Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-03 / 27. szám

r. t< 12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ifi; ú. Thursday, July. 3, 1958 '■ "' ■■ ■■ - ■ —■ ■ -- ■■■■■ ......................................... - ...............i~T\ 1 ' 1 * • • - • - t ' ' ^ Magyarország ORVOSI MŰSZER, AMELYET EGY KŐMŰVES FELTALÁLT, DE NEM GYÁRTANAK — Magyarországi riport — A történet még 1952-ben kezdődött. Főszerep­lője es szenvedő alanya Tóth Jstván üllői lakos, civilben kőműves. Azt mondják róla: rajong a szakmájáért. Soha nem gondolt rá, hogy mást Is csináljon, mondjuk felcsapjon orvosi műszer­készítőnek. Dehát az embert az életben sok megpróbáltatás éri, s mindegyikből tanul valamit. Mert a fiatal kőműves sem tudta, hogy például milyen nehéz és fájdalmas dolog egy vesekő eltávolítása, amig őt is fel nem fektették a műtőasztalra/a kés alá — vesekő-operációra. Jókedve, kíváncsisága foly­tán hol ezt, hol amazt kérdezett. Az orvosok szí­vesen magyaráztak neki. Megszületik az elhatározás A fiatal kőműves töprengett: miért kell az em­bereket feltétlenül megoperálni, ha kő képződött a veséjükben. Nem lehetne ezt másképpen eltá- volitani? S ott a kórházi ágyon eszébe jutott va­lami. Sokszor órákig rajzolt, s végül úgy gondol­ta: megtalálta a dolog nyitját. “Leszoktatom ma­gukat a bicskázásról” — mondta bucstizáskor az orvosoknak. Otthon lerajzolta az elképzelt műszert, s el­ment az Orvosi Müszergyárba, hogy segítsenek találmánya elkészítésében. Támogatás helyett azonban lekicsinylést, vállveregetést kapott. Csakhogy Tóth nem olyan ember, aki egyszerű­en hagyja az igazát. Egyik barátja műhelyében kölcsönszerszámokkal elkészítette a műszert. Mennyi fáradságba, tanulásba került ez! Napok­ig egyebet sem tett, mint tanulmányozta az em­beri test felépítését, aztán a különböző fémek tulajdonságait, megmunkálásuk módszereit, lehe­tőségét stb. De a munkát végül is siker koronáz­ta, legalábbis ő úgy hitte, hogy a műszer elkészí­tésével elért a történet végére. Próba és siker Pedig a java, a harc a meg nem értés, a leki­csinylés, a bürokrácia ellen még csak ezután kez­dődött. De Tóth akkor még nem tudta, hogy mi vár rá, magához vette a műszert, beállított a kór­házba, s megmutatta. Az orvosok csodálkozással és örömmel fogadták az elmés szerkezetet, csak annyit jegyeztek meg, hogy nincs elég finoman kidolgozva. Dehát annyi baj legyen, a szépség­hibán lehet segíteni. S hogy a műszer mit tud, azt éppen a Tóth Istvánon végzett próba mutatta meg. Ugyanis ismét kórházba került — vesekő­vel. A Sportkórházban az orvosok először rajta próbálták ki saját műszerét. Eredményesen. Fel­nyúltak véle a veséhez s a követ sikeresen, min­denféle vágás nélkül kihúzták vele. Az első próbát sikeres műtét követte, a műszer segítségével sok betegnek távolították el a vese- köyét. Nevet is adtak neki, Tófh-féle urétherkő- fogó-müszernek keresztelték el. _ Gyorsan hire ment a műszernek, s a kórházak egymástól kér­ték kölcsön. Az orvosok sürgették Tóthot: tégyen valamit, hogy kezdjék meg a műszer sorozatgyár­tását. A fiatal feltaláló boldogan irt az Egészségügyi Minisztériumnak, s felajánlotta megvételre a mű­szert. Nemsokára kapott is egy levelet, hogy mu­tassa be a mintadarabot. Be is vitte a prototí­pust. Ez nem elegendő — válaszolták a miniszté­riumban —, készítsen műszaki rajzot és leírást három példányban, igy szabályos. Megcsinálta, bevitte. Nem elég — mondták —, menjen be a Találmányi Hivatalba, s jelentse be a műszert. — Bement, bejelentette! A leírást iktatták s el­tették azzal, hogy egy hónap múlva értesítik a műszer sorsáról. Kapott is egy levelet, hogy még tökéletesebb műszaki rajzot és leírást adjon. Ajánlottak is mindjárt neki valakit, aki 600 fo­rintért elkészíti a rajzokat. A tökéletesebb rajzok, leírások elkészültek, s vitte a Találmányi