Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-29 / 22. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ TKürsday, May 29, 1958 MÓRICZ ZSIGMOND NYOMÁBAN MECSEKAUÁN- HÚSZ ÉV UTÁN... . .Meglátogattam az iskolát. Mint a méhek a köpü ajtaján, kirajzanak az utcára a rettentő hidegek után tavasziasra fordult időben a gyerekek. Tiz perc van, délelőtt. Ahogy az udvarra belépünk, akkora édes zsi- vajgás csap meg, hogy a szivem kacagni kezd. Nyüzsgő esik a fazékban. A gyerek-higany szakadatlanul mozog. És százhúsz síp, mind egyszerre szól. Micsoda ember az, aki ebben a legdrágább Kakofóniában nem gyönyörködik! Most lett csak két-tanerős az iskola. Eddig százhúsz gyereket egy tanító tanított. Osztatlan iskolában. Csak most karácsonykor kaplak kisegítő tanítónőt. .. .Végignéztem a naplóban a gyerekek szüleinek névsorát s egy kis statisztikát csinálok. Az első három osztályban jár hetven gyerek, ezek között harmincegy iparos gyermeke, tizenhat ipari napszámosé, kettő földműves, a többi hivatalnok, alkalmazott, háztartásbelié. Itt tehát a városi kisiparosság lakik, periféria, s minden háznál öt-hat gyerek.” Mecsekaljárói, a mecsekaljai községi iskoláról pontosan húsz évvel ezelőtt, 1938 január 28-án jelentette meg ezeket a sorokat a “Pesti Napló” hasábjain “Virágos kertben” cimü riportjában, a magyar Írófejedelem: Móricz Zsigmond. Abban az időben Mecsekal jának mindössze 2,400 lakosa és 270 elemi iskolába járó gyermeke volt. Most több mint 3,800 lakosa van és az iskolában 292 gyermek szívja magába a tudást. De talán nem is ez tükrözi vissza az igazi fejlődést felszabadulásunk tizenharmadik évfordulóján. Hanem az, hogy lényegesen megváltozott az iskolás gyermekek szociális összetétele. Én is statisztikát csinálok, mint Móricz Zsigmond húsz évvel ezelőtt... Molnár Ferenc iskolaigazgató diktálja és én jegyzem az adatokat. 1956-ban ösz- szesen 236 gyermek járt ebbe az iskolába. Ezek közül 135 munkás, 52 dolgozó paraszt, 33 alkalmazott, 11 egyéb és 5 értelmiségi származású. Jelenleg pedig a 292 tanuló 70 százaléka munkás, 15 százaléka dolgozó paraszt szülők gyermeke. Tiz százaléka pedig értelmiségi és egyéb foglalkozású szülők fia. Négy évvel ezelőtt még az ürögi gyermekek is részben a mecsekaljai iskolába, részben pedig gyalog jártak be Pécsre tanulni. Az 1952-es év •Iáján azonban megnyílt az istenkuti iskola, mely négy tantermes tizennégy tanerős és százhatvan- két gyermek tanításával, nevelésével foglalkozik. Ez a magyarázata annak, hogy a mecsekaljai iskolába miért nem jár több gyermek, mint 292, mert az ürögi gyermekeknek ma már saját iskolájuk van. Kilépünk az igazgatói irodából és végigmegyünk az osztályokon. Már nem egy-két tanerős ez az iskola, mint Móricz Zsigmond látogatásakor volt, hanem tizenkilenc tanerő működik. Az ő idejében még csak két tanterem volt, most hat tanteremben folyik a tanitás. És ez évben az iskola közelében megkezdték egy 8 tantermes korszerű, modern iskola építését is 3 millió forintos beruházási költséggel. Húsz évvel ezelőtt még százhúsz gyermeket csak egy tanító tanított, most egy pedagógusra kb. tizennyolc tanuló jut. Ez azt jelenti, hogy felszabadult országunkban, uj oktatási politikánk eredményeként, egy-egy tanító behatóbban foglalkozhat a gyermekekkel és több gondot fordíthat nevelésükre, mint a Horthv-rendszer idején. Az iskola padjaiban ma már túlnyomó többségben a dolgozók gyermekei: Palov Anna bányász, Jandó Jolán földműves, Tallász István csillés, Tóth József gyári munkás, Kovács Csaba hegesztő, Nagy Rozália napszámos, Csurcs Erzsébet bányakőmüves. Bogdán Magdolna traktoros, Hajdú Zsuzsa mélyfurós, Halász József kalauz, Decsi János sütősegéd, Lénárt Endre gépkocsi- vezető foglalkozású szülők gyermekei ülnek és készülnek jövő hivatásukra. Most valóban olyan ez a tavaszi napsütésben fürdő felszabadulásunk óta állandóan fejlődő mecsekaljai iskola, mint amilyennek Móricz Zsigmond húsz esztendővel ezelőtt elnevezte: “virágoskert”. De most már a munkás és dolgozó paraszt származású gyermekek virágoskertje... Pusztai József HATMILLIÓ KILOWATTÓRÁS ERŐMŰ ÉPÜL A SOROKSÁRI DUNAÁGBAN A soroksári dunaágban uj erőmüvet épit a Közlekedési Építő Vállalat. 1924 óta tervezik a Nagy- és a Kis-Duna találkozásánál az erőmű megépítését, a munkálatok megkezdésére azonban csak 1956-ban kerülhetett sor. Az uj erőmű — amely 1500-—2000 lakásnak szolgáltat majd áramot — a legkorszerűbb módszerekkel épül, műszaki berendezése a maga nemében egyedülálló. Az alapozási munkálatokat a Duna szintje alatt öt emelet mélységben, 3 méteres vasbeton réteg lefektetésével kezdték el. Erre a talpazatra építették a szívócsöveket, majd efölé helyezik a csigaházat, amelyen keresztül ömlik át a viz “Kaplan” rendszerű turbinákra. A négylapátu, három méter átmérőjű turbinák automatikusan a viz állásának, sebességének és menyiségének megfelelően állanak be a legjobb hatásfokra, s meghajtják a gépház — 6 méter magas üvegfalú csarnok — generátorait. Az erőmű 6 millió kilowattóra energiát fejleszt majd, 42 nyomásmérő biztosítja, hogy az erőmű irányitó személyzete ellenőrizhesse a biztonságos üzemeltetést. Energiafejlesztés folyamata látható, s igy az erőmű — mint az ország első “tan”- erőmüve — működését a Műszaki Egyetem hallgatóinak, a jövő mérnökeinek munka közben szemléltetően bemutathatják. A mélyépítési munkálatokhoz több száz köbméter faanyagot használnak fel, 2,000 köbméter betonból és 12 vagon vasból készítik a szívócsövek 50—220 centiméter vastagságú vasbeton burkolatait, valamint a falakat. Az erőmű érdekessége, hogy szükség esetén szivattyútelepként is alkalmazható. Apály esetén a turbinákat szivattyúzásra állíthatják át. ami elősegíti a Duna—Tisza közti öntözéses gazdálkodást és nagy mennyiségű viz átszivattyuzá- sát a Kis-Dunából a Nagy-Dunába. A merülőfalak és a zsilipek automatikusan süllyeszthetők, illetve emelhetők. Az erőmű irányítását egy ember is elláthatja. A mélyépítési munkálatokat a VIZITERV tervei alapján a Közlekedési Építő Vállalat itt dolgozó csoportja, Tokaji Kornél vezetésével még ez évben befejezi. Mit főznek az üzemi konyhákon? A Budapesti Kereskedelmi Felügyelőség a Szaktanács munkásellátási osztályának munkatársaival, a szakmai szákszervezet munkásellátási felelősével, valamint a Vendéglátóipari Vállalat 1—1 ellenőrével 33 üzemi konyhán tartott ellenőrzést. Az áruellátás általában kielégítő, sőt, néhány konyhán feleslegesen nagymennyiségű árut tárolnak. Egyik helyen például fél évre elegendő sózott vaj volt raktáron. Több üzemi konyhán kifogásolták a burgonya minőségét. A pékáru későn jut el a konyhára, illetve a büfébe, néhány helyen pedig nem veszik át előírás szerint. A darabszámra átvett kenyérről például kiderült, hogy 46 kiló helyett csak 42 kiló volt. A bor mennyisége sem egyezett mindenütt a szállítólevéllel. A raktárvezető elmondotta: a Borforgalmi Vállalat hordós borainál gyakori a hiány. Az étlapok összeállítása elég változatos. Egyes konyhákon azonban — bár megfelelő a gépi felszerelés is — ritkán főznek főzeléket. Akad olyan konyha is, ahol a menük összeállításánál a szervezet kalóriaszükségletére nincsenek tekintettel. Számos konyha a közértnél vásárol kiskereke- delmi áron. igy az előírtnál kevesebb nyersanyagra telik a megszabott keretből. A nyersanyag egyébként sem mindenütt felel meg az étkezők létszámának. Egyik textilgyárban 500 főre vételeztek, de további 15 napijegyet is kiadtak. Természetes, hogy a 15 ebédet az előfizetőktől ‘spórolták el.” Megelégedéssel tapasztalták az ellenőrök, hogy az ételek minősége általában kifogástalan. Csak egy-két helyen tették szóvá a dolgozók, hogy izetlen, tartalmatlan az ebéd. Kár, hogy az aránylag Ízletes étel felszolgálására kevés gondot fordítanak:: nem biztosítanak elegendő poharat, evőeszközt, stb. teljesen gépesítik az alumíniumkohászatot Az aluminium és a réz világpiaci ára nagyjából azonos szinten mozog. Az aluminium tehát kedvező exportlehetőséget biztosíthat. Népgazdaságunk irányitó szervei, figyelembe véve az adott lehetőségeket, 41 ezer tonnára emelték fel az ipar ez évi tervét. Az alumíniumkohászat e felemelt tervet az év első nagyedében 100.5 százalékra teljesítette. Az ország exportmérlegében minden tonna alumíniumnak jelentősége van. Elsőként az íno- tai kohó teljes kihasználását kellett biztosítani. A kemencék számát egyharmadával növelték. Ezzel Inota termelése március közepétől április végéig 40 százalékkal emelkedett és most már teljes kapacitással dolgozik. A nehéz fizikai munkát szünteti meg, de egyben a termelékenység növelését is szolgálja az elektrolizáló kádak kezelésének gépesítése, továbbá a timföld belső szállításának és adagolásának korszerűsítése. Egyébként ma már az alumíniumkohászát teljes gépesítése van a napirenden. A baráti országokkal, de különösen a Szovjetunióval folytatott tapasztalatcsere rendkívül előnyös a magyar alumíniumipar számára. Ino- tán és Ajkán szovjet tapasztalatok alapján épül egy-egy uj tipusu kemence. Javul a lakosság szociális helyzete, csökkent a csecsemőhalandóság A népmozgalmi statisztika adatai szerint a természetes szaporodás a felszabadulást megelőző évekhez képest növekvő irányzatot mutat. Az ezer főre eső halálozások száma csökkent; mig 1881 és 1885 között minden ezer lakosra 33.1 halálozás esett, addig 1946-ban 15 és 1955-’oen már csak 10. Örvendetesen javult a csecsemőhalandósági arányszám is. Az 1920—21-es években példáu átlagosan 48,670 egy éven aluli gyermek hall meg, s ez a szám a következő évtizedekben sem csökkent a kívánt mértékben. A felszabadulás utáni időszakban előbb évi 17,Ó00-re, majd pedig 12,000-re csökkent a csecsemők halálozási száma. Ez nemcsak az ország lakóinak egészségesebi életmódját tükrözi, hanem kifejezi hazánk szociális intézményeinek és orvosi hálózatának megerősödését is. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG és a Szov jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kor mányküldöttségei között Budapesten tárgyalásol folytak azon kiegészítő egyezmények tárgyában amelyek megkötését a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapa tok jogi helyzetéről 1957 május 27-én Budapes ten aláirt egyezmény Írja elő. A tárgyalásol eredményeként a kiegészítő egyezményeket alá Írták. ★ U. S. ipari termelése 7 százalékkal emelkedőt 1953 és 1957 között. Ugyanezen időszakban a: ipari termelés Franciaországban 43 százalék kai, Olaszországban 37 százalékkal, Angliábai 16 százalékkal, Kanadában 15 százalékkal, In diában 49 százalékkal, Japánban pedig 64 szá zalékkal emelkedett. Magyarország 112_
