Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-06 / 6. szám

DULLES ANKARÁBAN Végétért az ankarai konferencia a bagdadi paktum kép­viselői és Dulles részvételével. Rossz nyelvek azt. mondják, hogy Dulles azért ment el oda személyesen, hogy az ameri­kai olaj trösztök nagy középkeleti olaj koncesszióit (amelyek nagyrésze a bagdadi paktum tagállamai területén vannak) atomba sásokkal biztosítsa. “Uraim”, mondta Mr. Dulles a konferencián január 27- én .“nehéz napokat élünk. ^Századokon át folytatott nagy erőfeszítések révén az emberiség eljutott az egyén méltósá­gúi ak nagy értékeléséhez és nemzetek társadalmának kol­lektiv biztonsággal és békés együttműködéssel való megszer­vezéséhez. “De jaj, most, amikor oly sok minden lehetséges, min­den veszélyben van. Van egy kis csoport, amely fanatikusan hisz egy anyagi, istentelen társadalomban. . . Ez a kis cso­port, felhasználva, erkölcsi korlát nélkül minden eszközt (mirt nem hisznek az erkölcsi törvény létezésében) forrada­lom, katonai hódítás és felforgatás által eljutott odáig, hogy a \ilág nagy részét uralják... Ez a veszély óriási. De nem kell csüggednünk... a legnagyobb veszély az, ha nem lát­juk a veszélyt, De mi látjuk a veszélyt és olyanokkal va­gyunk szövetségben, akik képesek leküzdeni az anyagi zsar­nokság erőit. ..” (N. Y. Times, január 28.) így szóla Zarathustra, akarom mondani Dulles. Nem akar ő semmi mást, mint szabadságot, boldogságot, emberi méltóságot s toronyórát lánccal mindenkinek... különösen olyan országok uralkodóinak, akik területén sok amerikai olaj koncesszió van. De az a maroknyi istentelen kommu­nista mindig belekotnyeleskedik a Rockefellerek s a Stand­ard Oil üzletébe. Ezért látva a veszélyt, az olajos uralkodók­nak szövetkezni kell a Standard Oil fenkölt erkölcsi diploma- iáival, hogy lekiizdhessék az istentelen despotizmust etc. etc. A szónoklat után Dulles megígérte, hogy kiutal majd a tagállamoknak 14 millió dollárt. Köztudomású, hogy a bagda- \ di paktum tagállamai. Dullesék követelésére és unszolására I akkora fegyverkezésbe kezdtek és akkora hadsereget tarta­nak fenn (különösen a török kormány), amely valamennyi-! tikét a pénzügyi csőd szélére sodorta. Ilyen 'körülmények között Duties 14 milliója meg se fog kottyanni. Különösen, ha tekintetüket /Egyiptomra vetik, amely pentosan a bag-! dad; konferencia utáni napon pecsételte meg egy kereskedel- i mi szerződés kötését a Szovjetunióval 125 millió dolláros ala­csony kamatú kölcsönnel egyetemben! Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y. Vol. VII. No. 6. Thursday, February 6. 1958. NEW YORK, N. Y. " ^gßleleg vendéglátás a hideg sarkvidéken A déli sarkvidék zordon ég­hajlata szokatlan meleg ese­ménynek volt a színhelye. Egy 200 amerikai tudós ku­tató és újságírókból álló cso­port meglátogatta szomszé­daikat, az orosz tudósokat, akik Mirny nevű telepen vég­zik munkájukat. Eugene Tolstikov vezetésé­vel az orosz tudósok szives vendéglátók voltak. Mindent megmutattak amerikai ven­dégeiknek és minden kérdé­sükre készséggel feleltek. Először vodka-brunch-al vendégelték meg őket. Ez olyan gyomorerősitő reggeli- ebéd-féle trakta. Azután meg­mutatták nekik a telepet, utána volt a vacsora és egy orosz mozifilm bemutatása. Végül az orosz tudósok fele visszakisérte vendégeiket a Burton Island nevű tengeré­szeti jégtörőre, megvizsgál­Ahhoz azonban, hogy igazán értékelhessük Dulles leg­újabb “diplomáciá”-jának lényegét, nem elég Dulles ájtatos j f) d ósokkal kendőzött olajprotekciós szónoklatait olvasni, i Ahhoz szükséges elsősorban annak tekintetbevétele, j ho;:v Iránban a Dulles-fivérek aknamunkája döntötte meg a nép igazi akaratát képviselő Mosszadek-kormányt. Irán pe­dig a világ egyik leggazdagabb olajtermelő országa, mely­nek kormánya 50/50 alapon adta bérletbe az iráni olaj mező­ket az öt legnagyobb amerikai olajtrösztnek. A perzsa sah és egy maroknyi arisztokrata fölözi le a roppant milliókat, mig a nép többsége éhezik és nyomorog. Nagyjából ugyan­ilyen a helyzet a másik tagállamban Irákban, ahol a kor­mány helyzete annyira ingatag, hogy Menderez török mi­niszterelnöknek a konferencia előtti napon hirtelen Bagdad­ba (1 rák fővárosába) kellett utazni az iráki kormánnyal való tárgyalásra, mert hire ment annak, hogy Irák a köz­vélemény nyomására ki akar válni az arab népek által gyű­lölt bagdadi paktumból! Ilyen kormányok képviselői előtt szónokolt Dulles a nép akaratáról, az erkölcsiségről, az emberi méltóságról. Eszünkbe juttatja ez a konferencia az amerikai államok konferenciáját, amelyen Dulles annakidején szintén kivágott cgv ájtatos beszédet, telepréselve természetesen antikommu- nista kirohanásokkal. Ezen az úgynevezett pánamerikai konferencián ott volt többek között Jimenez venezuelai diktátor képviselője is. FI tudjuk képzelni, hogy mily lelkesen bólongatott Jimenez képviselője, amikor a Dulles az “emberi méltóságról” és az összefogás szükségességéről prédikált! Jimenez, mint most, bukása után kiderült — az ameri­kai ólai trösztökkel (Dullesék áldása mellett) kötött tizesz- tenJei üzleteskedés után 227 millió dollárt harácsolt össze, amelvev — előrelátó ember lévén — külföldi, főleg USA ban­kokban helyezett el! Meg vagyunk győződve, hogy az ankarai konferencián résztvevő minden arab képviselő hasonlóképpen Amerikában tartogatja azokat a dollármilliókat, amelyeket ők és ural­kodóik népük és hazájuk kincseinek az amerikai olajtröszt­nek való árubabocsájtása révén harácsoltak össze. E profitharácsolás meghosszabbításáról és védelméről nem pedig “az emberi méltóságról” volt szó az ankarai kon­ferencián. Mi köze az emberi méltósághoz azoknak, akik tiz éven át támogatták Jimenezt, akik gengszterekkel buktat­ták meg úgy a guatemalai. mint az iráni demokratikus kor­mányt. akik Francoval beszélik meg a — demokrácia vedel- T'lÓt! Újabb levél érkezett Bulganintél Nikolai A. Bulganin, a Szovjetunió miniszterelnöke újabb levelet küldött Eisenhower elnöknek. Az elmúlt nyolc hét alatt ez a harmadik levél, amelyben Bulganin az állam­fők találkozását sürgeti. ták a hajót és végignéztek egy amerikai mozifilmet. A jelentés szerint az ame­rikaiak semmi szenzációsat nem találtak az orosz telepen, vagyis nem fedeztek fel táv- löveginditó tervet vagy eh­hez hasonlót. De azt találták, hogy fejlett felkészültségük van a tenger, csillagászat és a jégkutatásra vonatkozóan. A telep 18 előregyártott épületét erősnek és a magu­kénál még otthonosabban be­rendezettnek vélték. Megtudták, hogy az oroszok végezték eddig a legmélyebb fúrást a sarkvidéken és a 250 mérföldre levő Pionerskava állomáson 1,200 láb mélység­ből hoztak fel jégmintát. Az amerikaiak eddig 900 láb mélységet értek el. Ezenkívül létezik még a Komsomolskaja, a Vostok és a Bunger Oasis állomásuk, iWMMWWHHnwWmWVMMMM l AAAA.-VWVAV'-A Horváth Imre magyar külügyminiszter meghall Budapestről jelentik, hogy Horváth Imre Magyarország külügyminisztere 57 éves ko­rában elhunyt. Horváth Imre súlyos műtéten ment keresz­tül és ez okozta halálát. Horváth Imre már 17 éves korában kommunista volt és részt vett Kun Béla kormá­nyában 1919-ben. 13 évet ült a szegedi Csillag börtönben Horthy Miklós uralma alatt. Tagja volt a magyar kom­munista párt központi végre­hajtó bizottságának. A Il-ik világháború befejezése óta Horváth Magyarország egyik legismertebb diplomatája lett. 1945-től 1948-ig a Szovjet­unióban teljesített diplomá­ciai szolgálatot. Utána rövid ideig Berlinben a magyar kül­döttségben szerepelt, majd 1949-ben Magyar ország washingtoni követe lett. 1951- ben visszahívták Washing­tonból és Angliába küldték Magyarország képviseletében. Két évre rá nagykövet lett Csehszlovákiában égé szén 1956-ig, amikor külügymi­niszteri tárcát kapott. Horváth Imre az 1956-os lázadás leverése után rövide­sen New Yorkba jött, hogy Magyarországot az Egyesült Nemzetek előtt képviselje. December 14-én kivonult az i Egyesült Nemzetek gyűlésé­ről a magyar küldöttséggel együtt, mert úgy érezte, hogy ’ nemzeti becsületében sértet­ték meg a magyar népet. 1957 szeptember és októberé­ben ismét New Yorkba jött. hogy a magyar küldöttséget vezesse az Egyesült Nemze­tek előtt. ahonnan kutatásokat végez­nek a jégmezőkön mindert irányban. Egy léggömböt 125,000 láb magasságra eresztettek fel, ami jóval több az amerikaiak által elért 10,700 láb magas- ságnál. Meteorológiai felsze­relésük megütötte az ameri­kai mértéket, kivéve az at­moszféra helyzetjelentést, to­vábbító rádió, mely nem volt* oly tömör. A látogatók két vágánnyal felszerelt hókocsin lepődtek meg. Az egyik neve Penguin, a másiké Vezdekhod. Az utób­bi annyit jelent, hogy “Min­denhová elmegy”. Tiz utast szállít, erős kapaszkodóereje van és könnyen kezelhető. A Penguin teherszállító és 50| tonna terhet tud szállítani. A jégszakadékok vizsgála­tára fektetnek nagy súlyt Műövben. Az ehhez használt mérőeszközökről mondta Ri­chard L. Cameron, Laconia, N. H.-i tudós, hogy “elsőren­dű”. I Robert B. Starr, tengeré­szeti mélyviz-tudós megis­merkedett Mirnyben Michael Izverkov és Vladimir Lebedev szovjet tudósokkal és tenger- kutató programjukat az övé­nél kitünőbbnek ismerte el. Ami nem ütötte meg aa amerikai mértéket az a rádió- állomás kisebb kilowattmére- tü továbbítója és az ionoszfé­ra hangmérője volt. A látogatók az auróra-fi- gyelőtorony létezését találták meglepőnek. A sarkifény fel- 1 vételére, az égboltozatot befo­gadó fényképezőkésziilékefc találtak. Távol a hidegháborús poli- : tika és Dulles befolyásától még a sarkvidék hideg ég­hajlatában is életrekelhet a , barátság meleget fakasztó bimbója. *3 VAWAVVA\WAV\V»A»VlWVVV\VVWVVWVW\\WVVV\\\V»AVVVAW»VA\\VMkAW*WAW\\WV\\AV»AV\A\WAA\Al'* MHKJLI TÁRSA VAU A SÍBTWKIMK Minden ország elismeréssel és jókívánságokkal árasztja el asS Egyesült Államokat Pénteken, 1958 január 31- én este 10 óra 48 perckor út­jára indult az első amerikai , mübol.vgó, az “Explorer” { (Kutató) a floridai Cape Ca­naveral hadibázisról. A föld körül az utóbbi hetekben ke- : ringó szovjet mübolvgónak, a Sputniknak most már ismét van utitársa, • Amióta tavaly október 4- I én a szovjet elképesztette a világot az első mübolygó el­indításával, illetékes amerikai köröket, a kormány s a kong­resszus tagjait, az amerikai uzieu eiet vezetőn éppúgy, mint a nagyközönséget rend­kívüli módon aggasztotta a szovjet teljesítmény jelentő­sége, annak ellenére, hogy a mübolvgóknak a világűrbe való repitése a tavalyi úgyne­vezett geofizikai esztendő egyik fontos tudományos cél­jaként lett tervbevéve úgy a. Szovjetunió, mint az Egye­sült Államok részéről. Amikor 1955 júliusában a washingtoni Fehér Házban Amerika vezető tudósai egy sajtókonferencia kér etében bejelentették az előkészíttetek megkezdését egy mübolyg<9 felbocsátására, természetesen magától értetődőnek tekintet­ték, hogy az első mübolygó amerikai lesz, mert hiszen melyik más országnak van. Amerikához hasonló tudomá­nyos és technológiai felké­szültsége! A Szovjet is tett ilyérte}- mü bejelentést, de valamivel szerényebb keretek között, ők egy tudományos folyóiratban Írták meg, hogy kidolgoztak, ily jellegű programot. (Folytatás a 16-ik okiak)», j

Next

/
Thumbnails
Contents