Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-22 / 21. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 22, 1958 VÁLSÍ3 FRANCIA0RSZÁ8BAH (Folytatás az első oldalról) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÁLLÁSPONTJA Kormánykörök egyelőre nem nyilatkoztak a írancia-algér helyzetről, mely nagyon nyugtalanítja Washingtont. Franciaország egyik oszlopos tagja a NATO-nak és más nyugat-hatalmi intézményeknek, u.m. a közös piacnak, az atomenergia közösségnek s a szén és acél közösségnek. Ezen intézmények további fennmaradása és az egész nyugati szövetség léte függ attól, hogy milyen kormányforma kerül ki győztesen a jelenlegi válságból. A kocka dőlhet jobbra is balra is. Egy esetleges koalíciós baloldali kormánynak még a gondolatától is félnek Washingtonban. De egy jobboldali kormány de Gaulle-al sem biztató, mivel de Gaulle elgondolása a kormányvezetésről a demokrácia kizárásán és önkényuralmon alapszik. Kivonná Franciaországot a NATO kötelékéből és azáltal a francia földön felállított katonai erődítmények és összekötők veszélyeztetve lesznek. Egybillió dollár amerikai befektetés van ezekben a katonai intézményekben. Katonai és kormánykörök már arról tárgyalnak, hogy át kellene az egészet helyezni Nyugat-Németország- ba és a környező kis államokba, mert a nyugat biztonságát mégis biztosítani kell. Nyugat-Né- metország kormánya szilárdabbnak mutatkozik, mint a gyakran változó francia kormányok. M unkaszünettel tüntet Paris munkássága Párisban hétfőn d. u. 3 órakor, a szakszervezeti tanács előzetes felhívása nyomán, pontosan a de Gaulle értekezlet kezdetének idején, a munkásság beszüntette a munkát és leállította a villamos áramot. Két óra hosszáig sem a földalatti vasút, sem a villanyárammal működő vonatok nem közlekedtek. De Gaulle az előre beharangozott sajtókonferencián újra felajánlotta “szolgálatait” a hazának. A kormányvezetés átvételét “legális” formában látja csak kivihetőnek. Eltérő választ adott arra a kérdésre, hogy milyen kormányformát tervez létesiteni, de leszögezte, hogy a jelenlegi többpárti kormányforma nem jó és ő kivételes jogokra pályázik. Nyíltan támogatta az Algériában végrehajtott katonai puccsot. A francia kommunista párt végrehajtó bizottsága erélyesen tiltakozott, hogy a kormány megengedte de Gaulle-nak, hogy nyíltan az események központjába kerüljön és ugyanakkor megtiltja a kommunista pártnak, hogy ellentüntetést szervezzen. Egy kiadott nyilatkozatban a volt generálist vádolta a köztársaság és a nemzet egysége ellen elkövetett összeesküvéssel. Bírósági eljárást és a parlamenti védettség megvonását követelte azokkal a képviselőkkel szemben, akik a pártütőkhöz pártoltak. A szakszervezetek éberségre hívták fel a munkásságot és hogy készenlétben várják a további utasításokat. Pflimlin miniszterelnök rendkívüli kabinetgyü- lést hivott egybe a további lépések megbeszélésére. Más rendkívüli intézkedések is történtek várható zavargások megelőzésére. ZSAZSA ÉS A HONATYÁK ... WASHINGTON. — Hm... Gábor Zsazsa se hitte volna, hogy ennyire felviszi Isten a dolgát. Neve egyenesen a kongresszus elé került. Nem lehetünk éppen büszkék honfitársnőnkre, mert Hays ohioi képviselő azzal, vádolta, hogy “Madame Pompadour után ő a legköltségesebb kurtizán,” (courtisan, kéjnő). Hát hogy is érdemelte ki a szép Zsazsa ezt az elnevezést? Rafael Trujillo, dominikai diktátor illusztris csemetéje az oka mindennek. Az a jószivü [Washington Amerika adófizetőinek pénzéből évenként legalább egy millió dollárt ad Trujillo papa költségeihez, mert félnek, hogy a dominikai nép esetleg fenéken rúgja a papát, aki mellesleg megjegyezve, olyan nagylelkűen bánt Zsazsa honfitársaival, hogy a Dzsungelbe küldte őket munkára.. . No, de az a papa volt és a világért sem tenné hasonlót Zsázsával az ifju Trujillo tábornok, aki itt játszik katonásdit. Nem is kell félteni, felesége és hat gyermeke mellett jut is, marad is. Gábor Zsazsának importált automobilt és gyönyörű 17 ezer dolláros csincsilla kabátot adott; igaz, hogy az közben közönséges “mink”-re változott, (“Cheap Guy”) De nem úgy, mint egy másik hollywoodi csillag, Zsazsa nem adja vissza!... Ajándék lónak nem nézik a fogát, ha “mink” is és nem csincsilla. Zsazsa nagyon haragszik Hays képviselőre. Ilyen csúnyát mondani egy szép nőre... Jöjjön csak "ki a kongresszusi védettségéből, Zsazsa majd megmutatja neki. . . “olyan pert zudit a nyakába, hogy csak no”... mondta. Az se szép, hogy Trujillot az ifjú, hat gyerekes családapát igy megbántották. Védelmére is kelt egyik republikánus kansasi képviselő, Gardener R. Winthrow és azt mondta, hogy szerinte “a fiatal Trujillo tábornok tisztességes célra költötte pénzét.” Hát igen, az ifjú Trujillo csak azt tette, amire elnökünk is nagyon buzdít bennünket az ipari pangás leküzdésére, mikor azt mondja: “buy now!” Trujillo most bevásárolt. AMERICA versus AMERIKA Senki sem örül a Szovjetunióban annak, hogy Észak-Amerikában milliók vannak munkanélkül. Viszont ők is csak emberek és jót nevetnek azon, ha valaki bolonddá teszi saját magát. USA gyönyörűséges folyóiratot ad ki a USSR- ban, melynek cime “Amerika”. Orosz nyelven jelenik meg a szovjet olvasók részére. Az egyik legutóbbi számában Donald Leaf ir egy cikket, melynek cime: “Tiz bámulatraméltó év”. E cikk elmeséli az orosz népnek, hogy Amerikában milyen remek álom-világ van. Soha sem volt “ehhez hasonló fejlődés”, “kiválóan szerencsés helyzet”, “különleges prosperitás”. Mindezt képpel, rajzzal, szép színes díszletekkel igazolják. Leaf leírása természetesen a felsőbb középosztályt illusztrálta a gazdasági boom magaslatán. Történetesen a szovjet nép sokat olvas, hallgatja rendszeresen a hírek leadását a rádióban, figyeli a hírmagyarázók jól informált megjegyzéseit. Sokat tudnak arról, hogy más országokban mi történik. Abban az időben mikor Leaf leírása megjelent az “Amerika” cimü közlönyben, itt a gazdasági válsággal voltak tele a lapok. Az AFL-CIO washingtoni konferenciáján George Meany “veszedelmes közgazdasági csapásnak” nevezte a helyzetet. Éhes munkanélküliek, több és több munkáselbocsátás, rekord csődök; ... gazdasági specialistáink reménytelenül vitatkoznak azon, hogy mit kellene csinálni. A szovjet nép milliói olvasták “Amerika” álomképét és az AFL-CIO tárgyilagos helyzetjelentését. Csupán a fejüket rázták, csodálkozva az amerikai propagandán. Hordozható kaonázó felszerelés Hosszas kísérletek után Kishinev-ben, a Mol- dován köztársaságban, tömeggyártásra került egy teherautóra felszerelhető kannázó készülék. Egyelőre csak két dologra használják fel, paradicsomlé és görögdinnye méz készítésére (az utóbbi egy lekvárféle kivonat). A teherautó motorerejét felhasználva a készülék a termőföldön dolgozza fel a nyersanyagot és ott zárja kannákba. Nyolc óra alatt 1800 font paradicsomlevet tud feldolgozni, aránylag nagyon alacsony termelőköltséggel. A nyersanyag részéről alig megy valami kárba, miután nem kell szállítani és tárolni. A mozgó kannázót még nem próbálták ki más gyümölcs és főzelék feldolgozására, melyek nagyobb előkészítő munkát igényelnek. Szükséges-e a kínálat és kereslet törvénye? Amerre megy az ember azt kérdezik az emberek “hogy van az, hogy a Szovjetunióban nincsen gazdasági pangás?” Még azok is kiváncsiak, akik nem szeretik a szovjet rendszert. Az üzletemberek látva, hogy termelésünk esik, hogy a gazda sági helyzet rosszabbodik Európában, Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsia legtöbb országában azon törik a fejüket, hátha van a szovjet gazdasági tervezőknek valami elgondolásuk, amit mi is használhatunk. “A kínálat és kereslet törvénye” az alapja a mi gazdaságunknak. Ennek egyáltalán nincs helye a Szovjetunióban, mert a kínálatot, azaz az árucikkek gyártását előre kitervezik a nemzet részére. Például: Nagyon kevés volt a jóminőségü gyermekruha. De nem emelték fel az árakat azért, hogy több hasznot húzzanak a vásárlókból, mert “nagy a kereslet”. Eelhatározták, hogy többet termelnek és jobb minőségűt. . t A nemzet maga és nem egyének adják a milliókat a gyárak felépítésére, hogy több és jobb gyermekruhákat készíthessenek. Lehet, hogy még le is szállítják az árakat. így évről-évre több ruhát adnak el. PAUL ROBESON KONCERTJE New York koncertkedvelő közönségének tizenegy év óta először volt alkalma újra meghallgatni a világhírű amerikai énekest és színművészt, Paul Robesont e hó 9-én a Carnegie Hallban megtartott koncertjén. Évek óta a hisztéria akadályozta meg a népért és a békéért harcoló haladó szellemű néger művészt abban, hogy az országon belül és hatósági tilalom, hogy a külföldön koncertet tartson. Útlevél ügye most is a bíróság kezében van fellebbezés alatt, A Carnegie Hall 3,000 ülésére a jegyek a koncert hirdetése utáni napon elkeltek. A követelés oly nagy volt, hogy május 23-ára a koncert megismétlését jelentették be, de pár nap múlva már oda sem lehetett jegyet kapni. A lelkes tömeg felállással üdvözölte Robesont, amikor a színpadon megjelent. Előadását mindvégig hálás taps kisérte és a végén három számot adott ráadásul. Énekszámai főleg népdalokból állottak. Angol, orosz, német, héber, zsidó és kínai népdalok mellett koncertdalokat is énekelt, u. m. Beethoven 9-ik szimfóniája befejező kórusának egy részét és másokat. “Othello”-ból mondott el egy gyönyörű részletet, melyben a ’30-as években a Broad- wavn ő játszotta a főszerepet. Egyes ismertebb énekszámoknál felkérte a közönséget, hogy énekeljen vele és valóban felemelő érzés volt hallani, amint a földszintről, páholyokból és karzatokról sokezer hang felbugott és a hatalmas kórusból Paul Robeson zengzetes hangja kicsengett. A végén köszönetét mondott a közönségnek, hogy eljöttek és örömét fejezte ki afelett, hogy újra “munkába állhatott”. MERÉSZ TERV A FÖLD BELSEJÉNEK FELTÁRÁSÁRA Nem furcsa-e, hogy az ember, miközben egyre magasabbra, helyesebben a Földtől egyre, távolabbra törekszik, s kezét már más bolygók és a Hold felé is kinyújtja, még azt sem tudja pontosan, milyen valójában az a bolygó, amelyen él? A Föld belsejének még csak egy kis részét ismerjük. A kutatás 7.5 kilométernél mélyebbre még sosem jutott a Föld belsejébe, pedig ez édeskevés, ha arra gondolunk, hogy a Föld középpontjától a felszínéig terjedő távolság (a földgömb sugara) 6368 kilométer. Ám a geológiának még igy is elég biztos “értesülései”, adatai vannak a Föld mélyebb rétegeiről — a nehézségi erő és a sűrűség összevetése alapján. Megállapították ugyanis, hogy minél mélyebben hatolunk a Föld belsejébe, annál. nagyobb a mindenkori földtömeg helyi sűrűsége. A Föld nehézségi erejét és a földrengéseket vizsgáló kutatások eredményeképpen alakult ki elképzelésünk a Földet felépítő különféle zónákról. A nemzetközi geofizikai év keretében a Föld belsejét is tanulmányozzák. A tudományos vizsgálódás céljaira mesterséges földrengéseket idéznek elő. Az igazi földrengéseket ugyanis nemcsak nehéz kivárni, hanem legtöbbször nem is ott keletkeznek, ahol a megfigyelők várják. “Müföld- rengés”-t azonban ott és akkor idézhetnek elő, ahol és amikor a tudósoknak szükségük van rá. 1957 nyarán Nevadában 600 méter mélyen a Föld belsejében atombombát robbantottak. A kísérlet nem járt a várt eredménnyel. A földrengés befutása a robbanás helyétől 8 kilométeres körön belül felelt csak meg az előre kiszámított beérkezéseknek. A Torontóban tartott geofizikai kongresszuson most Harry Hess és Walter Munk amerikai geofizikusok merész tervvel álltak elő: 10,000 méter mélyre akarnak léfurni a földbe, és ott a nevadai- nál is nagyobb hatású bombát akarnak robbantani. A fúrásra legalkalmasabb helynek a csendes-óceáni Eniwetok-szigetet tartják. p
