Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-08 / 19. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 8, 1958 Magyarország A GAZDASÁGI BIZOTTSÁG HATÁROZATA: MEGJAVÍTÁSÁRÓL ÉS A MUNKAIDŐ Ma jobban, kulturáltabban táplálkozunk, mint a háború előtt, vagy akárcsak néhány éve is. Jelentősfen megnőtt az egy tőre jutó liszt-, zsir , hús és cukorfogyasztás, ám a tejfogyasztás csök­kent. Mig 1937-ben Budapesten 3.1 deciliter te­jet fogyasztottak az emberek naponta átlagban, ma már csak két decilitert. Pedig a tej az egyik legegészségesebb, legsokoldalúbb táplálék. Fe­hérjében, zsírban, teljcukorban, vitaminokban egyaránt gazdag. A tejnek úgynevezett komple- tizáló hatása is van, vagyis elősegíti a más éte­lekben meglevő fehérjék feldolgozását az em­beri szervezetben. A tejfogyasztás cssökkenésének egyik leg­főbb oka a tejtermelés visszaesése volt a fel- szabadulás utáni években. A" begyűjtés eltör­lése s a komoly más intézkedések hatására azon­ban nagyon megnőtt az állattenyésztési kedv és ezzel párhuzamosan emelkedett a tej felvásárlás is. Az idén mintegy 130 millió literrel több te­jet vásárolnak fel az állami szervek, mint^lÜSö- ben. Ma már kellő mennyiségű tej áll a fogyasz­tók rendelkezésére. Rossz hatással volt a tejfogyasztás alakulá­sára az is, hogy a tej minősége gyakran nem volt kielégítő. A lassú szállítás miatt két-három napos tejet is feldolgoztak a tejüzemekben. Az ilyen, frissnek aligha mondható tej pasztőrözé­sét szódabikarbónával biztosították. Ezzel az úgynevezett “tompítással” csökkent a tej élvez- hetősége és tápértéke. A legutóbbi időben a MÁV segítségével meggyorsult a friss tej szál­lítása és most már nem hoznak forgalomba szó- dázott tejet. A Tejipari Igazgatóság szigorú utasítással kötelezte vállalatait, hogy ha a mi­nőség nem megfelelő, küldjék vissza a tejet a feladónak. A Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén fog­lalkozott a tejtermelés és ellátás kérdéseivel. Elhatározta a tej, s a vaj minőségének javítá­sát. A határozat szerint május 1-től a fogyasztói kannatej zsírtartalmát 2.2 százalékról 2.5 szá­zalékra, a minőség és a gyermektej zsírtartal­mát 2.7-ről 3-ra, az adagolt vaj zsírtartalmát pedig 78-ról 80 százalékra emelik. A Gazdasági Bizottság a tejipar részére soronkivül biztosí­tott 5,3 millió forint beruházási keretet tej szállí­tó eszközök vásárlására. Ebből az összegből a tejipar 20 darab 10 ezer literes tejszállitó tank­vagont, 10 darab két és félezer literes tankautót, két darab hat és fél ezer literes tankautót, va­lamint 7200 uj tejeskannát szerez be. A tejipar nagyobb beruházási összeget kapott a meglevő üzemek korszerűsítésére, bővítésére. A tej árusítás megjavításával is foglalkozott a Gazdasági Bizottság. Felkérte a belkereskedelmi minisztert, hogy a szakszervezettel együtt te­gyen javaslatot a tej boltok vasárnap délelőtti nyitvatartására. A Belkereskedelmi Minisztéri­um egyébként több tucat tej csárdát létesít, első­sorban Budapest forgalmasabb pontjain és a kirándulóhelyeken. A Gazdasági Bizottság határozatot hozott a bányászatban és egyes egészségre ártalmas munkakörökben végrehajtandó munkaidő csök­kentésről. 36—42 órás heti munkaidőt kell be­vezetni a szénbányászaton belül a liasz meden­cékben (Pécs, Komló) a föld alatti szakmán/- bérben dolgozóknál; az uránium bányászatban a föld alatti dolgozóknál és a feldolgozásnál (kő­törő, osztályozó, dúsító és vegyi üzem); a recski és a gyöngyös-oroszi ércbányákban, valamint a benzollal, az ólommal, a szuperfoszfáttal, a klórral, arzénnal, ciánnal dolgozó munkások egyes rétegeire. A csökkentett munkaidőt folyamatosan ez év julius 1-től kell bevezetni. ★ Hírmagyarázónk Írja: Az első részleges mun­kaidő csökkentést a Miniszertanács még 1956- ban rendelte el. Az akkori határozat mintegy háromezer dolgozót érintett és kimondta azt is, hogy még abban az évben további 3—4 ezer munkás munkaidejét kell csökkenteni. Az el­lenforradalmi események azonban lehetetlenné tették a kormány célkitűzésének megvalósítását — most azonban újra itt a lehetősége a korábbi határozat végrehajtásának. A Gazdasági Bizottság mostani döntése to­vább megy az 1956-os elképzeléseknél és mint­egy 15,000 dolgozó számára rendeli el a rövidí­tett munkaidőt. (Egyes helyeken például Kom­lón és Recsken legalizálja az eddig kialakult gyakorlatot.) A GB határozata a dolgozók munkakörülmé­nyeinek megjavítását, a munkások egészségé­nek megvédését szolgálja. Kétségtelen, hogy még sok más munkakörben is szükséges lenne a munkaidő csökkentése.. Valamennyiünk további jó munkájától függ, hogy a munkaidők további csökkentésében milyen gyorsan tudunk majd tovább haladni. A határozat végrehajtása jelentős feladatokat ró a vállalatok gazdasági, műszaki szakszervezeti vezetőire. A munkaidő csökkentést úgy kell vég­rehajtani, hogy az ne járjon a túlórák növeke­désével és a termelékenység csökkentésével. Ezért a kiesést jobb munkavezetéssel, a technika fejlesztésével kell pótolni. A munkaidő csökken­tés természetesen nem járhat együtt a munká­sok fizetésének csökkentésével sem. A csökkentett munkaidőt arányosan, hat nap­ra kell megszervezni. Az 1936-os rendelet után több gyárban (a Kőbányai, Budapesti, Kénsav- gyárban) 5 napos, sőt az Ajkai Aluminiumkohó- ban négy napos munkahetet vezettek be. Az ilyen törekvések általában nem helyesek, mert •— egyes esetektől eltekintve — nem védik megfelelően a munkások egészségét és nehézsé­get okoznak az energiaellátásban, a Vasúti szál­lításban, a más vállalatokkal való együttműkö­désben. Éppen azért 3 napos munkahetet —• ahogy a GB határozata kimondja —■ csak a mi­niszteré a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium engedélyezhet. Azok a munkaköröket, amelyekben a rövidí­tett munkaidőt be kell vezetni, a Gazdasági Bi­zottság határozatának melléklete alapján az illetékes miniszter a SZOT-tal, a Munkaügyi Mi­nisztériummal és az Egészségügyi Miniszté­riummal egyetértésben állapítja meg. SZÜLŐFÖLDÜNK PROBLÉMÁI: MIÉRT. NINCS ELEGENDŐ GYERMEKRUHA - A GYERMEKEKNEK? Csinosak, jólöltözöttek a mai gyerekek. A re­álbérek emelkedése a ruházkodásban is meghozza kamatját, s a kormány árpolitikája is kedvezően érezteti hatását. Ismert dolog: államunk évről- évre sok tízmillió forintot fordít a gyerekes csa­ládok támogatására. Hazánkban — a legtöbb tő­kés államhoz viszonyítva — igen olcsó a gyerek­ruha. Az állami ártámogatás eredményeként — bárki utána számolhat — anyagárban lehet kész gyerekruhát venni, a kelléket és munkadijat in­gyen kapja a vásárló. A szülők öröme azonban mégsem teljes. A kamasszá, bakfissá serdült gyerekek öltöztetése jóval több áldozatot kíván tőlük. A kistermetű felnőttek kihasználják a helyzetet “Két gyerekem van. Az egyik 14, a másik 15 éves. Vállas, jól megtermett fickó mind a kettő. Örül a lelkem, ha nézem őket. Mostanában azon­ban üröm is vegyül örömömbe. Járom a boltokat, s képtelen vagyok termetüknek megfelelő ruhát kapni. Felnőtt ruhát ugyan tudnék vásárolni, de az jóval drágább. Miért nem veszi figyelembe az ipar, hogy a mai gyerekek méretei általában je­lentősen megváltoztak, apáik hajdani termetéhez mérten?” — Igazat mond levélírójuk — nyilatkozik Végh Tibor, a Ruhaipari Tervező Vállalat igazgatója. —- A probléma megoldása azonban nem csupán az akaraton múlik. . . A tervező vállalat méretarány-kutató csoport­jának adatai is arról tanúskodnak, hogy alapo­san megváltottak a fiatalok méretei. A gondta­lanabb élet, a fokozottabb sportolás izmosabbá tette fiataljainkat. Mell- és csipőbőségük, vállszé- lességük, testmagasságuk messze túlhaladja a tiz évvel ezelőtti, azonos korú gyermekek mére­tét. Az ipar kamasz- és bakfisméret-táblázatát jelentős részük kinőtte. Az utánigazitás részben most folyik. Jó néhány esetben azonban alapos mérlegelést igényel a változás. Ennek a kérdésnek a vizsgálatánál ugyanis azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kisebb termetű felnőttek jelentős számban a gyer­mekek részére készülő ruházati cikkeket vásárol­ják — átlagosan véve mintegy harmadrésszel olcsóbban. . . A kereskedelem becslése szerint a forgalomba kerülő kamasz és bakfis ruhák, fehérneműk és cipők egyötödét a felnőttek saját használatukra vásárolják meg. Adatgyűjtésünk során sok olyan kisebb termetű férfival és nővel találkoztunk, aki saját bevallása szerint is kamasz-öltönyt, bakfis ballonkabátot, cipőt vagy fehérneműt visel. A “gyerekesebb” gyerekruhák talán segítenének — Bolond lennék, ha nem élnék a lehetőség­gel — nyilatkozott az egyik megkérdezett. — Nem tudok róla, hogy akár egyetlen bakfisruhá- ban járó asszonyt is felirt volna a rendőr. .,. Az olcsóbb ruházkodás lehetősége tényleg ad­va van. A legolcsóbb kamgarn férfiöltöny például 850 forintba kerül. A körülbelül azonos méret- nagyságú, hasonló minőségű és mennyiségű anyagból készült kamaszöltönyért 500 forintot kérnek a boltban. A pepita szövetből készült női és bakfis szövetruháknál 130 forint a különbség. A pikébluznál 25 százalékos “árengedményt” él­vez ilyen módon a felnőtt vásárló. Más cikkeknél is hasonló az arány.-—- Ezért nem tudj uk a kamasz és a bakfis mé­rettáblázatot bővíteni — magyarázzák a Köny- nyüipari Minisztériumban. A 14—15 éves gyerekek manapság — éveik számát meghazudtolva — a mindenkori felnőtt divathoz igazodó öltözékért ostromolják a keres­kedelmet. Nem is sikertelenül. A kirakatokat né­zegető emberek bizonyíthatják: a kamasz és a bakfis öltözékek jelentős része ma már egyálta­lán nem “gyerekes”. Az ipar szakemberei sze­rint “gyerekesebbé” kellene tenni a kamasz és a bakfis öltözékeket — s mindjárt csökkenne a felnőtt vásárlók száma. — Nagy a rizikó, nem merjük vállalni — mond­ja Berkovits Ferenc, a Női- és Gyermekrüha Nagykereskedelmi Vállalat főosztályvezetője, —- Ki tudja., mi sülne ki belőle. .. Valóban, mi sülne ki? Minden bizonnyal csök­kenne a gyerekruhában járó felnőttek száma. Azok a szülők, akik gyerekeiket felnőtt módra, a legújabb divat szerint akarják és tudják öltöztet­ni ,az áruház felnőtt ruhaosztályait keresnék majd fel. A'szerényebb igényű családok viszont kevesebb gonddal oldhatnák meg gyerekük ru­házkodását. így talán még a mérettáblázatot is lehetne bővíteni. © Nem uj keletű probléma a kamasz és a bakfis korban levő gyerekek öltöztetésének gondja. Az elmúlt évben jó néhány helyen vitatkoztak már róla. A vita azonban még nem mindenben hozott gyümölcsöt. Igaza van levélírónknak: egysége­sebb akarattal, bátrabb kezdeményezőkészséggel már előbbre is tarthatnánk. Macsári Károly ŐSZIBARACK-KIÁLLÍTÁST rendez augusz­tus első felében, az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás megnyitása előtt, a fővárosi tanács.

Next

/
Thumbnails
Contents