Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-03 / 27. szám
Thursday; July 3, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ II VILÁGGAZDASÁG - AZEGYETLEN MEGOLDÁS Irta: EÖRSI BÉLA Az atomenergia hívői és szerelmesei, az atom- lomba örült, hatalommámoros, öngyilkos uiial- codói csalódottan olvasnák a 21. és 22. század örténet -Írásait, amely a 20. századunkat nem íz atom- és hidrogénbomba fogja jellemezni, ha- íem a tömegtermelés. Akármennyire is félnek az lutomation (csak pár ember által ellenőrzött eljesen gépesített termelés) társadalmi hatásáéi, a gépesítés végeredményben az emberiség avara fog válni, amikor a profitért való terme - és rendszere már a múlté lesz. Az automációs ermelési forma többet s olcsóbban fog tömegeik ;eket gyártani és képes lesz előállítani annyi érmékét, hogy a növekedő világ összes igényeit •1 fogja tudni látni. Ezért fogják századunkat a íövekvő tömegtermelés idejének nevezni, nem i romboló hadieszközét. Ha valaki a villany- nőre gondol, nem a gonosztetővet kivégzö vil- anyszéket veszi szimbólumnak, hanem a vitányi, amely világit, melegit, TV" készülékeknek idja az erőt. Úgy az atomenergiát megszelídítve íz emberiség jótevőinek fogják a következő szá- :adban élők emlegetni és higyjék el, Dullesről ;enki sem fog tudni és a háborúra uszító Teller ide honfitársunk nevét még a lexikonok sem fogók hozni. Igen ám, de a tömegtermelés s a teljes gépesítés ;ok nehézséget okoz ma az emberiségnek. Gazdasági válságokat teremt, munkásokat megfoszt munkájuktól — ez mind igaz, de semmi sem születik fájdalom nélkül. Szülés és forra- ialom csak a múltban szép, a jelenben fájdalmat, nélkülözést és szenvedést jelent. Az igazi )ka ennek az, hogy amig technikai fejlődése az emberiségnek már századokkal megelőzte korun- fat, társadalmi viszonyaink és annak fejlődése ‘lmaradt. Még ma is a középkori “hatalom” 'endszerén alakul az országok egymás közötti viszonya — és a fenyegetés a vasököllel (vagy H- sombával) uralkodik a józan ész felett. A középkori “nemzeti” túlzás természetesen nevetséges volna, ha nem volna oly közel hozónk. Hisz pár héttel ezelőtt egy pár francia óbornok, akiknek egyetlen érdemük, hogy elvesztették az indo-kinai háborút, diktálni tudtak így igen értelmes nemzetnek. És a világ csodála- .ára a középosztály érdekére alapított köztársaságot csak a kommunista párt volt hajlandó megvédeni. A miniszterelnök egy tehetségtelen ábornok, aki magát Orleansi Szüz-nek tartja és * neg, Most van ötvenedik évfordulója, hogy meghalt N'vikolaj Rimszkij-Korszakov, a múlt század irosz zenéjének egyik legnagyobb alakja, akinek tagyszerü életművét világszerte ma is számos dkotása hirdeti a hangversenytermekben és az iperaszinpadokon. Ez az életmű kiterjed az egész zene területére, ■lsősorban a zeneköltészetre, a zeneirodalom csak- íem .valamennyi műfajára, de emellett a zenetu- lományra, pedagógiára és az uj zene lelkes, ered- nényes propagálására (Muszorgszkij, Borodin .enedrámáinak színpadra segítése). Rimszkij-Korszakov 1844-ben született Tyih- in régi orosz városban. Családi tradíciói alapján >lőbb tengerész lett és mint ilyen tett évekig ártó hosszú tengeri utat. Amikor mély benyo- násokkal gazdagodva visszatért hazájába, még gy ideig a haditengerészet szolgálatában maradt, ie figyelmét és munkáját már akkor a muzsikáink szentelte. Amikor pedig a szentpétervári mnzervatórium zeneszerzési katedrájára hívták neg, csak a zeneszerzésnek, zeneszerzői nemzedé- ;ek nevelésének élt. Tanítványai közül itt csak Ilazunov, Ljadov, Arenszkij, Sztravinszkij nevét miitjük, de a hatása meglátszik Prokofjev, Iiaszkowszkij, Aszafjev és számos élő kiváló ze- .eszerző müveiben is, A tankönyvei halála után M évszázaddal sem évültek el és a mai kompo- ,isták mindenütt használják. Rimszkij-Korszakov pályájának kezdetén az uj orosz iskola”, a hires “Ötök” csoportjának