Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-06 / 6. szám

12

AMERIKAI MAGYAR SZü

Magi rarország |

K. NWittsK FERENC VÁLASZA AZ AMERIKAI DJSÁM KÉRDÉSEIRE

Ismerötes, hogy dr. ]\Iünnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnöke január 16-án fogadta az amerikai lapkiadók és újságírók 12 tagú küldöttségét. Miután az amerikai — úgy magyar, mint angolnyelvü — sajtó elferdítve hozott részleteket belőle, olvasóink felvilágosítása szempontjából hozzuk az in-’ terju főbb pontjait. Dr. Münnich Ferenc a többi között a következő kérdésekre válaszolt:

Az első kérdés az ország gazdasági helyzetére vonatkozott, s az arra adott válasz igy hangzott:

— Az .ellenforradalom kártevéseit egy év alatt sikerült helyrehoznunk. Költségvetésünk egyensúlyban van, sőt bizonyos többlet is mutatkozik.

A szovjet segítségre vonatkozó kérdésekre ezeket mondotta:

— A Szovjetuniótól már az ellenforradalom leverése utáni első napokban rengeteg tüzelőt, szenet, olajat és más ipari nyersanyagokat kaptunk. A szovjet kormány több mint egymilliárd forintnyi áruhitelt, sok devizát bocsátott rendelkezésünkre.

A magyar népgazdaság orientációra vonatkozó kérdésre a következő választ adta:

— Nyersanyagban szegény ország vagyunk, . ezért gazdaságunkat az olyan iparilag fejlett baráti országokkal való kooperációra építjük, amelyek rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal. Természetesen vannak saját erőforrásaink is.

A külkereskedelemre vonatkozó kérdésre ez volt a válasz:

— Megközelítő adatok szerint külkereskedelmünk 60 százalékát a szocialista, 40 százalékát a kapitalista országokkal bonyolítjuk le.

“”^0.««-^őrtéfftek Ma- gT’ 4tfjorfsquy1u.il l44<jzu>ióta?

'varrRrtSy,?-TAzr emberek életében történtek óriási változások. Mig az ellenforradalom idején a ránk szabadított külföldi és hazai banditák szabadon gyilkolhattak az utcákon, addig azóta helyreállítottuk a törvényes rendet. A gyilkosok ellen alkotmányos, törvényes alapon eljárunk. Hazánk minden becsületes polgára ma már nyugodtan alhat. '

A moszkvai tárgyalások

KÉRDÉS: Voltak-e Moszkvában, november 7 alkalmából külön tárgyalások a magyar és a lengyel küldöttség között?

VÁLASZ: Tagja voltam a magyar delegációnak, s igy állíthatom, hogy semmiféle “külön” tárgyalás nem volt. A lengyel barátainkkal lefolytatott megbeszélés alapvető tárgya az volt, hogy milyen eszközökkel tegyük szorosabbá a két ország barátságát, gazdasági együttműködését. Amit a lengyel kormány országában tesz, éppúgy belügye, mint nekünk a mi intézkedéseink.

KÉRDÉS: Igaz-e, hogy a magyar és a lengyel küldöttség számos módosítást javasolt a moszkvai nyilatkozathoz?

VÁLASZ: Magyar részről én vettem részt az okmányszövegezésben, ezért nyugodtan állíthatom, hogy semmiféle nézeteltérés nem volt.

A magyar—jugoszláv viszonyról

KÉRDÉS: Igaz-e, nogy Kádár miniszterelnök a közeljövőben látogatást tesz Tito elnöknél?

VÁLASZ: Jugoszlávia szomszédunk, népével évszázados, a közös ellenség ellen vívott harcok kötnek össze. így például a német fasiszták ellen harcoló jugoszláv partizánegységekben voltak magyarok is. Vannak a történelemből közös nemzeti hőseink. Gazdaságilag is egymásra vagyunk utálva. Országaink kölcsönös megbecsülést tanúsítanak egymás iránt, barátságunkat szeretnénk minél jobbá tenni. Éppen ezért nem lenne csodálatos, ha a két ország vezetői" — a mindkét-fél számára megfelelő időpontban — meglátogatnák egymást. Az államvezetők nagyon elfoglalt emberek és a két ország közötti érintkezésnek sok más módja is van, találkozhatnak a diplomaták, a tudósok és más, különféle küldöttségek.; ■;

.o rí oäONagy Imréről

KÉRDÉS: Mi a helyzet Nagy Imrével?

VÁLASZ: Nagy Imre magyar állampolgár, aki súlyos cselekedeteket követett el a Magyar Nép- köztársaság ellen, amiért felelősséggel tartozik. Éppen ezért jelenleg nem igen áll módjában interjúkat adni, amit önök kértek.

KÉRDÉS: Hisz-e nepek önrendelkezési jogában?

VÁLASZ: Természetesen hiszek. Meg kell azonban mondanom: Ma szabadok vagyunk, de ha az ellenforradalom győz, az önrendelkezési jogot nem gyakorolhattuk volna.

KÉRDÉS: Helyesnek tartaná-e a szovjet csapatok kivonását Kelet-Németországből?

VÁLASZ: Ez a kérdés számos más kérdéssel ílügg össze. Ha Nyugat-Németországban nem volnának nyugati csapatok, ha a világot nem vennék körül az Egyesült Államok támaszpontjai, szovjet csapatoknak sem kellene az NDK-ban állomásozni. Ezek a csapatok — akárcsak Magyarországon — nem a rendszert, hanem a közös biztonságunkat védik, törvényes, szerződéses alapon. Amint egyébként önök is tudják, legutóbb 17 ezer szovjet katonát vontak ki Magyar- országról. önök is tudják, hogy a varsói szerződést a NATO felállítása és Nyugat-Németország felfegyverzésének megkezdése után hoztuk létre.

Amerikai újságírók mozgási szabadságáról

KÉRDÉS: Biztositanak-e Magyarországon teljes mozgási szabadságot amerikai újságírók számára ?

VÁLASZ: Természetesen. Tapasztalhatták ezt önök is. Egyébként Bulapesten dolgozik az AP és a Reuter tudósítója, tudomásom szerint az MTI tárgyalásokat folytat az UP-val. Persze meg kell mondanom, hogy az ellenforradalom alatt volt itt sok olyan nyugati újságíró, aki inkább kém volt, mint tudósító. ,

KÉRDÉS : Lehetőséget adnak-e az Izráelbe kivándorolt magyarok családtagjainak a kivándorlásra ? — Megengedik-e a budapesti izráeli követség létszámának feltöltését?

VÁLASZ: Elvben ennek nincs akadálya, bár nálunk is v— mint minden más országban — törvények (katonakötelezettség, stb.) szabályozzák, a kivándorlást. Meg kell azonban mondanom, hogy az Izráelből visszatért magyar állampolgárok ott nagyon kellemetlen tapasztalatokat szereztek, éppen ezért is tértek vissza. — A követséget illetően: nem célunk egyetlen diplomáciai képviselet létszámának csökkentése. Ezt csak akkor tessük, ha arra komoly okunk van. A létszám feltöltése a magyar—izráel viszony alakulásától függ.

Mindszentyről

A Mindszentyre vonatkozó kérdésekre ezeket mondotta:

— Mindszenty katolikus pap, aki a pápa rendelkezése alatt áll. Mi ugyan nem állunk diplomáciai kapcsolatban a Vatikánnal, de tiszteljük a pápát, mint egyházfőt, s ha ő úgy intézkedik, hogy Mindszenty maradjon az amerikai követségen, mi tiszteletben tartjuk ezt az intézkedést. Ugyancsak nem rendelkezünk az amerikai követség vendégszeretete felett: ha ők jónak látják Mindszentyt vendégül látni, tegyék. Ami az érseknek nyújtandó laissez-passéz-t illeti: Mindszenty az ellenforradalom alatt a rádióban követelte vissza a felosztott földeket, a kapitalizmus visszaállítását.. Ha Mindszenty a követséget elhagyná, meg kellene védenünk őt a parasztság haragjától. Az amnesztia az állam szuverén joga és azt akkor gyakorolja, ha a nép érdekében szükségesnek tartja. Mindenesetre nagyon rossz szolgálatot tesznek az amnesztia ügyének azok, akik külföldről igyekeznek nyomást gyakorolni a magyar kormányra. Magyar állampolgárnak idegen állam nem adhat menlevelet. A kormány és

az egyházak viszonya, a katolikusok viszonylatában is, nagyon jó és rendezett. Grősz érsek lojális, elősegíti a jóviszony kialakulását. Mi egyébként is a demokratikus szabadságjogokhoz számítjuk a vallás szabad gyakorlását.

A Maiéterre vonatkozó kérdésre igy válaszolt:

— Maiéter súlyos bűnöket követett el, ezek a bíróságra tartoznak.

A katonai költségvetésről

KÉRDÉS: Milyen a magyar. katonai költség- vetés ?

VÁLASZ: Katonai kiadásokra nagyon keveset költünk, mert kis állam vagyunk, ugyanakkor része az egymilliárdos békeblokknak. Az évi költségvetés mintegy két-három százaléka a honvédelemé. Ennél többet nem is bírnánk, hiszen egyéb nagy feladataink vannak a békés építésben.

“Megnyílt az ut a fémbetük nélküli könyv- nyomtatáshoz” — hirdeti egy plakát a szobában, ahol a GOYAND szedőirógéppel ismerkedünk. A szerény gépet nézve, első percben túlzásnak tűnik ez a megállapítás, s még merészebbnek az, hogy a Goyand idővel a nyomdászatot is forradalmasíthatja. Ám megismerkedve e" furcsanevü géppel, már kezdjük hinni, hogy nem egészen alaptalan ez a bizakodás. Mit tud hát a Goyand, amelyről tudni kell mindenekelőtt, hogy Goy Andor magyar műszerész találmánya (nevét is innen kapta) és majdnem két évtizedes munka eredménye.

Lássuk előbb, hogy mit nem tud a közönséges írógép. Nem tud — mondják — disztingválni. Azt is mondhatnánk, hogy buta. Bármilyen betűt üt le kezelője, mindig ugyanannyit ugrik. Egyformát ugrik, egyforma szélesre kellett tehát betűit is készíteni. A kis i-t ugyanolyanra, mint a nagy M-et. A gépelt szöveg olvasása ennek következtében fárasztó, rontja a szemet, ráadásul jóval több papirt igényel, mint a nyomtatott betű.

Szinte az Írógéppel egyidős tehát a probléma is: olyan gépet szerkeszteni, amely különbséget tud tenni a betűk között. Amely képes disztingválni. A Goyand ilyen gép. Betűi — mint a szövegminta is mutatja — különböző szélességüek. minek következtében olvasása is könnyebb. Természetesen a gép kocsija is csak annyit ugrik, amilyen széles a leütött betű. Az irás igy megközelíti a nyomdai betűről készült szöveget.

Közönséges Írógéppel nem lehet egyforma szélességű sorokat gépelni. A Goyand erre is képes. A gép kezelője megállapítja a kívánt sor szélességet, a gépbe fűzött papíron ezt megjelöli, s elkezdi az írást. A sorok természetesen nem lesznek egyformák. Egy tárcsáról azonban leolvashatja, hány egység (egy egység 0.49 mm. s a gép hat egységes beosztással működik) hiányzik a sorból, vagy hány egységgel több a kelletténél. Miután ezzel elkészült, újra leírja a szöveget, figyelembe véve most már az előbbi eredményt. A rendes Írógépen csak egy daráb spácium (szóköz) van, a Goyandon hat, s a megfelelőt leütve, tágítva vagy szűkítve a szóközöket, megvalósítható az egyenlő sorsszélesség. Mindez egy közönséges írógépbe épített szerkezet (mely a Goganc lényege is egyben) segítségével.

Dehát hol van itt a nyomdászat forradalma? A fémbetük nélküli könyvnyomtatás?

Ha széprajzu betűket, egyforma sorokat ir s Goyand, akkor szinte kínálkozik a lehetőség: le fényképezni az ilymódon készült szöveget, ugyan csak fotográfiai utón átvinni egy offset-nyomó lemezre, s aztán már nincs- más hátra, mint t nyomtatás. Elmaradhat a nagy munkát, a drágí gépeket, — egyetlen szedőgép árából hatvan da rab Goyand szedő Írógépet lehet előállítani, — ; sok ólomanyagot igénylő szedés.

Európában elsőnek Magyarországon sikerül szedőirógépet készíteni. Teljesítésben, precizitás ban a hasonló amerikai gépeket is felülmúlja : Goyand, mely iránt máris igen nagy az érdeklő dés világszerte.

HA AZ IGAZAT TUDNI AKARJA.

A MAGYAR SZÓÉRT NYÚLJON KARJA!

Thursday, February 6, 1958