Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-29 / 22. szám
Thursday, May 29, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ II EMELKEDIK A MEGÚJÍTOTT GUMIKEREKEK HASZNÁLATA - CSÖKKEN AZ ÚJAKÉ - TAKARÉKOSSÁG A DEPRESSZIÓ NYOMÁBAN A depreszió prosperitást hozott az országban a gumikerék javító műhely tulajdonosainak. A magán-autótulajdonosok, tehergocsik, sőt a repülőgép társaságok is mind gyakrabban javíttatják a megrongált kerekeiket és az utolsó lehetőségig halogatják az uj kerekek vásárlását. És ez érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy mig egy uj kerékért elkérnek 23—28 dollárt, addig egy javított kereket 11.25—13 dollárért is lehet kapni. Gumikerék-árusítók jelentései szerint egyes helyeken 50 százalékkal emelkedett a használt és a megújított kerekek vásárlása. Nagyban szaporodott az ezekkel foglalkozó árusítók száma is. Ugyanakkor kihasználják a helyzetet azok a lelkiismeretlen kufárok, akik a gyors meggazdagodás reményében elárasztották az uj kereseti lehetőségek területét és Olcsó módszerekkel, gyengén átalakított kereket adnak el a mitsem sejtő takarékosságra szorult vevőnek, aki igy csúnyán ráfizet, mert az első megpróbáltatásnál felpukkan a gyenge kerék. A használt kerekek javítását újabban érdemessé teszi az, hogy az uj kerekeknél modern és erősebb alkatrészeket használnak. A kerék erejét, vázát azok a kötélszálak alkotják, melyeket a gumitestbe ágyaznak be. A 2-ik háború előtt ezek a kötélszálak aránylag gyenge gyapotból készültek és kb. 5,000 mérföldig adtak jó szolgálatot. Azóta az erősebb rajon és nylon műanyagból készült kötélszálakat használják. Az ezekből készült gumikerék ereje megsokszorozódott, néha 100.000 mérföldig is eltart, azonban 20—30 ezer mérföld után lekopik a külső gumi burkolat. Ilyenkor a kerék könnyen defektet kaphat. De a kötélváza, mely a kerék eredeti előállítási árának 70 százalékát teszi ki, még erős és használható ha egy uj gumiburkolatot húznak rá. Ezt 2—3- szor is meg lehet ismételni, ha a kerék váza erős, tehergocsi kerekeit 3—4-szer és egyes repülők kerekeit 10-szer is megújították, mielőtt végleg a szemétdombra kerültek. Ez az uj lehetőség felemelte a kopott kerekek értékét. 8—10 évvel ezelőtt a legtöbb kopott kerék használhatatlan volt s ha megujithatónak találták, adtak érte 50 centet, ma 3 dollárnál több- rebecsülnek egy régi kereket. A jelentés szerint tehetős emberek is szívesen takarítanak meg pár dollárt ily módon. Egy texasi árus azt mondta, hogy egy milliomos olaj - báró a léghütött Cadillac-jére két ilyen megújított kereket vásárolt tőle. Egy másik árus büszkén mutogat egy fényképet, amelyen Sherman Adams, az elnök főtitkára és egy megújított kerék ékeskednek. Mit szolnak a gumikerék-gyárosok? Annak ellenére, hogy az uj kerekek piaca csökkent, a nagy gyárak, mint a Goodyear Tire & Rubber Co., Firestone, Goodrich, U. S. Rubber és a General Tire Go. állítólag nincsenek ellene a kerékmegujitás fellendülésének, ők csak nyernek azáltal, hogy a megújításhoz szükséges gumit eladhatják, másodszor ők maguk is részesei ennek a fellendült üzletnek. Goodyear, Firestone és Goodrich több mint 550 megújító műhelyt tart fenn a gyárukban vagy a társasághoz tartozó üzletekben. Ezekkel együtt az országban kb. 3.000 ilyen műhely van működésben jelenleg, a pár évvel előtti 2,000-el szemben. A végleges nyereség sokkal nagyobb a megújított kerék eladásánál, mint az uj keréknél. A gyanútlan és hozzáértéssel nem rendelkező vásárlót különböző üzleti trükkel környékezik meg. Minőségben másod- és harmadrangú uj kerekeket árusítanak “leszállított” áron. Egy árus pl. 1956-ban csak 60 harmadrangú kereket adott el, de 1957-ben már 1,300-at és az idén még többet számit eladni az ilyen kerekekből. Persze arról nem beszélt, hogy mennyi profitot csinált rajtuk. A megújított kerekek minőségét még nehezebb megállapítani, mint az újakét. A nagyobb kereskedők szervezetbe tömörültek, Tire Retreading Institute, mely bizonyos szabályokat állít fel a javítómunka folyamatára és minőségére. A tag- mühelveket néha váratlanul meglátogatja egy ellenőrző, hogy meggyőződjön a munka szabályszerű menetéről. Egy megbízható műhelyben először megvizsgálják a megjavítandó kereket, hogy megéri-e a fáradságot. Azután uj vastag gumilemezzel bevonva egy formába helyezik, ahol erős gőznyoA fájdalom az élő szervezet nélkülözhetetlen védekező berendezése a külvilágból nyert behatásokkal szembeni védekezésben. A legegyszerűbb egysejtűtől, a legfejlettebb emberi idegrendszerig a fájdalmat jelző idegpályák egyaránt fellelhetők. Az emberi fájdalomérzés különleges helyzetét lelki-szellemi képességeink fejlettsége adja. Az emberben kétféle (testi és lelki) fájdalom jelentkezik. A lelki fájdalom (bánat, szomorúság) hasonlít ugyan külső megjelenésében a testi (fizikai) fájdalomhoz, alapjában mégis különbözik tőle. A lelki fájdalom mérésére mai élettani ismeretek mellett csak igen szerény és bizonytalan lehetőségeink vannak. Az agyban végbemenő elektrokémiai folyamatok, amelyek lelki fájdalomhoz vezetnek, szinte teljesen ismeretlenek. Ezzel szemben ismertek a fizikai fájdalmat érzékelő végkészülékek, idegrendszeri pályák, agyi központok és a bennük végbemenő életműködések. (Végkészülék = a bőrben elhelyezkedő érző- testecskék.) Az utolsó évtizedek élettani kutatásai — karöltve a szövettani vizsgálatokkal — kimutatták, hogy bőrünkben, nyálkahártyáinkban, szöveteinkben milliárdnyi fájdalomérző végkészülék van. Ezek közvetítik a külvilágból, tehát a bőrből és üreges szerveink felől (epehólyag, vesemedence, gyomor-bélrendszer stb.) érkező, fájdalmat kiváltó ingereket. Hol érezzük a fájdalmat? Az inger minden egyes végkészülékből a vele összenőtt idegroston keresztül fut végtagjaink és belső szerveink felől a gerincvelőbe, ahol — mint a telefon huzalok — kábelbe szedődik össze, innen áthalad a nvultvelőn, agyalapon és az agykéreg fájdalomérző területein végződik. A végkészülék ingere nem képletesen, hanem valóságos — megfelelő finom mérőberendezéssel lemérhető — elektromos áram formájában jut el, különböző kapcsoló berendezéseken át az agykéregbe, ahol a fájdalom tudatosul. Fájdalmat tehát agykérgünkben érzünk. Ha a villamosban tüsar- ku cipővel tyúkszemünkre taposnak, mégsem azt mondjuk, hogy az agyunk fáj, hanem sértett tyúkszemünkben érezzük a fájdalmat. E jelenség magyarázata egyszerű: agyunk fájdalomérző központja nemcsak a fájdalmat, de a fájdalom helyét is közli tudatunkkal. Ezért szükséges, hasznos védekező berendezés, veszélyt jelző radarkészülék a fájdalom. Közli, tudatosítja a szervezetet ért károsodás nagyságát, mértékét és helyét. Képzeljünk el beékelődött vesekövet görcsroham nélkül. A vesemedencéből a vizelet elvezető csőbe (uréter) ékelődött kő elzárja a vezetéket, leállítja az azonos oldalú veseműködést és az életet súlyos fertőzéssel veszélyeztetheti. Mi történik ezzel szemben vesegörcs esetén? A legkevésbé érzékeny ember is összegörnyed, verejtékezik kínjában és orvoshoz fordul. Az orvos viszont, ha tisztázta a görcs okát, akár gyógyszerrel, akár műtéti utón eltávolítja a követ és megakadályozza a szervezetet fenyegető esetleges végzetes károsodást. Ha kezünket megvágjuk fájdalomérzés nélkül igen súlyos vérzés, vagy másodlagos fertőzés következtében — a sebzés nagyságától függően — ugyancsak súlyos helyzetbe kerülhetnénk. A csonttörés, égés, zuzódás, napszurás, fogfájás, mindennemű gyulladás az üreges szervek feszülő sima izom- zatának, a szív koszorúereinek, az agy ereinek, a méhnek, bélnek görcsös összehúzódása mindmegannyi figyelmeztető vészcsengő. Inti, figyelmezteti, kényszerítőén parancsolja, hogy tegyünk valamit, vagy éppen meneküljünk valamitől. A töröttlábu ember fájdalmában egyszerűen nem képes lábára állni, mert kinjában összeroskadna. Ha tehetné esetleg tovább menne és az addig zárt törésből nyílt törés, izom-, ideg-, vagy érszakadás következhetne be. Meddig szükséges a fájdalom? Napjaink orvosi, élettani ismeretei alapjában változtatták meg a fájdalom céljának, értelmének lényegét. A fájdalom szükséges rossz. A momással forrasztják egybe és vésik bele a külső ékelést. Újabban a fő útvonalakon olyan műhelyeket állítanak fel, ahol a megrongált kereket azonnal megújítják és a póruljárt tulajdonos tovább folytathatja az útját. dern orvostudomány felfogása szerint azonban: —s ez a lényeges—■ csak addig szükséges, mig- oka és helye tisztázást nyert. Ettől a pillanattól kezdve kikapcsolható és kikapcsolandó! Tehát gyomor-átfuródás után jelentkező gyomorszáj? hasitó, tűrhetetlen fájdalomra csak addig vari szükség, mig az orvos az átfuródás tényét megállapítja. Ha megtörtént, bátran nyúlhat fájdalomcsillapító fecskendőhöz és megszüntetheti a fájdalmat. Ugyanez áll a koszorúér-trombózis miatt tűrhetetlen fájdalmában verejtékező, halálfélelemtől rettegő emberre is. A fájdalom egy bizonyos idő után “túllő célján” és káros következményeket hozhat. Az idejében eszközölt diagnózis és a fájdalom megszüntetése ilyenkor nemcsak tünetileg, de a káros folyamat végleges kimenetele szempontjából is hasznos lehet. A fájdalom csillapítása Hogyan csillapíthatjuk a fájdalmat? Bárhol kapcsoljuk ki, szakítjuk meg a fájdalomjelző berendezést, a fájdalomérzés kimarad. A sebészetben gyakran alkalmazott mód az altatás, a narkózis. Az éter, a nitrogénoxidul, a klóretil tüdőnkön keresztül percek alatt bóditja agykérgünk fájdalomérző végkészülékeit s emellett még elalvást is eredményez. A műtétek tartamára teljes fájdalomkikapcsolást biztosit. A modern sebészet altatás nélkül szinte el sem képzelhető. A rövid klóretil-bódulat csak az agykérget bóditja, az agyalapi fájdalom külső megnyilvánulásairól gondoskodó központok működését nem kapcsolja ki. Ezért a rövid bódulatban a beteg könnyezhet^ jajgathat rángatózhat anélkül, hogy felébredése után a fájdalomnak még csak nyomaira is emlékeznék. A sebészetben a gerincvelőt körülvevő folya— dékiirbe (intralumbalisan) adott helyi érzéstelenítő novokainnaí a kábel vezetőképességét is megszüntethetjük. .Számos hasi beavatkozást végeznek ilyen érzéstelenitési-mióddal, a sebészek,. Még gyakrabban a végtagok, vagy a belső szervek gerinc "felé vezető idegeit fecskendezik körűi novokainnaí. Törött lábú embernél, ha a tört vég feletti idegeit körüliecskendezzük, a fájdalom másodpercek alatt megszűnik, s csontot helyreigazíthatjuk' anélkül, hogy a betegnek akár arcizma is megrándulna. Felületes beavatkozásoknál elég a végkészülékeket bénítanunk. Ha bőrünkre gyorsan párolgó klóretilt permetezünk, annyira lehűl, hogy semmilyen ingerre, igy fájdalomra sem válaszok- Bátran vághatunk fel kelést, anélkül, hogy a beteg bármit is érezne. A sebészeti fájdalomcsillapítás mellett mérföldkövekkel haladt a belgyógyászati gyógyszeres fájdalomcsillapítás, ősidők óta ismertek voltak növényi kivonatok, főzetek, porok, amelyék: szájon át bevéve kábulatot, a fájdalom megszűnését okozták. Ezek között messze első helyen állt a morfin, a mákból nyert ópium alkotórésze. Egy-két centigramm akár bőr alá fecskendezve akár a szájon át bevéve, megszünteti a legkin- zóbb fájdalmat is, anélkül, hogy szellemi képességeinket, vagy testi állapotunkat jelentősen befolyásolná. Ez annyit jelent, hogy a morfin speciálisan először az agvkéi’eg fájdalomérző végkészülékeit bénítja. Amennyi kíntól eltorzult arcot simított ki a morfin, annyi anyagi, erkölcsi romlást eredményezett megszokhatóságával. Ezért orvosok, kutató vegyészek régi vágyálma volt olyan szer birtokába jutni, amely fájdalmat csillapít ugyan, de nem megszokható. A Dolatin jelentett újat, de sajnos, sok jó tulajdonsága mellett kiderült, hogy megszokható. Az utolsó fél évszázad alatt egész sor szerve- vegyületről igazolódott be, hogy kitűnő fájdalomcsillapító. Az aszpirin (salycilsav), a piramidor. (amidazofen), a fenacetin, a Demalgon, a kisdr - zisu barbutursavat tartalmazó altatók, a koffein és a simaizomgöcs-oldó papaverin az alapanya. az ezerféle változatú tablettában, kúpban, oldatban, injekcióban, melyek mindennapos, vissz; térő, ismert okú fájdalmunkat hatékonyan és biztosan megszüntetik. A TEST MEGBÍZHATÓ A 1/ í III i I /j 11 RIASZTÓBERENDEZÉSE: /± I l J l7/IM/íH