ítt a tagja. Balakirev, Muszorgszkij, Borodin és ljui voltak a társai. Rimszkij-Korszakov a németi hagyományokra támaszkodott, de azokat fe- ilvizsgálva, az értékes haladó elemeket elváiasz- otta a hamisaktól, a kiagyaltaktól. -Nagy tudás-» Eomj sarkalta egész életében. .Folyton keresett, isérletezett, sok müvét újra átkomponálta. És annak keresztjét tűzte ki zászlójául. Ne mondják, hogy a középkor elmúlt a reakciósok agyában. Pedig a tömegtermelés egységes világot kíván — vámsorompók nélkül, hidegháború fagyasztó tilalmai nélkül. A tömegtermelés el fogja söpörni a világ faji gyűlöletét, a nemzeti sovinizmust s a vámok kínai falait. A történelem azt mutatta, hogy a gazdasági fejlődés elé lehet ideig óráig akadályokat állítani, de- azután özönvíz módon elsepri azokat. Ezt-csinálta a francia forradalom a hűbéri uralommal, az orosz forradalom a cári földbirtokos rendszerrel. A- tömegtermelés — piacot kíván. Ezt belátja minden -államférfim Európában — közös piac címen gazdasági egységet kívántak teremteni és ebbe Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg belegyezett. Az angolok eljenzik titokban ezt és örültek, hogy egy túlzott soviniszta De Gaulle jött hatalomra, aki talán ellenezni fogja ezt a tervet. Ugyanakkor Anglia — British Commonwealth címen 10 hatalmas államot (Kanada a legerősebb köztük) kiván egységes gazdasági egységbe hozni. A skandináv országok lassan, de biztos utón vannak, hogy országaik gazdasági erejét és érdekeit egyesítsék. Az elmúlt év szeptember havában Buenos Airesben 20 délamerikai köztársaságnak volt ugyanaz a gondolata. Japán, aki háborújával Kelet-Ázsiában kívánt ilyen gazdasági egységet, most békés utón szeretné ezt elérni. A szocialista országok nem régi varsói tanácskozásánál a gazdasági egységes terv és összmü- ködés volt a fő motívum. Az újságok csak katasztrófákról Írnak, az építő hírek nem kerülnek az első oldaLra. Pedig a megértés, amelyet gazdasági fejlődés kény szerit lassan utat csinál magának. Ezért oly fontos els' tünkben a teljesen gépesített termeléssel elért tömegtermelés. A világgazdaság — az egyetlen megoldás a háború elkerülésére és az emberiség megmentésére. ★ Szerkesztőség kérdése: VILÁGGAZDASÁG* RÓL beszélve, hogyan látná Eörsi Béla munkás- társ annak hatásosabb kifejlődését a kapitalista államok és a szocialista államok közötti kereskedelem kiszélesitésében ? Szerintünk a fenti csoportosulások nem oldják meg a felvetett problémát. szinte párat’an bőségben alkotta újabb meg újabb szerzeményeit. Már első szimfóniájának csakúgy, mint A pszkovi lány cimü operájának nagy sikere volt, de a tehetségének legsajátabb területe a mesék a fantasztikus történetek, a legendák birodalma, a meseoperák voltak. Ezek hosszú sorából külön kiemeljük a Szadkót, Hópehelyt, A halhatatlan Kascctt, Az arany kakast stb. De igen becsesek más szerzeményei is; Seherezadé-szvitje, a Spanyol capriccio, a nagyzenekari és kamarazenedarabok. Az 1880—190b közötti években, alkotó erejének, termékenységének tetőpontján Csajkovszkij mellett a legnépszerűbb szerző. Rimszkij-Korszakov zenéje melodikai felépítésében rokonságot tart az orosz népdallal. (Száz orosz népdal cimü gyűjteménye az orosz népdalkincs első tudományos értékű, klasszikus kiadványa.) Müveinek egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy bennük a színes tónusok, az árnyalatok gazdag játéka, tükröződik. Zenéje közérthető, festői. Gondolatai világosak, s művészi Ízlése tévedhetetlen. Nemcsak nagy mesterségbeli tudás, komoly esztétikai érzék, hanem átszellemült költői- ség is árad a müveiből. Nagyon érdekes és tanulságos, hogy Korszakov szilárdan1 kitartott amellett a véleménye mellett, hogy a hangszerelés nemcsak külső járuléka a müveknek, hanem a kompozíció egyik legfontosabb oldala, amely csak akkor lehet valóban művészi, ha magával a szerzeménnyel egyidejűleg születik. És ez nem egyetlen olyan elve Rimsz- kij-Korszakovnak, amelyet napjaink sok szerzőjének figyelmébe lehet ajánlani. A világ minden országában a zenei élet az évfordulón kegyelettel emlékezik a nagy költőre, művészre, tanítóra, Péterfi István BAJ VAN A NEVEKKEL... Akkor jöttem rá, midőn Fehér nevű barátomat-jól szemügyre vettem. Ni — mondom magamban —, ennek a Fehérnek koromfekete a haja, bajusza, az arca kreol, és nap mint nap, azt állítja magáról, hogy ő “fehér”. Itt: Fehét, mondja be a telefonba. Fehér vagyok, mondja a bemutatkozásnál. Ez merő valótlanság! Hiszen nincs is fehér ember olyan értelemben, amit a fehér fogalma alatt értünk. Fehér a tej, fehér a hó, a fehérre meszelt fal. De nem fehér Fehér. Aztán sorra akadtam meg neveken, embereken. És rájöttem, hogy évszázadok óta folyik a csalás a nevekkel. Kiss Róbert 6 láb magas, most fogott kezet Nagy Istvánnal, aki meg olyan kicsi, hogy alig látszik... Német Lajos meg naponta többször kijelenti, hogy ő “Német”. Utána jártam a dolognak, és megtudtam a következőket: Egyetlen ivadéka sem volt német, szót se tud németül, csak azt, hogy “nixdájts”. Lajosnak, Lajos. . . de németnek nem német. Egyébként jóravaló ember. És jönnek a többiek, nyújtják a kezüket! “Orosz, Lengyel, Cseh, Román, Bolgár, Horváth; Olasz vagyok”. Micsoda torz panoráma ez, micsoda kontraszt ez. Felvonulnak önök a Tisza mellől, a Nagykunságból, az ezerévből, ezekkel a valótlan névszignókkal? S mondja Bornemissza kartárs, nem pirul el*, amikor naponta többször kijelentgeti, hogy “bornemissza”, holott pedig a Sovány Gúnárban rendezett ivóversenyen első dijat nyert, s azóta is szorgalmasan nyeldesi a bort? Tóni bájtomat Pénzesnek hívják. Ezzel szemben soha sincs neki pénze, már másodikán kölcsön kér Árva Bélától. (Itt van ni! Árva Béla! Apja, anyja, nagyapja, nagyanyja, és összes nagynénjei élnek, ő pedig konokul állítja, hogg “árva”...) Haragos ur! Állandóan csupa derű. Itt vari Erős Kázmér. Kázmérnak Kázmér, azonban erősnek gyenge... Gazdagéknak semmijük sincs az égvilágon. Fekete Rózsi bűbájos szép szőke lány. Szőke Irma bűbájosán szép barna lány. Egyik se festi haját. Asztalos Mihály-kárpitos. Porkoláb Endre életében sohasem volt porkoláb. Jó Bálint azt hiresz- teli, mióta megszületett, hogy ő jó. Ugyan kérem, ki szabadult ki két hónapja a Markóból T Ahol nem porkoláb volt a Porkoláb? Vagy hát engedjen meg és ne haragudjon Okos Vladimir, ötven esztendeje mondogatja, hogy “Okos vagyok”... Nincs ebben némi túlzás? Betegh tanár ur! Mikor maga fennhangon bemutatkozik, azt mondja, hogy “betegh” vagyok, még ha azt a “hv-t jól megnyomja is a végén, el- áhulok duzzadó egészségén, s azon gondolkodom, mi lehet a baja? Olyankor meg szeretnék hangosan felkacagni, mikor Kövér Imre kézfogásra nyújtja sovány^ száraz kezét, ádámcsutkája táncot lejt sovány nyakán, és azt mondja, hogy ő “kövér”. Vagy Sugár Ödön! Olyan kerek, mint a földgömb. Világgá kell itt menni kérem, olyan nagy baj van a nevekkel. Azért kibírjuk még újabb ezer esztendeig. Ne búsuljatok Ácsok, Kőművesek, Lakatosok, Kovácsok, Mérgesek és Pusztaiak, Kecskemétiek, Debreceniek satöbbi nevüek. Mert most jövök rá a végén, mindenkit hívni kell valahogy. És nem megyek világgá. Pedig világgá mehetnék a nevemmel én is: Csurka Péter MSZHJ-UKZMfl HALÁLA SD. ÉVFORDULÓJÁRA Akarom terjeszteni a lapot! Magyar Szó Kiadóhivatala 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Kérem küldjenek mutatványszámot a következő' címekre: Név: ................................................................ Cim: ............................................................ Város: ............................................. Név: ................................................................ ' Cím: ......................................................... J j Város: -....,................................................... j
