Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-16 / 3. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Ján. 16, 1958 KÉT VÁLASZ A “NATIONAL GUARDIAN”-NAK 1)ÉRY TIBOR ELÍTÉLÉSÉRŐL Az alanti cikket a Magyar Szó szerkesztő bizottsága válaszul irta a National Guardian, an- golnyelvü hetilapban megjelent cikkre, amelyben az iró a Déry Tibor és társai elitélése ellen tiltakozik. Mivel úgy érezzük, hogy a cikk Írója nem tanulmányozta a Déry tárgyalás összes körülményeit és ennek következtében valótlan adatokkal támasztja alá tiltakozását, amivel — ugy érezzük — félrevezette olvasóit, válaszunkban felhívjuk figyelmét egy néhány fontos adatra. Leszögezzük azt a tényt, hogy mig Déry a legteljesebb szólásszabadságot élvezte Magyar- országon, az még nem jogosította őt fel arra, hogy ezzel a szabadsággal visszaéljen. Ezt azonban ő és társai megtették, melynek tragikus következményei Magyarország történelmének gyászos napjait alkotják. ★ “A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA FOGALMA” címmel Mr. Bendiner cikket irt a NATIONAL GUARDIAN 1957 dec. 30-iki számában. Ebben találtunk olyan kitételeket, amelyeket nem hagyhatunk szó nélkül. Mr. Bendiner idézi Déry Tibornak 1956 szeptember havában Ursula Washerman riporternek tett kijelentését, valamint 1956 júniusában tett beszédének egy részét: “Ma a harc a szocialista demokrácia fogalma körül forog. A harc kemény, annál is inkább, mivel mi magunk sem vagyunk még teljesen tisztában a fogalom jelentőségével. Remélem, hogy elérjük célunkat a legjobb — és szerintem az egyetlen — módon, ha szoros kapcsolatban leszünk az élet realitásával.” Megjegyezni kívánjuk, hogy az idézet abban az időben volt mesrtéve. amikor a Déry által anv- nyira óhajtott változások irányában már intézkedések voltak folyamatban. Fontos megfigyelés, hogy az idézet szerint maga Déry nem volt tisztában azzal, hogy mit is kíván. Fontos arra is rámutatni, hogy “Miki”, a 'Mr. Bendiner által említett kisregény, ióval az esemény előtt lett megirva és sem a “bürokrácia”, sem a “magyar demokrácia korlátozásai” nem akadályozták meg annak sikerét. Azt sem akadályozták meg, hogy 1956 junius 27-én Déry, 8000 résztvevővel tömeggyülést tartson. Mr. Bendiner tudhatja, hogy egv könyv megírása és kiadása nem történhet titokban és hogy Déry munkáit Magyarországon, magvar kiadóvállalat nvomta ki. Igaz. hogy munkáját megkritizálták, de sem munkáiában, sem könyveinek kiadatásába nem akadályozták meg. Dérv Tibort 1956 júniusában kizárták a Magyar Dolgozók Pártiából, nem a Mr. Bendiner által felemlítedt okból, vagyis mert olyan könyvet irt,,, amelv kritizálta a rendszert, meg a pártját. hanem mert, megszegte azt a fegyelmet, amit önként magára vállalt, amikor tagja lett annak a pártnak. Kizárása előtt megrovásban is • részesült, de nem irói, sem honpolgári aktivitásaiban nem volt gátolva. Itt, nem kívánunk kitérni azokra a hibákra és bűnökre, melvek megtörténtek Magyarországon. De meg kell jegyezni, hogy Déry Tibor élete késői szakában, a népi demokrácia alatt 'kapott hírnevet, mint iró. Mr. Bendiner kitétele, hogv “1957-ben Magyar- orszáo* ürmenelt íróinak cikkei hiányoztak a «ajtóban”. csak azt bizonyítja, hogv Mr. Bendiner nem olvas magyarul. Ha elolvashatta volna az 1957-es sajtót és irodalmi közleményeket, láb háttá volna.