Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 3. szám

A hang Eisenhowere — a beszéd Dullesé Az elnök felolvasta a Dulles sugalmazta be­szédet az ország állapotáról, a fegyverkezés fokozásáról, a malária elleni harc fontossá­gáról és a Szovjettel való jelenlegi tárgyalás haszontalanságáról Külön érdekessége volt a beszédnek a Szovjetunió népe felé irányított békeüzenet, melynek keretében ezt mondta az elnök: “Legnagyobb reményünk a sikerre az, hogy a világ né­pei mindig békét akartak és békét akarnak most is. “A világnak meg kell állítani a jelenlegi zuhanást egy­re pusztitóbb fegyverek irányába és be kell fordulnunk abba az utcába, melyen biztosan lépdeltünk a béke felé.” A beszéd hátralévő részében Mr. Eisenhower 8 pontban foglalta össze azt, hogy miképpen értelmezi ő és tanács-! adója Dulles, az “egyre pusztitóbb fegyverek irányába való zuhanás” megakasztását. íme a 8 pontos program: 1. Újjá kell szervezni a Pentagont (nemzetvédelmi mi­nisztérium). 2. Fokozni kell az atombombák elleni védekezést. 3. Hatásosabb külföldi segély. 4. Fokozni kell a külkereskedelmet. 5. Kicserélni atomtitkainkat szövetségeseinkkel. 6. Fokozni a költségvetést közoktatásra és tudományra, j 7. Az egyensúlyozott állammérleg fenntartása. 8. Együttműködés a Szovjettel egy “tudomány a béke- ! ért” program keretében, például a maiária leküzdése terén. ★ Eisenhower többi beszédeihez képest nem volt ez rossz ! beszéd, eltekintve a nyakatekert stílustól. Érezni lehet be-1 lőle, hogy ez az ember őszintén és komolyan keresi az előtte j és Amerika és az egész világ népe előtt álló problémák meg­oldásának lehetőségét. De képtelen a helyes, az igazi, az igazságos megoldást megtalálni! Képtelen megoldani három fő ok miatt. 1. Eisenhower elnök lehetett kiváló hadvezér, miként ma már sokak előtt nyilvánvaló, de semmi, vagy igen kevés képessége és képzettsége van a világ legbonyolultabb, legne­hezebb tisztségének, Amerika elnöki hivatalának betöltésére 2. Ami képessége volt vagy van. azt is aláássa, eltorzít- ■ ja, helytelen irányba tereli a fölötte csaknem korlátlan befő- j lyást gyakorló fanatikus, álszent wall-streeti jogász: John Foster Dulles! 3. És ami mindezek után megmaradt, azt gyengíti és hatástalanná teszi háromszoros, súlyos betegsége. Volt a beszédben — melyet kétségkívül Dulles inspi- vált — sok jö gondolat. Például az, hogy fogjunk össze az [ oroszokkal a malária (!) leküzdésére. Már most senki sem vonja kétségbe, hogy a malária leküzdése fontos és érdemes í feladat. De, őszintén megvallva, a világ néppit, ha nem té­vedünk, nem az aggasztja legsürgősebben, hogy mikor szá-! móljuk fel a malária betegséget, amely tény évente sok ezer embert öl meg még mindig, hanem az, hogy mikor számoljuk fel a hidrogénbombás háború veszélyét, amely az egész em­beriséget, az egész organikus életet kipusztithatja a föld szí­néről — beleértve a malária baktériumait is. Magától érte­tődően az elnök nem ily módon akarja a maláriát felszá­molni. Az egész világ lélegzetvisszafojtva csüngött az elnök ajkán, hogy el fog-e hangzani a szó, amely lehetővé teszi a békés tárgyalások megkezdését a legmagasabb fórumokon. Ehelyett a dullesi frázist kapták — leszerelés olyan feltéte­lek mellett, amelyet az oroszok visszautasítottak és amelyet a legkiválóbb amerikai újságírók egyike, Walter Lippman is, a feltétlen megadás követelésének minősített. Dulles be sem várta az elnöki beszéd elhangzását. A j képviselőház külügyi bizottsága előtt egy nappal az elnöki beszéd előtt, kijelentette, hogy “Amerika és a Szovjetunió államfőinek találkozása jelenleg hiábavaló dolog volna”. Tette ezt annak ellenére, hogy a Gallup közvélemény­vizsgáló szervezetnek a