Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-23 / 4. szám
Th irsday, Jan. 23, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ világából Amikor a XVI. század elején az európaiak fölfedezték az óceániai szigeteket, az ott élő őslakosok nem ismerték a vasat. Kunyhóikat és csónakjaikat kőszerszámokkal készítették. Annál meglepőbb, hogy csaknem az összes nagy szigeten, távol a mai településektől, az erdők és hegyek mélyén hatalmas várfalakra, épületek, templomok romjaira, lépcsős piramisokra, régi öntözőcsatornákra és gátakra bukkantak. Vagyis hajdanta egy meglehetősen magas színvonalú kultúra élt c tájakon, csak épp a mai szigetlakok mit sem tudnak róla. A tudomány számára legjelentősebbek, de meg legérdekesebbek is Nanmatol városának romjai a Karolina szigetcsoporthoz tartozó Ponape-szige- ten. E romokat a múlt század első felében fedezték föl. A mangróve-bozótok közepette emelkedő erős bazaltépitményeknek tartotta őket. Az építésükhöz használt bazalttömbök — méreteiket és súlyúkat tekintve — még azokat a kőtömböket is felülmúlták, amelyekből az egyiptomi Keopsz- piramisok épültek. Nos, a későbbi kutatások be- bizonyitották, hogy az építményeket jóval korábban emelték, mintsem az első európaiak megjelentek a szigeten. Ponaperől, legrégibb múltjáról, úgyszólván semmit sem tudunk. A legendák szerint valamikor világos bőrű óriások — emberevő kaunák — barlanglakó tzokelai törpék éltek a szigeten. A mai szigetlakok zavaros hagyománvai szerint Nanmatol a régi Matolenim birodalom fővárosa volt. E rejtélyes állam uralkodói a “tsau- telur” cimet viselték. Hatalmas páni kaszt támogatta uralmukat. A 333 harcos kíséretében érkező Izokalakal azonban leigázta és elpusztította a Matolenim birodalmat. Izokalakai volt az első urálkóctó abból a dinasztiából, amely egészen a német gyarmatosítok megjelenéséig a szigeten uralkodott. A nép körében még mindig sokáig éltek a Matolenim állam ősi kultuszai, de hovatovább gyengültek. s ma már semmi nyomuk sincs. Velük feledésbe merült e titokzatos ország története is. Nanmatolt magas, vastag fal veszi körül. Jóformán az egész város a parti zátonyon terül el. Egy mély vízzel telt árok két, csaknem egvenlő részre — felső- és alsóvárosra — osztja. Mintegy nyolcvan épület ma is megvan. Megőrizte az idő a kikötő építményeit, a gát romjait és a több mint egy kilométer hosszú mólót is. Nem messze a romoktól emelkedik egy furcsa alakú, valami kapuféléhez hasonlítható emlékmű. Két darab — hat-hat méteres kőlapokkal fedett — négyszögletű, tizenkét méter magas ferde oszlopból áll. E hatalmas éoitménvek mind bazalt-tömbökből épültek. Hézagjaikat kői alldarabok töltik ki. A bazaltlelőhelvek mintegy tizenöt kilométerre vannak a várostól. A tömbök kitermelése nyilván úgy történt, hogv a bazaltot előbb tűzzel hevitették, majd vízzel leöntötták, s igy a szikla darabokra hasadt. Az építkezés helyére tutajokon szállították őket. A felsővárosban áll egy na'ota, amely 8400 négyzetméternyi területet foglal el. Az ásatások .során triton kagylóból készült kürtöket, ékszereket, különféle szerszámokat, kőmozsarakat és emberi csontokat találtak ott. Megmaradtak a templom romjai is. Ennek egvik medencéjében élt a “szent ángolna”, amelyet, teknősbékákkal tápláltak. A kertekben kenyérfák és kókuszpálmák pompáztak, egy külön erre a célra használt tóban pedig osztrigát tenyésztettek. A palota termeiben őrizték azokat a fegyvereket, amelyekkel Izokolakal meghódította a várost: a lándzsát és a strücctojás nagyságú, jól lecsiszolt kődarabokat. Minthogy e kövek parittyában nem használhatók, azt kell hinnünk, hogv Tzoka- laknak valami katanult-féle hadigépei voltak. Miután Izokalakai megölte Matolenim utolsó királyát, a felsőváros területét tabunak nyilvánították. Oda — évente egyszer — csak az ural- ■ kodónak és az áldozatot bemutató néhány papnak volt szabad belépnie. Az alsóvárost, vagv?s a papok városát, még a hódítás után is sokáig lakták. Ott van Izokalakai síremléke, ott vannak a papok lakóépületei és a különleges stílusban épült templomok és királyi mauzóleumok. . Dagály idején Namatol nagy részét elönti a viz, sőt egyik-másik alacsonyabban fekvő épületet még apálykor is viz borit. Nanmatol rejtélye mindmáig rejtély: nem sikerült megoldani. Nem tudjuk, mikor épült a város. Azt sem, hogy milyen volt a Matolenim- állam. Azt sem, hogy milyen nép lakta valaha. Az ásatások során talált koponyák autropológiai mérése alapján föltételezhető, hogy a polinéziaiak előtt a maláj! típushoz közelálló emberek éltek ott. De hogy kik voltak, honnan jöttek, hogyan éltek és miként pusztultak el — titok. S e titkot konokul őrzik az ősi Ponape főváros romjai. (Vokrug Szveta.) Nagyszabású hangyairtó program A kormány mezőgazdasági osztálya háborúra készül a tüzhangya (fire ant) kipusztitására. A hangya onnan kapta nevét, hogy csípése égés- szerű fájdalmat okoz emberben, állatban és különösen állatokra nagyon gvakran halálos kimenetelű. Megjelenését az 1930-as években észlelték a dél Alabama államban és azóta 8—10 déli államban hatalmasan elszaporodott. Állítólag Dél- Amerikából hozták be az Egyesült Államokba gyümölcsöt szállító hajókon. Elousztitását repülőgépekkel kivitelezett permetezéssel szándékoznak keresztülvinni. A permetezést 20—30 millió aker termőföldön fogják végrehajtani a dieldrin nevű méreggel, amely a DDT-nél negyvenszer nagvobb mérgező hatású a bőrre. Akerenként két font dieldrint fognak felhasználni, amit finom porrá őrölt agyaggal kevernek össze, 10 font dieldrint 90 font agyaghoz. A tüzhangva a farmereknek nagyon sok kárt okoz. Másfél láb magas hangybolyt építenek, melyekbe munkaközben beletörnek a gazdasági gépek. A hangya megtámadja és meg is öli a borjut, sertést, csirkét. Megharapja a mezőgazdasági munkást is. Amikor élőlényt megcsíp, 20 másodipercig fecskendezi beléje a mérget, melv tüzként éget, majd megdagad, bőrkérget, majd forradást hagy maga után. A csípésre nagyon érzékeny embereknél az egész test viszket és tüzel. Egyeseknél a mellkasban és torokban okoz szorongó érzést. Súlyos esetekben a lélegzést gátolja meg és gyors orvosi segélvt kíván. Loui- sana államban egy három éves kisfiú egyik lábán három csípést kapott és 29 óra múlva meghalt. A mezőgazdasági osztálv hangyairtó programja e'len több oldalról érkezett kifogás. Ernest Swift, a nemzeti erdei állatállománv hivatal vezetője kijelentette, hogv az elszórt mói*eg káros hatással lesz az erdei vadakra. A Harvard egvetem három biológusa Ezra Bensouhoz irt leve'ében arra figyelmezteti a földmivelésügyi titkárt, hogv az erdei állatállomány veszélvez- tetésén kívül az a káros következménye is lesz, hogv uj pusztító rovarok fognak elszaporodni, ha természetes ellenségeiket (már mint a hangyákat) kiirtják. Az Audobon Societv (madarak tanulmányozásával foglalkozik), szintén irt Ezra Bensonhoz ez ügyben. John H. Baker, elnök arra mutatott rá, hogy a rovarméreg használata a rádió kisugárzású lecsapódás következményeihez hasonló káros eredményekkel járhat és a már ugvis megfertőzött emberiség további mérgezése katasztrofális volna. Ezé-t azzal a kérelemmel járult, Mr. Ben.sonhoz, hogy a kormány hagyja abba nemcsak a tüzhangvák ellen tervbevett programját, hanem minden olyan nagyszabású rovarirtást,, melyet nagv területeken akar végrehajtani, addig, mig teljesen tisztázva nem lesz annak elvárható hatása. A JóPAVALŐ LEÁNY nem fut a legény után, mint ahogyan az egérfogó sem szalad az egér után; mégis elfogja, — mondja egy német közmondás. AZ ULTRAHANG VARÁZSEREJE Csodálatos tettekre képes az ultrahang: játszi könnyedséggel fúrja át a legkeményebb acélt, ruhafoltot tisztit, fehérneműt mos, a vastag acéltáblán vagy tengelyen felfedezi a legkisebb hibát, sebeket gyógyít, felkutatja a tenger fenekére elsüllyedt hajókat, éveket percekre rövidit, az ujbort óborrá változtatja át, elpusztítja a káros baktériumokat és növeli a krumplitermést. Csupa hóküsz-pókusz, nemde? Hogy jobban megismerjük csodálatos tulajdonságait, vegyük szemügyre egyetlenegy képességét, pl. az acélfu- rást. A közönséges fúró csak kerek lyukat,fúr, s ezt is csak nála puhább anyagban. Az ultrahangu fúrógépre ez a szabály nem érvényes. Az ultrahang mindent kifúr, fától kezdve a gyémántig, és a lyuk nemcsak kerek, hanem háromszögű, virágvagy másmilyen alakú is lehet, már amilyen, a szerszám hegye. Aki ráteszi ujját a. forró fúró hegyére, nem érez semmit, ujjának sem történik baja, de ha ugyanez a fúró ráfekszik egy üvegtáblára, zajtalanul keresztülhatol rajta;,könnyen mint a forró kés a vajon. A fúró hegyére erősített töltőtoll áthatol az üvegen, a borotva penge meg úgy vágja az acélrudat, mint a,sajtot! No és a fúrás sebessége az semmi? A gránittömbbe fúrandó lyuk kifurásához egymilliószor kell megfordulnia a fúrónak, ami 280 órát vesz igénybe, az ultrahangu fúrógép meg egy pei'c alatt elvégzi a műveletet. Ismeretes, hogy a hang rezgés utján,keletkezik, például gitárhur pengetéssel vagy a torokban levő hangszálak rezgésével. Az emberi fül csak azokat a hangokat hallja, melyeknek a rezgésszáma másodpercenként 16—20,000. A gyorsabb rezgés utján keletkezett hangot, az u, n. ultrahangot tehát, emberi fül nem tudja felfogni. Ezért is nesztelen az ultrahangu fúrógép munkája. Fúrójának hegye másodpercenként 30,000 rezgést végez és minden rezgés alkalmával 25 ezred- milliméterrel hatol beljebb az anyagba. Az egvr egy rezgés alatti behatolás végtelenül csekély, szemmel nem is látható, de a nagy rezgésszám következtében a fúró bizony gyorsan vágja ki a bármilyen alakú lyukat. Az ultrahanggal működő fúrógép kvarcfejében egy-egy műszer az áramfejlesztő elektromágneses rezgést utrahangu hullámokká változtatja át, melyeket egy koncentrátor összesürit, és a fúró hegyére irányit. Az ultrahang a fúró hegyéről az anyagba hatol és olyan rezgést kelt benne, hogy hatása alatt még a legkeményebb anyag is szétmorzsolódik, mégpedig olyan alakban, amilyenben a fúró hegye megy. Az ultrahang varázserejének titka tehát az, hogv a hangrezgés következtében az anyag molekuláinak szerkezete megváltozik. Az iparilag fejlett országokban ,az ultrahang már széleskörű alkalmazást nyert. Ausztriában 2,000 központ foglalkozik az ultrahang alkalmazásával. A jugoszláv szakemberek április „végén Belg- rádban megtartott értekezletén megállapították, hogy nálunk is fejleszteni kell ezt a tudományágat. Egyébként Jugoszláviában 60 vállalat és intézet alkalmazza az ultrahangot. A helgrád’ “Borisz Kidrics” egészségügyi otthon sikerVöl gyógyítja vele a reumát: 250 kezelt közül 189 jelentős jobbulásról értesítette az orvosokat. Jó eredményeket értek el az ultrahang alkalmazásával a vese- és az epekő gyógyításában is; a jól irányított hullámokkal szét lehet zúzni a kialakult köveket. A belgrádi klinikán ult.raha.ngu kvarcgenerátor segítségével állapítják roe<r, melyik fog okozza az izületi gyulladást, a szívbajt vagy más belső betegséget. Az állatorvosi fakultás már öt éve gyógyítja négylábú pácienseit ultrahanggal. Minden injekciózás nélkül egyenesen az állat szemébe löveli a penicillint és sikerrel gyógyítja a csukló- és az inbetegségeket. Kísérletek alapján megállapították, hogv ultrahanggal a szennyvízben levő baktériumokat is sikerrel el lehet távolítani, aminek óriási jelentősége van az ivó- vizhasznált és halászat terén. Az ultrahang némely növényeknél fokozza a csírázást és a növést, másoknál lassítja. Ebből arra következtethetünk, hogv sikeresen lehet alkalmazni a terméshozam növelésében is. 1A tudomány ÓGEÁHIA HOLT VÁROSA
