Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-16 / 3. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Magyarország Rendkívüli államsegély a református egyháznak A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének elnökségé — a Konventi Elnökségi Tanáccsal együttesen — a Magyar Állam és a Magyarországi' Református Egyház között 1948. október 7-én kötött egyezmény változatlan érvényességét kifejezve, azzal a kéréssel fordult a forradalmi munkás-paraszt kormányhoz, hogy tekintettel a református egyház jelenlegi anyagi helyzetére, az egyezmény szerinti államsegély folyósításánál a már gyakorlatilag esedékessé vált 25 százalékos csökkentést a következő évtől kezdve ne alkalmazza, hanem az egyezményben megállapított államsegély teljes összegében történő folyósítását engedélyezze. A Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konvent je elnökségének kérését a forradalmi munkás-paraszt kormányhbz előterjesztette. Tekintettel arra a jó viszonyra, amely az állam és a Magyarországi Református Egyház között fennáll, amelyet alapjaiban a múlt évi ellenforradalom sem tudott megbontani, s egyben tekintettel a református egyház anyagi helyzetére, az előterjesztett kérést oly módon teljesíti, hogy az egyezmény szerinti csökkenéssel beállott hiányt 1958 december 31-ig rendkívüli államsegéllyel pótolja. Ezzel az anyagi segítségadással nem kíván ugyan újabb, az egyezményen túlmenő kötelezettséget vállalni, de kész arra, hogy 1958 októberében az Egyetemes Konvent elnökségével együtt az akkori helyzetet újból megvizsgálja. A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventj ének elnöksége a kormánynak ebben a segítségében a református egyház iránti jóindulatának kifejezését fogadja és ezért őszinte hálás köszönetét fejezi ki. Ugyanakkor biztosítja a magyar kormányt arról, hogy a Magyar- országi Református Egyház egésze őszinte segi- tőkészséggel támogatja a kormányt a magyar nép érdekében vállalt nagy munkájában és részt vesz a Hazafias Népfront célkitűzéseinek megvalósításában. Budapest, 1957 december 27-én. Bereczky Albert sk., £ Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének lelkészi elnöke Horváth János sk., ; a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának elnöke A katolikus püspöki kar újévi szózata A magyar katolikus püspöki kar újévi szózattal fordult híveihez. Hangoztatja a katolikus püspökök szózata: bízunk az isteni gondviselésben és bízunk a népek békevágyában, mely mind erősebben és általánosabban nyilvánul meg világszerte, szervezett mozgalmakban, spontán tüntetésekben és a népek vezetőinek felhívásaiban. Méltóbb környezetbe kerülnek a szegedi szabadtéri játékok A szegedi városi tanács pályázatot hirdetett a szabadtéri játékok színhelye környékének rendezésére. A beérkezett harminc pályamű közül tiz tervet fogadtak el, ezek jutalmazására 55,000 forintot fizettek ki. A tervek megvalósításával a Dóm környékén mintegy tiz utcát magábafoglaló városrész évtizedek óta húzódó rendezési problémáját oldják meg. Gondosan ügyelnek majd arra, hogy a terület müemlékjellegü épületei sértetlenek maradjanak, sőt az eddiginél méltóbb, harmonikusabb keretbe illeszkedjenek. Ezek köré — restaurálásuk után — korszerű városrendezési elvek szerint mintegy 600 uj lakást, reprezentatív "szállodát, éttermet, óvodát, bölcsődét és más épületet emelnek. A mintegy százmilliós beruházást igénylő terv egy részét' már jövőre, majd folyamatosan a következő években valósítják meg. A nagyszabású tervekből rövidesen kiállítást rendeznek. Hazaküldik Ausztriából a beteg és munkaképtelen disszidenseket Az ICEM, az úgynevezett európai kivándorlási bizottság bécsi kirendeltsége a napokban befejezte az Ausztriában levő magyar disszidensek összeírását. Valamennyi disszidenst orvosi vizsgálatnak vetették alá, hogy .megállapítsák munkaképességét. Mint a röntgenfelvételek mutatják, a több mint egy esztendős lágerélet, a gyenge élelmezés és a lelki depresszió következtében sok magyar disszidens tbc-t szerzett. Ezt azért kellett megállapítani, mert a nyugat-európai és a tengerentúli államok semmi esetre sem adnak beutazási vízumot szervi betegségben, főleg tüdő- és csonttuberkulózisban szenvedő személyeknek, akik képtelenek nehezebb testi munkát végezni és igy előbb-utóbb számottevő anyagi tehértételt jelentenek a befogadó országok számára. Az ICEM és az osztrák rendőrség most azt tanácsolja nekik, hogy keressék fel a bécsi magyar konzulátust és kérjék hazatel építésükét. Többen megfogadták a tanácsot és már be is nyújtották az erre vonatkozó kérvényt. forint Budapest “kozmetikálósára” A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága hatmillió forintot szavazott meg 1958-ra Budapest “kozmetikálására”. A városrendezési és épitészeti osztályon megtudjuk, hogy ebből a hatmillió forintból parkosítják a Marx és az Engels teret, a Rákóczi ut és Szövetség utca sarkán a volt Divatcsarnok helyén levő üres telken park és autóparkirozó létesül, helyreállítják a Gellért-hegyi diszkeritést, több épület műemlék-homlokzatát és hozzákezdenek a több éves programban előirányzott budai dunapart városkép javító munkáihoz. Ennek keretében 1958-ban megkezdik a Szebenyei Antal tér rendezésével, az Ybl Bazár és kioszk helyreállítását. Rendezik a Király-fürdő környezetét és vá- rosképjavitó munkálatokat kezdenek parkosítással’a külső kerületek központjaiban. A “kozmetikáláshoz” tartozik, hogy Budapest főútvonalain rendbehoznak számos, ma még igen rossz és csúnya állapotban levő tűzfalat és a Marx téren fölállítják a fővárosi tanács tervpályázatán dijat nyert három mintaárusitó pavilont, egy tej-, hírlap- és könyvárusitó pavilont. Bskötőutaf kap újabb háromszáz “kiesi” falu A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Ut és Hid Főosztályának vezetői tájékoztatót tartottak az országos úthálózat jelenlegi állapotáról és útiterveikről. Elmondották, hogy a hozzávetőleges számítások szerint az országban körülbelül százezer kilométer utat kell állandóan rendbetartaniuk. A munkát tizenkét útfenntartó vállalat végzi el 15 ezer épitőmunkással. A jelenlegi úthálózat már elavult. A felszabadulás után közúti utforgal- munk hússzorosára növekedett. Az 1945 előtt épült utak tizenöt mázsa terhelésre készültek, ma azonban 20—30 tonnás jármüvek közlekednek rajtuk. A jelenlegi úthálózat felfrissítésre szorul. A KPM Útügyi Kutató Intézete elkészítette a tizenhárom éves tervet, amelynek keretében 2,450 kilométer nagyforgalmu utat építenek át betonra és 7,500 kilométer makadámutat korszerűsítenek. Már a jövő esztendőben nagy összegeket fordítanak az utak felfrissítésére, korszerűsítésére. 1958-ban 800 millió forintot használnak majd fel az útfenntartási munkálatokra. Tízszer annyit fordítanak jövőre az útépítés gépesítésére, mint például 1950-ben. A KPM a jövőben kifejleszti a különböző tárcák közötti együttműködést az útépítés terén is. Több minisztérium felajánlotta, hogy segít az útfenntartási munkálatokban, igy például a Földművelésügyi Minisztérium is. A tizenhárom éves terv keretében az ország 337 olyan községébe is be akarják “vinni” a bekötőutat, ahol eddig nem volt. Nagyobb pénzügyi onallosagol kap 3259 falu és város Jól kezdődik az ujesztehdő, Magyarország 3,197 falusi és 62 városi tanácsának. 1958 jan. 1-én lépett életbe a kormány mellett működő gazdasági bizottság határozata a tanácsok pénzügyi önállóságának növeléséről. Az elmúlt években már történtek bizonyos intézkedések a tanácsok önállóságának növelésére. De a legfontosabb területen, a tanácsok költségvetési előirányzatának tervezésében ez még nem érvényesült kellően. A legutóbbi időkig ugyanis a tanácsok költségvetését a felsőbb szervek aprólékos gyámkodás mel- ett tervezték és hagyták jóvá. Különösen nehézségeket okozott az, hogy a tanácsok csak költségvetésük végrehajtása során ismerték meg azokat a bevételi forrásokat (adórészesedés, hozzájárulás stb.), amelyek a tanácsi kiadások zömét fedezték. Ez a gyakorlat nem ösztönözte a tanácsok végrehajtó bizottságait sem a bevételek gyarapítására, sem a takarékosságra. Az életbelépett határozat tehetővé teszi, hogy a tanácsok a költségvetéseiket — a beruházások kivételével —• saját bevételi forrásaikra alapozzák és igy pénzügyeikben, kiadásaik megtervezésénél messzemenő önállósággal rendelkezzenek. Bevételi forrásaik a következők: saját intézményeik működési bevételei, vállalataik nyereségbefizetése, az állami adókból származó részesedés és szükség esetén a külön állami hozzájárulás, amelyre a tanácsok csak akkor tarthatnak igényt, ha bevételeikből nem fedezhetik kiadásaikat. Mindezzel kapcsolatban fontos körülmény, hogy a tanácsok — az eddigiekkel ellentétben — már költségvetésük tervezése idején megismerhetik az állami adóbevételekből származó részesedésüket, amely lényeges tényezője gazdálkodásuknak. Ami eddig szinte elveszett . . . A nagyobb önállóság érdekeltté teszi majd a tanácsok végrehajtó bbizottságait abban is, hogy az eddigieknél többet törődjenek a helyi bevételi forrásokkal. Országszerte végzett ellenőrzés bebizonyította ugyanis, hogy különösen a falvakban elhanyagolják az állami, községi házak lakóitól, bérlőitől a lakbérek, a tartalékföldek után járó haszonbér, az ebadó stb. beszedését. Ily módon évente sok tízmillió forint bevételtől esnek el a falusi tanácsok. Az ilyen érdektelenség következménye például, hogy a váci járásbeli Veresegyháza községben az ez év január 1-től október 31-ig az esedékes 9,230 forint ebadóból mindössze 32 forintot, Felsőgödön pedig a 110,000 forint lakbérből csak 80,000 forintot szedtek be. Az előre nem tervezett kiadások A tanácsok végrehajtó bizottságai egyébként érdekeltebbé válnak az adóbevételi előirányzatok teljesítésében is. És az adómorál javulásával a növekvő bevételek arányában részesedésük is emelkedik majd., A költségvetésben jóváhagyott bevételeken felül befolyó többletet — származzék ez akár a tanácsi vállalatok nyereség-befizetéséből — a tanácsoknak joguk lesz előre nem tervezett kiadások fedezésére fordítani. Amennyiben bevételi többletüket az év végéig nem használják el — az eddigiekkel ellentétben —, joguk lesz azt átvinni a következő költségvetési évre. Mindez lehetővé teszi, hogy a lakosság által megválasztott tanácstagok testületé ténylegesen beleszólhasson a költségvetés alakulásába és ne csupán gépiesen megszavazza azt. Lehetőség nyílik arra, hogy az egész pénzügyi gazdálkodásban a választott tanács és felhatalmazása alapján a végrehajtó bizottság — valóban önállóan és a lakosság szükségletei szerint dolgozza ki a költségvetést és döntse el a bevételek hovaforditá- sát. Mindezt persze az ország egész költségvetésével és a népgazdaság általános érdekeivel összhangban. A BUKARESTI Képzőművészeti Múzeumban a “kultúra hónapja” kiemelkedő eseményeként tartották meg legutóbb a Romániában élő nemzetiségek népművészeti kincseinek kiállítását, amelyen a többi között magyar, német, ukrán, szerb, hucul, lipován, tatár és török népművészeti tárgyak láthatók. Külön teremben mutatják be a magyar népművészetet, a festői torockói népviseletet, a hímzett kalotaszegi női ruhát és cifra- szűrt, a csíki szőnyegeket és a köröndi fazekas- művészet szép darabjait.- - 12 / ,, Tharsáay, Jan. 16, 1958
