Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-06 / 6. szám
AMERIKAI MAGVAK SZÓ Thursday, February 6, 19S8 Az Egyesült Arab Köztársaság térhódítása — Yemen hajlandó csatlakozni A múlt héten Egyiptom és Sziria egyesülésével megalakult Egyesült Arab Köztársaság nagy hatást váltott ki különböző politikai körökben. Legújabb hírek szerint Yemen trónörököse, Saif Al-Islam Mohamed al-Badr, elutazott Kairóba, hol bejelentse Yemen csatlakozását az uj államhoz. A Baghdadi Szövetség arab, valamint török és angol tagállamai nagy megdöbbenéssel tárgyalták az esetet múlt héten Ankarában tartott ösz- szejövetelükön, amelyen Dulles is jelen volt, mint szemlélő. Egyelőre még nem tudtak maguknak számot adni az uj folyamat jelentőségéről. Washingtonban hasanló hangulat uralkodik. Egyesek “kommunista befolyásinak, mások meg a szovjet befolyás elleni összefogásnak minősítik az eseményt. Izráel vezetői kabinet gyűlésükön tárgyalták az egyesülést és az esetleges rájuk vonatkozó következményeit. Yemen az arab félsziget déli csúcsán fekszik. Területe körülbelül annyi, mint South Dakota államé. Lakói száma 4 és fél millió. Nincs közvetlen határa Egyiptommal, csak a Vörös tenger és a Szuez csatorna köti őket össze Az uj állam dijat tűzött ki egy uj zászlóra, valamint egy himnusz lírájára és zenéjére. Népszavazást fog tartani e hónapban az egyesülés jóváhagyására és elnökválasztásra. Az uj elnök fogja kinevezni a 20 tagból álló kabinetet, mely kormányozni fog addig, mig kidolgozzák és elfogadják az uj alkotmányt, melynek alapján fogják az uj parlament tagjait megválasztani. A Look magazin közölte Walter Lippmannak Miért kell megtanulnunk összeférni az oroszokkal? cimíi cikkét. Lippman cikkében a többi között a következőket Írja: A szovjet tudomány sikerei egyáltalán nem azt jelentik, hogy háborús katasztrófa felé haladunk. Annyit azonban kétségtelenül jelentenek, hogy nagy vetélytársunkhoz és ellenfelünkhöz viszonyítva nálunk most rosszabb a helyzet. A Szovjetunió óriási ütemű fejlődése — ha ezt a fejlődést nem érjük utói — az orosz fölény növekedését jósolja, nemcsak a katonai hatalom, hanem a politikai és gazdasági befolyás tekintetében is. Bele kell törődnünk abba a zord igazságba, hogy mi nemcsak lemaradtunk, hanem a dolgok jelenlegi állásából ítélve továbbra is lemaradunk. Ez a probléma nem olyan, hogy újabb előirányzatokkal, újabb kormányhatározatokkal és" uj politikusok kinevezésével megszabadulhatnánk tőle. Erősen meg kell változtatni életmódunkat, nehogy a lejtő, amelyen megindultunk, a Nyugat hanyatlásához vezető sikos úttá váljék. Lippman rámutat, hogy több momentum között, amelyet az Egyesült Államoknak át kell értékelnie, nem utolsó helyen áll a külpolitika. Uj helyzetben találtuk magunkat, amely alapjában különbözik attól, amelyben jelenlegi külpolitikánk legfontosabb és legdöntőbb elveiből többet elfogadtunk. , Az Egyesült Államok külpolitikájában .— folytatja Lippman — köteles egyenlő félként kezelni a Szovjetuniót. Nem szoktuk meg, hogy hasonló erejű vetélytárssal éljünk egy világban. Külpolitikánk koncepciója változatlanul arra a feltételezésre támaszkodott, hogy az ellenfeleinkkel és az ellenségeinkkel való viszonyunkból nincs más kiút, azon kívül, amit mi diktálunk azok feltétlen kapitulálása után. Ez a gondolat képezte Wilson és Roosevelt külpolitikai elgondolásának gerincét. Ez képezi Eisenhower koncepciójának gerincét is, vagy pontosabban ez John Foster Dulles gondolkodásának kiinduló pontja. Ily módon helyénvaló, ha kijelentjük, hogy Kelet-Ázsiában, a Közép-Keleten és Németországban olyan politikát folytatunk, amelyet sehol sem lehet megvalósítani, ha a Szovjetunió és a vörös Kina nem egyezik bele olyasmibe, ami a feltétlen kapitulálással egyenlő. Kelet-Ázsiában ez olyan világos, mint a nap. A szocializmus nemcsak a munkásosztály érdeke A Lengyel Demokrata Párt országos