Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-10 / 15. szám

MR. DULLES “KÁLVÁRIÁJA” A kálvária és a feltámadás hetében kevés ember ment át oly súlyos megpróbáltatásokon, — ha ugyan hinni lehet a legtekintélyesebb tőkés lapnak, a N. Y. Timesnek — mint a mi szorgalmas és ájtatos külügyminiszterünk, Mr. Dulles. Az, amit mai cikkünk bevezető részében közölni fogunk, olyan szomorú, olyan szívfacsaró, hogy ajánljuk a nyájas olvasónak, vegyen elő legalább tiz zsebkendőt, hogy legyen könnyeit hova és mibe hullatnia. Mr. Dulles kálváriája régebb keletű. De amióta külügy­miniszter lett és e fontos pozícióból szolgálja a béke (?) ügyét, azóta szinte elviselhetetlenné vált. Miből áll Mr. Dulles kálváriája? Abból, hogy hiába csinál mindent a béke érdekében, Amerika népének egy része és a külvilág többsége nem ér­tékeli munkálkodását! Elkezdte a béke védelmét például azzal a bejelentéssel, hogy “masszív megtorlást” fog alkalmazni támadóival szem­ben. Alig tapsolt valaki neki! Aztán kijelentette, hog"y a hidrogénbomba korszakában, a békét legjobban ugv lehet biztosítani, ha hazánkat a há­borús meredek szélére taszítjuk. Erre még kevesebben tapsoltak! Végül kijelentette, hogy a békének nincs jobb módszere, mint ha tiz körmünkkel harcolunk az ellen, hogy a vitatkozó felek tárgyalóasztal mellett intézzék el nézeteltéréseiket. Ezt sem értékelte a nagyvilág! Most, mindezek tetejébe, a Szovjetunió bejelentette, hogy beszünteti az atombombák további kipróbálását. A szegény Dulles érző szive ezt már alig bírta elviselni. íme, itt közöljük egy szemtanú, a N. Y. Times washing­toni főmunkatársának, James Restonnak jelentését arról a sajtókonferenciáról, amelyet közvetlenül a Szovjet bejelen­tés után tartott a mi jámbor, jperedékpárti tisztabombás külügyminiszterünk: (Tessék a zsebkendőt készenlétbe helyezni!) Dulles reménye: “Kis” atomháború “tiszta” atombombákkal “A külügyminiszter egy olyan ember benyomását kel­tette, aki annyi mindenen ment át, hogy már semmi sem bánthatja. Ez az ember jól ismeri a szovjettel a leszerelés ügyében folytatott tárgyalások minden részletét. Tudta mit akart mondani és amit mondott pontosan fejezte ki. De las­sabban beszélt és végtelenül kimerültnek nézett ki”. (Egy percnyi szünet zsebkendő használatra. Most foly­tatjuk:) “Mondanivalója egyszerű: A Szovjet bejelentés nem más, mint egy jelentéktelen trükk, amit kiszámitottan a szovjet atomkisérletek befejezése után tettek és "mielőtt Amerika megkezdte a magáét. De ez hatásos propaganda. Mr. Dulles igen szomorúan mondta el mindezt. .. “Mit tehetünk mi, mi lehet a mi válaszunk a szovjet pi'opagandagyőzelemre — folytatta a bánatos Mr. Dulles. — Örvendezzünk, hogy olyan országban élünk, amely nem fo­lyamodik ilyen sötét trükkökhöz”. De ezután mintha felderült volna egy kissé a mi szomo­rú külügyangyalunk arca: “Ha már nem lehetséges ellenőrizni az atombombák ki­próbálását (!!!?), és ha már nem lehet gyártását beszün­tetni (ki állítja ezt: Mr. Dulles), akkor az a kérdés marad fenn, hogy úgy csináljuk-e azokat, hogy kiirthatjuk vele az emberiséget vagy úgy, hogy kifejlesszük azokat meghatáro­zott jellegű választékos fegyverekké, amelyeket katonai cé­lokra lehet használni”. (Folytatás a 2-ik oldalon KRUSCSEV MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSA A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköz- társaság kormányának meghívására április 2-án délelőtt ér­kezett Magyarországra a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány küldöttsége. A küldöttség tagjai: N. Sz. Kruscsev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), F. R. Kozlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tag­ja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, V. V. Gri- íSin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, P. J. Seleszt, Ukrajna Kommunista Pártja Kijev területi bi­zottságának első titkára, A. P. Bojkova, a Szovjetunió Kom­munista Pártja leningrádi városi bizottsága másodtitkára és J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. A Ferihegyi repü­lőtéren az állam vezetői s a budapesti dolgozók tízezrei me­leg szeretettel és barátsággal fogadták a vendégeket. Szerdán a reggeli órákban megélénkült a Ferihegyi re­pülőtér környéke. Autóbuszokon, gépkocsikon, gyalog igye- kezdtek az emberek a nemzetiszinü és vörös zászlókkal, fel­iratokkal díszített repülőtér felé, a szovjet párt- és kormány- küldöttség fogadására. A repülőtér főépületénél a betonon harmincezren helyezkedtek el. f Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the PO. of N. Y., N. Y, VOL. VII. No. 15. Thursday, April 10, 1958_________ ~ NEW YORK N. y7~ )A béke érdekében Nagy lelkesedéssel folyt le New Yorkban a múlt héten a béke-zarándokok tüntetése. Már csütörtökön megérkez­tek Philadelphiából, Connec­ticut és Long Island városai­ból és pénteken délelőtt n Columbus Circle-nél gyüle­keztek, hogy az Egyesült Nemzetek elé vonuljanak és ott beadják kérvényüket az atomrobbantások beszünteté­sére és a békés megegyezésre. A “Walk for Peace” bizott­ság mint első lépésre tekint erre a megmozdulásra. A kö­zönség mindenütt szeretettel fogadta a felvonulókat és to­vábbi megmozdulások várha­tók a különböző városokban. A tüntetők gyönyörű tava­szi napsütésben vonultak fel táblákkal az Egyesült Nem­zetek elé. A tüntetés csúcs­pontján több ezer ember volt együtt. Röpiratokat osztogat­tak, aláírásokat gyűjtöttek és kisebb csoportok népdalokat énekeltek. Még a polgári la­pok is elismerték, hogy a fia­talság az egyetemekről, kö­zépiskolákból tömegesen vett részt a tüntetésen. A tüntetés résztvevői kék szinti karsza­lagot viseltek. Egy delegáció ReV. A? J. Musté vezetésével megláto­gatta az Egyesült Nemzetek titkárságát és átadta azokat az aláírásokat, melyeket a zarándokok útközben szerez­tek. A tüntetőket egyáltalán nem zavarta az a magyar és amerikai zászlókkal díszített autó, melyből jelszavakat kia­bálva egy pár mostanában ér­kezett magyar politikai lec­két kívánt adni amerikai pol­gároknak. Többek között a következőket kiáltották: Él­jen Dulles, folytassák a rob­bantásokat ! rikai atombombarobbantások beszüntetését követelő s ja­varészt a kvéker vallás tag­jaiból álló tüntetőkkel szem­ben. Hisszük, hogy voltak a tün­tetők között olyanok is, akik szimpátiával néztek az 1956 októberi lázadókra. De ez az ellentüntetés leleplezte ezek­nek az elemeknek reakciós mivoltát. Egy idős amerikai magyar asszony megközelí­tette autójukat és megpró­bálta meggyőzni őket, hogy rossz utón járnak, amikor ily békés tüntetést piketelnek. Az autóban ülők durván el­utasították ezt a békeszerető asszonyt, aki templomának kék zászlajával vonult fel. melyen két angyal hirdette a békét. Mikor az asszonyt megszólítottuk, több magyar­ajka tüntető hozzánk fordult és megvető megjegyzésekkel illette az ellentüntetőket. • Londonból, a Trafalgar Square-ről, április 4-én 1250 ember indult el, hogy az 50 mérföldre levő Aldermaston- ban, az atomfegyver kutató intézet előtt tüntessen az atomfegyver gyártása ellen. Másnap nehéz esőben ha­ladtak tovább. Naponta 12— 13 mérföld utat tesznek meg gyalog. A tüntetést a Cam­paign for Nuclear Disarma­ment szervezi. A kampányt a Cooperative Party is támogatja. Az é i konferenciáján elfogadott ha­tározat elitéli azt, hogy ame­rikai bombázók Anglia fele: t. bombákkal felszerelve gya­korlatoznak, hogy Anglia ra­kéta támaszpontokat épit > s hogy Anglia nem függeszti fel az atomfegyver-kiséjÁÜ&'e - két. Az Independent Labor "par­ty évi konferenciáján elfoga­dott egy határozati javas!.-- tót, mely a kormányt arra sürgeti, hogy lépjen ki a j NATO-ból és kezdjen meg függetlenül lefegyverkezni. ! Nyugat-Németországban a szociáldemokrata párt vezeté­sével tovább folyik a küzde­lem az atomfegyverkezés el­len, annak ellenére, hogy a bonni parlament megszavazta a német hadsereg atomfegy­verekkel való ellátását. FOLYIK A KUBAI SZABADSÁGHARC Mindenre kaph'itók Ha majd korszakunk tör­ténetét meg fogják Írni a jö­vendő tudósai, ha majd meg­írják azt a nagy küzdelmet, amelyet az emberiség leg­jobbjai vivtak a hidrogén- bomba korszakában, hogy megakadályozzák az emberi faj kiirtását egy maroknyi csoport profitja érdekében, akkor külön fejezetet fognak szentelni annak a borzalmas szerepnek, amelyet némely tragikusan zavartagyu ma­gyar játszott, e harcban itt az Egyesült Államokban. Az a szerencsétlen magyar ember akiről most néhány megjegyzést teszünk, aki az ellentüntetést vezette olyan szerepet tölt be, illetve az amerikai reakció legsötétebb körei olyan szerepre osztották be, amelyre nyilvánvalóan képtelenek voltak 170 millió amerikai közül bárki mást megkapni v arra; hogy “ellen- tüntetést” rendezzen az ame­Most került csak nyilvá­nosságra, hogy Kuba közepe­táján, Las Villas kerületben másik fronton is harcolnak a kubai szabadságért, teljesen elkülönítve a Fidel Castro ál­tal vezetett “julius 26-iki mozgalomtól”, mely a sziget ! keleti részén működik. , Directio Revolucionario név alatt működik ez a mozgalom. | melynek kezdeményezője az egyetemi ifjúság volt. ők voltak azok, akik egy évvel ezelőtt az öngyilkossággal i határos támadást intézték az elnöki palota ellen, ahol so- ; kan közülük elestek. Azóta ! soraik kibővültek nem-diá­kokkal és idősebb férfiakkal. Jelenlegi vezetőjük Eloy Menoyo. Családi háttere for­radalmi eseményekkel van ; összekötve. A spanyol polgár­háborúban bátyja, aki akkor 16 éves volt, a madridi fron- : ton esdtt el. Apja orvos volt a köztársasági hadseregben, ! a háború után feleségével és két fiával Kubába menekült. Az idősebbik fiú, Carlos, az elnöki palota ütközetében halt meg, amelyben Eloy is részt vett, de nagyobb szerencsé­vel. A csoport egyik tagja Wil- , ham A. Morgan 33 éves ame­rikai, a 2-ik világháború ve­teránja, azt mondja, hogy azért van ott, mert harcol az “igazságért és szabadságért”. Batista diktátorról azt mondja, hogy' “holnap elbuk­na, ha nem kapna Ameriká­tól segítséget. Azt kérdem magamtól, hogy miért táro­gatunk mi olyanokat, kik ké ­szek elpusztítani más orszá­gokban a nekünk olyan drága ideákat ?” Egyéb forradalmi tevé­kenysége mellett Fidel Cas - ro idegháborut is folytat Ba­tista diktátor ellen. Hetek óta beszél az április elejére tervezett nagy leszámolásra!, mely a nép széles rétegeinek bevonásával fog megindulni. Batista ennek hatására a'lev- terrorisztikusabb intézkedé­seket léptette életbe. Az ál­tala kontrollált kongresszus­sal az “országos veszedelemre való tekintettel” rendkívüli hatalmat -szavaztatott meg magának. Minden kofmány- alkalmazottat felfegyverez- tetett és elrendelte, hogy sztrájkolókat vagy sztrájk- szervezőket a helyszínen kell agyonlőni. A húsvéti ünnepek elmúltá­val megindultak az összeüt­9 közések Castro és Batista hadereje között, főleg Oriente tartományban. Santiagoban a kormány ka­tonái hat amerikai u.isácn 't tartóztattak le és későbben szabadon bocsátottak. Castro biztos a győzelem­ben, de nem mondja, hogy a forradalom meddig fog tar­tani. if

Next

/
Thumbnails
Contents