Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-23 / 4. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 23, 1958 Munkásmozgalom A munkásokat lefizetik, a “hosszokat kifizetik NEW YORK. — A munkásokat elbocsátották, de a munkáltatók kapták meg az elbocsátási dijakat. Legalább is úgy néz ki a dolog New York államban. A New York állami biztosítási alapból 39 millió dollárt adtak a nagy munkáltatóknak. Mig a nagyüzemeknek ezt a hatalmas segítséget széjjelosztották, az újságok “headline”-jei azt jelentették, hogy “nyolc év óta nem volt hasonló rengeteg munkanélküli.” Közben a new yorki ipari bizottság kiadott egy jelentést, hogy az elbocsátott munkások nem sietnek felvenni biztosításukat, először is munkát keresnek. Több mint fele legalább is egy héttel későbben jelentkezik, mint amire joga van, mások még 14 hétig is várnak a jelentkezéssel, abban a reményben, hogy talán találnak munkát. Úgy látszik csak akkor jelentkeznek, mikor már igen nagy szükségük van a pénzre. Mi mindent csinálhattak volna a 39 millió dollárral, mely fennmaradt az állami biztosításnál? Felemelhették volna a munkanélküli biztosítást. Eltörölhették volna azokat az akadályokat, amelyeket a jelentkező munkások útjába gördítenek. Azonkívül meghosszabbíthatták volna a munkanélküli biztositás kiutalásának tartamát. Ezeknek egyikét sem alkalmazták a “talált pénzzel”, mely éppen azért maradt fenn, mert a munkások jórésze kihúzta, ameddik csak lehetett munkanélküli biztositás nélkül és csupán akkor jelentkeztek már érte, mikor nem tehettek egyebet. Ahelyett, hogy a munkásokon segítettek volna a visszamaradt pénzzel, a nagy részvénytársaságoknak ajándékozták. Ezt a jutalmat kapják, amiért elbocsátott munkásaiknak nem hajlandók semmit sem fizetni. A munkanélküliség hire minden egyes újság hasábján megjelent, mint elsőoldalt igénylő, fontos hir. Amit a munkáltatók kaptak viszant, az valahol a hátsó oldalokon eltemetve jelent meg. Taff-Harlley vádlottak a bíróság előtt Cleveland, Ohioban bírósági tárgyalás van folyamatban nyolc szakszervezeti vezető ügyében, akik ellen a kormány a Taft-Hartley törvény megsértésének vádját emelte, vagyis, hogy ösz- szeesküdtek hamis nyilatkozatok megtételére, letagadni előbbi vagy még most is érvényben levő kommunista párttagságukat. A vád gyengeségét jellemezte az a tény, hogy még mielőtt az esküdteket megválasztották volna, a kormány maga kérte E. Chaka, az egyik vádlott szabadonbocsátását és bizonyítékok hiányában az ellene emelt vád elejtését. A kormány szeretné elkerülni azt, hogy politikai üldözés színezete legyen a tárgyalásnak, de tanúinak mindegyike hivatásos, fizetett besúgó, akik bent voltak a Kommunista Pártban is. Tanúvallomásaik folyamán szavahihetőségük került gyanú alá, mert az FBI-nak tett Írásbeli jelentéseikkel ellentétbe kerültek. Az egyik tanúról kisült, hogy sikkasztásért-kizárták a kommunista pártból. Az fWO részére kezelt pénzből sikkasztott. A tárgyalás tovább folyik. Fehér szomszédok szívesen várják néger társukat Norwalk, Conneticutban a Comstock Hill lakónegyed háztulajdonosai kijelentetteék, hogy szívesen várják az egyik ház uj vevőjének, Robert J. Randall és családjának beköltözését szomszédságukba. Mr. Randall, egy biztositó társaság tisztviselője, néger s mielőtt az ház vételét leszögezte volna, Richard Gyory ügyvédjét bízta meg azzal, hogy véleménykutatást végezzen leendő szomszédjai között. Nagyon boldog, hogy ilyen emberséges szomszédjai lesznek. Rövidesen beköltözik uj otthonába feleségével és három gyermekével. New York városi testületből is kizárják a uniót George Meany rendeletére kizárták a szállító munkások 125,000-es tagságát a New York városi “Central Trades and Labor Council”-ből (központi városi munkás tanács). Előzőleg kizárták a szállítási munkások több, mint egymillió tagságú szervezetét az AFLAÜIO anyaszervezetéből. A vád ellenük az, hogy korrupt vezetőik befolyása alatt állnak. A szállító munkások nem tiltakoztak a kizárás ellen, de azzal fenyegetőznek, hogy nem veszik figyelembe az anyaszervezet piketvonalait. Az ország legtöbb részében eddig még nem intézkedtek a szállitó munkások kizárásában. Massachusetts, Main, Tennessee és Wisconsin államokban zárták ki eddig őket. Az AFL-CIO végrehajtó bizottsága Miamiban február 3-iki gyűlésén fog dönteni arról, hogy miképpen intézkedjenek a kölcsönös segitségi egyezményekkel kapcsolatban, melyek a szállitáMult héten röviden foglalkoztunk Walter Reu- ther, az autómunkások szakszervezete elnökének az 1958-as munkaszerződésre előirányzott javaslataival. Az ajánlatokat elégedetlenséggel fogadták úgy az autószakszervezeten belül, mint az autóipar vezető köreiben. Mit követel Reuther? 1. Haszonrészesedés. Ezt a következőképpen tervezte ki: Minden társaság tartson meg magának a befektetett tőke 10 százalékának megfelelő profitot. A fennmaradt összeget osszák négy részre. Ennek kétnegyede, vagyis fele menjen a részvényeseknek és a társaság vezetőinek, egy negyede a munkásoknak, beleértve az unióhoz nem tartozó alkalmazottakat, egynegyede pedig az autóvásárlóknak. 2. Fizetésemelés, óránkénti 6 cent fizetésjavi- tást és magasabb “megélhetési-hozzájárulást”. 3. Munkanélküli fizetés. Az eddigi 26 hét helyett 52 hétig adjon a társaság elbocsátott munkásainak munkanélküli segély-kiegészitést, az eddiginél magasabb összegben. A részidőt dolgozók is kapjanak segélyt. 4. Nyugdíj. Magasabb nyujdijat, a megélhetési költség emelkedésének arányában. 5. Biztositás. A munkásnak és családjának járó biztosítási összeg emelése. 6. Szerződés tartama. Az uj szerződést az eddigi 3 évnél rövidebb időre kössék. A munkások kifogásai A szakszervezeten belül a legnagyobb ellentétet az váltotta ki, hogy Reuther elvetette a munkások által már régen támogatott rövidebb munkahét és magasabb fizetés követelését. Pedig az autóiparban jelenleg uralkodó helyzet, mely a munkamódszer tökéletesítése következtében ezrével bocsát el munkásokat, ezt a követelést teszi a munkások szempontjából a legégetőbben szükségessé. Mindennél inkább szükség volna egy 36- 38 órás munkahétre és ezt a követelést az 1957 áprilisban tartott konvenció meg is szavazta. A változást Reuther a tagság megkérdezése nélkül tette. A másik ellenvetést a tagság részéről Reuther levelének az a része váltotta ki, mely kimondja, hogy “a gyárvezetőség csak abban az esetben kötelezhető alapköveteléseink teljesítésére, .. .ha az év végén kielégítő haszontöbblettel rendelkezik.” Az alapkövetelések közé tartozik az órabér- javitás, mely a termelékenység emelésével van egybekötve, bonusz formájában. A levél fenti kitételének alapján a bonusz csak az év végén volna kifizetendő, az eddigi heti juttatás helyett. Carl Stellato, a 600-as Ford Local elnöke, “mély elégedetlenségének” adott kifejezést. Több lokál elnökével tervez összejönni, megszervezni az ellenzéket a január 22-én tartandó konvencióra, ahol kérdőre fogják vonni Reuthert a rövidebb si munkások és féltucat más nagy unió között vannak életben. ESNEK A FIZETÉSEK WASHINGTON. — Az utolsó három hónapban egyre esnek a fizetések, sőt esik az egyéni jövedelem is országszerte. Augusztus óta, amikor az ország jövedelme csúcspontot ért el, 1.4 billió dollárral csökkent a jövedelem általánosságban, mig a munkások és fizetett alkalmazottak jövedelme 2.5 billióval csökkent, főképpen a munkanélküliség következtében. A két összeg közti különbséget részben a munkanélküli biztositás, az emelkedő kamatlábak és az osztalékok fedezték. A kereskedelmi minisztérium jelentése szerint augusztus óta 1 százalékkal estek a fizetések az alapiparokban, közvetlen a termelés terén. A kereskedelemben, a bányászatnál és a vasutaknál szintén valamivel kevesebbet fizettek novemberben, mint az előző három hónapban. A kiszolgáló szakmában és a kölcsönzőknél nem volt ffzetéscsökkenés, de a kormány fizetési listája is esett valamivel. A kép feltétlenül rosszabb helyzetet mutatna, ha a munkanélküli biztositás, az aggkori társadalmi biztositás és a veteránok segítése nem helyezne vissza 1.5 billió dollárt évenként a forgalomba. munkahét-követelés elejtése miatt. “Mint a legnagyobb Ford lokál elnökét, meg sem hivott a magánértekezésekre, ahol ezt tárgyalták és elhatározták. Rövidebb munkahét több munkásnak jelent munkát és ezért fontos helye van minden szakszervezeti vezér programjában. Ez a véleménye a sokezer elbocsátott munkásnak, akik elsőbbségi jogaik dacára az utcára kerültek”. Ez volt más lokálvezetőknek a véleménye is, akik a munkanélküliségben látják a legnagyobb problémát. A haszonrészesedés gondolata nem uj, de nem is népszerű az autómunkások között, mert ez mindig a termeléseredmény emelésével párosult, ami viszont a munkatempó gyorsításával járt. Épp ezért a fizetés javítást a munkateljesítménytől függővé tenni most, amikor a munkanélküliséget is a munkatempó gyorsítására használják fel, nem felel meg az autómunkások várakozásának. Mire fekteti a fösulyt Akik súlyt fektetnek az autómunkások problémáira, félnek attól, hogy az elkövetkező munkaszerződés-tárgyalásokat a haszonrészesedés kérdése fogja leginkább foglalkoztatni, nem pedig az alapkövetelések, az órabér és a többi, az életfenntartáshoz szükséges juttatások emelése, valamint a munkahajsza csökkentése, az auto- máeió és a munkaalkalmak tünedezése. A gyárosok kifogásai A gyárosok szószólói többek között azon az alapon emelnek kifogást Reuther haszonrészesedési terve ellen, hogy evvel olyan területre merészkedik, amely kizárólag az “amerikai szabadvállalkozási rendszer tulajdona”. “Alapjában akarja megdönteni azt a gazdasági rendszert, amely országunk erejét képezi. Nemcsak a munkásokért vállal felelősséget, hanem a részvényesek, az ügyvezetők és a vásárló közönségért is”. “Nemhogy csökkentené az inflációt a terveivel, hanem emeli azt. Azonkívül veszélyesen erősítené a saját monopolisztikus hatalmát, amivel már jelenleg is rendelkezik”. Ennek is a sputnik az oka Az uj korszak elmaradhatatlan megnyilvánulása az, hogy minden fordulatot a sputnikra való hivatkozással okolnak meg. Reuther sem kivétel. Hivatkozik a “kritikus világhelyzetre, amit a szovjet Sputnik dramatizált”. ...“A szabadság e kritikus órájában a legfontosabb szükséglet a munkanélküliek munkához juttatása, a nagyobb kényelemre való törekvés egyelőre még várhat. Talajt azért vesztettünk az oroszokkal szemben, mert gazdasági lehetőségeinket és termelékenységünket nem vettük teljesen igénybe”. A január 22-iki konvenciónak sok hozzászólása lesz Reuther tervezetéhez. Walter Reuther terve