kongresszust tartott, amelyen Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára beszédet mondott. A többi között kijelentette: — Tudjuk, hogy a Demokrata Párt nem marxista párt, de tudjuk azt is, hogy a Demokrata Párt a szocializmus, a szocialista Lengyelország mellett foglal állást. Egyesek ellentmondást látnak ebben. De a szocializmus nemcsak a munkás- osztály. érdeke. A történelmi fejlődés azonban a munkásosztályt tette meg előőrsnek ama szocialista társadalmi átalakulásokban, amelyek a munkásosztály forradalmi pártjának vezetésével valósulnak meg. A szocializmus az összes dolgozók, az egész nép érdeke, kivéve azokat, akik más munkájából élnek, vagy szeretnének élni. A szocializmus megvalósítása mellett, amelyet közös munkánkkal és harcunkkal építünk és erősítünk — mondotta Gomulka — legnagyobb feladatunk, hogy a világot a békés fejlődés területére vezessük. Lengyelország még jobban megerő- sitheti a béke nemzetközi táborát, ha szorosabbra fűzi kapcsolatait az összes szocialista államokkal és különösen a Szovjetunióval. Megerősítjük a világ békéjének pozícióit, ha megerősitjiik a szocializmus pozícióit a lengyel népben. Lengyelország hatással van és hatással lehet a nemzetközi helyzet békés alakulására, ha alkotóan hozzájárul a béke megszervezésének munkájához, ha békés külpolitikát folytat. Példa erre az a javaslatunk, amely az atommentes övezet létrehozására vonatkozik Európában — fejezte be beszédét Gomulka. Közép-keleti általános politikánk azon a feltételezésen alapszik, hogy a nemzetközi viszön;» - ban ez a térség nyugati befolyás alá tartozik, s ki kell űzni innen a Szovjetuniót. Szállíthatunk fegyvert bármely országnak, amely elfogadja azt. Nyújthatunk gazdasági segítséget. De az oroszok ne szállítsanak fegyvereket és ne nyújtsanak gazdasági segítséget. Oroszország kiszorításának és kiűzésének' politikája csupán abban az esetben járna eredménnyel, ha a Szovjetunió vereséget szenvedne és kénytelen lenne beleegyezni a feltétlen megadásba. Németországi politikánk szintén rendkívül vonzó, ha sikerére meglenne a remény. Feltételeink szerint Oroszországnak bele kell egyeznie az általános választásokba, amelyek után Nyugat- Németország feltétlenül bekebelezné Kelet-Né- metországot. PIz a dr. Adenauer vezette egyesült Németország engedélyt kap arra, hogy a NATO- ban maradjon, s ily módon a Nyugat katonai hatalma egészen a lengyel határig nyomul előre. De nem nyilvánvaló-e, hogy a mi feltételeink esetleg ahhoz fognak hasonlítani, mintha azt javasolnánk, hogy a Holdban szállodát építsünk? Amint Lippman írja, a feltétel nélküli kapitu- lálás amerikai politikája egy alternatívájának is kell lennie a Szovjetunióval való tárgyalásokon, és ennek az alternatívának azon kell alapulnia, hogy a Szovjetuniót egyenlő félként, nem pedig legyőzött és izzé-porrá zúzott ellenfélként kezeljük. Gyakran mondták — irja továbbá Lippman —, hogy nekünk csak az erő álláspontjából szabad tárgyalnunk. De kétségtelen, hogy nekünk az erőegyensúly álláspontjáról kell tárgyalnunk. Számolni kell azzal, hogy a tárgyalások hosszadalmasak és rendkívül fárasztók lesznek. De legyenek akármilyen hosszadalmasak és fárasztók, a tárgyalások óhaja legyen mindig diplomáciánk vezérelve. Bár nem vagyunk kötelesek beleegyezni a Szovjetunió feltételeibe, mégsem szabad visz- szautasitanunk olyan feltételek keresését, amelyek végső soron elfogadhatók lehetnének mindkét fél számára. Véleményem szerint más utunk nincs, mert az a döntő, hogy a jövőben olyan világban kell élnünk, amelyben versenytársaink és ellenfeleink ugyanolyan erősek, mint mi vagyunk, vagy még erősebbek. Ebben a helyzetben csakis úgy tudjuk megvédeni érdekeinket, ha diplomáciánk ugyanolyan meggondolt és ugyanolyan éleslátó lesz, mint az övék. Nagy nyugtalanságot okoz az atomlecsapódás Az atom- és hidrogénbombakisérletekből származó s a felső légrétegben