Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-15 / 20. szám
NIXON BÉLAMERIKAI ÚTJA Az amerikai kormány megbízásából és képviseletében Nixon alelnök 18 napi “jóakarat” körútra ment Délameri- kába, melynek folyamán látogatást tett (vagy fog tenni) a következő országokban: Argentina, Uruguay, Bolivia, Peru, Ecuador, Colombia és Venezuela. Csaknem egyidőben Mr. Nixon délamerikai látogatókőrútjával, Dulles, a hidegháború utazó ügynöke, polgári életben külügyminiszter, szintén repült egyet, mégpedig Dániába, hogy még egyszer összetákolja a NATO katonai szövetség szekerét. A régi mondás, hogy “Valami bűzlik Dániában”, persze régibb keletű és tiltakozunk az ellen, hogy bárki is kapcsolatba hozza ezt Mr. Dulles dániai látogatásával. Van-e kapcsolat Mr. Nixon délamerikai és Mr. Dulles északeurópai útja között? Természetesen van. Egyazon politikának, a hidegháborús külpolitika éremének két oldala az. Még akkor is, ha az egyiket “jó akarat” körútnak titulálták. Elörébocsájtjuk, mi hívei, igazi, őszinte hívei vagyunk az igazi “jóakarat“ látogatásoknak. Annyira megyünk, hogy elfogadjuk Nixont is “jóakarat” turistának, habár, Isten látja lelkét, az Egyesült Államokban Faubus kormányzón kívül, talán neki van a legkevesebb kvalifikációja Amerika szimbólumaként külföldön utazgatni, kinek karrierjéhez becsületes amerikai polgárok százainak besározott, rombadön- tött karrierje fűződik. De még ennek dacára is azt mondjuk, minél több “jóakarat” körút, Nixonnal, vagy Nixon nélkül. Mi mindig többrebecsüljük még Nixont is “jóakarat” körúton, mint Mr. Dullest hadikonferenciákon. A szenvedő kontinens Mv. Nixon — és az Eisenhower-kormány természetesen tudatában volt annak, hogy az alelnök délamerikai körútja nem lesz éppenséggel diadalmenet. Ha a republikánus pártkonvenció, az Amerikai Gyárosok Országos Szövetségének bankettje, vagy a titkosrendőrség fizetési listáján levő hivatásos besúgók Agája eksztázisba is esik, amikor Nixon beszédet intéz hozzájuk, Délamerika nyomorgó, kizsákmányolt népe nem viseltetik hasonló érzéssel a fiatal, törtető politikussal szemben, aki sokak szemében Délamerika népét és természeti kincseit Roosevelt halála óta korlátlanul és féktelenül kizsákmányoló, következetesen a nép elnyomói, diktátorok pártját fogó nagy wall-streeti érdekeltségeket képviseli. “Egész Latin Amerika szenved az ottani országok megélhetése főfeltételeit jelentő nyersanyagok árának katasztrofális esése miatt. E nyersanyagok: kávé, gyapot, réz, cink, ólom, gyapjú és banán — irta a N. Y. Times Mr. Nixon indulása előtt. “Bár az illetékes kormányok és a sajtó, tudja, hogy az áresést nagyrészt korlátozhatatlan gazdasági tényezők okozzák, mégis az Egyesült Államokra hárítják a felelősség nagy részit. Amerika ugyanis nem volt hajlandó árstabilizáció egyezményt kötni a délamerikai országokkal. “Boliviát katasztrofálisan érintette az ország fő exportanyagainak, a cinknek és ólomnak esése — mutatott rá továbbá a N. Y. Times cikke a való tényállásra. Perut amelynek nagy gyapotkivitele van ólom és cinktermelése mellett erősen sújtotta az amerikai gyapotérdckeltségek törekvése az amerikai gyapotfölösleg exportálására. Colombiát a kávé árának esése sújtja (amelyet amerikai kávéimporterek szabályoznak). Argentina el van keseredve, mert nem kapott kölcsönt az amerikai Export-Import Banktól saját ipara fejlesztésére”. Wall Street és “délamerikai barátaink” Washingtonból való elindulásakor Mr. Nixon kijelentette’ “Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy ezek az országok nemcsak szomszédaink, hanem legjobb barátaink.” llát bizony jó lenne tudomásul venni. Mindenkinek. Főleg azoknak, akiknek a republikánus párt az 1952-iki és 56-iki választási győzelmét köszönheti. Akik finanszírozzák a republikánus pártot. Jó lenne tudomásul venni a United Fruit Companynak, amely nagyban felelős azért, hogy a kiszipolyozott guate- malai népre visszahozták' a feudalizmust képviselő Armas- diktaturát. Jó lenne tudomásul venni a Rockefellerek kontrolja alatt levő Standard Oil of N. J.-nek, amely elsősorban finanszírozta az ő érdekeiket képviselő Jimenez venezuelai diktátort. .Tó lenne tudomásul venni az Anaeonda Coppernek. amelynek bányáiban napi 50—60 centért dolgozik a még ma is 60—70 százalékban Írástudatlan bolíviai, perui, chilei bányász. , (Folytatás a 4-ik oldalon) Megelégec isel fogadja a Szovjetunió beleegyezését a bombarobbantás bes ntetésének technikai tanulmányozására, de . . .. Előbb a Feh Ház titkára, majd a NAT( yülésről hazaérkezett Mr. ulles nyilatkozott Kruses' a Szovjetunió elnökétől hétvégen érkezett levélr amelyben Kruscsev arró értesíti Mr. Eisenhowert, ' gy elfogadják ajánlatát y közös bizottság felállít ira, a próbarobbantások ll; s z üntetése technikai prob iáinak előzetes tanulmány isára. A Fehér Hí szerint ilyen tanulmány >“a jául szolgálhat majd égi efegyverzési egyezmény fe való közeledésnek”. Dulles is h >nló véleményen volt. De at osan megjegyezte, hog: íz még nem jelenti azt, ho a kilátás jó a megegyezési “Sokkal töb) elyzet tanulmányozás és f ékelés szükséges egy op nista következtetéshez. Ä nem sietünk j a derűlátással ekben a kér- ! désekben, de li ilább van va- | lami haladás”, ondotta Dul- les. | Ezen teker yes körülírásban egy d g tisztán kivehető. És p g az, hogy Dulles óvatosj kerülgeti az ösvényt, mely haladás ut- | jára vezet. Há kkor hol van a haladás? tők tanulmányozzák a nukleáris kísérletek beszüntetésének ellenőrzésére vonatkozó technikai részleteket. Tekintettel erre, mi hajlandók vagyunk ezt a módszert is kipróbálni, annak ellenére, hogy’ komoly .m e g g yőződésünk, hogy amíg az érdekelt felek nem jönnek elhatározásra a kísérletek beszüntetése ügyében, addig a tanulmányozásnak csak hátráltató hatása lesz. A szovjet kormány beleegyezik abba, hogy mindkét oldal nevezze meg szakértőit, akik azonnal lássanak hozzá a munkához és fejezzék be egy általunk előre meghatározott időpontban. “Arra kérem önt Elnök or, járuljon hozzá a világ néuei által oly hőn óhajtott kérdés mielőbbi megoldásához”. • Az autómunkások harca uj munkaszerződésért Mit irt Ki icsev? Kruscsev E nhower április 28-iki leve l e válaszol. A próbarobbantí k beszüntetésének fonto gával foglalkozik. Sajnáld ísát fejezi ki afölött, hogy* ónapban úgy Anglia, mintbf Egyesült Államok nagysz ásu atomrobbantásokat vt i znek. Ezt kihívásnak mir ti a népek akaratával szí oen. mely képes visszavet a világot újabb kisérk robbantások 1 veszedelmes 1 | adatához. | “őszintén ■ e g m ondom, ; nem tudom egérteni az Egyesült Állt >k vonakodását. Az atonr térietek be- I szüntetése n< lehet ártal- j mára az Ej sült Államok i biztonságánál miután mi : már beszünte k a kisérlete- : két. A próba ibantások ál- : talános megs} tetése inkább | a Szovjetunó és a Varsói Egyezmény’ i mait hagyná hátrányos hel etben, miután köztudomású, >gy mi végeztük a legkevi bb kísérletet. Mi azért int« edttink, mert véget akarua etni az atomfegyverkezési trsenynek”. Az egymás szembeni bizalom hiányá í a fejlett tudományos fe dező módszerek használa nyújt kellő biztosítékot ; létrehozandó egyezmény 1 itszása ellen, folytatja Kri sev. “ön az űzi tében fontosnak tartja «e