Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-03 / 14. szám

Thursday, April 3, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 ÚTRA KELÜNK A BÉKÉÉRT! A KELETI ÁLLAMOKBÓL CSOPORTOK INDULNAK AZ EGYESÜLT NEMZETEKHEZ. — PRÓBAROB­BANTÁSOK BESZÜNTETÉSÉT ÉS A LEFEGYVERZÉS MEGINDÍTÁSÁT KÖVETELIK. Végre megmozdul Amerika! Útra kel tömeges­től a békéért, mert érzi, látja, hogy a halál órája üt, ha nem tesz valamit azért, hogy életben maradjon. New Haven Connecticutból, Westbury Long Islandról és Philadelphiából csoportok in­dulnak útnak, hogy felhívják a nép figyelmét a béke rendkívüli fontosságára. Főképpen azonban, hogy folyamodjanak Amerika népe lelki­ismeretéhez, hogy megmozduljon az atomfegyverek gyártásának betiltására. A Walk for Peace Committee szervezi e mozgalmat, mely New Yorkban április 3-tól (csütörtök), április 5-ig, (szombat) bezárólag három napig tartó aktivitások­kal fogja az Egyesült Nemzetek és az Egyesült Államok népének figyelmét fel­hívni a próbarobbantások beszüntetésé­nek kötelező szükségességére, mely az ál­talános lefegyverzés kezdő lépése lenne. A Walk for -Peace Committee kiált­ványban szólít fel mindenkit a mozgalom támogatására. Kijelenti, hogy semmi se oly fontos manapság mint ez, az egész világ érzi és sürgeti, hiszen az egész vi­lág élete forog kockán. Rendkívüli kötelezettségeink vannak, mert hiszen mi voltunk az elsők, akik ezt a szörnyeteget a világra zúdítottuk. Hirosima, Nagaszaki hullái és a mai na­pig is pusztulásra ítéltek tömegei hoz­zánk kiáltanak. A mi erkölcsi köteles­ségünk az, hogy ez többé meg ne ismét­lődhessen, mondja a kiáltvány. Útra kelünk azzal a célkitűzéssel, hogy a tömeggyilkos fegyverek gyártása he­lyett fegyverkezzünk le mielőtt az embe­riséget a kisugárzások veszélyének telje­sen odadobjuk. Vannak, akik útra kelnek a Csendes­óceánra, oda mennek egyenesen a kísér­letezések színhelyére, hogy a saját éle­tük veszélyeztetésével tiltakozzanak a még meg sem született generáció meg­csonkítása ellen. A “'Golden Rule” hajó és személyzete és mások ennek szentelik életüket ha kell, mert úgy érzik, hogy erkölcsi vezetést kell adniok olyan moz­galomnak, mely a világ lefegyverzéséhez vezethet. Véget kell vetni a szörnyű erőszak­nak. Felhívást kell intéznünk hazánkhoz, Amerikához, a Szovjetunióhoz és Angliá­hoz, hogy azonnal hagyják abba a mai és a jövő generáció életére törő kísérle­tezéseket. teljesen eltorzulna, talán nem is létezne többé. A további kísérletezések amellett, hogy ezrek szükségtelen halálát okozhatnák egyre feszültebb helyzetet teremtenek és könnyen oda vezethet­nek, hogy valami őrült, vagy elkeseredett politi­kus meghúzza a fegyver ravaszát, mely az em­beriség pusztulását indíthatja meg. * re. I VWWVWWWWVWtWWW«*tW«WWlVW*V*WW*VWVWVWW*WWWVW*£ A NEWYORKI BIZOTTSÁG FELHÍVÁSA || KELJÜNK ÚTRA A BÉKÉÉRT! j j; Hagyják abba a nukleáris fegyverekkel való Jí <\ kísérletezést! I I . , \ $ Meg kell kezdeni a lefegyverzést! jí . :: < Mindenkit szívesen latunk es meghívunk a newyorki meg- £ 1 mozdulásra: ;J ;J 1; * Csütörtöktől, április 3-tól szombat ápr. 5-ig Jí !• ...................... _ • Jí Jí Csütörtökön, április 3-án a béke útjára kelők New Haven- ;J Jí bői, Westburyből és Philadelphiából jönnek össze New Yorkban J. !; késő délután. — Este 7.30-kor az “Association for World Travel” !> jí épületében, 38 West 88. utca nyílt gyűlésen megtárgyaljuk a pén- «; Jí teki cs szombati teendőket; a newyorkiaknak alkalmuk lesz itt a ;J 5 vidékről jövőkkel találkozni. Eszmecserét folytatunk és nép- Jí I dalokat énekelünk. - Jí • ‘ ■ \ !► Pénteken, április 4-én az Egyesült Nemzetek jí elé vonulunk <• ) > Gyülekezés reggel 8.30-kor a 38 W. 88. utca előtt. Jí 8.45-kor indulás a 88-ik utcán keresztül a Columbus Avenueig, <j onnan délre a 86. utcáig. A 86. utcán nyugatra a Broadwayig. A jj Broadway keleti oldalán megyünk déli irányban. ;J 9.30-kor a Columbus Circle-re érkezünk (a Central Park dél- 3 keleti oldalára). !> * 10 órakor a 42. utca és Broadway északkeleti sarkán leszünk. * S 10.30-kor érkezés az Egyesült Nemzetek elé. Jí 5 10.45-kor petíciók benyújtása a UN képviselőihez. |í % 11.30-kor sajtókonferencia a Carnegie épületben. $ £ Délután 2-kor, ha lehetséges, gyülésezés a UN személyzetével. ;J 5 a “non-violence” (erőszak-ellenes) filozófiának és stratégiának Jí 5 megtárgyalása. A helyet és a szónokokat később jelentjük be. Jí !; _ !• jí Ima és virrasztás jj ;J Raymond H. Rosche a Covenant Presbiteriánus egyház leiké- <; ;í széliek engedelmével a 310 E. 42. utcai templom nyitva lesz a t Jí világbéke óhajtói részére a következő időkben: pénteken délután Jí Jí 1-től este 8-ig. Szombaton reggel 9-től délig. — Pénteken, április Jí <; 4-én este 8 órakor nyílt gyűlés az Ethical Culture Egyesület, 2 W. í jj 64. utcai helyiségben. !; jj Gyülésvezetö: A. J. MUSTÉ ij Jí Hírneves szónokok, köztük a UN indiai küldöttségének sajtóügy- J’ Jí nöke, K.N .S. Sama s a UN küldöttségének egyik japán delegátusa. J j; Bemutatjuk a Csendes-óceánra igyekvő Golden Rule hajó tenge- $ jj részeinek feleségét. Jelentés a Golden Rule hajóról és az orosz % Jí helyzetről, az amerikai Friends Service Committee (Quaker bi- !j zottság) nevében Robert Gilmore által. £ J > , j | Szombaton, április 5-én: !> ;í Jí 10.30-kor plakátokkal való felvonulás a Times Square-en. j !• 10.15-kor gyülekezünk a Columbus Circle-en. (Délnyugati sarok) Jí jj 11.30-kor utcai gyűlés a 6-ik Avenue és 42-ik utcánál. Jí ;í Délután 1.30-kor lunch a 38 W. 88. utcában 50 centért. | Jí D. u. 2.30-kor utolsó gyűlés a békeut értékelésére. Mindenkit $ | szívesen látunk, aki bármiképpen közreműködött. Azon tanács- £ !> kozunk, hogy “MI LESZ A KÖVETKEZŐ TEENDŐ?” Jí Jí Segítsen bennünket. Vegyen részt programunkban. Segítsen Jj Jí nekünk az atomfegyverekkel való kísérletezés megszüntetésében. «[ j[ Érdeklődők Írjanak a “W'alk for Peace” bizottságnak, 5 Beekman ? Jí St., New York, vagy hívják telefonon Beekman 3-0462. Jí JÍ A békemozgalom elnöke A. J. Musté, vezetői: Stewart Mea- Jj Jí cham, Albert Uhrie és mások. A RENDEZŐ BIZOTTSÁG j; 5 + Az emberi géniusz, mely feltalálta a villamos­ságot, a hangnál gyorsabban haladó gépeket, széthasította az atomot, meg kell, hogy talaTja az utat a békéhez, az emberiséghez. A hidrogén­bomba és az intekontinentális rakéták feltalálása odavezettek, hogy lehetetlenné tették a katonai védelmet. Mit mondott a Nobel-dijat nyert tudós, Linus Pauling? “A nukleáris fegyverekkel kísérletező nemzetek vezetői értsék meg, hogy mi­kor kiadják a rendeletet az öt megato- nos superbombák felrobbantására, min­den valószínűség szerint 1,500 embert vérrákos halálra ítélnek. Más tízezrek csonkák és egyéb kórok áldozatai lesz­nek és 100,000 nyomorék gyermek szü­letik a jövő generációban”. Albert Bigelow három társával a Csendes-óceánon a kísérletezés színhelyé­re utazik a következőkért, mint mondja: “A Csendes-óceánon vitorlázok, a bom­bák kísérletezési helyére és ott maradok bármi történjen is, amig a kísérletezések folynak. “Mennem kell, mert most a kisgyer­mekek és a még meg sem születettek állnak az első csatasorban. “Mennem kell, mert gyávaság volna és lealacsonyító részemre, ha tovább várnék és igy segitőkezet nvuitanék az atrocitásokhoz”. Március 29-én három csoport indul útnak. Az egyik New Havenből, a másik Philadelphiából, a, harmadik Westbury Long Islandx-ól. Hat napon keresztül, 15 mérföldet gyalogolnak, útközben toboroznak és április 3-án, csütörtökön este ta­lálkoznak New Yorkban az Egyesült Nemzetek palotája előtt. Tervük, hogy az utón összeszedett aláírásokat az Egyesült Nemzetek elé vigyék, arra kérve őket, hogy vegyék figyelembe a világ egyre növekvő békés szándékát. Albert Schweitzer, Bertrand Russel és a világ egyházi vezetői, vala­mint a kilencezer tudós, akik Linus Pau­ling petícióját aláírták és sokan mások már eddig is felszólaltak a béke érdeké­ben. Pénteken, április 3-án tömegfelvonulás lesz az Egyesült Nemzetek elé, mely 38 West 88-ik utcánál veszi kezdetét. Gyűléseken a tudományos, politikai és vallásos élet neves képviselői beszélnek a tömegek előtt. Érdeklődők írhatnak a ‘Walk for Peace Committee’-hez, 5 Beek­man Street, New York 38, N. Y. Bármi­lyen segítséget és anyagi támogatást szívesen fogad a bizottság. Az atom, illetve l.idrogénbomba feltalálása le­hetetlenné tette a háború folytatását. Nyugod­tan állíthatjuk hogy a III. világháború 800 millió ember életét oltaná ki nukleáris robbanásokkal, tűzzel és a kisugárzás hatásával. A rádióaktiv kisugárzás romboló hatást gyakorol az emberi sejt csirájára, úgyhogy megnyomorított gyerme­kek milliói születhetnek a jövő nemzedékekben, úgyhogy a most általunk ismert emberfaj talán Egy milliomos, akinek aligha adna útlevelet Dulles Uj módszert kell találnunk az együttműködés­re. Nem gondolkodunk egyformán mindannyian, de szavunkat együttesen hallatnunk kell, ha élni akarunk. Cyrus Eaton, Amerika egyik leghatal­masabb iparbárója és leggazdagabb em­bere,' egyike az amerikai-szovjet együtt­működés legagilisabb hirdetőinek. E héten, vagy a jövő hét végén Mens- ikov, az uj washingtoni szovjet követ lesz a vendége és ez alkalommal kétség­kívül érdekes eszmecsere fog végbemen­ni az amerikai kapitalizmzus és a szov­jet szocializmus e két jellegzetes képvi­selője között. Mr. Eaton, aki egykor a Republic Steel Corporation elnöke volt, jelenleg pedig egy néhány tucat városi villany és gázüzemen kívül a Chesepeake & Ohio vasútvonal igazgatója, ép olyan határo­zottan kritizálja Amerika mai külpoliti­káját, mint, mondjuk a Magyar Szó. Február 10-én például Montrealban, Kanadában egy nyilvános gyűlésen el­mondott beszélében többek között a kö­vetkező kijelentést tette: “A mi államférfiaink minden alkalmat megragadnak, hogy szítsák a gyűlöletet Olaszországgal szemben. 12 esztendővel ezelőtt az Egyesült Államok megüzente a hidegháborút Oroszországnak (Chur­chill emlékezetes fultoni beszéde. — Szék.) és azóta ez volt a lényege külpo­litikánknak. Ne feledjük el, addig a pontig Oroszország szövetségesünk volt. De miközben békét kötöttünk a bennün­ket orvul megtámadó Japánnal, hátat fordítottunk Oroszországnak és fegyver­kezési versenyre hívtuk ki őket”. A N. Y. Post kiküldte egyik munka­társát, Irwin Rosst, hogy beszélgessen Mr. Eatonnal. Ross megkérdezte Eatont, nem gondolja hogy az oroszok is felelő­sek a hidegháborúért. Nem sértették-e meg az egyezményt a szabad választáso­kat illetően Kelet-Európábán ? És nem csináltak puccsot Csehszlovákiában? Eaton azt válaszolta, hogy nem tanul­mányozta eléggé ezeket az egyezményeket és igy nem adhat határozott választ. De abban biztos, hogy az oroszok jobban tudatában vannak a hid- rogénháboru borzalmainak, mint mi és sokkal hajlandóbbak a leszerelésre, mint mi. “De ha ez igy van — tette fel a kérdést Ross, — miért nem fogadták el a Baruch-javaslatot” ? Eaton erre sem tudott kielégítő választ adni. “Talán akkor még ők sem voltak annyira hajlan­dók”, elmélkedett. (Folytatás a 4-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents