Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 3. szám

AMERIKAI magyar SZo ELíéIELKK TAIÁUÁX HOKIK fUMX naiiMtrd nuuüümmt WASHINGTON. — Amerika körülbelül 16 bil­lió dollárt költ összes iskoláira, az egyetemeket is beleértve. A szakértők véleménye szerint ez nagyon kevés. Cigarettára és ivásra is majdnem ennyit költünk, ha nem is egészen. Privát autó­ink és közlekedésünk majdnem kétszer ekkora Összeget emészt fel. Gazdasági termelésünk teljes összegének 3.8 százalékát adjuk évenként köz­művelődési-alapra. A közművelődésre szánt 16 billió dollár a követ­kezőképpen oszlik meg: Elemi iskolákra, egészen a 12-ik osztályig, 10,718 millió dollár, privát ele­mi iskolákra 1,485 millió dollár, Középiskolákra 2,000 millió dollár, privát középiskolákra 1,400 millió dollár. Specializált iskolákra 40 millió dol­lár és^az indiánok iskolái részére 30 millió dollár. A fenti összegeket kihangsúlyozzák a közmű­velődés szakértői annak bizonyítására, hogy elég­telen az, amit iskoláinkra költünk. Vannak, akik azt állítják, hogy 200,000 tanterem hiányzik ez- időszerint. A gyermekek szaporodnak, de isko­láink nem tartanak ezzel lépést, úgyhogy egyre többen csak fél napot töltenek az iskolában. A tanítók 9 százaléka, — 116,000 — hagyja ott munkáját ez évben. Tanítóink átlagos fizetése, — nem beszélve a tanfelügyelőkről, vagy tanács­adókról, 4.520 dollár évente. 1956-ban a tanítók 33 százalékának nem volt egyetemi dinlomája. Az elemi iskolák tanítóinak több. mint 21 százaléka nem végezte el az egyetem négv évfolyamát. Ha a teljes kénét vesszük alapul, nem min­denütt rossz a helyzet. Sőt a szakértők szerint egyes körzetek nagyszerű iskolákkal rendelkez­nek. A tanítás minősége azonban rendkívül egye­netlen az országban. Vannak például államok, ahol egv gyermek tanítására évenként 158 dollárt — m;g másutt 482 dollárt költünk. Ténv az. hogy közművelődésünk válságos hely­zeté^ a mübolygók megjelenése állította az élére. Manapság a tanítók körében ugv humorizálnak, hogv Nikita Kruscsev tett legtöbbet Amerika közművelődéséért 1957-ben. Igaz, hogy a józanabbak megjegyzik ugyanak­kor, hogy a közművelődés iránt mutatott hirte­len érdeklődés szalmaláng lehet. Eisenhower el­nök programját igen nagy csalódással tekintik, mert rendkívül kevésnek találják. Attól is fél­nek, hogy a mai hisztéria az egyensúly teljes felbontására vezethet és mindent csupán a tudo­mány egy ágának fejlesztésére fordít. Légtir tanulmányozására való tekintettel Ei­senhower elnök 1 billió dollárt irányzott elő négy évi tanulmányozási programra. Az elnök programja állítólag még a közegész­ségügy, közművelődés és népjóléti program veze­tőjét, Marion B. Folsomot sem elégítette ki. Építés nincs a tervezetben A kritika nagyobb része oda összpontosul, hogy semmi terv nincs tantermek építésére és igen kevés a tanítók fizetésére. Sokan azok kö­zül, akik a tanítás kvalitását óhajtják megjaví­tani. nem szeretik, hogy minden hangsúly a számtan, mértan és fizikára esik. Nem óhajtják, hogy Amerika ifjúsága csupán egyoldalú kikép­zést nyerjen a tudományokban. A szövetségi program, “ha talán több, mint egy csepp a tengerben”, Dr. Can- szerint, “de nem mutatja a helyzet reális felmérését, a szük­ségleteknek megfelelően”. A “National Education Association” ajánlata az, hogy a szövetségi kormány nem négy éven keresztül költsön egybillió dollárt a közművelő­désre, hanem egy éven át. Ezt is fokozzák úgy, hogy öt éven belül ötbillió dollárt költsenek el ■évenként. Az AFL-CIO is csalódott az elnök programjá­ban. Andrew Biemuller, a munkásszervezetek törvényhozó testületének feje azt mondta: ’'Rendben volna ami van, csak az a baj, hogy édes-kevés. Az építkezés hiánya teljesen érthe­tetlen előttünk”. Hol van a hangsúly? Car] J. Megal, a tanítók szakszervezetének el­nöke helyteleníti, hogy elnökünk nem támogatja iskola-rendszerünk teljes talpraállitását és prog­ramja csupán arra szolgál, hogy “katonai ször­nyetegeket” hozzon létre és “felsőbbrendü tu­dósokat”, mivel csupán a tudományok bizonyos ágát hangsúlyozza ki. Az “Educational Policies Commission”, műve­lődést irányitó bizottság, mely egy csomó szer­kesztőből áll, két héttel az elnök programja előtt jelentésében felhivta a figyelmet arra, hogy “mi­kor Amerika népének arról beszélnek, hogy hány mérnök és technikus hagyja el a szovjet iskolá­kat, gondolkozzanak azon, hogy e számok meny­nyiben fejezik ki a kormány határozatait saját szükségleteink teljesítésére.” “Amerika közművelődését helytelen a szovjet­tel való versengés alapjára fektetni tudomány, technológia vagy csak tanulás szempontjából is. Igazi hivatása, a valódi kihívás az volna, ha Amerika a saját lehetőségeit saját eszményképei szerint építené ki.” Eisenhower titkos felforgató- felforgató-ellenes tervei A Wall Street Journal washingtoni tudósítójá­nak tollából, január 10. “Magas politika-iránvi- tók álcázott taktika használatát határozták el olyan kormányok ellen, melyek a vörösök felé tántorognak. Az elgondolás: segítsük barátainkat hivatalba kerülni, ha Oroszország fenyeget. A cselszövés kiegészíti a U. S. külföldi segélyprog­ramot”. “Nem mondjuk meg, hogyan csináljuk”, mondja egy magas tisztviselő. De tudott do­A HANG EISENHOWERÉ - A BESZÉD DULLESÉ (Folytatás az első oldalról) nehéz és bonyolult feladatkörével megbirkózhas­son, ismernie kellene a washingtoni roppant po­litikai és adminisztrációs bürokrácia minden szö­vevényét, hogy kit, mikor és hol kell mozgatni. És ezt a mozgatást szüntelenül kell eszközölni! Ennek Franklin D. Roosevelt volt nagy mes­tere. Ehhez nem elég egy beszéd elmondása vagy a feladatok delegálása. Emlékezetes, hogy Eisenhower egyszer nagyon szép beszédet mondott arról, hogy nem szép dolog könyveket égetni, embereket üldözni ideáik mi­att. De e beszéde elmondása után McCarthy még három évig égetett könyveket és üldözött embe­reket, sokakat halálba, amig végre belelépett a slamasztikába. Emlékezetes, hogy Einsenhower megvétózta a földgáz törvényjavaslatot is, de ez nem jelentette azt, hogy felvette a harcot a nagy olajérdekelt­ségek ellen, melyek a mai napi meghatározzák külpolitikánk, sőt belpolitikánk nagy részét. Emlékezetes a nyilatkozata a Little Roek-i ese­ményekkel kapcsolatban. De az is elszigetelt ese­mény volt és az elnök nem vált erkölcsi s szelemi irányitójává a faji előítélet elleni harcnak. Többször mondott szép beszédet, hogy mily kár milliókat költeni egy bombázógépre amikor azért a pénzért tiz szép high schoolt lehetne épiteni. A hadiköltségre ép most kért 42 billió dollárt, de az iskolák építésére nem tett javaslatot. “Amerika — Írja Shannon a N. Y. Post szemle- irója az elnöki beszéd kommentálása közben — nagy tévedést követett el amikor 1956-ban újra megválasztotta Eisenhowert. Nekünk amerikai­aknak tudomásul kell vennünk, hogy fizetnünk fog kelleni e tévedésünkért”. Eisenhower válaszol Bulganinnak Miután az egész világ követeli kele és nyugat találkozását, hogy az emberiség egyszer s min­denkorra kiszabadulhasson a háború lidércnyo­mása alól, Eisenhower elnök nem adott nyílt el­utasító választ Bulganin szovjet miniszterelnök­nek az államfők találkozására vonatkozólag. Bi­zonyos azonban, hogy most is Dulles politikája az irányadó, mert Eisenhower elnök nem volt hajlandó a találkozásra. 4,000 szavas üzenetében azt irta, hogy csak úgy hajlandó találkozni az oroszokkal, ha előzőleg a külügyminiszterek elsimítják a problémákat. Ezt a kilátást a Szovjetunió már hetekkel ezelőtt el­utasította, mert nem látja semmi értelmét a Dul- lessal való találkozásnak. Eisenhower ajánlatai közül a legfontosabbak, melyek az egész világ előtt nyilvánvalóvá teszik, hogy nem akar megegyezést, inkább akadályt gördit elébe. Az egyik kérdés Németország egyesítése. Ei­log. hogy ű . ' , . : éí uvvbitík amerikai és szövet­séges ügynökök kezében vannak. "Samu '>:><• 4 a titka - erő.Nftk '(eloak-and-da*?- ger) taktikáját használja a Közép-Keleten, ami­kor gazdasági és katonai segély botladozik. Indo­nézia az uj hadszíntér. Eisenhower ügynökei csendben a Sukarno-ellenes politikusokat támo­gatják. Nyilvánosan senkit sem pártolnak. Laos- ban, Guatemalában és Jordániában várnak újabb zavarokat. Ezek az államok válhatnak legköze­lebb felforgatási célpontokká”. “U. S. hideg-harcosai bevallják, hogy a Krem­lin újabb országokat fog megnyerni, habár tiszt­viselők ragaszkodnak ahhoz, hogy vannak dol­gok, amelyek a mi útjainkon haladnak”. Felrobbantották az olajszállító vasutat A Szahara sivatagban kiaknázott olaj első szál­lítmányát Franciaországba, az algér felkelők ide­iglenesen megakadályozták a vasútvonal egy ré­szének felrobbantásával. Emberéletben nem esett kár. Az első szaharai olaj forgalombahozatala alkal­mával az algér hírszolgálat bőven foglalkozott Szahara sokat Ígérő gazdag ásványtartalmával. Hatalmas fejlécek számoltak be a felfedezett gyémánt és platinum lerakatokról. Előbb még gazdag vas, mangán és réz készletek felfedezé­séről is jelentettek az algériai hegyláncolatokban, ami még kiaknázásra vár. Mindez megmagyarázza, hogy Algéria lakossá­ga miért nem nézi tétlenül, hogy Franciaország iparmonopóliumai hogyan szállítják ki országuk gazdag nyersanyagait. senhower elnök megemlíti, hogy a Szovjetunió 1955-ben a “Summit” konferencián ígéretet tett Nyugat- és Kelet-Németország egyesítésére s mégsem hajlandó azt keresztülvinni. Azt azon­ban elmulasztotta megjegyezni, hogy ő az egyesí­tést USA elképzelése szerint óhajtja, nem pedig a megegyezés szerint; a megegyezés ugyanis semleges Németországot követelt, mig USA NATO-tagként óhajtja az egyesitett Németorszá­got. Eisenhower legfontosabb kérdéssé a légür bé­kés használatát teszi. Ez rendben is volna, mivel ez fontos a békés megegyezés kérdésében; de a nukleáris fegyverekkel való kísérletezések be­szüntetése kérdését csak kerülgette. A nukleáris fegyverek gyártását pedig csak akkor szüntetné be, ha “pontos felülvizsgálást, inspekciót dolgoz­nának ki erre és biztosak volnának, hogy minden ország betartja Ígéretét.” A Szovjetunió ezzel szemben azt ajánlotta, hogy azonnal szüntessék be a nukleáris fegyverek gyártását és pusztítsák el a raktáron levő, felhalmozott nukleáris bombá­kat is. Még egv érdekes ajánlatot tett Eisenhower elnök a Szovjetnek, mégpedig, hogv kölcsönösen ad­ják fel “VÉTÓZÁSI HATALMUKAT” a UN biz­tonsági tanácsának nemzetközi vitáiban. Arról megfeledkezett, hogy a biztonsági tanács tagjai­nak többsége USA kontrollja alatt áll, igy termé­szetes, hogy a vétóra USA-nak kevesebb szüksé­ge van, mint a Szovjetuniónak. Tény az. hogy elnökünk nyíltan vádolja a Szov­jetuniót mindazzal, ami a világhelyzetben nega­tiv s nem csinál titkot belőle. Levelének hangja nem sok reménnyel kecsegteti az emberiséget, ar­ra, hogy a világ két nagy hatalma megegyezésre juthat, hogy hamarosan megszabadulhassunk Demokles kardjaként fejünk felett lebegő atoin- hábofu borzalmaitól. Amerikai Magyar Szó Subscription ln U. S. and Canada for one year $744, for six months $4.09. Foreign Countries for one year $$.09, for six months $5.00. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y, Telephone: AL 4-0397 Előfizetési árak: New York városában, az CSA-ban és Kanadában egy évre S7.00, félévre $4.00. Minden már külföldi országban egy évre $8.00, félévre $5.90. Szerkesztőség és Kiadóhivatal; 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397 rirT) »I í*vú'j.r> v Tn-n 1 C OR’Q - ■ ' ,r._r.r _ [|[W •»'. g/U.Á. JO, uL'crO " J2__________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents