Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-22 / 21. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZ6 Thursday, May 22, 1958 ÍGY MŰKÖDIK EGV RENDELŐ INTÉZET BUDAPESTEK Budapest XIX. kerülete — néhány évvel ezelőtt — erősen vidéki jellegű peremváros volt: Kis­pest volt a neve. Jellegét Budapesthez történt csatolása után sem veszítette ugyan el, de roha­mos fejlődésében már megtalálhatók a nagyvá­rosi színfoltok: hatalmas áruház, pompás üzletek és a földszintes házak között égnek nyúló épüle­tek. Egyik ilyen négy emeletes épület: a XIX. kerületi tanács rendelőintézete. Ennek a rendelőintézetnek működését kívánom bemutatni lapunk olvasóinak, akik ebből megis­merik a többi budapesti orvosi rendelőintézetek működését is. Az intézetet reggel 8 órától este 8 óráig, na­ponta átlag háromezer ember keresi fel. A tekin­télyes szám alapján az volna várható, hogy ebben a rendelőben tömegvizsgálat, tömegkezelés fo­lyik. Pedig erről szó sincs! A klinikai hatású és tisztaságú épületben, a széles folyosókon csend honol. A rendelést úgy szervezték meg, hogy a pacienseknek igen kevés időt kell várakozniuk. Az intézet húsz osztályán és három gondozó­jában ötvenöt szakorvos dolgozik és huszonhat orvos* látja el a körzeti szolgálatot. Az intézethez hat körzeti orvosi rendelő tartozik és rész­ben innen irányítják az üzemek, gyárak orvosi rendelőit. Az intézetet úgy építették meg, hogy például fertőző gyanús gyermekek nem találkozhatnak olyan apróságokkal, akiket különböző betegségek miatt vizsgálnak, illetve gyógyítanak a rendelő­ben. — Egy másik példa: a fogászati rendelő kis szobáiban külön-külön kezelik a pacienseket. A rendelőintézet működését mégsem a mérete, berendezése, korszerűsége jellemzi, hanem a mun­kássága. Az intézetben rendkívül sokat törődnek azzal, hogy az orvosok a tudomány fejlődésével lépést tartsanak. A szakosztályok és körzeti rendelők főorvosai hetenként megbeszélésen cserélik ki ta­pasztalataikat/ Két hetenként pedig valamennyi orvos részvételével ismertetik a svájci, szovjet, amerikai, angol, osztrák, stb. szaklapokban meg­jelent tudományos közleményeket. Kielemzik és ha kívánatos kikisérletezik, illetve alkalmazzák. Havonként a XIX. kerületbeli gyárak, üzemek orvosai számolnak be tapasztalataikról. De ettől függetlenül a rendelőintézet szakorvo­sai rendszeresen felkeresik az üzemi orvosi rende­lőket, hogy segítségükre legyenek. A rendelőintézetben úgynevezett kivizsgálási részleg is működik, ahol azok a betegek feksze­nek, akiknél a diagnosztikai megállapításhoz né­hány nap szükséges. Az ilyen alapos vizsgálat után döntik el, hogy a pacienst melyik kórházba, klinikára, szanatóriumba, gyógyfürdőbe utalják vagy elégséges otthoni gyógyszeres kezelése. Amig régen a betegsegélyzők csak a legolcsóbb, tehát hatásában a leggyengébb gyógyszert Írták fel a betegeknek, most azon igyekeznek, hogy minél hatásosabb eredményt érjenek el, s igy a társadalombiztosító orvosai kötelesek a legjobb gyógyszert felírni, függetlenül, hogy ez az intéz­ményt milyen mértékben terheli meg. Este nyolc órakor ér véget a rendelés, de ezzel a XIX. kerületben az orvosi munka nem fejező­dött be. A rendelőintézethez tartozó egyik kör­zeti rendelőben este 8-tól reggel 6 óráig két or­vos éjszakai ügyeletet tart. Elég egy telefonhí­vás, s az egyik orvos nyomban felkeresi az éjsza­kai segítségre utalt beteget, a másik orvos ez­alatt bent, a rendelőben végzi tennivalóit.- Az éjszakai rendelést természetesen bárki igénybe veheti, még pedig teljesen ingyen. Mint érdekességet kell megemlítem, hogy az orvosok bizonyos időközökben ankétra hívják meg a gyógyult betegeket, akik ilyen alkalom­mal elmondják, hogy milyennek látják a rendelő- intézet működését és mit ajánlanak az egészség- ügyi munka tökéletesebb elvégzésére. így érnek el, a hajdan elhanyagolt peremvá­rosban és általában minden rendelőintézetben jó gyógyítási eredményeket. Ják Sándor 2,800,000 forintot sikkasztott el a VII. kerületi tatarozási keretből egy harminckilenc tagú bünbanda A VII. kerületben is néhány ház erősen magán viselte az ellenforradalom nyomait. Rászorult a teljes vagy részleges tatarozásra. Ennek lebo­nyolításához a Beruházási Bank 200 millió forint hitelt biztosított a VII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat részére. Abban az időben, 1956 novem­berében építő szakemberekben nagy hiány volt, az állami vállalatoknak és szövetkezeteknek igen sok munkája volt, ezért igénybe kellett venni a kisiparosokat is. Ez a lehetőség azután olyan kor­rupciós lavinát indított meg, amelyet csak majd­nem a harmadik millió forintnál lehetett megál­lapítani, bár a rendőrség idejében beavatkozott. Az IKV műszaki ellenőreinek az volt a felada­ta, hogy a kisiparosokat ellenőrizzék: a munka rendben menjen, ne számlázzanak többet a tény­leges munkánál. S az ellenőrök egy része ehelyett mindent felvétetett a számlára, természetesen — megfelelő részesedés ellenében. Sőt, az a kis­iparos, aki nem “kente” ezeket az ellenőröket, nem is számíthatott újabb megrendelésre. A korrupciós sorozat kezdeményezője ifjú Durdik István volt. Beosztására nézve az IKV műszaki előadója, de gyakorlatilag a szakmához semmit sem értett, őt akkor is be lehetett volna csapni, ha egy fillért sem kap. A korrupcióhoz viszont mégiscsak volt érzéke. Óvatos ember lé­vén, az első kisiparost úgy választotta ki üzleté­hez, hogy mindenképpen megbízhasson benne. Erre a legalkalmasabbnak látszott saját édesap­ja, id. Durdik István, tetőfedő mester. Minden­esetre apja hamis számláit nem ő ellenjegyezte, hanem társai: Császár Mihály, Ágoston Ferenc, Szabó Pál, Komáromi Ferenc, András Károly mű­szaki előadók. A “biztonságos munka” érdeké­ben ifjú Durdik közvetlen felettesét, Kriszt Fe­renc főmérnököt is “megkente”. A számlák za­vartalan kifizetését pedig a Beruházási Bank 3. számú fiókjánál működő Szentirmai Lajos vezető könyvelő biztosította. A műszaki ellenőrök azon­ban nemcsak a kisiparosok részére felülszámlá­zott összegekből részesedtek, hanem maguk is készítettek számlákat, amelyeket a kisiparosok szívességből aláírtak. A bünbanda majdnem “több házat tatarozta­tok” mint ahogy az egész kerületben volt, eg> házra kétfelé is utaltak munkadijat, s nemlétező házak után is elfogadtak és felterjesztettek szám­lákat. Igaz, a házakat helyreállították. Az elcsalt, elsikkasztott pénzből azonban sok­sok más házat is rendbe lehetett volna hozni. A nyomozás adatai szerint 2,800,000 forint volt az az összeg, amely nem a házakba, hanem a csalók s a korrupt ellenőrök zsebébe “épült be”. A Fővárosi Bíróság május 6-án kezdte tárgyal­ni ifjú Durdik István és 38 társa bűnügyét. A büníigy nagyságára jellemző, hogy a tárgyaláson 375 tanút hallgatnak ki a szakértők sokasága mellett és a tervek szerint hónapokig tartanak a kihallgatások, amig Ítéletet tud hirdetni a bíró­ság. Szegő Tamás 14 millió forint a KÖZÉRT- üzletek fejlesztésére Ebben az esztendőben teljesen újjáépítik a Lenin körút 12 és 24 sz. házban levő nagy Közért üzletet, mindkettő 1956 október—novemberben ment tönkre. Korszerűsítenek, tataroznak több büfét, vendéglőt. Az Élmunkás téri piac fejlesz­tésére egymillió forintot fordít a fővárosi tanács' kereskedelmi osztálya. Még ebben az esztendő­ben megépül a Bosnyák téri piac egy része, ki- sebb-nagyobb fejlesztési munkákra kerül sor a Rákóczi téri, a Tolbuchin körúti, a Garai téri és a Kórház utcai piacoknál is. Az idén összesen 14 millió forintot költenek KÖZÉRT-boltok fejlesz­tésére. EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE. MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE Szünidői tanfolyam a debreceni egyetemen külföldiek részére A debreceni Tudományegyetem az idén aug. 1—18 között rendezi meg a szünidei tanfolya­mot, a nyári egyetemet. A tanfolyam célja, hog]' a kölcsönös megismerés utján a népek közötti barátság és ezzel a béke ügyét is előmozditsa. A nyári egyetemen előadásokat tartanak Magyar- országról, a gazdasági, tudományos élet korszerű kérdéseiről, a természettudomány, magyar iroda­lom, történelem, művészet, zene fejlődéséről. Az előadásokat kiváló magyar és külföldi professzo­rok tartják. A nyelvleckék a legismertebb nyelvek tanulását teszik lehetővé. Legszebb magyar nép­dalok tanulására külön tanfolyamot rendeznek. A tanulmányi programot kirándulások, hangverse­nyek, tánc és filmbemutatók, színház és múzeum­látogatások egészítik ki. A beiratkozott hallgatók különböző kedvezményeket élveznek. A tanfolyam végeztével a hallgatók meglátogatják a magyar fővárost és a Balatont. Lakásról és ellátásról igen kedvező feltételek mellett a titkárság gon­doskodik. A részletekre nézve bővebb felvilágosí­tást nyújt a nyári egyetem titkársága, Debrecen 10. Magyarország. Magyarországon nincsenek rakétakilövőpályák Strauss, a Német Szövetségi Köztársaság hadügyminisztere, a napokban egy nyilatkoza­tában azt állította, hogy Magyarországon raké­takilövő pályákat létesítettek. Ezzel kapcsolat­ban a Magyar Távirati Iroda munkatársa kér­dést inézett Gyáros Lászlóhoz, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalának elnökéhez, a kormány szóvivőjéhez, aki a következőket vá­laszolta : — Nem elég azt mondanom, hogy Strauss hadügyminiszter ur állítása minden alapot nél­külöző valótlanság, hanem fogalmazásának ne­vetséges jellegére is szeretném a figyelmet fel­hívni. A hadügyminiszter ur azt mondotta: “Már régóta az a benyomásom, hogy az oroszok Magyarországon rakétakilövő-pályákat létesíte­nek.” Ebből a fogalmazásból látszik, hogy a mi­niszter ur sem saját magát, sem állítását nem veszi komolyan. Egy hadügyminiszter nemzet­közi vonatkozású kérdésekben nem szokott be­nyomások alapján beszélni. És ezzel a kifeje-" jezéssel azt is elárulja, hogy maga sem biztos állításának valóságában. Mi azonban jól tud­juk, hogy milyen szándék vezette Strauss had­ügyminiszter urat. Valótlan állításával nyilván két célt akart elérni. Egyrészt szükségét érezte, hogy védje a bonni parlamentnek a Wehr­macht atomfegyverekkel való felszereléséről nozott határozatát a sokfelől jelentkező felhá­borodással szemben. Az ilyen valótlanságok hí­resztelésével sem tudja azonban Strauss mi­niszter ur elfogadhatóvá tenni a békeszerető néptömegek előtt Bonn háborús céljait. Több mint négyszázezer liter tejet isznak naponta Pesten — Magyarországi riport — A Budapesti Tejipari Vállalat nemrégen a kannatej zsírtartalmát 2.2 százalékról 2.5 szá­zalékra , a minőségi tejet pedig 2.2-ről 3 száza­lékra emelte. Azelőtt — különösen a nyári idő­szakban — szódabikarbónával konzerválták a tejet, most a Tejipari Központi Laboratórium eredményes kísérletei nyomán a tejüzemek mű­ködésűk óta először szállítanak Budapesten tompitásmentes tejet a lakosságnak, ami a fo­gyasztás 20—25 százalékos emelkedését ered­ményezte. Ma általában 420—440 ezer liter tejet isznak a pestiek naponta. A vállalat látja ei Budapest lakosságát tejter­mékkel is. Jelenleg körülbelül harmincféle sajt közül válogathatnak a vásárlók. Junius elején további halféle ömlesztett sajt kerül az üzle­tekbe, aluminiumfóliába csomagolva. — Nyugat-Németországból adagoló és cso­magoló automata gépet vásároltunk —,, tájékoz­tat Tiefenbach Antal, a Budapesti Tejüzem fő­mérnöke. Az ízlésesebb csomagolás érdekében különböző műanyagokkal kísérletezünk. Az egyre növekvő igényeket a Tejipari Válla­lat szervei egyre nehezebben tudják kielégíteni, ezért mind sürgetőbb feladatnak tartják egy uj, korszerű tejüzem létesítését. Magyarország {

Next

/
Thumbnails
Contents