összegyűlő ládióaktív por lecsapódása és az emberiségre vonatkozó hatása a világ minden területén egyre nagyobb nyugtalanságot okoz. Ebből kifolyólag számos kérdés merül fel úgy orvoskutatási téren, mint a politikában. Az Egyesült Nemzetek egy az Atomkisugárzás Tudományos Kihatása nevű bizottságának gyűlése van most folyamatban. Ennek kapcsán közli a N. Y. Times a különböző országokból tudósítóitól érkezett jelentéseket, melyek beszámolnak az atomlecsapódással kapcsolatos közvéleményről. Az aggódás és a félelem különböző országokban más és más mértékben jut kifejezésre. Japánban, az egyetlen ország, ahol már atomrobbanás hatalmas pusztítást és öldöklést okozott, az ismételt kísérletekből származó lecsapódás okozta étel- és vizmérgezés, időnként valóságos pánikot teremtett. Ugyanakkor újabb emberéletben is kár esett. Gyakori a tiltakozó felvonulás és tüntetés az angol és amerikai követségek előtt és milliószámra menő aláírásgyűjtés folyik a kísérletezések beszüntetésére. Iindiában általános a lecsapódásoktól való félelem. Az indiai kormány meg van győződve, hogy a rádióaktiv kisugárzás az emberiségre nagy veszedelmet jelent. Nehru miniszterelnök beszédeiben mindig foglalkozik vele. Annyira aggódik fölötte, hogy kormánymegbizást adott tudósoknak kikutatni az atomrobbanások szervezeti és biológiai hatását. Az egyik jelentéshez irt előszavában kihangsúlyozza azt, hogy az atomrobbantások meg nem született generációkat fog szervezetileg károsan befolyásolni. Ezen jelentéseket ugyan aránylag kevés ember olvassa, de azért a nép között gyökeret vert az a meggyőződés, hogy a szárazság vagy árvíz szintén az atomrobbantások következményei, amennyiben az időjárás rendes menetét megváltoztatták. Angliában a napi probléma nyomja el a jövőtől való félelmet UII1 gyitrU&H UR teal luuuaikW I ctUiurcUvtiV auyüg1* gal árasztotta el a vidéket és óriási ijedelmet okozott a lakosság között. A helyi vikárius kijelentése szerint azonban ma nagyobb gondot okox a környéken az állatállományban elharapódzott száj- és körömfájás. Az azonnali problémák azonban nem tüntették el a jövő vagy az azonnal nem szemlélhető veszedelemmel szemben érzett félelmet. Az Angol Munkáspárt követeli, hogy Anglia önállóan intézkedjen az atomkisérletek beszüntetésére, hogy ezzel megtörje a Szovjetunióval a lefegyverkezési tárgyalásokban fennálló holtpontot. A közvéleménykutatás felfedte azt, hogy 60 százaléka a lakosságnak az atomlecsapódást veszedelmesnek tartja a jövő generációra nézve, 25 százalék határozatlan és 15 százalék nem veszi a veszedelmet komolyan. Hivatalos körök nagvban igyekeznek a lakosság félelmét csökkenteni azzal, hogy a lecsapódás jelentéktelenségét próbálják velük elhitetni. Nyugatnémetország is nyugtalan A rádióaktiv lecsapódás esetleges következményei a német népet is nyugtalanságban tartja. Ennél jobban csak a szovjet távlövegek és hadsereg közelsége tartja őket izgalomban. A svéd tudósok állandóan figyelik a rádióaktiv lecsapódás növekedését különösen atomkisérlete- ket követő időkben. Ha most nem is látnak nagy veszedelmet, de tudatában .vannak annak, hogy ez idővel nőni fog és országosan 50 ellenőrző állomást állítottak fel a helyzet figyelésére. Egyes tudósok megnyugtató kijelentéseivel szemben nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani azon számos tudós szavának, kijelentésének és felhívásának, akik majd minden országban bátran és becsületesen kiállnak az atomkisérletek beszüntetése érdekében. A veszedelmet meg kell előzni, mielőtt mérgező hatását visszavonhatatlanul elárasztja e földön. A U. S. NEVELÉSI ÜGYOSZTÁLY adatai szerint 1957-ben az Egyesült Államok egyetemeinek és college (főiskolák) intézeteinek 3,068,000 hallgatója volt, ami az előző évhez viszonyítva 4.1 százalék emelkedést mutat. “A TÁRGYALÁSOK ÓHAJA LEGYEN DIPLOMÁCIÁNK VEZÉRELVE” j; Külpolitikai Szemle-V. 1 ______—JL.
