Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-01 / 18. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 1, 1958 Az ebben a ro latban kifejtett néze­| Olvasóink tek nem szükségszerűen azonosak hozzászólnak a szerkesztőség álláspontjával !; a közügyekhez Akik bolondifják a népet Tisztelt Szerkesztőség-! Nem tudom megállni, hogy ki ne adjam dühö­met és azt hiszem, hogy ha nyomtatásban látom meg gondolataimat, akkor az egy kicsit lecsilla­pít, Hétről-hétre kezembe kerül a Népszava és nagy felháborodással olvasom benne Pfeiffer Zoltán rágalmait Magyarországról. Nem tudom megér­teni, hogy ezek az urak miért beszélnek mindig a menekült Magyarországról, mintha az az ország már nem is lenne. Az uraknak a név nem jelen­tett soha semmit, sem az a tízmillió magyar, aki magyar földön él és hazáját építi. Ezek a Pfeifferek, Eckhardtok, Nagy Ferkék, Varga Bélák, Fábiánok a magyar nép nyakán élósködtek és mindent kitulaj donitottak. Most, mikor már nem tehetik azt, s nem tudnak Hor­thy val belovagolni Budapestre, pukkadoznak, mint egy rosszul sikerült rakéta. Nem lesz többé belovaglás Magyarországra, megszűnt részükre a garázdálkodás. Pfeiffer a “menekült Magyarországról” beszél írásaiban és mintha ő “képviselné” Magyarorszá­got. Azok, akik nem menekültek el onnan és ott maradtak felépíteni az országot a második vi­lágháború romjaiból, azok jóformán nem is lé­teznek számára. Hát az igaz, hogy az ő részére nem létezik töb­bé, de azoknak, akik nem veszik be szavait, na­gyon is létezik Magyarország, mert tudják, hogy épül és virágzik. A többiek pedig egy szép napon majd felébrednek és észre fogják venni, hogy a magyar nép boldogan éli életét hazájában. S. F., New Brunswick Aki vet és aki arat Aír'ka is a nukieéris kísérletezések betiltása aisiiefl van ACCRA, Ghana. — Az akkrai konferencia fel­hívást intézett a nagyhatalmakhoz, hogy hagyják abba a nukleáris fegyverek gyártását és az azok­kal való kísérletezéseket. Az önálló afrikai álla­mok első konferenciája hozta ezt a határozati javaslatot. A konferencia különösen elitélőleg nyilatkozott Franciaországról, mely a Szahara-sivatagot akar­ja felhasználni nukleáris kísérletezésekre még ez év folyamán. A palesztinai kérdés is felmerült, “Igazságos megoldást” kérnek a problémákra. Az arab-pa- les-ztinai kérdésben nem említik meg az arab nép j'ogait, mint azt a bandungi konferencia tette, már a palesztinai arabokra vonatkozólag. A ha­tározati javaslat gyenge hangja arra a következ­tetésre juttatta a megfigyelőket, hogy az Egye­sült Arab Köztársaság, illetve Nasser kormányá­nak nem volt nagy befolyása a konferenciára. A konferencián megjelenők Afrika 200 millió­nyi lakosságának körülbelül egvharmadát kép­viselték. Jelen volt: Ghana, Libéria, Ethiopia, Marokkó, Tunisz, Lybia, Szudán és az Egyesült Arab Köztársaság. Mérgelődhet a reakció Tisztelt Szerkesztőség! Most már szép napok vannak, jön a tavasz, most már munkát is lehet keresni, de hiába, nincs. A Magyar Szó április 10-i számában sok szép olvasnivaló van, különösen a szovjet iró, Griba- csov írása nagyon tetszett, melyben Howard Fastről ir. Gondos munka, hogy ilyen élethűen hozzák le magyar nyelven. Mérgelődhet a reakció ezen a cikken, mert az roppant emeli a lap tekin­télyét. A többi írást is említhetném, de ez egye­dül is lenyomja a földi igazság mérlegét, ahol csak olvassák. Tisztelt Szerkesztőség! Ismét éle tjeit adok nyugat Saskatchewan ős­erdői alatti életünkről. Márciusban szép enyhe idők voltak, miközben a választási Ígéretek ára­datával halmoztak el bennünket. Természete­sen a zsebünk, a kasszánk üresen maradt és az ígéretek ködfátyola is előszőtt. De azért vannak szerencsések is, akiknek március 31 napja anyagi előnyöket hozott. Ezek azok, akiket a parlamentbe beválasztottak. A bankok és olajtársaságok sem panaszkod­hatnak, mert reményeik valóraválnak. A szép májusban megindul a vetési munka, ez nagy aratási szezont jelent a bankok és olaj kompá­niák részére. Mert ilyenkor a farmer csak vet, de Ők máris aratnak késd dollár termést. Tehát nagyon jó és boldog életet biztosit ez a mi sza­bad világunk némely kiváltságos fiának. Ezek méltán éneklik kórusban, hogy ez a szabad vi­lág mindörökre éljen! A másik tömeg, a farmerek és munkanél­küli munkások tömege részére azonban keserű ennek a Kánaánnak a méze. A munkanélküli nem tudja, hogy meddig kell még várnia a ke­nyérkereseti lehetőségre, a faimer elmegy a bankba és zálogba köti a marháját, disznóját, a kölcsönre fizeti a kamatot, a pénzt odaadja az olajtársaságnak, tehát a zsebe éppen olyan üres marad, mint volt a kölcsönvétel előtt. De kis erőt, hitet ad majd, hogy a termésből meghízik az állat és kisegíti a farmert, termé­szetesen, ha nem jön közbe valami'elemi csapás. A reményből kerül a dollár, de az állaton szer­zett haszon, kamat fejében, a bank kasszájába vándorol az állat eladási árával együtt. így te­hát a bankok és az olajtársaságok aratnak a vetéskor, az aratáskor, az állatok eladásakor, azaz a valóságban a farmerek aratnak, csépel­nek részükre. És a kórus boldogan énekli, hogy örökké éljen a szabad világ! Kozma Dénes, kanadai farmer. FLORIDA NEM PARADICSOM Tisztelt Szerkesztőség! Értesítem önöket, hogy itt küldöm előfizeté­sem, sajnos többet most nem kiildhetek. Amikor az embernek a szegénységgel és betegséggel kell megküzdenie, az túl nagy feladat. Egy éve lesz, hogy Floridában tartózkodunk, s azzal a reménnyel jöttünk ide, hogy jót fog ten­ni beteg férjemnek és talán én egy kis munkát fogok kapni. Azt hittem, hogy az északon ala­csony fizetések vannak, de amikor idejöttünk, láttam, hogy ez még rosszabb és a munkások olyan elmaradottak, hogy az szinte elképzelhetet­len. Van a városban egy rendkívül nagy üzlet, ahol 1,500 ember dolgozik, a múlt évben csak 28 millió dollár bevételük volt. Az alkalmazottainak leg­alább 25 százaléka egy dollár, vagy valamivel több órabért kap, a többi 75 centet. Nem is tu­dom megérteni, hogy miért ilyen elmaradottak itt az emberek! Ha beszél velük az ember, mind­járt .megijednek. Mrs. F., Florida Mi ez, csupán szerencse? Tisztelt Szerkesztőség! Az egyik kanadai újságban olvastam, hogy a Diefenbaker-kormány bizottságot rendelt ki a nyugat-kanadai olajvezeték ügyében. A bizottság most adta be jelentését, melynek egyik része a nyugatparti Peace River Vancouver-i földgázve­zetékkel foglalkozik. A bizottság megállapította, hogy a földgáz-vezetés finanszírozására alakult amerikai és kanadai részvénytársaság alapitói a társaság három és félmillió részvényéből 500 ez­ret, darabonként 5 centes névértékben, megvá­sároltak. A részvények ára később 24 dollárra emelkedett! Az alapítók valóban súlyos milliókat kerestek ezen az üzleten, mivel pénzüket akkor fektették be, amikor a “vállalkozás sikere még kétes volt”. A bizottság azt is megállapította, hogy bűn- cselekmény nem merült fel, “mindössze arról van szó, hogy egy eredetileg kétes kimenetelű vállal­kozás fantasztikus hasznot hozott azoknak, akik bíztak benne”. Nem hiszem, hogy ehhez kommentárra van szükség! Még a vak is láthatja, hogy a milliomo­sok hogyan szereznek még több milliót, miként reszkíroznak 5 centet egy részvényért, ők előre­látó emberek, s megelégednek egy “5 centes rész­vénnyel” is, nem úgy, mint a szegény ember, aki mindjárt száz dollárnál, vagy annál feljebb kez­di. Csak nem fog egy szegény ember “vacak” egy dollárért 20 darab részvényt vásárolni, s hó­napokig várni, hogy azoknak ára felmenjen 24 dollárra, vagy esetleg százra! A szegény ember 20 darab részvényért — ha jut rá — 2,000 dollárt ad, ami egy pár hónap, vagy néhány év múlva csak lefelé mehet, amitől azután a prolinak ég­nek mered még a szakálla is és iparkodik rész­vényeitől megszabadulni. Csak még az a furcsa az egész ügyben, hogy ezeket az 5 centes részvényeket nem árusították a szegények között! Nem akarták, hogy ők is megreszkirozzanak 5 centet, rájuk csak a nemze­ti adósság marad! I. P. C., Kanada Segíteni fog bennünket Tisztelt Szerkesztőség! A naptárral kapcsolatban csak annyit, hogy ha élek, a jövő évi naptár árusításához szintén hoz­zá akarok járulni, még pedig jobban, mint az idén tettem. J. J. Ha korpás a fejed WASHINGTON. — Ha korpás a fejed, — mondja a Federal Trade Commission, ne ülj fel a TV-, rádión és az újságokban hirdető “Helene: Curtis Industries, Inc.” cég azon állításának, hogy a cég által hirdetett kotyvalék megszabadít a korpától. Ezért a Federal Trade Commission rendeletére az említett cég köteles kihagyni az “Enden shampoo” hirdetéséből, hogy az mara­dandó hatással kitisztítja a korpás fejet. ßkarcüi terjeszteni a lapot! Magyar Szó Kiadóhivatala 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Kérem küldjenek mutatványszámot a követ­kező címekre: Név: ................................................................ Cim: ................................................................ Város: ............................................................. Név: ................................................................ Cim: . ............................................................ Város: ............................................................ ~A LAP ÉRDEKÉBEN ! ! ! 7.7 Kérjük olvasóinkat, néznék meg lapjuk lejára­tát és ha folyó évi MÁJUSNÁL korábbi dátum van rajta, szíveskedjenek lapjuk előfizetését meghosszabbítani az alábbi szelvény beküldésével ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak, ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ...........................dollárt. Név: ................................................................ Cim: ................................................................ /e /tr a f£e-/Á,'ej?áJ% <?£

Next

/
Thumbnails
Contents