Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-02 / 1. szám
Thursday, January 2, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 TÍZ ÉV ZÁRLATA FÜ NINCS, DE MEGÉRKEZTEK A FŰKASZÁLÓ GÉPEK Kevés titok van a tudományok terén. Nem is lehet semmit sokáig titkolni, mert hiszen egyforma a tudomány alapja az egész világon és hamarosan rájönnek a tudósok, ha koncentrálnak valamilyen dologra. Az igazi titok a pazarlás, az adófizetők kiizzadott keserves dollárjaival való visszaélés, arra nem jöhet rá olyan könnyen senki, de azért itt ott kibújik a szeg a zsákbób mint mondják. Cape Canaveral floridai kísérletező helyünk sem kivétel a többi alól. Nem csoda, ha bürokratáink jobban igyekeznek eltussolni és titokban tartani a kellemetlen incidensket, mint a rakéta lövedékek valódi titkait. Az egyik szemfüles újságíró azért a mélyére járt egyes visszaéléseknek és baklövéseknek és jelentést tett a dolgokról. 1, 1950—^51-ben a légvédelmi erő plasztik kábelokat húzott többezer mérföldes körzetben. Szegények megfeledkeztek Florida nedves éghajlatáról, folytonos rövidzárlat tönkretette a közlekedési rendszert. Az egész bonyolult hálózatot sok milliós költséggel kénytelenek voltak újból építeni. 2. A légvédelmi bázison nagyszerű laboratóriumot építettek fel. Készen állt a remek mü a kisérletekzésekre. Jöttek a technikai szakértők. Felülvizsgálták a központot. A becslések szerint 800 ezer dollár értékű változtatást kell nyélbe ütniök, mielőtt használhatják. 8. A múlt októberben eltörölték a túlórákat, sőt a személyzet 5 százalékát is elbocsátották. Hiába, takarékoskodnunk kell, pedig éppen akkor repült fel az első Sputnik az égre, állítólag tudtunk a szovjetek kontinensek közötti löve- geinek kísérletezéseiről is már abban az időben, hiszen jó szövetségesünk Törökország területén nagyszerű rádár megfigyelőnk értesített bennünket mindenről, ami a Szovjetunióban ekörül történt. 4. Sok a baj az utánpótlási rendszerrel is a telepen, hónapokig eltart mire egy rendelést leszállítanak. 67 különböző rendelési blanketta van és nincs egyetlen utánpótlást rendelő egyén, aki mindegyikkel tisztában lenne. 5. A kopár, sivár, lakatlan Ascension szigeten az őrszem hét hónapig várt szappanra, de két hatalmas ládában kaptak fűkaszáló gépeket, bár nyoma sincs egy fűszálnak a szigeten. 6. A két millió dolláros Thor löveget el kellett pusztítani, mert egy meggondolatlan technikus rossz drótokat húzott keresztül a Doppler elv alapján dolgozó sebességi .rendszerben. Ez mutatja meg, hogy ? lövedék helyes irányban ha- lad-e? A nagy 1200 mérföldes második Thor lö- veg megindult az előirt irányban, az Atlanti óceán felé haladt. A keresztül húzott drótok azonban úgy mutatták, mintha ellenkező irányban haladna egyenesen Orlando felé. A biztonságra ügyelő tiszt kétségbeesetten 'megnyomta az elpusztító villanykapcsolót. 7. A Vanguard rakétát októberben akarták kipróbálni, kénytelenek voltak elhalasztani, mert nem bírtak alkoholt pumpálni a lövegbe. Nyolc óra hosszat bajlódtak pumpával, mire rájöttek, hogy a pumpa motorából minden cseppnyi gazolint elhasználtak, azért nem indult. Japán deportálni fog nemkívánatos idegeneket A japán rendőrség bejelentette, hogy 852 idegen polgárt és “néhány magasrangu” Egyesült Államokbeli katonatisztet és diplomatát, valamint más országbeli diplomatát tűrhetetlen magatartása miatt “feketelistára” helyezett. Igyekezni fognak deportálni őket az országból. A nemzeti rendőrség kriminális osztályának vezetője, Toji Nakagawa, azt mondta, hogy 66 amerikai van a listán, de nem volt hajlandó további részletezésekbe bocsátkozni. Egy másik lista olyan nemkívánatos egyénekről készült, akik diplomáciai immunitást élveznek. Ezek kormányait majd felkéri, hogy hivatalosan hívják vissza őket. Washingtonban a State Department azt mondta, hogy semmi tudomása sincs arról, hogy a tokyoi rendőrség 66 amerikait akar deportálni. ■■■sHHHSHHnaaHHHHaaaaaHHiMHfH A MAGYAR SZÓÉRT NYÚLJON KARJA! HA AZ IGAZAT TUDNI AKARJA, Minden év végén, az üzleti leltár készítéshez hasonlóan, közéletünk számos területén történik felszámolás, összegezés, értékelés az elmúlt esztendő alatt elért eredményekről. A U. S. News and World Report, heti hírmagyarázó folyóirat, hosszú cikkben dicsőítő szavakkal sorolja el az Egyesült Államokban az elmúlt 10 év alatt történt fejlődést a tudomány, ipar, házépítés, házT tartási gépek, gyógyszerek feltalálása és más olyan területen, mely az életszínvonal emelését van hivatva előmozdítani. Tíz bámulatos év! A csodák évtizede, 1947— 1957! Törjük a fejünket, hogy az amerikai történelemben vagy technikában milyen fordulatot hozott az 1947-es esztendő, hogy pont attól kezdi a cikkíró a számitását, de semmire nem emlékszünk. Vagy mi érte végét 1957-ben? Lássuk csak! A 2-ik világháború? Az 1945-ben végződött. A hidegháború? Nem, azt 1946-ban indította útnak Churchill, Fulton, Missouri-ban. Hát hagyjuk a kezdetet, vizsgáljuk meg a végét. Mi történt 1957-ben? Tudomásunk * szerint sok minden, de akárhogy vizsgáljuk az eseményeket, mindegyiket csak úgy tudjuk elkönyvelni, hogy valaminek a folytatása volt, nem pedig a vége. Hopp! itt van valami a cikkben, talán ez fényt vet töprengésünkre. Csöndesedik a tempó Meg van a magyarázat. “E percben Amerika népe országunk gyors iramának rövid ideig tartó lecsendesíilését tapasztalja. A munkaalkalmak nem oly bőségesek. ,A gépek kihasználása nem teljes. A közelmúlt előretörése egy kicsit lelassult. Most egy rövid pihenés időszakához érkeztünk”. Hát ez az a határidő, amely a tiz év végét jelzi! Meg vagyunk győződve, hogy az 5 és félmillió munkanélküli, akikről a munkaügyi hivatal statisztikája is megemlékszik, a csodás évtized befejező jellegzetességének, az amerikai életmód dicsőségének fogják tekinteni a pihenés ez időszakát. Bizony rájuk fér egy kis pihenés, mert nagyon elfáradtak a tiz év iramában. Nagyon sok mindent gyártottak ők e tiz év alatt. Még a cikkíró is büszke a teljesítményekre, úgy, hogy számszerint is belemegy a felsorolásukba. Mit készitettünk 10 év alatt 2 millió automatikus edénymosogató gép. 6 millió ruhaszárítót. 6 millió léghűtőt (szobatipus). 9 millió házi fagyasztót. 10 millió villany gyapjutakarót. 11 millió uj lakást. 14 millió motoros füvágót. 22 millió automatikus kávéfőzőt. .22 millió villany ételkeverőt. 32 millió villany borotvát. 32 millió porszívót. 38 millió mosógépet. 39 millió villany jégszekrényt. 50 millió televíziót. 54 millió gépkocsit. 90 millió rádiót (zsebben, táskában hordható, kocsiba szerelhető, asztali, szekrényes, stb. i rádiót.) Szédítő! Most már értjük, hogy mitől szédültek meg a magyarok a tavaly. Ennyi kincs, annyi minden Amerikában, Magyarországon pedig csak nemrég ünnepelték az ötvenezredik mosógép elkészítését. Hogy későn kezdtek hozzá? Hogy ebben a csodás évtizedben kétszer kellett romokat takarítani és sok mindennek építését újból alulról kezdeni? Hát ki bírja azt kiHáromszáz millió rubel kölcsönt kap Magyarország Az Associated Press budapesti tudósítója jelentése szerint Apró Antal helyettes miniszter- elnök bejelentette, hogy a Szovjetunió 300 millió rubel kölcsönnel jön Magyarország segítségére, hogy iparának tervbevett fejlesztését kivitelezhesse. Az összeget 10 éven keresztül, részletekben, 2 százalékos kamat, hozzáadásával fogja Magyarország visszafizeetni. Ugyanez a jelentés arról számol be, hogy ez évben Magyarország a Szovjetuniótól 875 millió értékű élelmiszer és más használati cikkekre kapott hitelt. . várni? Usgyi, Amerikába! Van ott elég, jut nekünk is! De van-e itt elég? Jut-e mindenkinek? Hát csináljunk egy kis számadást. Az Egyesült Államok 172 millió lakója 50 millió háztartásban • tömörül. Első összehasonlításra láthatjuk, hogy a tiz év alatt termelt sokmillió felszelés bárhogyan is oszlik meg, nem jut minden háztartásra belőlük. Amellett azt látjuk, hogy az üzletek még mindig tele vannak az eladatlan felr szerelésekkel. A gyárakból most már milliószámra küldték el a munkásokat, tehát a termelés is csökken. Lehetséges az, hogy a háztartások nem mindegyike óhajt mosógépet, porszívót, villany jégyszekrényt, televíziót, stb.? Nem akarják élvezni a magas életszínvonalat? Vagy talán egyszerűen nincs pénzük megvenni mindazt, ami a mai életmódban már úgyszólván életszükséglet? Ne felejtsük el, hogy ezek a modern gépezetek sem örökkétartók. Sőt némelyik élettartama bizony nagyon rövid, mert elkészítésük nem volt nagyon lelkiismeretes. így hát ki kell cserélni, vagy meglenni nélküle. Tiz év folyamán mindegyikre rákerül a sor. És hogyan állunk az elosztással? Még a Hoover időkből maradt ránk az a zamatos angol közmondás: “a chicken in every pot, a car in every garage”. Minden fazékban egy csirke, minden garázsba egy kocsi. De olyan jómódról számol be a cikkíró, mely már két kocsival dicsekszik egyes garázsokban. A középosztály már kétkocsis garázsot épit külvárosi házához. Ez megint csak odavezet, hogy sokaknak egy sem jut. De ne csináljunk tévedést, nem azért nem jut, mert nincs elég kocsi vagy garázs, hiszen ezrével állnak eladatlanul a tárházakban. Miben fejlődtünk még? Lakosságunk e tiz év alatt 30 millióval szaporodott. A tudományos kutatásokra fektetett hét billió dollár busás' jövedelmet hajtott az uj találmányok fejlődésével. A lökhajtásos erő veszi át a repülő hajtógépezetét. Atomerő kiszorítja_a széntüzelést. A légür kutatása megindult. Országos autóutak kiterjedtek. Gépkocsik tökéletesebbek. A háztartás ellátása minden irányban' modernizálódott. Egészségügyben is haladás volt. Feltaláltuk a gyermekbénulás elleni gyógyszert. így folytatja a cikk, mindvégig a legderüsebb hangon. A tiz év legnapsütésesebb oldalát írja fe. Semmi árnyékot. Az oktatás terén elért eredményeket is avval méri le, hogy 4,000 dolláros kezdőfizetést ajánlottak egyetemet végzett, de még ipari gyakorlattal nem biró ifjainknak, 10 ezer dollárt annak, aki valamilyen szaktudással rendelkezett. A fejlődő iparnak nagy szüksége volt rájuk, az iskolapadokból kapkodták ki őket. Ha az ország termelését a szükséglet szempontjából mérné fel, nem pedig az arra költött billiókkal, akkor nem kellene pirulva bevallania; hogy “amig a világ többi része nagyjából nem tudott elég élelmet termelni arra, hogy kellően táplálja népeit, addig az Egyesült Államok zavartan szemlélte saját gazdagságát. Amerikaiak jobban étkeztek, mint valaha. (Már amelyik, Sz.) Sok élelmiszert szállítottunk Európába és Ázsiába, de élelmiszer fölöslegünk mégis állandóan nőtt.” Folytatja azzal, hogy felsorolja a sok billió fontot, amit egyes élelmiszerből termeltünk. Á cikkíró kitombolta magát a billiókban. Mint minden amerikai, kik szeretnek nagy számokban beszélni, most megvolt rá az alkalma. Tiz év országos kiadásait felemliteni nem is lehet máskép. Mindjárt azzal kezdte, hogy 2 trillió dollárt költött Amerika 10 évi megélhetésére.' Könnyebb áttekintés végett: két trillió annyi* mint két ezer billió. A részletekbe nem megyünk bele, csak egy tételt említünk: élelmiszerre és dohányra 713 billió dollár ment el. De felsorolja a cikk, hogy a nagy költekezés mellett még jutott Amerikának pénze: egy költséges koreai háborúra, 307 billió dollár a nemzeti védelemre, 50 billió dollár külföldi országok segélyezésére. De ezek csak számok, melyek elemzés nélkül inkább elhomályosítják, mint tisztázzák hivatott- ságukat, Ez a módszer Madison Ave. módszere. Nagy számokkal, vakító színekkel, félrevezető hirdetésekkel elhódítani a közönséget. De a való életet élő emberek, akik mindennapi problémáikkal, a fenyegető munkábélkiili- séggel néznek szembe, vájjon mennyi Kitelt adnak ennek a hamisitott képnek.
