Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-23 / 4. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 23, 1958 BEFEJEZŐDÖTT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1957-IK ÉVI NAGYGYŰLÉSE — Magyarországi riport — December 20-án záróülésen befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia 1957. évi nagygyűlése. . Az ülésen Rusznyák István előterjesztette az^ elnökség beszámolóját. Hangsúlyozta, hogy az Akadémia munkáját az eredmények jellemzik. Az 1949-ben történt átszervezés óta az Akadémia az alapkutatások központja lett. Uj osztályokat szerveztek, igy a műszaki, az orvosi, a kémiai és az agrárosztályt, valamint a biológiai csoportot. Az Akadémia korábban egyetlen kutató- intézettel sem rendelkezett; jelenleg 31 a kutatóintézmények száma, s az intézmény 36 folyóiratot ■ad ki, ebből 24 idegen nyelvű. A tudományos eredmények részletes ismertetése után Rusznyák István utalt arra, hogy a sikerek elérését — a tudós gárdán kívül — annak áz anyagi és erkölcsi támogatásnak köszönhetik, amelyet az Akadémia a kormánytól kap: az idén 147 millió forintot bocsátottak az Akadémia rendelkezésére. Az eredmények a tudományban is — mondotta —, mint a társadalom minden területén, az uj és a régi harcában születtek. Ez a harc nagyon bonyolult formában jelentkezik és hosszú időszakot vesz igénybe. A harc sikerét megnehezítették az állam és a párt életében előfordult hibák, amelyek természetszerűleg hatottak a tudomány területén is. A dogmatizmus és a szek- tárianizmus a tudománypolitikában is érvényesült, megnehezítette a reakció-elleni harcot. Sok esetben saját eredményeink lebecsüléseként jelentkezett, az utolsó években pedig lábrakapott a nacionalizmus. Az anyagi erők felhasználása sokszor nem volt tervszerű, nem alkalmazkodtunk eléggé a magyar adottságokhoz, nem vettük figyelembe tudományos hagyományainkat és gyakran szétforgácsoltuk erőnket. Nem használtuk ki megfelelően — hangsúlyozta a beszámoló — a szocialista tábor országaival való tudományos együttműködés lehetőségeit sem. Beszédében ismertette az ellenforradalom behatolását a Tudományos Akadémiára. Ott is fellépett egy csoport a polgári restaurációért, majd igy folytatta: — A negatívumok őszinte feltárása mellett, azt is nyomatékkai kell hangsúlyozni, hogy ezek ellenére az Akadémián az ellenforradalom nem éreztette annyira hatását, mint egyes, más értelmiségi területeken, amint az is kétségtelen, hogy a konszolidálódási folyamat az Akadémián viszonylag gyorsabb volt, mint az értelmiség más köreiben. Ebben alapvető szerepe volt annak, hogy az Akadémia tagjainak túlnyomó része végül is helyesen és pozitívan értékelte mindazt, amit a népi demokrácia az előző években a tudománynak nyújtott, és meg tudta különböztetni tudománypolitikánk fő vonalát azoktól a hibáktól, amelyek a tudománypolitika végrehajtásában mutatkoztak. A továbbiakban a beszámoló az elmúlt másfél év jelentős tudományos és tudományszervező eredményeit ismertette, majd bejelentette, hogy ez idő alatt a filozófiai és az üzemszervezési kutatatócsoport intézetté alakult; hat uj tudományos folyóirat indult meg és 1957-ben 92 tudományos könyv jelent meg. örvendetesen javultak a nemzetközi tudományos kapcsolatok nemcsak a Szovjetunióval, a többi népi demokratikus országokkal, hanem a kapitalista országok tudományos köreivel is. 1951-ben két kapitalista országban rendezett kongresszuson vettek részt magyar tudósok, 1956-ban 68, 1957-ben pedig 55 kongresszuson képviselték a magyar tudományt. A Magyar Tudományos Akadémia és tudósai 156 nemzetközi tudományos társaságnak tagja. Ezután a feíádatokról szólott Rusznyák István. Kitűzött j hagy feladataink