Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-03 / 14. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 3, 1958 A fasizmus árnyéka: MERÉNYLET-SOROZAT A DEMOKRATIKUS SZABADSÁGJOGOK ELLEN FRANCIAORSZÁGBAN Párizsban, a Latin-negyedben a szocialista baloldal uniója, a kommunista diákszövetség és a tengerentúli diákok szervezete február 21-én a gyarmatositás-ellenes nap alkalmából antikolo- nialista gyűlést rendezett. A gyűlést fasiszta tá­madók előbb füstbombával próbálták szétugrasz- tani, majd vasrudakkal és szögekkel kivert léc- darabokkal rohanták meg. A rendőrség nem avat­kozott be. Több súlyosan sebesült antikolonialis- ta egyetemistát kórházba kellett szállítani. Más­nap, február 22-én Lo Pon poujadeista képviselő vezetésével egy fasiszta suhancokból álló csoport az Editeurs Francais Réunis haladó könyvkiadó boltját támadta meg, beverte a könyvkereske­dés kirakatait, összetörte a berendezést, a köny­veket az utcán szétszórta és sárba taposta. A könyveket szaggató banda ezt üvöltötte: “Algé­ria francia marad! Tiltsák be a kommunista pár­tot!” A rendőrség itt sem avatkozott be, sőt tűr­te, hogy a vandál csoport innnen a Vieux-Colom- bier utcába, az FKP legközelebbi párthelyisége, a VI. kerületi szekció elé vonuljon. A fasiszták — a rendőrök szemeláttára — gvujtópetárdákat dobtak a kommunista pártházra, vasbotokkal tá­madták meg a pártmunkásokat és csak akkor ta­karodtak el, amikor üzemi munkások érkeztek a szekció védelmére. Február 23-án Toulouse-ban Edgar Faure volt miniszterelnök, aki nemrég Kí­nában járt, előadást akart tartani a Kinai Nép- köztársaságról és a kelet—nyugati kereskedelmi kapcsolatokról. A terem zsúfolásig megtelt ér­deklődőkkel Amikor Edgar Faure szólásra emel­kedett, a terembe füstbombákat és gyujtópalac- kokat hajigáló fasiszta csirkefogók hatoltak be, a tribünig verekedték magukat, a volt miniszter- elnököt és az elnökségben részvevő más polgári politikusokat ütlegelni kezdték, az asztalterítő­ket és a nemzeti zászlókat meggyujtották, majd visszavonultak. A rendőrség csupán annyit tett, hogy az incidens után kiürítette a termet. Né­hány nap múlva, március 2-án este Toulouse-ban Léon Hovnanian radikális képviselő ellen intéztek fasiszta támadást: Hovnanian ugyancsak elő­adást akart tartani, de gépkocsiját gengszter módszerekkel üldözőbe vették. Hovnaniannak si­került kocsijából kiugrania és elmenekülnie, a támadók dühükben kalapáccsal összetörték a kép­viselő autóját. Nem elszigetelt események ezek A fasiszta merényletek Franciaországban az utóbbi években nem ritkák: elég gyakran meg­esik, hogy a kommunista párthelyiségeket, az Humanité rikkancsait, a plakátragasztó párt­munkásokat, a röpcédulaosztogató haladó diáko­kat fasiszta provokátorok támadják meg, s oly­kor támadás éri az algériai háborút elitélő pol­gári politikusokat is. A merényleteket már nem Jehet ‘szokásos’ fasiszta jelenségek véletlen egybe esésének tekinteni: egész sor más jel is arra vall, bogy nem szórványos, elszigetelt esetekről, ha­tnem a fasiszta tevékenység fellendüléséről, új­fasiszta hullám jelentkezéséről van szó. A francia fasisztáknak megnőtt a szarvuk Sza­kiét tuniszi határfalu bombázása után: láthat­ták, hogy a kormány a kolonialista háború leg­őrültebb cselekedeteit is fedezi, és kész az “ult­rák” követeléseinek eleget tenni. Ugyanakkor a kormánynak a franciaországi algériaiak ellen in­dított terrorhadjárata (a rendőrség felét az al­gériaiak ellen vetik be, uj koncentrációs táborok létesülnek, a tömegrazziák és a rendőri kilengések mindennaposak) egyúttal a fasiszta csoportok nyílt buzdítása is volt. A Le Pen- és Biaggi-féle fasiszta kommandók — az elsőt a poujadeista alvezér a volt indokinai és a jelenlegi algériai háború hadviseltjeiből első­sorban ejtőernyőseiből, a másodikat egy kalan­dor korzikai zugügyvéd hétpróbás szélsőjobboldali frontharcosokból, volt náci együttműködőkből és züllött, huligán elemekből toborozta — elég nyíl­tan szervezkednek és gyakorlatoznak. Ezek a kommandók — sajnos, ezt a legutóbbi esemé­nyek is bizonyítják — “akcióik” során a rend­őrök cinkossággal felérő elnézését élvezik. Ez az ujfasiszta tevékenység egyik legszégyenteljesebb jellemzője: a garázdálkodóknak a hatóságok leg­többször szinte “falaznak” — és a merényletek tettesei is majdnem mindig ismeretlenek marad­nak. A fasiszta üzelmek megtorlására az utóbbi időben nincs példa. A kormány kézre játszik a baloldali sajtó üldözésével A fasizálódás másik legszembetűnőbb jelensé­ge: a lapelkobzások valóságos szériája. A hatósá­gok a sajtószabadság cinikus megcsúfolásával igyekeznek elhallgattatni azokat a lapokat, ame­lyek szót emelnek az algériai háború és következ­ményei ellen. Nemcsak a kommunista sajtót érik az önkényes lapbetiltások, a lapelkobzások csapásai; az Humanité, a France-Nouvelle, az Avant-Garde mellett sorra kobozzák el Francia- országban és Algériában a radikális Express, a France-Observateur, a katolikus La Croix példá­nyait. Mindez bevallottan az ultrakolonialisták és a fasiszták követelésére történik. Dides, a volt náci rendőrkomisszár a parlamentben' legutóbb intézkedéseket követelt “az árulás sajtója”, az al­gériai békét sürgető “defetista” lapok ellen. A kormány sietett engedelmeskedni. Az ürügyet Henri Alleg, az Algériában borzalmasan megkín­zott kommunista lapszerkesztő leleplezéseihez fű­zött kommentárok szolgáltatták. Allegnek a bör­tönből kicsempészett könyvéből közölt részleteket a France-Observateur (kommunistaellenes szo­cialista hetilap) és megállapította: azok a fran­cia tisztek, akik a Gestapótól tanult barbár mód­szerekkel kínozzák a letartóztatottakat Algír börtöneiben, az SS mesterségét folytatják és ma­gukévá tették az SS ideológiáját is /— türelmet­lenül várják azt a pillanatot, amikor megdönthe- tik a francia demokráciát. Bár a lap megjegyzé­se kétségkívül helytálló — a francia demokrácia kormánya “a hadsereg becsületének védelmében” elkobozta a France-Observateur-t és eljárást in­dított szerkesztői ellen. Amikor az Express (Men- des-France hetilapja) hasábjain Francois Mau- riac. a világhírű katolikus iró Alleg könyve kap­csán közvetve válaszolt a kormánynak, az algé­riai miniszter az Expresst is elkoboztatta. Ugyan­csak elkobozták a kommunista párt hetilapját, a France-Nouvelle-t is. Néhány nap múlva, március 8-án rendőrök jelentek meg a Julliard könyvki­adó nyomdájában: lefoglalták Jean-Paul Sartre brossurájának kinyomott példányait, összetörték a füzet szedését és ólomöntvényeit is: Sartre Al­leg könyvét kommentálva megbélyegezte az algé­riai inkvizitorokat. Előző nap ismét elkobozták az Express-t, mert kivonatokat közölt Sartre bro­súrájából. Csak összefogással lehet visszaverni a fasisztákat Az elkobzott ujságkötegek, az elnémított és zúzdába vitt leleplező Írások, az összetört öntő­formák frontján megvalósult a kommunista, a szocialista, a radikális, a haladó és a liberális baloldali sajtó arcvonala — a közös antifasiszta sajtó-ütés azonban még feladat. Ebből a szem­szögből különösen jelentős a. France-Observateur kezdeményezése: a lap legutóbbi rendkivüli kiadá­sában egy kicenzurázott cikk helyének fehér folt­ján rámutat “a diktatúrának az ország horizont­ján sötétlő fenyegető árnyékára” és felszólított “a sajtószabadság védelmében a baloldali sajtó közös frontjának létrehozására”. A fasizmus kórokozójának legkedvezőbb táp­talaja a gyarmati háború: a mostani franciaor­szági ujfasiszta fellendülés is elsősorban az algé­riai háborúból táplálkozik. Azok tehát, akik fel­lépnek az algériai háború ellen, egyszersmind a fasiszta veszély ellen is sikraszállnak. 1958 tavaszán is — amikor a párizsi sajtó egy része katonai puccs lehetőségeit mérlegeli és kü­lönböző tábornokokban és marsallokban keresi a jövendő “vaskezü emberét” — csak az összefo­gás lehet valóban hatékony fegyver a fasizmus ellen. A baloldal közös frontja az egyetlen átha­tolhatatlan antifasiszta barikád. Syngman Rhee 83 éves Dél-Koreában eddig nem látott amerikai raké­ta és atomfegyvereket mutattak be azon a kato­nai felvonuláson, amit Syngman Rhee elnök 83. születésnapjának megünneplésére rendeztek. Dul­les, Chang Kaj-sek és mások küldtek távirati felköszöntőt. Északafrika szakszervezetei Algéria szabadságáért Marokkó, Algéria, Tunisz és Lybia szakszerve­zeti vezetői Genfben tartottak konferenciát, me­lyen határozott állást foglaltak a francia kor­mány Algériai függetlenségi mozgalma ellen ve­zetett háborújában. A négy észak-afrikai ország munkásvezérei ki­jelentették, hogy amig Algéria függetlensége és más országok területi sértetlensége és önkor­mányzata nincs elismerve és biztosítva, addig a nyugati országokkal való viszony feszült marad és a világ békéje veszélyeztetve lesz. “Az algér háború kutforrása az észak-afrikai országok minden más problémájának” mondot­ták nyilatkozatukban. “Franciaországnak köte­lessége elismerni az algér nép jogát a független­séghez. Csak ezen az alapon vethet véget a há­borúnak és bocsátkozhat tárgyalásokba a Nem­zeti Felszabadulási Front vezetőivel.” Brazíliában visszavonták a Luis Carlos Prestos elleni elfogatási parancsot Braziliában a bíróság megsemmisítette Luis Carlos Prestes, a brazíliai kommunista párt veze­tője ellen nyolc évvel ezelőtt kiadott elfogatási parancsot. Prestes 1948 óta bujdosik, amikor a brazíliai kongresszus illegalizálta a kommunista pártot és a kommunista képviselőkkel szemben érvénytele­nítette a letartóztatástól való mentességi jogot, ő akkor hivatalos tagja volt a kongresszusnak, mint kommunista képviselő. A letartóztatási pa­rancsot 1950-ben adta ki a kormány Prestes el­len, azon a kommunistákkal szemben általánosan használt vád alapján, hogy összeesküdött az ál­lapi biztonsága ellen. A kommunista párt helyzetében még nem tör­tént hivatalos változás. De az októberre kitűzött választásra vonatkozólag a párt egységfrontra szólította fel a nemzet erőit, hogy fogjanak ösz- sze^az “amerikai imperializmus” ellen. RÖVID HÍREK lllllllllll!llllll!llllllllllllllllllllllllllllll!l!lll!lllllllllll!lllllllllll JOSEPH CAMPBELL, országos pénzügyi ellen­őr, akit a Kongresszus megbízott a kormányköl­tekezések ellenőrzésével jelenti, hogy az Egye­sült Államok több hadianyagot küld egyes orszá­gokba, mint amennyit az illető ország felhasznál­ni képes. Ezek az országok vagy képtelenek, vagy nem akarják a hadianyagokat felhasználni. ★ HA a cipőjéx-e gumisarkot tétet, mondja meg cipészének, hogy O’Sullivan gumit nem enged rá­szögezni, mert azt már 1956 májusa óta sztrájk­törők készítik. Négyszáz munkás áll azóta sztrájk ban szervezetének megmentéséért, melyet a Taft- Hartley-törvény segítségével a gyáros kijátszott, ők azonban éhezni is hajlandók, hogy szervezke­dési jogukat megvédjék. ★ AZ EMBERISÉG munkaereje a munkaképes lakosság a föld összlakosságának mintegy 41 szá­zalékát teszi ki, számszerűen tehát több mint egy milliárd. Az ENSZ adatai szerint a férfilakosság 58 százaléka tartozik a munkaképes lakosság kö­rébe. ★ BRNóBAN a múlt héten harmadszor végeztek sikeres szívműtétet mesterséges szív és tüdő se­gítségével. A páciens, egy 12 éves fiú szivének és tüdejének működését 20 percig helyettesítette a műszer. ★ PAUL ROBESON 60. születésnapjára a ma­gyar rádió angol nyelvű üdvözlést és Kodály Zol­tán “Kállai kettős” cimü müvének hangfelvéte­lét küldi a világhírű énekesnek. Az ünnepsége­ket előkészítő londoni bizottságtól a magyar rá­dió megkapta Robeson életrajzát és több hang­lemezét. ★ MUNKASZERVEZÉSI tudományos bizottságot alakítottak a közalkalmazottak szakszervezetének elnöksége mellett. A legjobb gyakorlati szakem­berekből és a szervezéstudomány s az államigaz­gatás problémáival foglalkozó elméleti munká­sokból alakult bizottság feladata, hogy tanulmá­nyozza és kialakítsa az államigazgatási munka legjobb módszereit s elősegitse a közalkalmazot­ti munka színvonalának emelését. P___________

Next

/
Thumbnails
Contents