Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-10 / 15. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 10, 1958 Mr. D alles46 k99 Reston, Lippman, Stassen, Mrs. Roosevelt és amerikai tudósok nyilatkozataival lehet bizonyítani Dulles po litikájának csődjét. (Folytatás az első oldalról) És itt már nem is lehetett annyira szomorú Mr. Dulles. Szinte láthatjuk, hogy kezdett arca sugározni: “Igaz ugyan — folytatja Reston Dulles sajt«1 (konferenciájáról szóló jeicncesec —, ' nogy nem valami szép és jó dolog’ (nice thing) ha az ember egy kis atombombának esik áldozatul, de amit iniTKleneKiOiOU hangsúlyozott az, hogy az emberiség legjobb reménye, hogy a kis atombombákat fejlesszük ki úgy, hogy ha kiüt az atomháború, azt mégis korlátozni lehessen". Szóval kialakult a szomorú Mr. Dulles legújabb politikája: korlátozott kicsinyke kis atomháború — tiszta atombombákkal. A. kérdés komoly boncolás alatt Most azonban pontot teszünk a kérdés tragikomikus beállítása után és teljes komolysággal vesszük bonckés alá Dullesék reagálását a szovjet béke-lépésre, az atompróbák beszüntetésére. Lehet, hogy a tőkés sajtó jól fizetett tollnokáit meggyőzte Mr. Dulles érvelése — pillanatnyilag. De alaposabban fontolóra véve Dulles és a mögötte álló wall-streeti klikk hidegháborús érveléseit’és elutasító magatartását a Szovjetunió ismételt ajánlatait illetőleg, az ellentétek, az el- lénmondások és csaknem nyílt félrevezetések úgy hemzsegnek benne, mint Mr. Dulles ajkán az ál- iszent frázisok. És egyre több amerikai Ítéli el ezt a politikát, mi több mutat rá a benne rejlő ellenmondásokra. Mindenekelőtt vegyük elő a külügyminisztérium. nyilván már jó előre elkészített és (hiszen tudtak a szovjet készülő lépéséről már hetek óta) kétségtelenül John Foster Dulles által szövezegett elutasító válaszát, melyben ezt állítják: “Elemi dolog, hogy azok a szabad országok, amelyek szabadok akarnak maradni, nem mellőzhetik a támadás visszautasításához szükséges kollektív képességüket csupán egy szovjet szándéknyilatkozat alapján, amelynek ellenőrzésére nine« módszer és amelyet titokban ki lehet kerülni'’. Teszik ezt a nyilatkozatot annak ellenére, hogy pár héttel ezelőtt éppenséggel az Amerikai Atom ellenőrző Bizottságról derült ki, hogy el akarta titkolni azt a tényt, hogy még egy földalatti atom bombarobbantást is ezermérföldnyi távolságból képesek voltak felmérni. Az amerikai és a világközvéleményt úgy akarták félrevezetni, hogy azt állították miszerint csupán néhány száz mérföldre lehetett a robbantást észlelni. Stassen ajánlata Két nap múlva a következő levelet volt a Times kénytelen közölni egy kiváló amerikai atomtudós tollából: “Miként az Atomtudósok Bulletinjében közölt cikkemben hangsúlyoztam, a szov jet atomrobbantásokat igenis képesek vagyunk mikrobarográfok- kal és radioaktiv port gyűjtő repülőgépeinkkel bármikor felfedezni. Hacsak olyan jelentéktelen robbantásokat szándékoznak eszközölni, amelyeknek nincs értelme, ellenőrző készülékeink oly fejlettek, hogy Oroszország nem merné leleplezni önmagát kikerülésével”. “A tudósok túlnyomó többsége egyetért ebben a kérdésben. A baj ott van, hogy a tudósok egy niég a földön lévő jelentős csillagképet sem ismeri el?” kicsiny csoportja, amelynek sajnos nagy a befolyása a jelenlegi kormány fölött, megtéveszti a nagyközönséget technikai részletkérdések hangsúlyozásával. “A külügyminisztériumnak szégyelnie kellene magát amikor a szovjetet azzal vádolja, hogy az atompróbákat ellenőrzés nélkül szüntették be. A Szovjetuniónak még a mai nap is a UN előtt fekszik egy javaslata, amelyben hajlandóságukat fejezik ki az atompróbáknak nemzetközi tudományos ellenőrzés mellett való beszüntetésére, feltéve, hogy hasonló ellenőrző állásokat állítanak fel az Egyesült Államokban, Szovjetunióban, Angliában és a Csendes-óceánon”. “Ah, doktor...” “Ez volt az eredeti amerikai javaslat, amelyet Harold Stassen vitt Londonba, De abban a pillanatban, amikor Oroszország elfogadta ezt a javaslatot, hirtelen megváltoztattuk álláspontunkat és most már követeltük azt, hogy teljes ellenőrző kirendeltségeket állítsanak fel minden olyan orosz városban és gyárban, ahol atombombákat GYÁRTANI LEHET. Ez lett volna a megegyezés UTOLSÓ pontja. A robbantások lettek volna az- ELSÖ PONT. Azáltal, hogy az utolsó pontot, az első elé tettük, természetesen megfeneklett az egész tárgyalás”. A külügyminisztérium visszautasító jegyzéké ben ismét előhozza azt, hogy a Szovjet nem haj landó résztvenni a leszerelési bizottság tárgyalásában. Nyilvánvaló, hogy ahol 5 évi tárgyalás után igy elgáncsolnak minden lépést amikor a másik fél hajlandónak mutatkozik a MI JAVASLATUNK elfogadására, hogy ott csak a világ népeinek félrevezetésére irányulnak a további tárgyalások. Ezért akarta a Szovjet az ilyen tárgyalásokba bevonni a semleges államók képviselőit is. Mr. Dulles után Eisenhower elnök is “tviikk”- nek nevezte a szovjet atompróbabeszüntetést, amelyet "nem lehet komolyan venni”. Igaz ugyan, mondta az elnök, hogy a legmagasabb körökben felmerült az a kérdés, hogy nem volna-e érdemes nekünk egy ilyen “trükk”-öt csinálni, azaz megelőzni az oroszokat az atompróbák beszüntetésében. De ezt a tervet elvetették, mert “kötelességünk az amerikai és a világ minden népével szemben megköveteli, hogy folytassuk kísérleteinket a tiszta atombombák tökéletesítése terén”. Figyeljük meg. hogy inig a külügyminisztérium hivatalos visszautasító nyilatkozata azzal indokolja visszautasító magatartásunkat, hogy a Szovjetunió “csalhat”, addig James Reston, DuU les sajtókonferenciájáról Írott jelentése végén kiböki az igazságot: “A külügyminiszter nyilvánvalóvá tette, hogy a Fehér Ház azért vetette el az atombombák beszüntetésének tervét, mert tökéletesíteni akarjuk a tiszta bombákat, nem pedig azért, meft félnek a szovjet csalástól”!! Valakf nem mondott igazat. ★ r Dulles pár héttel ezelőtt azt a kijelentést tette, hogy ő és Eisenhower azért haboz annyiba tárgyalni Kruscsevékkal, mert ától fél, hogy elvesztik az ingüket. Miközben Dulles görcsösen ragaszkodik keménvrevasalt ingéhez, Valaki leszedte róla a — tisztelettel legyen mondva — nadrágját. És ez a valaki nem Kruscsev vagy Gromiko volt, hanem a republikánus párt egyik oszlopos újságíró tagja, Walter Lippman, a legkiválóbb amerikai konzervatív újságírók egyike. Magyarán megmondva pucérra vetkőztette Dul- leséket hamis kétszínű érveléseikkel, politikájukkal. íme Lippman szenzációs április 3-iki rovatának némely részlete: “(Mr. Dulles) trükknek és jelentéktelen propagandának minősítette a szovjet lépést (az atompróbák beszüntetését). .. Lehet, hogy ez a teória Vigaszt nyújt neki, de én azt hiszem, hogy nem más, mint veszélyes átsiklás a világhelyzet tényei fölött”. “Mr. Dulles érvelése azon az alapon nyugszik, hogy kudarcaink, befolyásunk hanyatlásának oka nem a mi politikánk hibája, hanem a Szovjet propagandája... “Mr. Dulles rámutatott például arra, hogy a Szovjet akkor jelentette be az atompróbák beszüntetését, amikor ép befejezte atompróbáinak sorozatát... “De hát olyan nehéz erre a trükkre válaszolni? Miért nem jöttünk mi ki azzal, hogy mihelyt befejezzük a mi próbarobbantás-sorozatunkat jövő nyáron, mi is beszüntetjük a további próbát, feltéve, hogy a Szovjet nem kezdi meg újra azokat? “De ez a válasz nem volt nyitva számunkra, mert a döntő tény az, hogy katonai pozíciónk a nukleáris fegyverek elrettentő erején alapszik. Mr. Dulles tett is egy célzást a nukleáris fegyverek felszámolására. Hogy miért tette nem tudom, mert a nukleáris fegyverek feladása lehetetlenné tenné azt a stratégiai elszigetelési politikát. melyre ő fogadalmat tett”. “Ez az oka annak, hogy az amerikai propagandával baj van. Mr. Dulles sokkal jobban tenné, ha bejelentené a világnak, hogy mi nem tudjuk az atompróbákat beszüntetni mivel nem adhatjuk fel nukleáris fegyverzetünket, külpolitikánk forradalmi megváltoztatása nélkül! De ez nemcsak a nukleáris próbákra vonatkozik. Az amerikai propaganda bajban van, mert . . az amerikai propaganda olyan politikát akar lenyeletni a világ népeivel, amely idejétmulta, elképzeléseken alapszik és mélységesen népszerűtlen!” “Ott van mindenekelőtt az a mese, hogy Kína nem Kina, sőt nem is létezik, mert el fog tűnni. Ezzel szemben Formóza: az Kina! Nincs az a propaganda, amely ezt el tudná Ázsia népeivel fogadtatni. Vagy vegyük azt, hogy Pakisztánt azért fegyverezzük fel, hogy védjük Dél-Ázsiát. Dél-Ázsiát ugyan aligha védhetjük meg ezzel a félfeudális kormányzattal, de ahhoz azonban elégséges, hogy kiérdemeljük vele India gyanakvását és ellenszenvét. “Egy bölcs ember azt mondta nekem Párizsban, hogy a Nyugat nem azért van politikailag hanyatlóban, mert a Szovjetunió erős és okos, hanem azért, mert a nyugati demokráciák túl sok hibát követnek el és nincs politikai bátorságuk azokat kijavítani. Hallgatva Mr. Dullest a keddi sajtókonferenciáján, arra kellett gondolnom, hogy ez az ember ez élői a keserű tény elől igyekszik menekülni”. ★ Ami aztán még megmaradt Mr. Dulles atom- bombás ingéből, miegyébjéből, azzal — tisztelettel legyen mondva — Mrs. Roosevelt szalad el a csütörtöki rovatában: “A Szovjetunió bejelentése, hogy be fogja szüntetni az atomfegyverek további kipróbálását, olyan diplomáciai győzelem, amely csak emelni fogja a szovjet állam tekintélyét a semleges nemzetek táborában, amelyek rettegnek a háború lehetőségétől és követelik az intézkedéseket annak megakadályozására. “Jelenleg rajtunk és Anglián nyugszik a teljes felelősség a nukleáris próbák folytatásáért.. . “A világ népeinek lelkiállapota olyan, hogy helyeselnek minden kezdeményezést a háború lehetőségének kikerülése irányába és nyugati kormányok jól tennék, ha túdomásul vennék ezt! “Nem hiszem, hogy bárhol nagy lelkesedéssel fogadták volna abbeli bejelentésünket, hogy “tiszta” bombák előállitásán dolgozunk. “És azt sem hiszem, hogy a népeket érdekli az, hogy rádióaktivmentes bombákat fogunk gyártani. A népek egyszerűen nem akarnak semmilyen bombát!” “Sajnálom, hogy a kormányunk idáig hagyta a helyzetet fejlődni. A jelenlegi kormány képes szembenézni a vészhelyzetekkel, amint azok kialakulnak, de nem képes előretekinteni és olyan intézkedéseket hozni, amelyek megelőzik a vészhelyzetek kialakulását és nem képes megelőzni a Szovjetet olyan lépésekkel, amelyek kedvező benyomást váltanának ki a világ népeiből”. ★ Bizony kedves Mrs. Roosevelt nehéz ilyen politikát folytatni olyan kormánynak, amelynek egy Mr. Dulles adja meg az erkölcsi tartalmat, az a Mr/ Dulles, akinek szótárában az “agonizáló átértékelés”, “masszív megtorlás” a kedvenc kifejezések és akinek fő reménysége “egy kis atomháború” “tiszta hidrogén bombák”-kal.