- hogy telve voltak olvan cikkekkel, a kultúra minden árnyalatával foglalkozó, boncolgató és vitázó írásokkal, melvek Magyarország legismertebb íróinak tollából eredtek. Mr. Bendiner azt is mondja, hogv “számosán közüV’k aláírták a kormány által körözött tiltakozást az Egyesült Nemzetek Magyarországgal kapcsolatban hozott határozata ellen” s hogy neves írók hiányoztak a listáról. Először is, a tiltakozást nem a magyar kormány körözte, ami az okmánv szövegéből ki is tűnik, másodszor a jól ismert irók többsége igenis aláírta azt. Egyesek neve hiányzik, ami könnyen megtörténhet ilyen esetekben, mint. néldánl a Révavé, aki pedig közismert támogatnia Rákosinak, vagv Bebrits A -é. aki — ha nem olyan közismert — Kádár támogatói közé tartozik. Az aláirók közül hiányzik Nemes Dezső neve is. akinek a “Magvar Ellenforradalomról” cimü tanulmánya a közeljövőben fog megjelenni. Ők is “beteget” jelentettek, vagy “eltávoztak a városból”? A “NATIONAL GUARDIAN” jó szolgálatot tenne olvasóinak — bár elkésve — ha leközölné a tiltakozó javaslat szövegét. Legalább tisztázná előttük azt, hogy mit “kellett” az íróknak aláírni. A magyar kormány a munkásosztály diktatúrája. Ez a kormányforma a világ egyharmadát kormányozza ma és épp olyan törvényes, mint az Egyesült Államok kormányformája, vagy az, amely a szabad Világ olyan “erősségében” létezik. mint Venezuela vagy Spanyolország. Ha valaki ítélkezni akar a magyar helyzet fölött, akkor először vegye figyelembe azt, hogy az ország jelenleg egy sikertelen felkelés rombolását igyekszik helyrehozni. 7,000 halott, 25,000 sebesült, három éves befektetés eredményének megfelelő anyagi kár és 170,000 polgárának a világ “paradicsomaiban” való szétszóródása és kóborlása az a veszteség, amit az ellenforradalom Magyarországnak juttatott. Ezek a helyzet valódi tényei. Ha még feltételezzük azt, hogy Magyar- ország egy második Korea, vagy a harmadik világháborút kirobbantó alkalom lehetett volna, akkor fontoljuk meg jobban, mielőtt szavakkal játszunk é3 ugy kezeljük az eseményt, mintha az a történelem elkerülhetetlen “hulláma” volna. Lovas Márton magyar iró, aki az október 30-i támadás alatt védte a pái't házát, telefonon beszélt Háy Gyulával, Déry iró- és vádlott társával. Kérdezte tőle, hogy hallja-e a bombázást? Háy azt felelte, hogy hallja. Lovas, aki később éppenhogy életét mentette meg a lincselek elől, azt kérdezte, hogy “hát ezt akartátok? Erre adtatok ti ( az ejlenzéki irók) ideológiai fegyvert?” Erre Háy azt felelte: “Én nem helyeslem a támadást, mi nem ezt akartuk!” Az iró polgári kötelessége hazájával szemben kisebb-e, mint más polgáré? Mindenki törvényesen felelősségre vonható, kivéve az irót? Megengedhető az, hogy az iró — bármilyen jó is — elvesse magától a törvények iránti felelősségét? Mr. Bendiner elkerülte a való tényt. És pedig, hogy Déryt nem az Írásaiért Ítélték el, és nem az volt a vád ellene. Amint a magyar sajtó tisztán megírta, a T)éry elleni vád az volt, hogy “olyan szervezetet vezetett, melynek célja az államforma megdöntése volt”, amit az ellenforradalom után is folytatott és azért lett elitélve. Mr. Bendiner nem említi azt a tényt, hogy volt sok nyíltan vezetett tárgyalás, amit az üzleti sajtó, de Bendiner saját újságja sem talált szükségesnek ismertetni. Miért nem tiltakozott Mr. Bendiner a Farkas Vladimir és Péter Gábor, a magyar biztonsági erők előbbi vezetőinek tárgyalásai ellen? őket is elítélték cselekedeteikért, a hivatalbeli kötelességeik visszaélésével járó cselekedetekért. Mr. Bendiner azzal fejezi be cikkét, hogy tiltakozik Déry elitélése ellen. Mi inkább az ellen szeretnénk tiltakozni, hogy a NATIONAL GUARDIAN, mint haladó szellemű újság, mely harcol az imperializmus ellen és hive a szocializmusnak, hiányos adatok alapján védelmébe fogad olyanokat, akik aktivan résztvettek és támogattak oly erőszakos támadásokat, melyeknek célja a reakció megerősítése volt. A Magyar Szó Szerkesztőségi Bizottsága Kinek van megadva a jog, hogy TOZ-eS kiáltson? Tisztelt Szerkesztőség! A következő levelet küldtem ma a National Guardian szerkesztőjének: Tisztelt Szerkesztő Ur! A N. G. december 30-iki számában megjelent Elmer Bendiner-nek a magyar irók tárgyalásáról szóló cikkét olvasva, néhány gondolat és kérdés merült fel előttem. Hisszfik azt, hogy szocialista íróknak megvan az a