ki a delegátusok részéről. E jelentésekkel la­punk más oldalán foglalko­zunk. A konferencia munkája valóban akkor kezdődött, mi­kor Dattler Lajos, az orszá­gos ügyvezető bizottság tag­ja lapunk elmúlt évi munká­járól, gazdasági helyzetéről, a jövő évi költségvetésről és az ahhoz szükséges anyagi alap előállításának tervezeté­ről számolt be és amikor Rós- ner Sándor, a Magyar Szó azon felelősségéről beszélt, mely lapunk munkájával, po­litikai irányvonalával, az amerikai magyarok és a mun­kásosztály érdekei előmoz­dításának céljával jár. Mindenki hozzászól A delegátusok két napig tartó hozzászólásaikkal bebi­zonyították, hogy mennyire szivükön viselik a felvetett problémákat és azoknak he­lyes megoldását. Ehhez még hozzájárult a Nők Világa helyzetéről Gyarmaty Kató (Folytatás a 16-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents