Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-06 / 6. szám
Thursday, February 6, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 A TŐKÉS REND: A HÁBORÚK SOROZATA nem fokozza az árubőséget, a túltermelést. Ezt t hadi-árut egyelőre felhalmozzák, amig valahogyan mégis háborúra kerül a sor. De mert ma, és hova-tovább a háborukezdés kényes dolog, a. fegyverkezés folytatásának segítségére jön, hogy a ma gyártott fegyverek holnapra talán már elavulttá válnak. De valójában van-e ok a háborúra? Nincs, de amint a fegyvereket gyártják, úgy meg lehet teremteni azok felhasználásához a háborús okot is. A háborúk célja kettős: rabolni a másiktól, s lerombolni az esetleg fennálló bőséget. Lerombolni azt, amit már felépítettek, hogy ezen keresztül mesterségesen is hiányt, szükséget teremtselek, és megerősítsék a gazdagok és szegények közötti éles válaszfalat. S mindaddig lesz háború, ha még az egész világ népe is belepusztul amig a népek összefogása meg nem akadályozza a háborús készülődést és helyette nem követelik a békés irányú munka-alkalmak és közmunkák megteremtését. Régebben lehetett alkudozni, kisebb-nagyobb háborút kezdeni, hogy ilyen módon nyerjen ‘olajozást’ a tőkések termelő gépezete. De ezen már túlvagyunk; a tudomány és háborús technika odajutott, hogy az emberiségnek választania kell; ha tovább akar élni, minden erővel fenn kell tartania a békét, mert a háború egyetemes pusztulást jelent. Tény az, hogy a tőkés egyénileg lehet jó, emberséges érzésű, de a tőkés termelési mód s annak gépezete vakon működik és addig halad előre, amig elpusztul magával rántva — mint pl háborúval — az egész tőkés társadalmat. Talárt egyes tőkések nem kívánnak a tőkés renden kivüí élni de ez aligha áll fenn tőkések többségére Nem kívánják az egész világ és igy a maguk pusztulását, fizikai megsemmisülését. Már sokan beszéltek sok mindenről, csak éppen ezekről a dolgokról nem beszéltek nyíltan. Mindenki fél, hogy az egyik oldalról “összeesküvőnek”, a másik oldalról pedig “árulónak” fogják bélyegezni. A néhai Roosevelt elnökről mondták, hogy “kommunista”. Valóban az volt-e? Természetesen nen - volt az, hanem okos és egyben emberséges politikus volt. Azzal a móddal, ahogyan emberségesebbé kívánta tenni a tőkés rendet, a rend továb bi ‘ .........; ~ az—o. u"a es Hitler in.,.. --------------------i»;rn Wm S. kan nem tudják, hogy a tőkés árutermelési eladási módszernek a késhegyig menő versen- js a következménye, ugv benn az országban, ihol rendszerint a nagyobbak, a tőke-erősebbek győznek, kiszorítva a kisebbeket, a gyengébbeket, nint külországokkal szemben olcsó nyersanyagokért és piacokért. A győzelem, úgy a múltban, nint napjainkban, rendszeresen nem megy si- nán; ha mindkét fél győzni remél, akkor hóditó is védekező háborúba kezd. Időközben világméretekben is kialakultak a íagy anyagi erővel rendelkező, nagyobb tőkés csoportok érdekszövetségbe, egyeduralmi monopóliumokba való tömörülései Ezek nemzetközi té- •en világméretben is egyeduralomra törnek, s ha násképpen nem, még háború révén is igyekeznek úterjeszteni befolyásukat és uralmukat. Ilyen monopol-diktatórikus érdekű háborút folytatott Hitler Németországa egy időben két Lányban is, a nyugati tőkés hatalmak és a szocialista Szovjetunió ellen. így történt, hogy a két itóbbi, a közös veszedelemtől hajtva, pillanatnyiig szövetségre lépett. Vagy amint Winston Churchill kifejezte “mindenki szövetségesünk, aki közös ellenségeink ellen harcol.” Ugyancsak ö . ólt az, aki hü maradt önmagához, amikor a második világháború végén úgy gondolta, hogy eljött az idő a hadikészülődésre a Szovjet elpusztítására. (1947-ben Fulton, Mo.-ban tartott beszéde.) Mindenki tudja, hogy a háború idején a hadi rőfeszités nagyban növelte, fejlesztette a termelést. így történt ez mindenütt, különösen a Szovjetben és a demokratikus tőkés hatalmak oldalán. Ezen az oldalon sorakozott fel a világ nagy- ■észének népe, nyersanyaga és termelő ereje. A Hitler-ellenes oldalon lévőknek nem kellett sok biztatás, hogy “mindent a győzelem érdekében.” A népek megtették azt maguktól is. A népek együttes állásfoglalása megmagyarázna a vezető tőkés külpolitikát, ami állásfoglalás legalább is látszólag a gyarmati, félgyarmati for- na ellen, de ugyanakkor mindenütt látjuk a •-’ranco-féle kormányzatok támogatását. A tőkés razdálkodás monopol-gazdálkodás. Dominálják a pelső piacot, irányítják a termelést és az árakat, < töbBé-keVésbé a bel- és külpolitikát, ők irányit- ’ák a közvéleményt kezükben tartva a hírszolgálat eszközeit. De létezik szakszervezeti- és munkás-sajtó is és ha “sok békát is lenyeletnek a néppel”, az igazi, nagy döntő kérdésekben mégis számolni kell a nagytömegek felfogásával és állásfoglalásával. ■Hitler pl. éles diktatúrája mellett is — minden más nép ellen fordulva — kénytelen volt saját népének megnyerésére propagandát folytatni. Ha a múltban különleges körülmények közt meg is történhetett, ma már nem lehet megtévesztő alapon százféle nemzetiségű népet olyan könnyen egy táborba terelni.. Ma demokráciát mutatni s arról beszélni, viszont ugyanakkor diktatúrát folytatni, igen nehéz “tojás táncot” jelent. Látható minden tőkés országban (legkirivób- I>an az USA-ban), hogy az égig érő gazdagság mellett a feneketlen nyomor is fennáll. Egy maroknyi kisebbség és annak uszálya szabad vadászterületnek használja fel az országot és a nép többségét anélkül, hogy vele szemben a legkisebb felelősséget is érezné. Háborús megszállók módjára viselkednek: “kaparintani amit s amig lehet, utánunk a vízözön.” Rabló gazdálkodást folytatnak, mert olyan beruházásokat, mint folyók szabályozása, öntöző rendszerek, áramfejlesztő telepek, megfelelő országutak, kórházak, iskolák, stb. építése, megfelelő tanerő képzése, melyek valóban és állandóan segítenék az egész nép életszínvonalának emelkedését, csak minimális mértékben hajtanak végre, mintha fogukat húznák. Mert az ily beruházások csak lassan és kis mértékben hoznak profitot, ők csak olyan árut hajlandók termelni és olyan lakásokat építeni, amelyek gyorsan kelendők és nagy hasznot hoznak. Volna tehát munka, építkezés az Egyesült Államokban is, de ez a tőkéseket két okból sem érdekli: nem hoz azonnali profitot és mert a nép felemelését szolgálná, ami előbb-utóbb meghozná a gazdagok s szegények közti vonal elmosódását, megszűnését. A tőkések célja épp a gazdagok és szegények közötti éles határvonal fenntartása. A legjobb üzlet a hadi készülődés, a fegyverkezés. Valójában maguk között csinálnak ilyen üzletet, mert ez készpénzt és a rendes árutermelésnél is nagyobb hasznot jelent. Előnye pedig az. hogy munkaalkalmat teremt s ugyanakkor Hollandia népe nemzedékek óta újabb meg újabb területeket hódit el a tengertől. Mai terültének legtermékenyebb részét — 34,000 négyzetkilométert —, az úgynevezett “polder’'-eket agykor tenger borította. E területen ma 6 millió ember, a lakosság 60 százaléka él. Az óceán viz- ömegeit visszatartó gátak hossza 1,670 kilomé- er. Ezek az adatok is eléggé érzékeltetik tán azt i hatalmas erőfeszítést, amellyel a hajdani tengerfenékből termőföldet varázsoltak. E területek tenger szintjénél mélyebben vannak, biztonságukat tehát csakis a gátaknak köszönhetik. V KATASZTRÓFA A teriilethóditás nagy-nagy áldozatokkal jár. őszen az állandó gátépítés és gátfenntartás rengeteg pénzbe és munkába kerül. Néha pedig a engernek is sikerül''visszahódítania egy-egy da^ abkát az elorzott területből. Ez történt 1953 február 1-én. A teliholdat követő éjszakán a Nap és a Hold magasra vonzottá a Nyugat-Európa partjait mo- ó víztömegeket, Ugyanabban az időben hatalmas ránként 150 kilométeres sebességgel száguldó ihar közeledett a holland partok felé, az óceán izét az Északi-tenger szűk tölcsérébe szorítva, v. viz tehát magasabbra emelkedett, mint valaha > a régebbi nemzedékek életébe'n. Bekövetkezett katasztrófa, a borzalmas természeti csapás: a átak mögé betörő viz 1,800 ember életét oltotta i, s 175,000 hektárnyi területet árasztott ei uj- a. Az anyagi kár óriási volt. Az óceán vad táma- ására a hollandusok az úgynevezett “Dell;. erv”-vel válaszoltak. i DELTA TERV ■j. szerint 4 hatalmas gáttal Összekötik az ország -i részének szigeteit, úgyhogy a. tengerből ki- ssitott tengerrészeket kiszáríthatják, s igy egy- éges szárazfölddé varázsolhatják. Először a leg- isebb gátat építik meg. Ez lesz a többinek is. mi megy a főpróbája. Mielőtt a nagy gátak építését megkezdenék, a szigetvilág belsejében három második vonalbeli gátat is építenek majd. A gépesítés munkálatai közvetlenül az emlékezetes katasztv >f;> után megkezdődtek. A régi gátakat azonban csak fokozatosan lehet helvreálli- ' tani. A betörő viz ugyanis mély medret mosott az áttörések .helyén. Ezeket a helyeket körgátakkal kell körülvenni. A körgátak megszüntetik az átfolyást. s lehetővé teszik az uj, végleges gátak megépítését. A munkák méreteire jellemző, hogy a négy ló gát közül az egyiket II—12 évig fogjak építeni, egy másiknak meg 10—15 évig is eltart az építése. A belső gátgyürün zsilipek is épülnek, hogy a fő gátak építéséhez biztosítsák a viziuíat. A gátakkal egyidejűleg, illetve fölöttük utakat és hidakat építenek. A vizmentésité.s tervezése ugyancsak sokrétű gátak megépítése után megváltoznak majd ,az.ottani területek vízgazdálkodási viszony ai is, de meg az oda torkolló folyók biztosítása és a jégzajlás veszélyeinek kiküszöbölése szintén nagyszabású tudományos vizs- * gálatoka.t és számításokat tesz szükségessé. Mérlegelni ke l azt i s, hogy a gátak megépítésével mezőgazda sági kívánalmakat elégíthetnek mai l ki. FI kell látni édesvízzel a tengertől meghódított területeket, a talajt műtrágyával termővé kell változtatni. A biztonságnak, a természeti kincsek kiaknázásának, a mezőgazdaságnak, a halászatnak-ég a. viz tisztításának érdekei sokszor összeütköznek-- egyffiásSál, így hát a delta- bizo; tságnak, jóllehet csak az a feladata, hogy az esetleges árveszélyt kiküszöbölje, tulajdonképpen jóval többet kell vállalnia: azt, hogy “megtervezi” a visszahódított terület jövőjét. A Delta Terv megvalósítása beláthatatlanul nagy és uj lehetőségeket tár az ország elé. Lehetővé válik- a szigeteket összekötő ut- és vasúthálózat kiépítése és az eddig elszigetelt területek szorosabb gazdasági kapcsolata. Délről, a part mentén, uj turistautat építhetnek egészen Hollandia szivéig. Az újonnan kiszárított részeken lakóházak épülhetnek. És igy tovább, és igy tovább Persze, hátránya is akad a tervnek: egyes területeken megszűnik az eddig kitünően jövedelmező halászat és osztrigafogás. MMHiiMiaHH&BSBnaHnsíiEa&aBftENggssEasaA svéd turista iroda adatai szerint Svédországot évenként félmillió turista látogatja meg ezek közül körülbelül 80,000 az amerikai. ★ A ZEBRA sávjai éppenolyan egyéni jellegűek* mint az embernek az ujjlenyomatai. Nincs kéT. olyan zebra, amelvekrifek sávjai teljesen azono; menetüek volnának. asaaBBBaBaBBR^afiaBBB*B&3££[£SB£iauaEBSEBBE A LAP ÉRDEKÉBEN!!!... Legyen szives nézze meg a lap borítékján aa ön neve felett levő dátumot. HA FOLYÓ ÉY FEBRUÁRNÁL korábbi dátum van rajta, az azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön ngm akarja-, ezt, ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább.-egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. ALEX KOSNER, Manager 13« East lfitfa- Street New Terit 3, N. Y. Tisztelt Rosncr Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit Jelent egy ruunkásiapnak . he sok a hátralékos, esért meat igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ......... dollárt. ; IQ ' é Név: ................ .................................. ) Óim: ....................................- ■ ■ - - r AZ EMI!*7! ÉS A TENDER HARCA HOUAMHÁBAN