világ 12 különböző nagyvárosaiban végzett vizsgálata szerint az emberek túlnyomó többsége helyesli és követeli az ilyen találkozót! Bonnban például a megkérdezettek 81 százaléka helyes­li a csúcskonferenciát, Londonban 51, Washingtonban és Chicagóban 54, Párizsban 80 százalék óhajtja és sürgeti a találkozót. Szerte a világon a közvélemény 55 százaléka vari egy ily találkozó mellett, 18 százalék ellene és 26 százalék határozatlan. De még ha Eisenhower határozottan kijött volna a csúcskonferencia mellett és a Szovjettel fennálló feszültség enyhítése mellett, sajnos, akkor sem jelentett volna túl so­kat, addig, amig külpolitikánk tényleges irányítása Dulles, vagyis mondhatjuk a Dulles-fivérek sötét kezeiben van. Mert Eisenhower, miként azt ma már egyre több meg­figyelő kezdi felismerni, képtelen az elnöki hivatással meg­küzdeni. Ahhoz, hogy az amerikai elnöki tisztsége végtelenül Folytatás a 2-ik oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y. Vol. VII. No. 3. Thursday, January 16, 1958 NEW YORK? N Y JSulyos a munkanélküliség ország iparvidékein Mia helyzet New Yorkban, Detroitban, Clevelandon, Los Angeles­ben. — Az acélgyári szakszervezet javaslatai. E sorok megjelenésének idejére várják a kormány hi­vatalos jelentését a munka- nélküliek létszámáról. Előze­tes információk szerint a je­lentés 3 és fél millió és négy millió közti becslést fog tar­talmazni. Sajtókörökben nyilt titok, hogy a kormány hiva­talos jelentései következete­sen alábecslik a munkanélkü­liséget 20—30 százalékkal. Ha tehát a kormányjelentés négymillió munkanélküliről fog szólni, akkor az azt jelen­ti, hogy az országban ötmillió tényleges munkanélküli van. Ezekhez járul természetesén legalább egy másik 5 millió, aki lényegesen csökkentett alkalmazást kap és akinek jö­vedelme aránylagosan kisebb. Az Associated Press terepszemléje Az Associated Press, Ame­rika legnagyobb hírszolgálati vállalata az egész országot behálózó apparátusa révén gyakran végez meglehetősen pontos felmérést a munkanél­küliségi .helyzetről. Január hó 11-én közzétett jelentésük szerint a munkanélküliség szinte futótűzként terjed Amerika iparvidékein és a nagyobb központokban a kö­vetkező képet festi: New York állam hatmillió dolgozójának több mint hat százaléka, kb. 375,000 ember, munka nélkül van. Hat szá­zaléknál magasabb arányú munkanélküliség a munka­ügyi minisztérium megfonto­lása szerint “súlyos” vagy “sújtott” (distressed) állapo­tot jelent, úgy a lakosságra, mint az érintett vidékre. A pittsburghi acélvidéken ugyancsak 6 százalékos a munkanélküliség, de már De- troitban 9 százalékos és Seattleben pedig 10 százalé­kos. Sajnos úgy a politikusok, mint a polgári egyének egy része a kormány fokozott fegyverkezési költekezésében látja a munkanélküliség eny­hítésének legegyszerűbb mód­ját. A kongresszus és a kor­mány valóban fokozni fogja a fegyverkezési költekezést, de ennek hatása csak lassan válik érezhetővé az érintett iparágakban, sem miesetre sem hamarabb, mint tavasz végén. Addig pedig még sok kenyeret és tejet kell vásárol­ni a munkanélküli munkás­nak, sok lakbért kell fizetni sok adósságot kell törleszte ni! : De térjünk vissza a munka nélküliségi viszonyokra a; egyes városokban. Mint emli tettük, Seattle egyike a legsú­lyosabban érintett városok­nak. Ennek egyik oka talán az, hogy Seattle iparának je­lentékeny része repülőgép- gyártás és a kormány már hónapok óta csökkentette a konvencionális bombázógépek vásárlását, egyre inkább kon­centrálva a lökhajtásos gé­pekre és irányítható lövegek- re. A munkásokat okolják Mrs. McCready, Seattle In­dustrial Council kutatási osz­tályának igazgatója a követ­kező kijelentést tette: “Ha a nép nyugodt marad, akkor könnyen átvészelhet­jük ezt a nehéz időt, de ha pánikba esnek, akkor bajok lehetnek”. A munkaadók általában a munkásságot okolják a gaz­dasági bajokért. Mert hát mi­nek kértek a munkások min­dig munkabéremelést? Az okozta az inflációt és az in­fláció pedig kiváltotta az el­kerülhetetlen ellenhatást, a “lendület csökkenését”. A munkásság szószólói ez­zel szemben — és nagyon he­lyesen — a nagy üzletembe­reket okolják, akik annyit ha­rácsoltak profit formájában a nemzeti jövedelemből, hogy nem hagytak eleget a fo­gyasztó közönségnek a ter­melt árucikkek vásárlására. New York államban különö­sen az állam északi részében levő városokban súlyos a hely óc L, IIIIIIL JDUiidlUUdllj rvULUvb* terben, Syracuse-ban. Buffa- loban például a 25,000 acél­munkás két-harmada csak heti négy napot dolgozik. Los Angelesben csaknem megduplázódott a munkanél­küliek száma a tavalyihoz ké­pest. Jelenleg 91,500 a . mun­kanélküliek szama. Különöse i sok munkást menesztettek a repülőgépgyárakból annak el­lenére, hogy a rendelések r's - szege nőtt! De á gyárak most egyre jobban a rakétagyár­tásra rendezkednek be és eh­hez kevesebb számú, de job­ban képzett munkásra van szükség. Chicagóban 110,009 mun­kás keres alkalmazást a ta­valy ilyenkori *70,000-hez 'vi­szonyítva.' Ez azonban nem igen aggasztja Ver ?h"los urat, a városi Kereskedelmi Kamara igazgatóját, aki ki- , jelentette, hogy “ekkora mun kanélküliség nem túl nagv teher városunkra és nem igen aggaszt bennünket”. Kiváncsiak vagyunk, hogv ha Mr. Sholes elvesztené állá­sát a városi kamaránál és é i olyan bizonytalan volna jövő­je felől, mint a legtöbb mun­kanélküli, hogy akkor is olv vidáman tekintene a munka- nélküliségre ? Detroitban december köze­pén 135,000 munkás, legtöbb­jük autóipari dolgozó, volt munka nélkül. Az állam többi X’észében egy másik 100,000. Max Horton, az állami mun­(Folytatás a 16-ik oldalon) Osi!es>!((ilt£é£veté§! nvuitott be az elnök Az Egyesült Államok történel­mében elért legmagasabb költ­ségvetést nyújtotta be Eisen­hower elnök a kongresszusnak jóváhagyás végett. Az 1958—59 pénzügyi esztendő kiadásaira 73,934 millió dollárt-kér, mely­nek kétharmad része védelmi j költségekre lesz forditva. j A költségvetési ajánlat a kö- | vetkezőkre terjed ki: | Nem hoz változást a jelenlegi I adókivetésben. 600 millió dollárral leszállítja ja “polgári jólét” alapot, amely 'nyomornegyedek javítására, is- i kólák építésére. Ínségben levők j segélyezésére, viz és energia fej - , lesztésére volt forditva. , A 3 centes levél postaköltsé- j gét 5 centre ajánlja felemelni ‘ j Egybillió dollárral emelni ? ’ ■ nemzeti biztonsági kiadásokat ' A rakéta löveg programra 5 bil- ’ iió 300 millió dollárt szab ki. ‘ I A nemzeti adósság eddigi ha- I tárát felemeli 275 billió dollár­- ral, vagyis hogy ennyivel töb l bet kölcsönözhessen a kormán:- a bankoktól. A júniusban végződő 1957—58- as financiális év 400 millió dol­lár ráfizetéssel fog zárulni az elnök jelentése szerint, habár tavaly azt jövendölte, hogy egy­billió dollár felesleg fog ma­radni. — A ráfizetést pedig arra magyarázzák, hogy a Sput­nik óta nőtt a védelmi kiftdás, a gazdasági hanyatlás pedig csökkentette az adójövedelmet. Ennek dacára a költségvetés a jövőre is egy 500 millió dolláros felesleget igér Ezt annak a re­ményében teszi, hogy a gazda­sági helyzet javuló irányzatú lesz 1958-ban. OKINAWA BALOLDALIT VÁLASZTOTT Minden manőverezés ellenére ismét baloldali polgármestert választott Okinawa. A válasz1 as súlyos csapás az Egyesült Álla­mok tekintélyére. TUNISZ. — A tuniszi kormány tagadja a franciák vádját, nm’y szerint algériai gerillák 5 fran- ■ cia foglyot slpeltek Tuniszba.

Next

/
Thumbnails
Contents