Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-28 / 35. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 28, 1958 A magyar munkássajtó történetéről Az amerikai magyar munkások első osztály tudatos szervezetei és kiadványai Irta: GERÉB JÓZSEF j SZEKK. MEGJEGYZÉS. — Alább közöljük Geréb József külmuii ka társunk kitűnő' cikkét, amelynek adatait Abet Ádáni nagy amerikai magyar költő (akiről egy gyönyörű cikk fog naptárunkban meejelenni) Írásai alapján állította össze. Mint Gercb munkástárs meg is jegyzi, az átlátok nem teljesek, mivel Abet Írásaiból igen sok elpusztult egy árvíz alkalmával. La'punk tulajdonában lévő adatok szerint az első magyar munkáslap már 1893 áprilisában megjelent. Népjog néven, melynek fényképmásolatát alább közöljük. Ezen megjegyzésünk nem szőrszálhaso- gatás, csupán kiegészítője Geréb József cikkének. A magyar munkássajtó 55 éves fennállását a tradíciók szerint a Népakarat első számának megjelenésétől számítjuk, vagyis 1903 óta. Bizonyára jóakaratu, de az eseményekre csak hiányosan, vagy hibásan emlékezd emberek bemondásai alapján sok téves információ került az amerikai magyar munkás-sajtóba ari'avonatko- zólag, hogy mikor keletkeztek itt az első OSZTÁLYTUDATOS magyarajku szervezetek és hogy milyen kiadványokkal igyekeztek terjeszteni elveiket. Itt az ideje, hogy ezt egyszer s mindenkorra elintézzük s végetvessünk a hibás adatok újból meg uj-bóli felsorolásának. Az amerikai magyar munkásmozgalom kezdeti éveinek történetet az 1949-ben, Phoenix, Ariz. városban elhalt nagy proletár költő. ABET ÁDÁM irodalmi hagyatékából ismertem meg, amit a költő özvegyétől kaptam s amit gondos tanulmányozás s rendezés után a budapesti Széchenyi múzeum részére küldtem át. Miután- egy ízben Abeték házának pincéjét az árvíz elöntötte, Abet iratainak s könyveinek nagyrésze elpusztult. így az “irodalmi hagyaték” meglehetősen szegény gyűjteménnyé zsugorodott, de mégis elegendő és pontos adatokat nyújt az amerikai magyar munkások kezdeti szervezett megmozdulásáról. Az alant következő adatokat, neveket, -öitb-ebbő] az Abct-hagyatékbcl irtain ki. Ezen adatok megértésére és helyes mérlegelésére szükséges, hogy nagy vonásokban ismerjük meg annak a kornak a történelmét, politikai és gazdasági küzdelmeit. Tudnunk kell például azt, hogy Amerikában a munkásmozgalomnak előbb- csak a gazdasági ága indult meg. A szakszervezeti (unions) mozgalom valójában már a gyarmati korszakban megkezdődött; a csizma- és cipőkészítők Philadelphia városban 1896-ban már sztrájkot is vívtak, de a politikai felébredés csaknem egy századdal késett. Politikai alakulatok Noha a múlt század közepe táján már jött Amerikába elég olyan bevándorló, akik ismerték a szocialista tanokat, csoportokat nem alakítottak. Az első ily irányú törekvést a Németországból idekerült Weitling Wilmos szabómunkás indította meg, aki 1850-ben kiadta itt az első SZOCIALISTA ÚJSÁGOT. Az első szocialista munkáspárt azonban csak 1877-ben alakult meg Newark, N. J. városban. Az amerikai első munkás politikai párt a SOCIALIST LABOR PARTY (SLP) nevet vette fel. Ennek a pártnak 1892-ben megalakul’! az első magyar csoportja New Yorkban (Brooklyn). A , DeLeon vezetése alatt álló Socialist Labor Par- ty-ban hamarosan ellentétek keletkeztek, amik szakadást idéztek elő. Az SLP-bői kiváltak (és ez lett a többség) a SOCIALIST PARTY (SP) nevet vették fel. 4 szakadással járó frakciós harcok a nyelvi csoportokra is kiterjedtek. Amíg a politikai frakciók egymással torzsal- Irodtak, a politikai akciót nemsokra becsülő osztálytudatos munkások 1905-ben megalakították az INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD (IWW) szervezetet- s attól kezdve két csoport helyett most már három folytatta a frakció harcot. A Kommunista Párt (KP) persze csak. 1917 után keletkezett. Csak ezen tények figyelembevételével érthetők meg a kezdeti nehézségekről szóló adatok. A kezdet kezde'.e A rnult század két utolsó évtizedében a magyar bevándorlók száma jelentékenyen emelkedett: parasztok és ipar. munkások tízezrei menekültek Amerikába a “tejjel-mézzel folyó haza” végtelen nagy nyomora elől. De abban a korban a magyar- országi ipari munkásság körében már erős agitáció folyt a szocialista eszmékért ; 1871-ben már ki is adták az első hetilapjukat, a budapesti Népszavát. így* az amerikai magyar bevándorlók között akadtak olyanok, akik nemcsak felfigyeltek az amerikai szocialista mozgalom megindulására, de hamarosan csatlakoztak is. Abet adatai szerint a legelső szocialista magyar csoportot 1892-ben a Brooklyn, N. Y. városban lakó munkások alakították. Ezek 1893 november havában a Brooklyn Labor Lyceum helyiségében valamilyen ünnepélyt tartottak, amire “Emléklapok” címmel kis füzetet adtak ki. Noha e füzet sok hirdetést tartalmaz — amelyek jövedelme segítette az ünnepség költségeinek fedezését —, mégis adtak benne pár cikket is és igv szerintem — EZ VOLT AZ ELSŐ AMERIKAI SZOCIALISTA KIADVÁNY. Az egyik cikk például ezt a szakaszt hozta: Mi az élet célja? — A BOLDOGSÁG. De a boldogság első alapfeltétele a szabadság és a jólét Kezdettől fogva erre törekedett az emberiség; ezért harcolt és szervezkedett, ezért rombolt és alkotott. Ma is erre törekszik, mert a célt még nem érte el, de mindig közelebb és közelebb jutunk hozzá, mert az emberiség ezen cél felé törekszik és mindig előre halad. A történelem dicső nagy forradalmai a már megtett ut egy-egy tündöklő határkövei. Ugylátszik, hogy ezeket az ünnepségeket évenként (vagy talán gyakrabban is) megismételték a több ilyen “Emléklapok” füzetet is adtak ki. A legtartalmasabb az, amit az 1897 május 20-án tartott ünnepéllyel kapcsolatban adtak ki, mert abban Abet Ádám tartalmas cikkben ismerteti nemcsak az ünnepség lefolyását, hanem a mozgalom addigi történetét is. Az első harcosok Megtudjuk a csinos kiállítású füzetből, hogy az ünnepség már délután négy órakor vette kezdetét. A szónoklatok két órát vettek igénybe, ami nem sok idő, mert nemcsak magyar, hanem idegen-nyelvű szónokok is voltak. Práger József ünnepi megnyitója után Jencsik. János tartott tót nyelvű beszédet, Lissauer S. pedig angol szónoklatot tartott. A magyar szónok Telmányi O. György volt. A programot a New York Magyar Dalárda és a német Lassalle Mannerchor énekei, továbbá Simon Dezső és Nagy Juliska szavalatai, Kolozsi szóló-éneke és Ritter L.- A. bűvészmutatványai élénkitették. Utána pedig Pavelkovits József rendezésében előadták Abet Ádám négyfelvonásos a “Csodatükör” népszínművét. Ez a változatos program mutatja, hogy a közönség kapott elegendő tanulnivaló és szórakoztató anyagot egy-egy ilyen ünnepélyen. (A felsoroltak közül e sorok Írója 1911—13 között még látta a Pavelkovits házaspárt és Jencsik Jánost, akit már akkor mindenki csak “Jencsik bácsinak” szólított.) A Népszava Az 1897-es “Emléklapok” hirdetései között feltűnő helyet kapott ez a hirdetés: NÉPSZAVA — amerikai-magyar munkásközlöny. Támogasd! Pártold! Rendeld meg! Ára egy dollár egy évre. Tanulmányozd! Terjeszd ! Ez az egyetlen lap Amerikában, amely NEM üzleti érdekeket képvisel. A hirdetés irói akkor bizonyára nem gondoltak még arra, hogy pár év múltán elvesztik azt a lapot, amely, attól a perctől kezdve, hogy magántulajdonba került, ÜZLETI ÉRDEKEN KÍVÜL SOHA SEMMI MÁST SEM KÉPVISELT. Az Amerikai Népszavát — mint Abet Írja —, “A Magyar M-unkások Nyomda és Lapkiadó Szövetkezete” adta ki 1895-ben, New Yorkban, előbb csak havonként egyszeri megjelentetéssel. Miután a frakció-harcok már akkor megkezdődtek, a lap sohasem lett az SLP hivatalos lapja, de mögötte álltak mindazok, akik szükségesnek látták. hogy a szocialista eszméknek már az Egyesült Államokban is legyen magyarnyelvű orgánuma. Gondosan áttanulmányoztam az Amerikai Népszava két első évfolyamának számait és mondhatom, hogy minden fogyatékossága dacára is száz százalékosan SZOCIALISTA ÚJSÁG VOLT. Ennélfogva azt állítom, hogy az Egyesült Államokban a magyarnyelvű szocialista újságok 1895- ben indultak útnak, ami azt jelenti, hogy ma a 63-ik évfolyamot élik, — ha mindjárt közben volt is megszakítás. Az úttörők Az amerikai magyar mozgalmat, — Írja Abet, — Barna Henrik és Benedek Ármin kezdték. Barna még Magyarországon adott ki egy “Igazság” cimü radikális kis lapot, amelyet azonban személyes támadásokra használt s azért távoznia kellett Magyarországról. New Yorkba érkezve már talált itt néhány magyart, akik valamennyire értették a munkáskérdést. Ezek Barna és Benedek segítségével alakították meg az SLP első magyar osztályát 1890-ben. De Barna és Benedek összeütközése folytán a tapasztalatlan egyénekből álló osztály hamar szétrebbent. A második kísérlet eredménytelen maradt. Végre 1891 május havában alakult az az osztály, amely nem szűnt meg “feladatának teljesítésén” —- írja Abet. (Barna követte azoknak a tanácsát, akik ezt mondották: “Törődj magaddal, a világ nálad nélkül is boldogul!” — Kimaradt a mozgalomból s dacára műveltségének és jó szónoki tehetségének közönséges szédelgő, elziillött szerencsétlen ember lett belőle: a kizsákmányolási rendszernek egy szánalomraméltó áldozata.) Felsorolja aztán Abet a kezdő mozgalom úttörőit. akiknek neveit érdemesnek tartom itt megörökíteni márcsak azért is, mert a Magyar Szó idős olvasói között akadnak olyanok, akik az említett emberek némelyikére emlékszenek még. Az első szocialista gyűléseken csak két-három ember jelent meg: Stark Bertalan, Schön Miksa és később Diamant. Ezeket már a kávéházakban is kerülték, annyira féltek tőlük. De a szüntelen agitációval két év múltán már elérték azt is, hogy ünnepélyeikhez megnyerték a New Yorki Magyar Dalárda fellépését is, amivel a mozgalom úgyszólván “tényezővé” lett az itteni magyar társadalomban. Teljes névsor A tagok száma ugyan sohasem szaporodott fel valami magasra, de a csoport hangyaszorgalommal dolgozott s ha az alapítók közül el is maradt egyik-másik, helyeikre jöttek mások. Benedek Ármin még a “Nemzetőr” hasábjaira is el tudta juttatni írásait és annak szerkesztőjét, Bella Somát vitára hívta ki, aki "addig borzasztó gazdasági tudományokat örökített meg a lapjában, de egyetlen szóval sem mert válaszolni és attól kezdve megszűnt bölcsességeit nyilvánítani is”. Ezidctől kezdve éíénkebb lett a mozgalom, amelyben sokat szerepeltek New Yorkban: Lis-
