Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-22 / 21. szám
Thursday, May 22, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Keljünk útra a békéért Menjünk a Fehér Ház elé május 24-töl junius 1-ig “Jöjjön velünk, ha tud egy hétre, egy napra, vagy csak egy órára, hogy odahassunk, hogy a nukleáris fegyverekkel való kísérletezéseket abbahagyják és megkezdjék az egész világ lefegyverzését”. A “Walk for Peace Committee”, 5 Beekman Street, New York 38, N. Y. a fentebbi felhívást intézte Amerika népéhez, hogy a “Memorial Day” week-enden jöjjenek össze Washingtonban mindazok, akik a most a Csendes-óceánon folyamatban levő nukleáris kísérletek beszüntetését óhajtják és akik az atomfegyverek gyártásának, felhalmozásának betiltását akarják az egész világon. “Utrakelünk a békéért, mert úgy érezzük, hogy tennünk kell valamit, hogy az USA. USSR és Anglia abbahagyják a világ egészségének veszé- lvezteiését. Nemcsak a mai, de a jövő nemzedék élete is kockán forog. Ugv érezzük, hogv itt az ideje annak, hogy a nemzetek egy tisztulási folyamaton keresztül szüntessék meg az erőszakra való támaszkodást és békés utón intézzék el egymással ellentéteiket”. “Amint Bertrand Russell mondja: Ha a régimódi politikusok elvesztették azt a rugalmasságot, amit az uj világ manapság megkövetel, azoknak a nők és férfiaknak, akik úgy látják, hogy az élet, a jövő fontosabb, mint a kihalt kövek és sivatagok világa, fel kell szólalniok és olyan hangon kell követelőzniök, amit nem lehet semmibe venni, hogy a józan ész, az emberiesség, az erkölcsi törvények vezessenek bennünket az emberiség e bajokkal telt korszakában ahhoz a boldogsághoz, melyet csak saját dőreségünk akadályoz.” Majd a felhívás kihangsulvozza, hogv “a probléma sürgőssége az egészségre és életre való azonnali veszedelem miatt, mivel unjuk az örökös háborúkat, a hatalomért való versengés örökös feszültségét, miután itt az ideje, hogy visszatérjünk nagy erkölcsi és vallási vezetőink tanításához. felkérjük, hogv jöjjön velünk!” “Nem tenne pár lépést azért, hogv vége legyen a nukleáris kísérletezéseknek, hogy előkészítse a békét, ahelyett, hogy darabokra szaggassák a világot?” “Nemrégen New Havenből, Philadelphiából és Westburyből mentünk az Egyesült Nemzetek elé. Többen voltunk, mint amennyit remélni mertünk. Több mint 700-an voltunk a Times Square-en és több, mint ezer csatlakozott hozzánk az Egyesült Nemzetek előtt. Sokan velünk voltak napokon át. Egy tiz éves fiú és egy 70 éves nő több mint száz mérföldet tett meg velünk”. “Közben a végrehajtó bizottság egy tagját meghívták Londonba, ahol 12,000 tiltakozó előtt beszélt, az Atomfegyver Kutató Központ kapujánál. Németországban, Japánbané a Marshall- szigeteken, Afrikában, az egész világon egyre többen emelik fel szavukat az emberiség elpusztítása ellen. Senki sem tudja, hogy hova vezethet ez. de egy bizonyos, hogy millióknak kell felemelni szavukat, hogy a háborúkat el kell tüntetni a föld színéről”. A békebizottság a következő öt-pontos programot dolgozta ki arra vonatkozólag, hogy miképpen lehetne a háborúkat megszüntetni az egész világon: “1. Amilyenek vagyunk és ahogyan élünk, az rendkívüli módon befolyásolhatja kormányok és szervezetek cselekedeteit. A gyanú, a félelem és érzéketlenség kifejezésre jut az otthonokban, a munkahelyeken és a társadalomban, — ifjúkori bűnözésekben, faji megkülönböztetésben, gazdasági kiszipolyozásban és háborúban. Ha alkotóbb életet élünk, melynek alapja bizalom, bátorság, jó képzelő tehetség és jóakarat, valóban elkezdhetjük a világbéke építését. “2. Szabad embernek joga van tiltakozni. — Félelemből, vagy nemtörődömségből sokkal jobban megadtuk