kiváltságuk, hogy gondolataikat a nyilvánosság előtt hirdessék, tekintet nélkül a következményekre? Justice Hol- mes-nek találó megjegyzése, hogy a szólásszabadság joga nem foglalja magában a jogot, hogy egy megtelt színházban “TŰZ VAN”-t kiáltsunk, vájjon nem vpnatkozik órájuk? Nem áll az, hogy kiváltságukat megfontolással kell használni, hogy a vele való visszaélést és annak elvesztését megelőzzük? Csak amiért szocialista irók, fel vannak ők jogosítva arra a lukszusra, hogy megfeledkezzenek a köztudomásúan létező keselyükről, melyek fenn kóvályognak, várva az alkalmas pillanatra, hogy lecsapjanak a kiszemelt áldozatra ? Tántoríthatatlan harcosok voltak a Tasiszta uralom alatt a szocializmusért való küzdelemben, az tény, de feljogosítja ez‘ őket az arisztokratikus dicsőségre a tisztánlátó higgadtság kötelezettsége nélkül, amikor a fiatal államot körülvevő ellenséggel állnak szemben? Tapasztalataik* és az hogy hozzá vannak szokva az intellektuális gondolatmenetekhez, vájjon nem helyeznek-e rájuk kettőzött kötelezettséget, hogy cselekedeteik következményeit mérlegeljék, és pedig nem a Iégürben, hanem a hidegháború valóságos viszonylataiban? E. B. beszámolója nem áldoz egy szót sem ezeknek a megfontolásoknak. Vagy nem kell, hogy a szocializmusért küzd- jünk, amint az egy országban már létrejött? Tisztelettel v. RÖVIDEK ] ELEKTRONIKUS állatmodellt készít a Szegedi Tudományegyetem neveléstudományi és lélektani tanszékének kérésére Muszka Dániel, az egyetem Bolyai Intézetének tudományos munkatársa. A szerkezetbe tizenegy elektroncsövet, hét jelfogót, két elektromotort és más érzékeny műszereket épített. Fény hatására és hangjelzésre az állatok egyes feltételes reflexeit majdnem tökéletesen utánozza a berendezés. A JAPÁN KORMÁNY jelentése szerint Japánban jelenleg még mindig 82,000 főnyi amerikai csapatot tartanak. A CENSUS BUREAU adatai szerint az adó alá eső összes amerikai vagyon értéke az 1957-es év végén 280,432,000,000 dollár volt. Ez azonban csak az adóalapra vett érték (assessed value), ami jóval kisebb a valódi, vagyis kereskedelmi értéknél. ★ AZ EMBER sohasem tudja mi mire jó. A subway sztrájk az ünnep előtt jó volt arra, hogy kissé fellendítse a mellőzött szomszédos üzleteket, amire a kiskereskedőknek igen nagy szükségük volt. ★ A SZOVJET hozzásegítette az amerikai tudósokat egy nagyszerű fizetésemeléshez azzal, hogy két sputnikot is felröpitett a légürbe. Ez felébresztette Amerikát, Most már biztosan lesz olyan tekintélyük és annyi fizetésük a tudósoknak, mint egy football coachnak. A KORMÁNY “Business Economics” irodája szerint az áremelkedés (infláció) a múlt év első 9 hónapjában az amerikai népnek 13 billió dollár kárt okozott. ér “A NEMZETI IRODALOM az ország legfontosabb fegyverei közé -számit”, mondotta Nasser egyiptomi elnök, midőn az egyiptomi írókat az arab nemzeti irodalom megteremtésére hívta fel. ■ér AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK első “homestead” (180 acres) földjét Dániel Freeman kapta 1863- ban, Beatrica, Neb. faluban, ahol azt 1936-ban nemzeti emlékkel jelölték meg. ★ MINDEN ember a saját őse. Minden embfer a saját örököse, ö dolgozza ki saját jövője terveit és ő örökli saját múltját. Hedge- - ★ AZ IDÉN Kanadából mintegy 40 millió karácsonyfát hoztak az Egyesült Államokba, — az “Association of American Railroads” adatai szerint. ★ __ A POSTABÉLYEGEKRE kent enyvet a “cassava” tropikus gyümölcs- és kukorieaszüröp keverékéből készitik, azért jóízű, sőt még tápláló is. ★ TÁVLÖVEGEK felépítése után az Egyesült Államokban Nixon alelnök “felépítésére” költenek a legtöbbet, — Írja a Democratic Digest. ★ A FEHÉRFARK-U Kaibab mókust sehol a világon nem lehet találni természetes lakóhelyén, a Grand Canyon északi részén fekvő Kaibab fen- sikon kívül, — mondja a. National Park prospektus. - >