hogy szakérWalter Reuther, az autómunkások vezetője, gazdasági és politikai rövidlátása és a munkáltatókkal való együtt működési politikája következtében olyan kátyúba vitte az uj munkaszerződési egyezkedést, amely nemcsak a? autómunkások, hanem az egész munkásmozgalom 1958 évi egyezkedési programjára káros hatással lehet. A hiba ott történt, hogy í: munkáltatókkal való viszonyban a szakszervezet “védekező” helyzetbe került az u munkaszerződés követelése' !tekintetében. Reuther már több, mint ! egyr éve hangoztatta, hogy ■ 1958-ban “rövidebb munka j hetet és magasabb fizetést” fog követelni az autógyáré- j soktól és, hogy ha szükség lesz rá, akkor sztrájkkal fog a követelésnek érvényt szerezni. Annak ellenére, hogy az autóiparban már akkor 150— 200,000 munkanélküli volt Reuthernek — ugvlátszik — I fogalma sem volt arról, hogy ! az ország komoly gazdasági j hanyatlás előtt áll. Különben nem jött volna ki a fenti követeléssel. De ez még azt is mutatja, hogy Reuther tel- 1 jes bizalommal viseltetik a kapitalista rendszerrel szemben és azt hitte, hogy meg tudja győzni a kapitalistákat, “a saját jóvoltuk szempont- 1 jából” arról, hogy a munkás- ! ság vásárlóképességét magas I nívón kell tartani. Reuther ezt a követelést a | szakszervezet kon venciója előtt, a tagság megkérdezése j és beleegyezése nélkül tette meg. Most ugyancsak a tag [ ság megkérdezése nélkii | “meghátrálást” kezdeménye- í zett egy hónappal a jelenlegi szerződés lejárata előtt. Felajánlotta a General Mo- tors-nak, hogy a szerződés lejáratát szeptemberig meg- ; hosszabbítja és lemond a tagságnak járó két és fél százalékos fizetésjavitásról, amit , a tagság az utóbbi tiz év óta minden évben megkapott. De a General Motors, mely két évre akarja a szerződést minden változás nélkül meghosszabbítani, erre vérszemet kapott és köti magát követeléséhez. Az acéltársaságok támadása Az acéltársaságok a másik oldalról támadják a munkás- osztályt. Követelik, hogy az acélmunkások mondjanak le a júliusban járó 12 cent óránkénti béremelésről. Eddig még nem sikerült célt érniük. Ha az autó és acél szakszervezetek engednek, akkor hasonló lépéseket várhatnak a villanyos-, gumiipari-, farmgépeket gyártó-, repülőipari-, telefon és más ipari munkások a saját munkáltatóik részéről is. A szerződés-megújítások e helyzete annak köszönhető, hogy a szakszervezeti vezetőség lelkes v delmezője a kapitalista ren- szernek és még ma is azt íz ósdi felfogást követi, hog; gazdasági válság (Folytatás a 16-ik oldalon) ' ■ A magya országi láfogatás ól Egyre más *a hívnak fel bennünket olva óink, barátaink és í arról óhajt: nak információt, hogy miképi sn látogathatnál ak el szülőház: jukba. A tény az, hogy még nindig nem ad a külügyminis térium olyan utlc- \elet, mely Magyarországra . is érvényes, az nban a tények a-t mutatják, 1 ogy megokolt esetekben, külö msen, ha valaki beteg hozzátai ozóit szeretné meg látogatni, so í esetben megadják erre az engt lélyt. Ha valakinek Magyarorszá ;ra érvényes útlevele van 6- 8 hét alatt rendesen megkap latja a magyar vízumot is a washingtoni követségen keres tül, ha folyamodik rte. A kong»esszus felemelt i a katom k fizetését WASHINC TON. — A kong-' -esszus jóv: hagyta a katonák <’izetésenfeló ét, hogy Így biztosítsák azt, 1 ogy afontos állásokat betöltő katonák hGvük-h. maradjanak Az uj fizetési tör-,, vény junius l-én lép érvényed. Em. as 2nd Cla datter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, a't the P O. of N. Y., N. Y, Vo1- Vli. No. Thursday, May 15, 1958 NEW YORK. N. Y~------------------ byirV, ft r. Dulles Hafadást lát