magunkat, mint hinnénk; hallgatunk és biztonságot óhajtunk. Tovább hallgatni azt jelenti, hogy gyermekeink és unokáink életével játszunk. “3. Férfiak és nők készítik és használják a fegyvereket. Ugyanezek meg is tagadhatják azok készítését és használatát. Az elmúlt háborúban, még a H-bomba előtt, 75 ezer katonaköteles lelki- ismeretére hivatkozva megtagadta a hadiszólgáíá- tot. Van egy tudósokból álló szervezet, amely kijelentette, hogy nem hajlandók katonai munkán dolgozni. Nők és férfiak a különböző iparokban megtagadják a háborús munkát. Mit tesz Ön? “4. Az adófizetés megtagadása is amerikai tradíció. 1776-ban New England gyarmatosai megtagadták az adófizetést III-ik György királynak. 1845-ben Thoreau megtagadta az adófizetést a mexikói háború támogatására. Ma is van egy mozgalom, olyan emberekből, akik megtagadják adójuk egy részének fizetését, mivel a szövetségi adók 80 százaléka a katonai költségvetésre megy. “5. A háború oka nagyrészben gazdasági kizsákmányolás, hatalmi viszonylatok s kereskedelmi versengés. Az Egyesült Államokban és a világ többi részében is hartalmas vagyon és társadalmi különbségek vannak. Nem csoda, ha a közgazdaság háborús termelésen alapszik. Olyan társadalmat kell felépítenünk, ahol senki sem éhezik, mindenki hasznos és kielégítő munkát végezhet és mindenkinek jut azokból a javakból, amik az életet élvezetessé teszik. Némelyek közülünk vallási szervezeteiken keresztül dolgoznak e cél elérésére, mások munkás, vagy politikai szervezeteken át próbálják azt elérni. Vannak, akik a testvériség elérésén fáradoznak ma és közösségben (Alant közöljük — némi s nem túlságosan lényeges változtatásokkal — Elmer Bendiner rendkívül időszerű cikkének egyik részletét a National Guardianból.) Az Egyesült Államok alelnöke megérkezett Limába* Peru fővárosába. Négyfogatos kocsiban vonult végig a főváros öt mérföldnyi főútvonalán. Amerre csak elvonult az ünnepi menet, virág- eső, konfettizápor hullott rája. Az elnöki palota előtt 60,000 főnyi tömeg szorongott. ’ Amerika alelnöke kiszállt a kocsiból, fellépett a diszemelvényre s rövid, szívből fakadó üdvözlő beszédet intézett a tömeghez. Tomboló taps kísérte minden szavát: “Viva, viva”, mennydörgőit a tömeg. Éltették az Egyesült Államokat, éltették az alelnököt. Peruból Colombiába utazott az alelnök. Colombia fővárosába, Bogotába, szakadó esőben érkezett meg: Az eső ellenére tízezres tömeg várt rá az állomáson. Costa Rica fővárosában 10,000 gyermek köszöntötte, de a tömeg áttörte a rendőri kordont, körülfogták autóját, százak igyekeztek kezét megszorítani. Santiagoban, Chile fővárosában tiz rezesbanda helyezkedett el az alelnöki menet útvonalán, egyenlő távolságban. Amidőn feltűnt az alelnök kocsija az amerikai nemzeti himnuszra zenditettek. Amidőn az egyik banda abbahagyta, a másik kezdett hozzá, pár épülettömbbel feljebb. . . A város a szó legteljesebb értelmében visszhangzott az amerikai himnusztól. Az amerikai alelnök, miként az olvasó sejtheti, nem Richard Nixon volt. Neve Henry Wallace volt és az utazás 1943-ban történt. A második világháború, a nagy antifasiszta harc csúcspontján küldte el őt igazi baráti látogatásra halhatatlan elnökünk Franklin D. Roosevelt. ' “Élet-halál harcban vagyunk elfoglalva” — mondta Wallace a guayaquili (Ecuador) egyetem diákjai előtt tartott beszédében. “Ha a kiváltságos csoportok roppant vagyonai az egyik oldalon és a tömegek nyomora és szegénysége a másik oldalon, fennmaradnak e küzdelem után, akkor hiába vívtuk harcunkat”. E szavak a mai napig kisértenek Délamerika fovábbra is nyomorgó és kizsákmányolt népe lelkében. És sok ezren emlékeztek Wallace szavaira amidőn, némán, háborgó