Hivatalba. Csend. Sürgetésé­re nem válaszoltak, s csaknem egy esztendeig hallgattak róla, mi történt a ; műszerrel. — '^égül aztán értesítették, hogy az urétherkő-­fogót átküldték az Egészségügyi Minisztérium­nak, az pedig véleményezés végett továbbította az Orvostudományi Egyetemre. Onnan az a vá­lasz érkezett, hogy az orvostudomány több ilyen műszert ismer, de azok használhatatlanok, s nem tartják lehetetlennek, hogy Tóthé sem válik be. Azonkívül egy ilyen műszer elkészítése 10—15 ezer forintba kerül, s ez nagyon drága. (Tóthnak nem került ennyibe.) Magyarul: nem bíznak ben­ne, s elutasítják. Az orvosok is várják! i De Tóth még erre sem vesztette el a reményét. Kórházból kórházba vitte a műszert, megfordult Hogyan fejlődött a népgazdaság május hónapban? — Magyarországi riport — A Központi Statisztikai Hivataltól nyert ada­tok szerint az állami ipar termelése májusban 8 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel ko­rábban. Az ipari termelés ez év első öt hónapjá­ban egyenletesen fejlődött és — az élelmiszer- ipar nélkül számítva — átlagosan 12 százalékkal volt több, mint a tavalyi év havi átlaga (az 1958. évi terv egész évre 7 százalékos emelkedést irányzott elő). Az állami iparban foglalkoztatottak száma az év első négy hónapjában valamelyest csökkent, májusban négyezerrel növekedett. Az egy mun­kásra jutó termelés 4 százalékkal magasabb volt. mint egy évvel korábban, de igy is 3 százalékkal alacsonyabb volt, mint a múlt év második felé­ben. Májusban a napi átlagos széntermelés 79,400 tonna volt, 3 százalékkal kevesebb, mint április­ban. A csökkentés annak következménye, hogy elegendő készleteink vannak. Tovább emelkedett a kőolaj napi átlagos termelése, elsősorban a nagylengyeli mező termelésének javulása követ­keztében. A jelentős kutatómunka, az el vizese­déit kutak tervszerű előkészítése és pihentetése után most már hónapról hónapra több olajat ad a nagylengyeli mező, anélkül, hogy a kőolaj víz­tartalma növekedne. Májusban 520 millió kw. villamosenergiát ter­meltek s -ezzel valamennyi fogyasztó igényét tel­jesen kielégítették s megszüntethették az alumí­nium-kohászat villamosenergia korlátozását. A fontosabb kohászati termékekből májusban — a hutaaluminium kivételével — napi átlagban valamivel kevesebbet termeltek, mint egy hónap­pal korábban. De a kohászat igy is több acél- nyersvasat, acélt, hengerelt- és kovácsoltacélt adott a népgazdaságnak, mint az elmúlt év bár­melyik hónapjában. Az építőanyagok termelése májusban növeke­dett, égetett téglából több mint háromszor any- nyit termeltek, mint áprilisban. A vegyipari cik­kek közül növekedett a kérrsav és a szuperfosz­fát termelése, valamelyest csökkent a marónát­ron, a benzin és a gázolaj termelése. Május végén megkezdték a Borsodi Vegyikombinát uj próba- üzemeltetését. A próbaüzem eredményeként a gyár junius hónap elején ismét termelt nitrogén­műtrágyát. Áprilishoz képest májusban a legtöbb könnyű­ipari cikk termelése elég jelentősen növekedett. Pamutszövetből 10, gyapjúszövetből 9, szintetikus harisnyából 11, női cipőből 21, férfiöltöhyből 19, férfiingből 6 százalékkal gyártottak többet, mint ez év áprilisában. Az élelmiszeripar május havi termelése 7 szá­zalékkal magasabb, mint a tavaly májusi. 1958 májusban 29 százalékkal több vágóser­tést, és 18 százalékkal több tejet vásároltak fel, mint egy hónappal korábban, A vágómarha-fel­vásárlás viszont 10 százalékkal, a vágóborjú 15, í. tojás 33, a baromfi 16 százalékkal volt kisebb májusban, mint áprilisban. Az év elgő öt hónap-, jában a vágóállat és állati termékek felvásárlása vele a Sportkórházban, a Heim Pál Gyermekkli nikán, a Baross utcaiban stb. Mindenütt használ ták, s az orvosok a legjobb véleményt mondtál róla. Közben az is kiderült, hogy a műszer nem csak vesekő eltávolítására jó, hanem arra is hogy ha például a kisgyermek gombot, pénz tűt vagy más idegen anyagot nyel le, azok i; könnyen kivehetők vele, sőt belső szövettan vizsgálatnál is kitünően alkalmazhatják. Tóth most már ismert vendég lett az Egész ségügyi Minisztériumban. Csakhogy ott egyszei azt mondták, hogy az iratok elégtek, másszoi azt, hogy szabadságon van, aki a dolgot intéz stb. Hiába vitte az urétherkő-íogót ismerő orvo sok Írásos véleményét, ők mind azt javasolták hogy sürgősen meg kell csinálni, hiszen ilyer még külföldön sincs, tehát exportálhatjuk is, df a sorozatgyártás elrendelése késett. Végre május 14-én -— másfélévi huzavom után — az Egészségügyi Minisztérium műszer és gyógyszerészeti igazgatósága értesítette, hogj a sorozatgyártást megkezdik. Tóth várta ezt, di azóta sem történt semmi. Talán azért, mert i fontos műszert csak egy “egyszerű” kőműves csinálta? A vesekövesek nem bocsátják meg i huzavonát. S nemcsak a vesekövesek. S. Nagy Sándor — a baromfi kivételével — jelentősen megh.' ’. ta a múlt év azonos időszakának felvásárlását 1958 májusában a behozatal 13 százalékkal, a ki vitel 31 százalékkal volt nagyobb, mint az előz? hónapban. Az év első öt hónapjában, a múlt é\ azonos időszakához képest a behozatal 15 száza lékkai csökkent, a kivitel pedig 45 százalékkal nö- növekedett. Ennek ellenére a külkereskedelmünk 5 havi mérlege még passzív, s csak az év második felében tudjuk a külkereskedelmi mérleget egyen­súlyba hozni. A kiskereskedelmi forgalom 1958 májusban megélénkült, és 16 százalékkal haladta meg s múlt év májusi szintet. Különösen nagy mérték ben, 26 százalékkal növekedett a vegyes ipar­cikkek eladása. Életveszélyes bürokrácia Csaknem az életébe került Speidler Istvánnak az Erdészeti Tudományos Intézet osztályvezető­jének a bürokrácia és a lelkiismeretlenség, amelj ugylátszik, még nem minden egészségügyi intéz­ményből veszett ki. Speidler Istvánt éjszaka gyomorvérzés érte Élete veszélyben forgott. A mentők dicséretre méltó gyorsasággal, villámsebesen robogtak k; Bicskére a betegért. Gondosan mindjárt maguk­kal vitték az ágynyilvántartó beutalóját is: az ágynyilvántartó a beteget a János Kórházba irá­nyította. Ott volt is hely, az ügyeletes orvos mái csaknem felvette, amikor kiderült, hogy a beteg Bicskén lakik. Ekkor közölte, hogy a bicskei be­tegek nem hozzájuk, hanem a Tétényi úti Kórház­hoz tartoznak. Hiába érveltek a mentők, hiába volt késő éjszaka, hiába volt az életveszély és a? ágynyilvántartó beutalója, a beteget tovább kel lett vinni, kockáztatva ezzel életét. A Tétényi úti Kórházban dr. Hargitai belgyó­gyász orvos azonnal vérátömlesztést adott á be tegnek. Egyheti gondos kezeléssel, fáradságot nem ismerő orvosi munkával elérték, hogy a be­teg túl van az életveszélyen. De vajon a János Kórháznak nem lett volna kötelessége segítem rajta még akkor is, ha az élet és a halál mesgyé- jén vívódó beteg történetesen Bicskén lakik ? , aBBBBSSBBBRBflBBMBBBBBSBflflBflBBBBflaBBBBBflM JELENTŐS MAGYAR MÜVÉSZSIKER PÄ RIZSBAN. — A francia főváros képzőművészet: életében jelentős eseménynek számitó Salon Po- puliste idei kiállításán a magyar képzőművészet egész sora vett részt. Holló László hét, Kántoi Andor, Tóvári István, Eigel István hat-hat, Fe nvő A. Endre öt, Sarkantyú Simon és Ridovics László négy-négy, Blaskó János három festmény­nyel szerepelt festőművészeink közül, mig a ma­gyar szobrászokat Szanday Sándor 17 kis szobor ral és Benczéné Káldor Rózsa három kis szoborra képviselte. A magyar képzőművészek kiállitotl müveit a párizsi szakértők és a nagyközönség egyaránt elismeréssel fogadta. Ennek jele az is hogy a Salon Populiste külföldieknek kiadptl egyetlen diját, a Prix d’Honneur-t Sarkantyú Sí mon négy festményének ítélte oda. HA AZ IGAZAT TUDNI AKARJA, A MAGYAR SZÓÉRT NYÚLJON KARJA!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents