Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 3. szám

Thursday, Jan. 16, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 A JÖVŐ FOGLALKOZÁSAI: TENGERI GEOLÓGUS, PROFILAKTA, METEORITVADÁSZ, ALGOLÓGUS ÉS TÁRSAIK Ebben a cikkben a következő negyven évben kialakuló uj foglalkozásokról nyilatkozik a szovjet tudós, a mérnök, az orvos és az újság­író.- . V, j - ­Tengeri geológusok Úgy hiszem, hogy a jövő foglalkozásai között megtaláljuk a tengeri geológusokat is. A tenger fenekét kevésbé ismertük, mint a Hold felületét. Még ma is kevesebbet tudunk a tenger mélységeinek geológiai viszonyairól, mint a szárazföldéről. Pedig a tenger a Föld felületé­nek kértharmadát foglalja el. Ezek a legújabb időkig számunkra csaknem hozzáférhetetlen te­rületek gazdagok igen sok hasznos anyagban. A szárazföld geológiája sem tanulmányozható tel­jes részletességgel mindaddig, amig nem tekint­hetünk be a tengerfenék titkaiba. Ezért még nagy munkát kell végezniök azok­nak az embereknek, akiket tengeri geológusok­nak neveztem. Ezek az emberek tudományos bu- várkészülékekben nagy mélységre ereszkednek le, tengeralattjárókkal kutatják a tenger fene­két, tetszőleges mélységben. Munkájukhoz fel­használjuk a legbonyolultabb automákat és igy sikerül majd teljesen felkutatni a tenger fenekét. Nem gyógyítani, hanem megelőzni Az orvos a betegségeket gyógyítja — ez ma is mindenekelőtt nyilvánvaló. Az orvos százezer évekkel ezelőtt is gyógyított és ma is gyógyít. Ha azonban megkérdezünk egy igen tapasztalt orvost, vajon előfordult-e praxisában, himlő, ko­lera vagy pestis, az esetek többségében az lesz a válasz, hogy ezekkel a szörnyű betegségekkel csupán könyvekben találkozott. Feltételezhetjük, hogy 20—30 éven belül a tuberkulózis, a vörheny, a diftéria és még sok más is a ‘^muzeális’ betegsé­gek közé fog tartozni. Nem kétséges, hogy az orvosok aránylag rövid időn belül már alig talál­koznak reménytelen rákos megbetegedéssel. És ha igyekszünk megfogalmazni az orvosi tevé­kenység általános fejlődési irányát, arra a kö­vetkeztetésre jutunk: az orvos a beteget gyógyí­tó szakemberekből átalakul a betegségeket meg­előző szakemberré. kult önálló tudomány .ggá. A bolygóközi tér “idő­járását” a meteor' .áramok, a kozmikus porfel­hők, a Nap-protuberancia alakítják ki. Főleg az utóbbiak az ibolyántúli és még rövidebb hullám­hosszú sugárzás halálthozó nyalábjaival töltik meg a teret. Ezeknek a tényezőknek figyelembevételével (amelyek a világűrben végrehajtott repülések biztonságát határozzák meg) előre kell jósolni a repülés során várható esetleges akadályokat, meg kell találni ezek leküzdésének módját: ebből áll az uj szakma, a kozmikus meteorológus munka­köre, aki nyilván fontos szerephez jut a világűr közlekedésében. Atommérnökök Amikor az atomenergia az emberiség rendelke­zésére kezdett állni, hasznosításával kezdetben csak a fizikusok foglalkoztak. így'folytatódott ez mindaddig, amig a techni­ka nem biztosította a lehetőséget az atomok fú­ziója és hasadása során keletkező sugárzó villa­mos- és hőenergia teljes kihasználására. Ettől fogva egy uj foglalkozás jelentkezik: az atom­energetikus, aki valahol félúton van a fizikus és a mérnök között. Az atommérnökök szerkesztik meg és vezetik azokat a gépeket, amelyek akár külalakjukat, akár működési elvüket tekintve, éppúgy nem hasonlítanak a gőzgépekre, mint ahogyan a gőzmozdony vagy a gőzhajó sem ha­sonlít a talicskára vagy a csónakra. Az atommérnökök 1997-re igen fontos feladat­hoz jutnak. A világforgalom irányitói Ha elképzeljük azt, hogy valamennyi mozdony és hajó, villamos, trolibusz és személyautó, vala­mennyi motorcsónak és vitorlás, kerékpár, sze­kér és kocsi hirtelen repülőgéppé alakulna, és mind a levegőbe emelkednék, akkor is csak iger halvány képet kapnánk a sokféle helikopterről é.- repülőgépről, amely 1997-ben az emberek feje fe­lett röpdös majd. 1997-ben a földbolygó bármely részére néhány óra alatt lehet eljutni. A munkanap 3—4 órára rövidül. Az embereknek rengeteg szabadideje lesz, kulturigénye megnövekszik és sok százmillió ember akar utazni, A turistairodákhoz sok millió jelentkezés érkezik a Kék-Nilus forrásainál vak üdülésre, az Egyenlítő meglátogatására, az Altáj hegyek közepén levő üdülőhely felkeresésére, i délamerikai őserdőkbe rendezett egynapos kirán­dulásra. Nyilvánvaló, hogy csupán önműködő forgalom - szabályozók rádió távirányító központok segít­ségével sikerül a számtalan légijármü összeüt­közését meggátolni. A repülőtereken a vigyázó­szolgálat emberei helyébe számológépek lépnek Ezek a gépek követik majd a közönséges és raké­tarepülőgépek útját. Az egész világot a forgalom­irányító állomások sürü hálózata szövi át, ezek­ben dolgoznak majd a forgalomirányítók. ieBHBBBäIlHSHHIICB9ESaHHEBSaBltliaflfliaE» CSAKNEM hatszáz feljelentést tett a Borsod Szénbányászati Tröszt munkaruhák jogtalan el­tulajdonítása, étkeztetési jegyekkel elkövetet' visszaélés, a sajátházépitési akciónál történ- bűncselekmények, továbbá a széncédulák megha­misítása miatt. Az üzemek vezetősége a szak- szervezettel közösen ellenőrző brigádokat szerve­zett a társadalmi tulajdon fokozott védelmére. WWVVWWWWWWW^WVWWM A MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉBŐL: A camdeni győzelem R. O. Boyer és H. M. Morais “Tűzzel és vérrel” cimü könyvéből, amely az amerika munkásság harcai val foglalkozik. Furcsa vendégek Az ünnep napján barátaim gyűlnek össze ná­lam: egy önműködő űrhajó navigációs berendezé­sének kezelője, egy meteoritvadász, az időjárás tervező intézetből egy mesterséges eső-csináló, egy mélyvizi tengeralattjáró kapitánya és egy algológus (algákkal foglalkozó szakember) a fém- kohászati intézetből: ő az, akinek sikerült azt az algafajtát kitenyésztenie, amely a tenger vizé­ben levő aranyat kivonja és kondenzálja. Programozók Az utóbbi száz évben a tudományok fantaszti­kus mértékben specializálódtak. Geológusok, fi­zikusok, kémikusok, biológusok és sok más szak­ember rendkívül pontos és finom vizsgálati mód­szereket és rendkívül pontos terminológiákat, dol­gozott ki; ezeknek egyetlen hibája az, hogy — a szakemberek legszűkebb körén kivül — szinte mindenki számái*a érthetetlenek. Negyven év múlva a helyzet némileg megvál­tozik. Egy uj tudományos irányzat, a kiberne­tika képviselői már most is azt állítják: lehető­ség van arra,' hogy azonos képletek segítségével kifejezzük a legkülönfélébb tudományágak alap­vető törvényszerűségeit. Kiderült ugyanis, hogy a gyors számológépek segítségével megoldhatók a tudomány legkülönbözőbb területeinek felada­tai. Amilyen mértékben a számológépek egyre újabb és újabb területeket hódítanak meg, úgy növekszik az alkalmazott matematikát jól isme­rő emberek szerepe, akik a szakemberek által megadott feladatokat jól tudják átültetni a gép által is “elérhető” nyelvre, ily módon összeállít­ják a számológépek műveleti programját. Ezeké- a programozóké a jövő egyik legelterjedtebb tu­dományos munkaköre. Kozmikus meteorológusok A meteorológia akkor vált igazán fontossá, amikor az ember meghódította a levegőt. A koz­mikus meteorológia az űrhajózás fejlődésével ala­A legnagyobb sztrájk 1936 nyarán az Ameri­kai Rádiótársaság camdeni gyárában folyt le. Az Egyesült Elektromosipari, Rádióipari és Gép­ipari Munkások (US) ifjú képviselői, akik még néhány hónappal ezelőtt a futószalag mellett dolgoztak, talán kissé zavartan léptek be David Sarnoff new yorki fényűzően berendezett, fa­burkolaté irodájába, hogy tárgyalást folytassa­nak, és a Rádiótársaság camdeni munkásai ne­vében szakszervezetük elismerését kérjék. “Nem tárgyalok” — jelentette ki Sarnoff, az Amerikai Rádiótársaság feje, egy nagy ipar­mágnás nyugodt biztonságával. — “Nem tárgya­lok nyomás alatt. Nem tárgyalok, ha nekem sze­gezik a fegyvert. Ti, fiuk. különben sem mond­hattok ki sztrájkot. John L. Lewis személyesen biztosított arról, hogy nem lesz sztrájk.” Amikor Sarnoff elbocsátotta a fiatal szak- szervezeti vezetőket, úgy vélte, sikerült őket sa­rokba szorítani azzal, hogy felettesükre hivat­kozott. Csakhogy a fiuk nem hitték el. amit Sarnoff mondott. Az akkori időkre jellemző gyor­sasággal és energiával autóba vágták magukat, egész éjszaka utaztak és végül a Pennsylvania állambeli Hazletonba ráakadtak Lewisra, ajnint éppen távozni készült egy szállodából. A harcos szakszervezeti vezetőknek kijelentette, soha nem mondta, hogy nem lesz sztrájk. Másnap reggel az Amerikai Rádiótársaság camdeni üzemében 6000 munkás lépett sztrájkba szakszervezete elismeréséért, és a munkások százával léptek be a szakszervezetbe. A sztrájk- őrség sorait naponta ezer városi rendőr, katona, felfegyverzett sztrájktörő, bandita és bűnöző támadta. Az utóbbiakat a Sherwood detektiv- - ügynökség bocsátotta a vállalat rendelkezésére. A Rádiótársaság 244,930 dollárt fordított a sztrájk elleni harcra-,s ennek az összegnek nagy részét a Sherwood detektiv-ügynökség vette fel a fegyveres banditák, őrök és sztrájktörők díja­zása fejében. 175 sztrájkolót letartóztattak bebörtönöztek.- összesen két miliió dollár óvadékot követeltek tőlük. A harcoló sztrájkőrök sorainál naponta megjelent a mentőautó és elszállította a sebesül­teket. A sztrájkolok tudták, hogy nemcsak sajá » követeléseikért, hanem az egész szakszervezet: mozgalomért harcolnak. Egy alkalommal, ami­kor Powers Hapgood-ot a CIO egyik szervezőjé bebörtönözték, 5000 sztrájkoló vonult fel a cam­deni fogházhoz. A sheriff kitekintett az ablakor és látta a hatalmas tömeget, megfordult, s el­rendelte Hapgood azonnali szabadonbocsátását Úgyszólván nem múlt el nap, hogy Neutz,. camdeni biró'ne Ítélt volna sztrájkolókat bör­tönbüntetésre, azon a címen, hogy a sztrájk kommunisták összeesküvése. A sztrájkolok, akit: közül sokan heti 10 dollárt sem kerestek, kije­lentették, hogy ezzel a váddal csupán megosztá ­sukat akarják elérni. Négy hosszú, véres hé után a munkások győztek. Ekkor kezdődött az ; harc, amelynek eredményeként a következő ti esztendő folyamán a villamossági iparban 5f centtel emelkedett az órabér. A szakszerveze: megalakulása előtt 15 esztendőben az iparágbai. mindössze öt centtel növekedett az órabér. A camdeni győzelem után azonban megváltozott í, helyzet. A sztrájk jelentősen növelte az UE je­lentőségét. ~ 1936 szeptemberében az elektromosipari mun­kások és a hajógyári munkások csatlakoztak ; CIO-hoz. Ez a lépés fontos eseményt jelentett mert bebizonyította, hogy a CIO a nyolc alapit« * AFL szakszervezeten kivül más, nagy tömegeke' is vonz. Az UE még az év vége előtt szakszerve- zebe tömöritette a General Electric Schenec- tady-i üzemének munkásait, ami jelentősei előbbre vitte a fejlődést. Az UE végül 1375» üzemből' 600 ezer munkást Vett soraiba, és 358 helyi szervezetet számlált. Ugyanabban az idő­ben, amikor az UE csatlakozott a CIO-hoz, u;, országos szakszervezeti központok létesültek Napról napra, hétről hétre újabb szakszerveze­tek növelték erejükkel Lewis 600 ezer bányá­szának és a hét másik alapitó szakszervezet 40é ezer tagjának erejét.

Next

/
Thumbnails
Contents