lélekkel figyelték ezt a másik amerikai alelnököt Richard Nixont, csaknem ugyanazon az útvonalon, amelyen 15 évvel ezelőtt Roosevelt alelnöke haladt el. Ezért volt az, hogy Nixont nem virágeső, hanem másféle eső várta. Tény, Nixon is igyekezett vitázni a diákokkal és elvegyülni az egyszerű emberekkel, akárcsak Wallace tette. Csakhogy Nixon nem Wallace. Roosevelt “jó szomszéd” politikája üres és hangzatos diplomáciai frázis lett. Az Egyesült Államoknak ma olyan barátai vannak, mint Franco, Batista és Trujillo A nagy északi szomszéd a béke és jóié* élnek csoportokkal, ahol a munkát és a jövedelmet egyaránt megoszthatják egymás között,, mindenki képességéhez arányitva és mindenki, szükséglete szerint”. A békéért tüntetők plakátokat fognak vinni, melyeken jelszavaikat közlik a közönséggel. Aláírásokat fognak gyűjteni, hogy azokat Eisenhower elnök és Kruscsev miniszterelnök elé vigyék, arra kérve őket, hogy szüntessék be a nukleáris fegyverek gyártását és az azokkal való kísérletezéseket. Követeléseiket nem csupán a Fehér Házba és az Atomenergia Bizottsághoz viszik majd el, hanem a szovjet, az angol és a francia követségekhez is. Junius 1-én, vasárnap délután egy órakor Dr. Lirius Pauling tudós és mások fognak beszélni Washingtonban egy nagygyűlésen. A bizottság kéri a vidékieket, hogy május 24— 25-én helyi tiltakozó gyűléseket rendezzenek és ott szervezzék meg azokat, akik hajlandók “Memorial Day” week-endjéré Washingtonba menni, Aki nem mehet Washingtonba, az saját városá- ben szervezzen tiltakozó gyűléseket Memorial Day week-endjén, — kéri a bizottság. A békebizottság mindenkit szívesen lát aki aláveti magát a csoport erőszakosság-elleni fegyelmének. Felvilágosításért bárki a “Walk for Peace Commitee”-hoz fordulhat, 5 Beekman Street, New 1 ork 38, N. Y. cimen. A bizottság pénzügyi támogatást is kér a fenti címre az ut megszervezéséhez és szállást a menetélők számára. bóluma helyett a depresszió exportálója lett, melynek egvre magasabb vámjai katasztrófával fenyegetik azokat az országokat, amelyek még mindig az Egyesült Államok iparára vannak utalva. A BAJ SZÉKHELYE A Herald Tribune egy kommentátora megtalálta a gazdasági bajok székhelyét. Erre egy habgumi-párnákat (foam rubber) árusító cég hirdetése vezette rá. A hirdetés igy szól: “Ex- kényelmes, nylon szövetű, m e g f ordítható habgumi párnák irodaszékek 18X17 incs nagyságban.” Hát itt a baj! A főnök ülőke terjedelmében! Miért nem végez a főnök egy kis karcsúsító tornagyakorlatot, mondjuk úgy, hogy gyors- futást rendez üzletlehetőségek felhajtására? jaj- dul fel a gazdasági válságban szenvedő kommentátor. A várható eredmény kisebb ülőke, kisebb gumipárna. Hogy segít ez az üzleten? ' Időjós készülék A Szovjet Agrofizikai Kutató Intézet, mely széleskörű kutatásokat végez a mezőgazdaság részére, egy olyan szerkezetet talált fel, melyet a farmer a falra akaszthat és onnan jelzi előre az éjszaka minden órájára szóló időjárást. Megfelelő vezetékkel ellátva a szerkezet azonnal fel tudja mérni a talaj, a levegő, a viz és a növényzet hőmérsékletét azonkívül a nyirkosságot és más tényezőket is. Kitűnő kisegítője a farmernek. Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető! Amerikai Magyar Szó Subscription in U. S. and Canada for one year $7.00, for six months $4.00. Foreign Countries for one year (8.00, for six months $5.00. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Előfizetési árak: New York város»* _>A-ban és Kanadában egy évre $7,j0. Minden már külföldi országa- ,„„o, félévre $5.00. S»- " _o Kiadóhivatal:-óin Street, New York ,3, N. Y. Telefon: AL 4-0397 EGY MÁSIK AMERIKAI ALELNÖK DÉLAMERIKÁBAN
