Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-02 / 1. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January 2, 1958 Munkásmozgalom, j "RIGHT TO WORK”! A politikusok avval a jelszóval, hogy minden munkásnak joga van minden gátlás nélkül dolgozni, “right-to-work” törvényeket akarnak élet­beléptetni, melyek valóban a szakszervezetek tönkretételét célozzák. Mi lesz, ha a munkások komolyan veszik a “munkához-való-jog” jelszavát? David J. MacDonald, az acélmunkások szak- szervezetének elnöke úgy hangzott az AFL-CIO konvencióján, mintha a harmincas évek jelentek volna meg hallgatói előtt. Az éhségsztrájkok, a munkanélküliek hatalmas felvonulását varázsol­ta lelki szemeik elé. Felhivta a figyelmet a je­lenlegi 50,000 munkanélküli atélmunkásrn és ar­ra a 200,000-re, akik részidőt dolgoznak, akik részére nem adták meg a munkához való jogot annak ellenére, hogy a 30-as, a “depressziós” évek óta 71 százalékkal emelkedett óránkénti ter­melőképességük. “Mit szólna Amerika, ha Pittsburgh környékén az összes munkanélküli acéltermelők felsorakoz­George Meany és William Schnitzler, az AFL- CIO elnöke, illetve pénztárnok-titkára, a; egye­sült munkás-tábor második konvenciójának egy- behivási dokumentumában többek között í követ­kezőket mondotta: “Nemzetünket próbára hivó feszült dőkben jövünk össze. A világbékét, a szabadságét és az egyéni Tekintélyt veszélyezteti a Szovjetunió. Minden szakszervezeti tag előtt jól is nert a Kremlin brutális embertelensége, mely a nagyar szabadsághősök elnyomásában nyilvánult meg és abban az elhatározásában, hogy a Közép-Keleten és az arab világban a háború lángját szilsa.” Meany ezen álláspontja azonos Dulles-éval. Azonos az amerikai tröszt-fejedelmek áfáspont­jával. Meany ezen külpolitikai álláspontja maga után vonja azt, hogy Amerika kénytelen több és több ezer millió dollárt költeni rakéták, atom- és hid­rogénbombák gyártására. Ha ezen külpolitikai eszme érvényesül akkor elkerülhetetlen az amerikai munkások éle színvo­nalának fokozott csökkentése. A Szovjetunió az ellenség? Ha Meany és társainak sikerül “eladni” az amerikai munkásoknak, hogy a Szovjetunió az ellenség, hogy a Szovjet készül Amerikít meg­támadni, akkor sikerülni fog az a tervük is, hogy az amerikai munkásokat rábeszéljék nagyobb ál­dozathozatalra az “éllenség” leverésére. Ezért elvitathatatlan, hogy az amerikai szak- szervezetek progresszív tagsága nem térhet ki e kérdés tisztázása elől anélkül, hogy ne lenne fe­lelős az elkerülhetetlen életszínvonal csökkenté­sért — nem beszélve a leírhatatlan katasztrófá­ról, mely az egész emberiséget sújtani fegja, ha az amerikai uralkodó osztálynak sikerül az ame­rikai népet egy uj háborúba uszítani. Mi a teendő? A béke kérdését napirendre kell tenni minden szakszervezetben. Nem mesterséges módon. Szám tálán alkalom van arra, hogy ezt meglehessük. Johnson szenátor már feltette a kérdés:, hogy meg kell semmisíteni a negyvenórás munkahetet .— mert fegyverkeznünk kell a Szovjetunió el­len. Az egész demokrata párt, a republikán is párt, az összes politikusok, mind azt prédikálják, hogy az amerikai nép áldozatokat kell, hogy hozzon, mert fegyverkeznünk kell a Szovjet eller. A Sputnik előtti időben a politikusok adóen­gedményekről beszéltek. Most már nemcsak, hogy nem lesz adóengedmény, de minden bizonnyal anég magasabb adót kell majd fizetnün c, mert nának és az acélüzemek és gyárakban munkahe­lyeikre mennének és azt mondanák: “Azt mond­ták, jogunk van a munkához. Elünk hát jogunk­kal, itt vagyunk, munkára készen! Dolgozni aka­runk!” Bár McDonald nem mondta, hogy hasonlóra készül az acélunió, tapsvihar fogadta eszméjét. Annyit mondott, hogy kerületi konferenciákat terveznek a depresszió-elleni program kidolgozá­sára. Felhívást intézett a többi uniókhoz is, hogy készüljenek el a gazdasági hanyatlásra. Nem is olyan régen, még a munkáltató és az unió közötti kooperációt hirdette. MacDonald több pénzre van szükség fegyverkezésre. A probléma tehát ott van a szakszervezeti tag­ság előtt, több mint egy formában. Szükséges, hogy néhány kérdést tegyünk fel a tagságnak a béke és a Szovjetunióval kapcsolatban. Igaz-e, hogy a Szovjetunió ajánlotta, hogy az atombomba használatát tiltsák meg MINDEN ÁLLAM részére ? ' Igaz-e, hogy a Szovjetunió ajánlotta, hogy bé­keszerződés jöjjön létre a NATO és a varsói szö­vetség között? Igaz-e, hogy a Szovjetunió ajánlotta az ameri­kai haderők visszavonását Európából és a szov­jet haderők visszavonását Kelet-Európából ? — Igaz-e, hogy sok amerikai (George Kennan stb.) hasonló javaslattal állt elő? Igaz-e, hogy a Szovjetunió az egyedüli állam, melynek tulajdonában áll az ICBM? (Interkon­tinental Ballistic Missile.) S ha ez igaz, akkor nem logikus-e az, hogy ha a Szovjetunió meg akarná támadni az Egyesült Államokat, akkor a háború már folyamatban volna, mert jelenleg csak a Szovjetuniónak van olyan hadi eszközé, mely superior (kiválóbb) az “ellenfél” hadiföl­szerelésénél ? Másszóval az a tény, hogy a Szovjet békére szólítja az Egyesült Államokat annak dacára, hogy ő rendelkezik felsőbbrendü hadieszközzel, azt jelenti, hogy a Szovjetunó nem akar háborút, hanem békét. Továbbá, igaz-e, hogy a NATO konferencián Párizsban az amerikai delegáció akart hidrogén- bomba-bázisokat létesiteni Európaszerte — ami nagyban fokozná a háborús veszélyt? Igaz-e az, hogy az európai delegátusok, norvég, dán, német, angol, stb. azt követelték, hogy kezdjenek tárgyalásokat a Szovjettel Bulganin levelében foglalt kérdések megvitatására? Ki akar háborút? A Szovjetunió vagy'az ame­rikai trösztfejedelmek? Fel kell tenni e kérdése­ket — és feleletet kell adni e kérdésekre. Ezzel kapcsolatban fel kell vetni a szükségét annak, hogy az amerikai szakszervezetek delegációkat küldjenek a Szovjetbe. A világ minden országá­ból mennek munkásdelegációk oda és Kínába, miért nem innen, az Egyesült Államokból is? E problémákat nem lehet már a háttérbe szo- ritani. Az amerikai szakszervezeti mozgalom nem te­heti magáévá Dulles politikáját anélkül, hogy el ne adná a tagság legelemibb érdekeit. Itt az ideje felelősségre vonni Meanyt és tár­sait háborúra uszító beszédjeikért. Az amerikai munkásmozgalomra vár az a történelmi feladat, hogy a béke zászlaja alá tömörülve helyesebb irányba terelje az AFL-CIO külpolitikai állásfog­lalását. , J. L. mostani beszéde telve volt haraggal a munkálta­tók ellen, mikor elmondta, hogy háromszor any- nyival emelték fel az acél árát, mint amennyire szükség lett volna a fizetésemeléshez. Azt mondta: ‘ÍVáltoztassuk át a munkához való jogot”, “Fel a munkára jogainkért”-ra. Meg van a profit, ha csupán 50%-ot termel is az acéltelep A Pittsburgh Press jelenti, hogy Jones & Laughlin acél-részvénytársaság uj, oxigénnel fti- tött kemencéket állít be aliquippai telepére. A kemencék beállítása 11 millió dollárba kerül, de ez 400,000 tonnával emeli évenként az üzem termelőképességét, sokkal kevesebb munkás al­kalmazásával. Avery C. Adams, a részvénytársaság elnöke, mint a technológia nagyszerű haladását Írja le az uj termelési folyamatot, mely “nagy befo­lyással lesz az ipar terjeszkedésére”. A termelés ára fémrud-tonnánként 15 dollár lesz az uj mód­szerrel, a mai legmodernebb rendszerrel 40 dol­lárba kerül ugyanaz. Amellett hihetetlenül meg­gyorsítja magát az égetés idejét is. Nem csupán az acélmunkásokat sújtja az uj termelési módszer, hanem a szénbányászokat is. Az uj módszer Ausztriából jött hozzánk, ahol 1052-ben vezették be a szénhiány miatt. Ausztria acéltermelésének 37 százaléka már az uj módszer alapján történik. Mr. Adams azt mondta: “CÉGÜNK MÉG AKKOR IS KÉPES LESZ PROFITTAL DOLGOZNI, HA SZÜKSÉGSZE- RÜLBG ÜZEMÜNK TERMELŐKÉPESSÉNEK CSAK FELÉT HASZNÁLJUK FEL”. Ez a nyilatkozat most jön, mikor az acélipar 70 százaléka dolgozik és az acélmunkások tízez­rei vagy munkanélkül vannak, vagy csupán rész­időt dolgoznak. Közben az antracit bányászok létszáma, egy évtized alatt 500,000-ről 200,000-re esett le és azok közül is sokan már csak rész időt dolgoznak. Öngyilkos lett a munkanélküli Youngstown, O.-ból jön a hir, hogy egy mun­kanélküli acélmunkás öngyilkosságot próbált el­követni. Huszonnégy éves mindössze és össze­vissza vágta magát borotvájával, majd lement háziasszonyához és bejelentette, hogy nem óhajt tovább élni. A kihívott rendőr előtt esett össze. Youngstownban az elmúlt héten 4,602 egyén kért munkanélküli segélyt, egy évvel ezelőtt 893 munkanélküli volt. A közeli Warrenban 2,951 kérte a munkanélkü­li biztosítást, 773 egy évvel ezelőtt. Clevelandon. 17,502 a tavalyi 8,205-Köz viszonyítva. Canton- ban 4,908, 1,525 ellen, Toledoban 5,180, tavaly 2,587. Ohioban 92,692-öt jogosnak találtak a munkanélküli biztosításra, tavaly fele volt ennek. New Jerseyben is emelkedik a munkanélküliség TRENTON. — Október közepén 20,000-el emel­kedett a munkanélküliek száma, a tavaly októbe­rihez viszonyítva. Robert R. Meyner kormányzó szerint 112,000 munkanélküli volt New Jersey államban októberben. A városi segélyen élők száma is erősen emelke­dőben van. Vagy 22,100 egyén kapott városi se­gélyt. A- novemberi helyzetre vonatkozólag még nincsenek meg az adataink, de a kormányzó sze­rint október óta is emelkedett a munkanélküli­ség. i A 15-ik kemencét zárja le a Bethlehem Steel LACKAWANNA, N. Y. — Az acélmunkások szakszervezete magyarázatot kér a Bethlehem Steel Részvénytársaságtól, hogy mi az oka a ter­melés újabb levágásának. Joseph P. Molony, az unió állami igazgatója, Arthur B. Homer, a Bethlehem Steel egyik elnö­kével tárgyalt miután az üzem 35 kemencéjéből már csupán 20 van működésben. A körzetben 7 ezer acélmunkás négy napot dolgozik csupán és rengeteget elbocsátottak állásából. Mr. Homer nem tudta, hogy mikor gyújtják be újból a leállított 15-ik kemencét, bár azt mond­ta Molonynak, hogy a termelés meg fogja köze- liteni az üzem 90 százalékos termelőképességét az elkövetkező hat hónapban. IIIIIIIIIIIIllllllllllliiiiiiiiiiiiiiiii ÍRORSZÁG legértékesebb exportját a lovak szolgáltatják. A BÉKE KÉRDÉSE ÉS AZ AMERIKAI SZAKSZERVEZETI MOZGALOM Kit képvisel Meany? A tagságot vagy a tagságot kizsákmányolókat?

Next

/
Thumbnails
Contents