Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-08 / 19. szám
A gépállomások szerepe a magyar mezőgazdaság szocializálásában Az állami gépállomások gépei hatvan féle műveletet végeznek a magyar mezőgazdaságban. Az állam által kiépített széles gépállomás hálózat munkája biztosítéka a korszerű, nagyüzemi gazdálkodás megvalósításának. Ennek a fejlődésnek megértéséhez ismernünk kell az utat, amelyet az ország a mezőgazdaság gépesítésének ilyen magas fokáig megtett. A félfeudális Magyarország mezőgazdasága a második világháború előtt gépesítés szempontjából igen elmaradott volt, a gépesítésben csupán a gőzeke, traktorszántás és csépelés volt ismeretes. A felszabadulás utáni földreform erősen felvetette a gépesítés problémáját, mivel a földhöz jutott nincsteleneknek nem volt módjuk földjeiket megfelelően megművelni. A kormány ezért az 1947-ben indult hároméves helyreállítási tervben egyik legfontosabb célként tűzte ki a mezőgazdasági gépek gyártását. A mező- gazdaság még gyorsabb ütemű gépesítése akkor folytatódott, amikor az állam 1948-ban megkezdte a gépállomási hálózat kiépítését. A nagyarányú állami beruházásokkal létesített gépállomások kezdeti feladata az volt, hogy elsősorban az iga nélküli parasztság gépi munkáját elégítse ki, még pedig alacsony díjért, hogy ezzel a földhöz jutott szegény parasztság munkáját megkönnyítse. A kezdeti időszakban a gépállomások csupán a szántást, tárcsázást, cséplést, megtisztítást, öntözést végezték. A gépparkjuk kis száma miatt az ország szántóterületének csupán 1.6 százalékát művelhették meg. Ezzel szemben ma a gépállomások hatvanféle műveletet végeznek és 1956 őszén — noha az ellenforradalom a munkák elvégzését igyekezett megakadályozni — a szántóterület 30 százalékát szántották fel gépeikkel, vagyis a hússzorosát az 1948 évinek. Különösen nagy szerepük van a gépállomásoknak a nehéz testi munkát igénylő aratás gépesítésében. 1948-ban a gépek még nem végeztek gépi aratást. 1956-ban már több mint félmillió kát. holdon arattak le gabonát. Ez *a terület a termelőszövetkezetek szántóterületének mintegy hatvan százaléka. — 1948-ban az arató-cséplőgép alkalmazása ismeretlen volt, 1956-ban több mint 220 ezer kát. hold gabona aratását, cséplését végezték el kombájnnal. 1948-tól a gépállomások traktorparkja megtízszereződött (mintegy 16,000), a cséplőgépek száma 216-ról 10,586-ra emelkedett, az ország kenyérgabonájának túlnyomó részét a gépállomások csépelik el. (Ezekhez az adatokhoz figyelembe kell venni, hogy az állami gazdaságok saját gépparkkal rendelkeznek és a termelőszövetkezetek egyrészének is vannak különböző mezőgazda- sági gépei.) A kapásnövények sorközi művelésében sem régebben, sem a gépállomások létrehozása idején nem alkalmaztak gépeket. 1956-ban már 545 ezer holdon végeztek gépi kapálást, 823 holdon vetést, több mint 150 ezer holdat kaszáltak le géppel a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok földjén. A gépállomások gépi munkájának felhasználása arra ösztönzi a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy belterjesen gazdálkodjanak, egyben elősegítsék a magasabb értékű, jobb jövedelmet biztositó növényféleségek termelésének elterjedését. Például a kender- betakaritógép alkalmazása a kendertermelést növelte meg erősen. Az UTEFV aprómag vetőgép lehetővé tette a külföldön is erősen keresett magyar lucerna, öröslóhere mag nagyüzemi termelését. Az Sz. 80-ás nehéz lánctalpas mélymüvelő traktor (60—80 cm mélyre szánt) jelentősen elősegiti uj szőlőgyümölcs területek telepítésének munkáját, a talajjavitógép az elszikesedett földek javítását gyorsítja meg. A GÉPESÍTÉS még hathatósabb kihasználása érdekében, ez évben a gépállomások 30 százalék díjkedvezményt nyújtanak a termelő- szövetkezeteknek, az eddig is alacsony munka- díjból. 1958-ban, a tervek szerint az egyénileg gazdálkodók mintegy ötmillió hold föld megmunkálását végeztetik el gépállomásokkal. Erre a szerződést a földmüvesszövetkezeteken keresztül kötik és szükség esetén a szövetkezet a munkadijat meghitelezi. Ják Sándor AMERIKAI MAGYAR SZÓ ötszáz énekkar a dalostalálkozókon A kórusmozgalom a tavalyi nyári dalostalálkozók után uj lendülettel fejlődött. Az idén a felszabadulás 13. évfordulójára már több megyében indítottak helyi seregszemlét. Szolnok megyében hat városban, hatvannégy ifjúsági és felnőtt énekkar vett részt a találkozón. Győr- Sopron megyében is megyei fesztivált rendeznek. Az ünnepi zenei hetek műsorában is helyet kapnak a kórusok hangversenyei. Cegléden például az ünnepi hét keretében mutatkozik be a városi énekkar. Májustól kezdve még gazdagabb a program. Komárom megyében zenei napokat terveznek. Komlón a pécsi MÁV-kórust látják vendégül, Mezőberényben a község 60 éves énekkarának jubileumi ünnepségére tiz kórust hívtak meg. Nagyszabású országos - dalostalálkozót rendeznek május 24—25-én Csongrádon, ahová 40 énekkart várnak a rendezők. A csongrádi találkozón a Jugoszláv Állami Népi Együttes kórusa is részt vesz. Éneklő Kőbánya cimmel május végén 18 felnőtt és 7 ifjúsági budapesti kórus részvételével tartanak találkozót. Székesfehérvárott éneklő ifjúsági napot rendeznek, a mozgalom 20. évfordulója alkalmából. A mátrai napok keretében Gyöngyösön az éneklő ifjúsági hangversenyen tiz általános és közép- iskolás kórus lép fel. Szentlőrincen a Baranya megyei zenei napon 15 énekkar vesz részt. Junius 7—8-án Szarvason kerül sor a tiszántúli kórustalálkozóra , amelynek előkészítését társadalmi bizottság végzi. E találkozón Csong- rád, Hajdu-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Szolnok és a vendéglátó megye ifjúsági és felnőtt-énekkarai és Békés megye legjobb népi zenekarai lépnek fel. Ez alkalommal karnagyi konferenciát is szerveznek, amelyen a megyei karnagyok találkoznak az ötven Békés megyei karvezetővel. A bakony-balatoni kulturális hónap egyik eseménye lesz Veszprémben az ifjúsági kórusok seregszemléje. Júniusban kerül sor a kecskeméti Kodály- férfikar rendezte országos férfikari találkozóra. A húsz vendégkórus között van a munkásőrség kórusa is, Vácott a környékbeli és a budapesti együttesek jönnek össze. — Junius 29-én Óbudán is felhangzik a dal. A tavaly nagy sikerrel megrendezett óbudai dalostalálkozó után most Újpest és Angyalföld dalosai is eljönnek ide. A nyáron a Balaton mellett is terveznek dalostalálkozókat. Egerben a Heves megyei napok során a megye népi zenekarainak bemutatója után julius 5—6-án rendezik meg a negyedik egri dalosünnepet. Ezen a megyéből 32 kórus vesz részt és 18 vidéki énekkart várnak az ünnepségre. A legnagyobb szabású találkozóra julius 12— 13-án Budapesten kerül sor, amelyet a MÁVAG 85 éves fennállását ünneplő Acélhang férfikórusa Bartók Béla emlékének szentel. Erre 90 kórust hívtak meg. Augusztusban Miskolcon terveznek még országos dalostalálkozót. A meghívások és a jelentkezések azt mutatják, hogy a megyei és országos találkozók során körülbelül 500 kórus mintegy húszezer dalosa vesz részt, igazolva énekkari mozgalmunk életrevalóságát. EGYHÁZI ZENEKULTUSZ MAGYARORSZÁGON Budapesten az egyházi zenét kedvelők Verdi: Requiem-jében éppen úgy gyönyörködhetnek a Belvárosi Főplébánia templomának hangversenyén, mint hangversenyeken. Haendel Sámsonjának drámai muzsikáját egyformán élvezhetik mind a Ferencrendiek templomában, mind az Állami Hangversenyzenekar hangversenyén. Akár a budapesti, akár a soproni, szegedi vagy más városbeli templomokban az oratóriumok zenéje száll a szivekre.. Az egyházi zene iránt országszerte érdeklődés nyilvánul meg és az egyházi zene olyan magas színvonalon áll, mint bármikor a múltban. Ez pedig jelentős, hiszen Magyarországon már a XV. században, Mátyás uralkodása alatt magas színvonalon volt. A törökök templomokat sem kímélő pusztító inváziója azonban ezt is megsemmisítette. De 1686-ban — alig két évvel azután, hogy a törököktől Budavárát visszafoglalták — a Mátyás templomban már kórussal tartották az első misét. Az instrumentális templom zene felvirágzása, akárcsak szerte Európában, Magyarországon is háttérbe szorította a gregorián kórust és bécsi mintára a közös templomi ének jött divatba. A magyar egyházi zenében, amely szintén túlságosan színházi hatásúvá vált, Liszt Ferenc hozott fordulópontot, s pedig a két hatalmas, mély értelmű miséjével: a koronázási és az esztergomi mise. Ennek' hatása alatt a magyar egyházi zene ismét erős fejlődésnek indult. — 1871-ben megalakult az első Cecilia kórus, 1897- ben pedig létrejött a mai is működő Cecilia szövetség. A ipagyar egyházi zene tehát igen szép múltra tekint vissza és ennek hagyományait őrzi ma is. ★ Az egyik legismertebb kórus, az 1945-ben, nyomban a háború befejezése után alakult Ka- pisztrán kórus 100 tagú vegyes énekkara, 60 tagú felnőttekből álló zenekara és 45 tagú gyerek énekkara, 22 tagú gyerek zenekar szolgálja az egyházi zenét. A Ferencrendiek templomának délelőtti miséjén a felnőttek, a déli miséjén pedig a gyermekek kórusa működik közre. A Kapisztrán kórus adja a Belvárosi Főplébánia templom hangversenyeit is. A gyermekkórus egyházközségek meghívására vidéki templomokban is hangversenyez. Műsorukon többek között Rossini: Hit, remény és szeretet gyermek kantate, Liszt: Oratóriuma gyermekek számára, stb. szerepel. Az egyházi zenét szeretők számára mindenkor kiemelkedő esemény a budai Mátyás-templomban rendezett hangversenyek. A templomnak vegyes kórusa 100 tagú, zenekara' pedig 40 tagú. A hangversenyek iránti érdeklődés oly nagy, hogy például Beethowen: Missa Sollem- nisa, Liszt: Esztergomi mise, Kodály: Budavári Te Deum bemutatóira soha nem elég a templom befogadó képessége. A Bazilika kórusa főleg palestrinákat és mai magyar szerzők egyházi szerzeményeit mutatja be. A soproni, győri, pécsi, szegedi, veszprémi, székesfehérvári templomok kórusai nemcsak otthonukban szolgálják az egyházi zenét, hanem ellátogatnak a környékbeli kisebb egyház- községekbe is, ahol olyan capellákat, motetto- kat mutatnak be, amelyeket kevesebb tagú kórusok is előadhatnak miséken. Joggal állapítható meg, hogy a magyarországi római katolikus templomokban az egyházi liturgián belül egyházi ének, orgona, a capella és gregoriai énekek, valamint templomi énekek, egyszóval az egyházi zene minden ága igen magas színvonalú. Többszáz törpeturbinát szállítunk { Kínának ; — Magyarországi riport — ' Szécsey Tibor, a Ganz Vagongyár helyettes főosztályvezetője, aki a magyar kereskedelmi küldöttséggel Kínában járt, visszaérkezése után elmondotta, hogy jelentős megállapodást kötött illetékes kínai szervekkel. A megállapodás szerint az idén 25, 1962-ig pedig több száz úgynevezett mignon törpeturbinát szállítunk a Kínai Népköztársaságnak. Ezek a mindössze két méter magas és másfél tonna súlyú gépegységek képesek ellátni árammal elsősorban mezőgazdasági szövetkezeteinket és kisebb községeket. Argentína 90 vasúti kocsit rendeli [ a Ganz Vagongyártól Az argentin vasút pályázatot hirdetett vas-” úti motoros és pótkocsik gyártására. A versenytárgyaláson számos külföldi cég előtt a Ganz Vagongyár pályázatát találták a legkedvezőbbnek. A szállítási szerződés aláírásáról Buenos Airesben folyt tárgyalások sikerre vezettek, megkötötték a szerződést 46 motoroskocsi és 44 pótkocsi szállítására. Az első kocsikat a jövő év második felében indítják útnak Argentínába. KUNG MU kínai költő és Szun Jung, Petőfi több müvének, többek között a János vitéznek, Arany Toldi-jának és József Attila költeményeinek.kínai fordítója egyhónapos látogatásra Magyarországra érkezett. J-------------------12Thursday, May 8, 1958
