Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-02 / 1. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January 2, 1958 Munkásmozgalom, j "RIGHT TO WORK”! A politikusok avval a jelszóval, hogy minden munkásnak joga van minden gátlás nélkül dolgozni, “right-to-work” törvényeket akarnak életbeléptetni, melyek valóban a szakszervezetek tönkretételét célozzák. Mi lesz, ha a munkások komolyan veszik a “munkához-való-jog” jelszavát? David J. MacDonald, az acélmunkások szak- szervezetének elnöke úgy hangzott az AFL-CIO konvencióján, mintha a harmincas évek jelentek volna meg hallgatói előtt. Az éhségsztrájkok, a munkanélküliek hatalmas felvonulását varázsolta lelki szemeik elé. Felhivta a figyelmet a jelenlegi 50,000 munkanélküli atélmunkásrn és arra a 200,000-re, akik részidőt dolgoznak, akik részére nem adták meg a munkához való jogot annak ellenére, hogy a 30-as, a “depressziós” évek óta 71 százalékkal emelkedett óránkénti termelőképességük. “Mit szólna Amerika, ha Pittsburgh környékén az összes munkanélküli acéltermelők felsorakozGeorge Meany és William Schnitzler, az AFL- CIO elnöke, illetve pénztárnok-titkára, a; egyesült munkás-tábor második konvenciójának egy- behivási dokumentumában többek között í következőket mondotta: “Nemzetünket próbára hivó feszült dőkben jövünk össze. A világbékét, a szabadságét és az egyéni Tekintélyt veszélyezteti a Szovjetunió. Minden szakszervezeti tag előtt jól is nert a Kremlin brutális embertelensége, mely a nagyar szabadsághősök elnyomásában nyilvánult meg és abban az elhatározásában, hogy a Közép-Keleten és az arab világban a háború lángját szilsa.” Meany ezen álláspontja azonos Dulles-éval. Azonos az amerikai tröszt-fejedelmek áfáspontjával. Meany ezen külpolitikai álláspontja maga után vonja azt, hogy Amerika kénytelen több és több ezer millió dollárt költeni rakéták, atom- és hidrogénbombák gyártására. Ha ezen külpolitikai eszme érvényesül akkor elkerülhetetlen az amerikai munkások éle színvonalának fokozott csökkentése. A Szovjetunió az ellenség? Ha Meany és társainak sikerül “eladni” az amerikai munkásoknak, hogy a Szovjetunió az ellenség, hogy a Szovjet készül Amerikít megtámadni, akkor sikerülni fog az a tervük is, hogy az amerikai munkásokat rábeszéljék nagyobb áldozathozatalra az “éllenség” leverésére. Ezért elvitathatatlan, hogy az amerikai szak- szervezetek progresszív tagsága nem térhet ki e kérdés tisztázása elől anélkül, hogy ne lenne felelős az elkerülhetetlen életszínvonal csökkentésért — nem beszélve a leírhatatlan katasztrófáról, mely az egész emberiséget sújtani fegja, ha az amerikai uralkodó osztálynak sikerül az amerikai népet egy uj háborúba uszítani. Mi a teendő? A béke kérdését napirendre kell tenni minden szakszervezetben. Nem mesterséges módon. Szám tálán alkalom van arra, hogy ezt meglehessük. Johnson szenátor már feltette a kérdés:, hogy meg kell semmisíteni a negyvenórás munkahetet .— mert fegyverkeznünk kell a Szovjetunió ellen. Az egész demokrata párt, a republikán is párt, az összes politikusok, mind azt prédikálják, hogy az amerikai nép áldozatokat kell, hogy hozzon, mert fegyverkeznünk kell a Szovjet eller. A Sputnik előtti időben a politikusok adóengedményekről beszéltek. Most már nemcsak, hogy nem lesz adóengedmény, de minden bizonnyal anég magasabb adót kell majd fizetnün c, mert nának és az acélüzemek és gyárakban munkahelyeikre mennének és azt mondanák: “Azt mondták, jogunk van a munkához. Elünk hát jogunkkal, itt vagyunk, munkára készen! Dolgozni akarunk!” Bár McDonald nem mondta, hogy hasonlóra készül az acélunió, tapsvihar fogadta eszméjét. Annyit mondott, hogy kerületi konferenciákat terveznek a depresszió-elleni program kidolgozására. Felhívást intézett a többi uniókhoz is, hogy készüljenek el a gazdasági hanyatlásra. Nem is olyan régen, még a munkáltató és az unió közötti kooperációt hirdette. MacDonald több pénzre van szükség fegyverkezésre. A probléma tehát ott van a szakszervezeti tagság előtt, több mint egy formában. Szükséges, hogy néhány kérdést tegyünk fel a tagságnak a béke és a Szovjetunióval kapcsolatban. Igaz-e, hogy a Szovjetunió ajánlotta, hogy az atombomba használatát tiltsák meg MINDEN ÁLLAM részére ? ' Igaz-e, hogy a Szovjetunió ajánlotta, hogy békeszerződés jöjjön létre a NATO és a varsói szövetség között? Igaz-e, hogy a Szovjetunió ajánlotta az amerikai haderők visszavonását Európából és a szovjet haderők visszavonását Kelet-Európából ? — Igaz-e, hogy sok amerikai (George Kennan stb.) hasonló javaslattal állt elő? Igaz-e, hogy a Szovjetunió az egyedüli állam, melynek tulajdonában áll az ICBM? (Interkontinental Ballistic Missile.) S ha ez igaz, akkor nem logikus-e az, hogy ha a Szovjetunió meg akarná támadni az Egyesült Államokat, akkor a háború már folyamatban volna, mert jelenleg csak a Szovjetuniónak van olyan hadi eszközé, mely superior (kiválóbb) az “ellenfél” hadifölszerelésénél ? Másszóval az a tény, hogy a Szovjet békére szólítja az Egyesült Államokat annak dacára, hogy ő rendelkezik felsőbbrendü hadieszközzel, azt jelenti, hogy a Szovjetunó nem akar háborút, hanem békét. Továbbá, igaz-e, hogy a NATO konferencián Párizsban az amerikai delegáció akart hidrogén- bomba-bázisokat létesiteni Európaszerte — ami nagyban fokozná a háborús veszélyt? Igaz-e az, hogy az európai delegátusok, norvég, dán, német, angol, stb. azt követelték, hogy kezdjenek tárgyalásokat a Szovjettel Bulganin levelében foglalt kérdések megvitatására? Ki akar háborút? A Szovjetunió vagy'az amerikai trösztfejedelmek? Fel kell tenni e kérdéseket — és feleletet kell adni e kérdésekre. Ezzel kapcsolatban fel kell vetni a szükségét annak, hogy az amerikai szakszervezetek delegációkat küldjenek a Szovjetbe. A világ minden országából mennek munkásdelegációk oda és Kínába, miért nem innen, az Egyesült Államokból is? E problémákat nem lehet már a háttérbe szo- ritani. Az amerikai szakszervezeti mozgalom nem teheti magáévá Dulles politikáját anélkül, hogy el ne adná a tagság legelemibb érdekeit. Itt az ideje felelősségre vonni Meanyt és társait háborúra uszító beszédjeikért. Az amerikai munkásmozgalomra vár az a történelmi feladat, hogy a béke zászlaja alá tömörülve helyesebb irányba terelje az AFL-CIO külpolitikai állásfoglalását. , J. L. mostani beszéde telve volt haraggal a munkáltatók ellen, mikor elmondta, hogy háromszor any- nyival emelték fel az acél árát, mint amennyire szükség lett volna a fizetésemeléshez. Azt mondta: ‘ÍVáltoztassuk át a munkához való jogot”, “Fel a munkára jogainkért”-ra. Meg van a profit, ha csupán 50%-ot termel is az acéltelep A Pittsburgh Press jelenti, hogy Jones & Laughlin acél-részvénytársaság uj, oxigénnel fti- tött kemencéket állít be aliquippai telepére. A kemencék beállítása 11 millió dollárba kerül, de ez 400,000 tonnával emeli évenként az üzem termelőképességét, sokkal kevesebb munkás alkalmazásával. Avery C. Adams, a részvénytársaság elnöke, mint a technológia nagyszerű haladását Írja le az uj termelési folyamatot, mely “nagy befolyással lesz az ipar terjeszkedésére”. A termelés ára fémrud-tonnánként 15 dollár lesz az uj módszerrel, a mai legmodernebb rendszerrel 40 dollárba kerül ugyanaz. Amellett hihetetlenül meggyorsítja magát az égetés idejét is. Nem csupán az acélmunkásokat sújtja az uj termelési módszer, hanem a szénbányászokat is. Az uj módszer Ausztriából jött hozzánk, ahol 1052-ben vezették be a szénhiány miatt. Ausztria acéltermelésének 37 százaléka már az uj módszer alapján történik. Mr. Adams azt mondta: “CÉGÜNK MÉG AKKOR IS KÉPES LESZ PROFITTAL DOLGOZNI, HA SZÜKSÉGSZE- RÜLBG ÜZEMÜNK TERMELŐKÉPESSÉNEK CSAK FELÉT HASZNÁLJUK FEL”. Ez a nyilatkozat most jön, mikor az acélipar 70 százaléka dolgozik és az acélmunkások tízezrei vagy munkanélkül vannak, vagy csupán részidőt dolgoznak. Közben az antracit bányászok létszáma, egy évtized alatt 500,000-ről 200,000-re esett le és azok közül is sokan már csak rész időt dolgoznak. Öngyilkos lett a munkanélküli Youngstown, O.-ból jön a hir, hogy egy munkanélküli acélmunkás öngyilkosságot próbált elkövetni. Huszonnégy éves mindössze és összevissza vágta magát borotvájával, majd lement háziasszonyához és bejelentette, hogy nem óhajt tovább élni. A kihívott rendőr előtt esett össze. Youngstownban az elmúlt héten 4,602 egyén kért munkanélküli segélyt, egy évvel ezelőtt 893 munkanélküli volt. A közeli Warrenban 2,951 kérte a munkanélküli biztosítást, 773 egy évvel ezelőtt. Clevelandon. 17,502 a tavalyi 8,205-Köz viszonyítva. Canton- ban 4,908, 1,525 ellen, Toledoban 5,180, tavaly 2,587. Ohioban 92,692-öt jogosnak találtak a munkanélküli biztosításra, tavaly fele volt ennek. New Jerseyben is emelkedik a munkanélküliség TRENTON. — Október közepén 20,000-el emelkedett a munkanélküliek száma, a tavaly októberihez viszonyítva. Robert R. Meyner kormányzó szerint 112,000 munkanélküli volt New Jersey államban októberben. A városi segélyen élők száma is erősen emelkedőben van. Vagy 22,100 egyén kapott városi segélyt. A- novemberi helyzetre vonatkozólag még nincsenek meg az adataink, de a kormányzó szerint október óta is emelkedett a munkanélküliség. i A 15-ik kemencét zárja le a Bethlehem Steel LACKAWANNA, N. Y. — Az acélmunkások szakszervezete magyarázatot kér a Bethlehem Steel Részvénytársaságtól, hogy mi az oka a termelés újabb levágásának. Joseph P. Molony, az unió állami igazgatója, Arthur B. Homer, a Bethlehem Steel egyik elnökével tárgyalt miután az üzem 35 kemencéjéből már csupán 20 van működésben. A körzetben 7 ezer acélmunkás négy napot dolgozik csupán és rengeteget elbocsátottak állásából. Mr. Homer nem tudta, hogy mikor gyújtják be újból a leállított 15-ik kemencét, bár azt mondta Molonynak, hogy a termelés meg fogja köze- liteni az üzem 90 százalékos termelőképességét az elkövetkező hat hónapban. IIIIIIIIIIIIllllllllllliiiiiiiiiiiiiiiii ÍRORSZÁG legértékesebb exportját a lovak szolgáltatják. A BÉKE KÉRDÉSE ÉS AZ AMERIKAI SZAKSZERVEZETI MOZGALOM Kit képvisel Meany? A tagságot vagy a tagságot kizsákmányolókat?