megvalósításának ínegvannaic az anyagi és a szellemi előfeltételei. A párt és a kormány iránymutatása, anyagi és erkölcsi támogatása biztos záloga a jövő nagy eredményéinek. A lehetőségek megnyíltak előttünk és csak tőlünk függ, hogy kitűzött feladataink népünk és az egész emberiség javára megvalósítsuk — mondotta befejezésül Rusznyák István. Az elnökségi beszámoló után összeült a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése és zártkörű vitára került sor. A vita után a közgyűlés elnököt és főtitkárt választott. A Magyar Tudományos Akadémia elnökévé titkos szavazással, egyhangúlag Rusznyák István akadémikust, főtitkárává ugyancsak titkos szavazással és egyhangúlag Erdei Ferenc akadémikust választották meg. Ezután az akadémikusok nyilatkozatot fogadtak el, amely — a többi közt — hangsúlyozza: A Magyar Tudományos Akadémia 1957. évi közgyűlésén az Akadémia tagjai hitet tesznek a béke mellett és ismét felemelik tiltakozó szavukat a háború ellen. Mi, magyar tudósok, azokkal a tudományos eredményekkel is, amelyeket képességeink szerint e nagygyűlésen letettünk szocializmust építő népünk asztalára és meggyőződésünk kinyilatkoztatásával is a béke ügyét, hazánk és az egész emberiség anyagi és szellemi felvirágozá- sát akarjuk szolgálni. A történelem megtisztelő és felelősségteljes feladatot bízott a ma tudósaira, azt, hogy a tudomány szédületes eredményeit az élet szolgálatába állítsa. Vagy sikerül ma — s ehhez a tudósok hathatós segítsége szükséges — az emberiség boldog korszakának kapuit kitárni, vagy mérhetetlen pusztítás réme fenyeget bennünket. Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén válaszolt a külföldi és magyar sajtótudósitók kérdéseire. KÉRDÉS: Mi a magyar kormány arra vonatkozó álláspontja, hogy államfői konferencián tárgyalják meg a Kelet és Nyugat kapcsolatait? VÁLASZ: A magyar kormány úgy véli, hogy egy államfői konferencia rendkívül hasznos lenne. Már maga a tárgyalások létrejötte is a feszültség enyhülését eredményezné, mert a különböző társadalmi rendszerű országok képviselői őszintén és nyíltan kifejthetnék a legfontosabb nemzetközi kérdésekről álláspontjukat. Akkor is hasznos lenne, ha az értekezlet csak néhány kérdésben zárulna megegyezéssel és a tárgyalók több kérdésben nem tudnának azonnal közös nevezőre jutni. Tudatában vagyunk annak is, hogy a nemzetközi feszültséget egy csapásra nem lehet teljesen feloldani, éppen ezért örvedetes minden, az első pillanatra jelentéktelennek látszó haladás is. Kormányunk híven képviseli népünk békeakaratát, tehát örömmel üdvözölné a kormányfői értekezlet összehívását. KÉRDÉS: Lehet-e azt mondani, hogy egyes nyugati államok Magyarországgal szembeni boj- kottpolitikája véglegesen megbukott? VÁLASZ: Túlzás nélkül beszélhetünk a bojkottpolitika teljes csődjéről. Számos tény bizonyítja ezt, A hazánk elleni gazdasági bojkott meghirdetése egy pillanatig sem járt sikerrel. Kereskedelmi kapcsolataink az ellenforradalom leverése után normálisan fejlődtek. Nem járhatott eredménnyel az imperialista diplomáciai bojkott sem. Diplomáciai kapcsolataink 1957-ben bővültek. ENSZ-delegációnk helyzete a közgyűlésen mindvégig állandóan és örvendetesen javult. Néhány ország diplomáciája hiába próbálkozott hazánk elszigetelésével. Mi már rég megmondtuk: az effajta kísérletek eleve kudarcra vannak ítélve. A bojkottpolitika kudarcát most ezek az országok is kénytelenek voltak elismer- ni# A diplomáciai testület vezetőinek a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökénél tett újévi tisztelgő látogatására gondolok. Ezen — az ellení Mi, magyar tudósok, akik az életet és nem a (halált szolgáljuk, akik az emberért és nem az ember ellen munkálkodunk, mélységes meggyőződéssel és meg nem szűnő reménységgel csatlakozunk a kommunista és munkáspártok béke- Liáltványához: Legyen béke! Egy háborúkban sokat szenvedett kis nép fiai fordulnak a világ nagy és kis népeinek tudósaihoz: segítsük népeinket, hogy ne a rombolásban hanem az épités gondolatában egyesüljenek: ne nyújtsunk segítséget az emberiség évezredeken át teremtett anyagi és szellemi értékeinek elpusztításához! Küzdjtink, szóval és tettel a békéért, egy boldogabb, emberibb korért! Készül az uj polgári törvény Magyarországon először készülnek egy olyan törvény megteremtésére, mely az egyének törvényes jogait van hivatva leszögezni és az erre- vonatkozó eddigi Íratlan törvényeket helyettesíteni. A törvényjavaslatot a nép minden fóruma megtárgyalja. Dr. Nezval Ferenc igazságügyi miniszter, egy budapesti sajtóértekezleten azt mondta, hogy hat hónapi időt szánnak arra, hogy a nép tanulmányozza és véleményét fejezze ki a törvény- javaslatról. “Bár sok jogász vett részt a tervezet elkészítésében, meg akarunk győződni arról, hogy megegyezik népünk törvényes felfogásával.” ' A tervezet egy kormánybizottság négy évi munkájának az eredményé, mely tanulmányozta úgy a nyugati, mint a szocialista országok polgárjogi törvényeit. tjmemFTm&mmsasmximimxBmm&mmimammsmiai LÉGNYOMÁSOS borprést készítettek a Szegedi Vasipari KTSZ dolgozói és az uj munkaeszközt már az idei szüretnél ki is próbálták. A gép hat atmoszféra nyomással préseli ki a szőlőt, villamos árammal működik, egy ember kezeli és egy óra alatt végzi el hat óra kézi munkáját. Eddig a gép 6100 mázsa szőlőt dolgozott fel. forradalom leverése óta első Ízben — részt vettek azok a nyugati diplomaták is, akik eddig — nyilván felsőbb utasításra — nem voltak hajlandók megjelenni különböző hivatalos ünnepségeken. Ezt a változást megelégedéssel vettük tudomásul. KÉRDÉS. Kész-e a magyar kormány aláírni egy olyan megnemtámadási szerződést, amelyet Macmillan angol miniszterelnök javasolt? VÁLASZ: Az angol miniszterelnök beszédében foglaltak — mint ahogy az angol külügyminisztérium szóvivője kifejtette —, nem tekinthetők hivatalos javaslatnak, az csupán pártpolitikai rádióbeszéd volt. Ebből következik, hogy Macmillan beszédét mi sem tekinthetjük egy államférfi felelős kezdeményezésének. De ha megnemtámadási egyezmény kötésére hivatalos javaslat hangoznék el, a magyar kormány bizonyára kész volna azt bármikor kedvezően megvizsgálni. KÉRDÉS: Magyarország és Izráel viszonya az utóbbi hónapokban észrevehetően megromlott. Tud-e felvilágosítást adni a magyar—izráeli viszony jelenlegi állásáról? VÁLASZ: A kérdés felvetése nagyon is indokolt. A magyar—izráeli viszony, többek között Greguss Zoltán színművész ismeretes jogtalan fogvatartása következtében megromlott és — sajnos — e folyamat továbbra is tart. A magyar külügyminisztérium nemrég kénytelen volt jegyzéket nyújtani át Izráel állam budapesti követségének, amelyben erélyesen tiltakozott az ellen, hogy a követség egyes tagjai rendszeresen megbízásokat adnak magyar kivándorlási útlevelek hamisítására és nagy összegű anyagi juttatásban részesítik a hamisítókat. A külügyminisztérium e jegyzőkben a leghatározottabban tiltakozott az ellen is, hogy a követség törvényellenesen rendszeres pénzügyi támogatást nyújt egyes magyar állampolgároknak. Kapcsolataink rosz- szabbodásáért — ezúttal sem mondhatok mgrS mint amit a jegyzék megállapított — a fei ö‘. ség teljeá mértékben Izráel állam kormái. % terheli. nem nmm magyaroiszág ellen a bojkott A külügyminisztérium szóvivőié az államfői konferenciáról, a magyar- izráeli kapcsolatokról, a disszidens-problémáról Magyarország
