Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-20 / 12. szám

- * ’JUJ '()' *■ A 3 napos szakszervezeti értekezlet Az uniók elégtelennek látják a k kiküszöbölésére. WASHINGTON. — Három napon keresztül tartó “Put America Back to Work” (adjunk munkaalkalmat Amerikának) gyűlésen erősen érezhető volt, hogy a szakszervezeti vezetők nem tartják kielégítőnek a kormány intézkedé­sét a munkanélküli biztosításra vonatkozólag. Különösen elégtelennek minősitik a kormány program ideiglenességét. rA^L-oo I \ \ NATIONAL \ Amíg' azok tétlenkednek Az American Federation of Labor és a Con­gress for Industrial Organizations gyors intéz­kedést követelnek a kormánytól, illetve a kong­resszustól, a munkanélküli biztositás javítására, de nem ideiglenesen, mint azt tervezik, hanem állandósítva. Meany az AFL^CIO elnöke abbeli aggodalmá­nak adott kifejezést, hogy elfajul a gazdasági válság, ha azonnal nem tesznek intézkedést arra, hogy a munkásság vásárlóerejét felemeljék, Meany kétségbe vonta Eisenhower elnök állítá­sát, mely szerint a gazdasági pangás már elérte tetőpontját és rövidesen fellendülés várható. Eugene J. McCarthy, minnesotai demokrata képviselő, aki az állandósított biztositás tör­vényjavaslatának egyik védnöke, beszélt a gyűlé­sen és úgy nyilatkozott, hogy a kormány ideig­lenes segítsége olyan precedenst hoz létre, mely szerint az államok törvényhozói feleslegesnek tartják azt, hogy saját munkanélküli biztositó programjukat kiszélesitsék. John F. Kennedy, massachusettsi demokrata szenátor szintén ellenezte a kormány tervét, mert szerinte ez feladná teljesen a társadalmi biztositás valódi értelmét, mely szerint minden állam munkáltatói fizessék a munkanélküli biz­tosítást. Kifejtette azonban, hogy pártolna min­den olyan megmozdulást, mely a munkanélkülie­ket segitené. A kormány rendkívüli segítséget tervez, de ennél sokkal jobb az, amit a demokraták java­solnak. Walter P. Reuther, az AFL-CIO alelnöke he­lyesli a Kennedy-McCarthy törvényjavaslatot, mert úgy véli, hogy minél gyorsabban megsza­vaznák, annál hamarább adna vásárlási lehető­séget azok kezébe, akik azonnal forgalomba is hoznák azt. George Meany elnök szintén ezt a javaslatot helyesli, mert véleménye szerint “a kormány ajánlata meghagyná mind azt a helytelenséget, amely évek során át becsúszott az állami prog­ramokba.” A szövetségi és állami program A szövetségi és állami munkanélküli biztosí­tást a munkáltatókra kivetett adókból fizetik. A szövetségi kormány a rá eső részből fizeti az egyes államok biztosítási programjainak költ­ségeit. A valódi biztosítást az államok fizetik a rájuk eső nagyöbbik részből* különböző az, hogy egyes államok meddig és mennyit fizetnek a munka- nélkülieknek. ■. , A szövetségi kormány a biztositás kifizetésé­nek határidejét kitolná. 13 héttel az állami biz­tositás után. A demokraták 16 héttel tolnák ki és nagyobb összegét adnának, mint amit jelen­leg folyósítanak az államok a munkanélküliek­nek. Reuther első ajánlata-az volt, hogy 100 dollár­ral szállítsák le a jövedelmi adót, íllétve 600 dol­lár helyett 700 dollárig engedjenek adómentes­ormány tervét a gazdasági pangás séget az egyéni jövedelmi adónál, azonkívül 90 napos moratóriumot kér a jövedelmi adók be­küldésére. Szerinte ez 2 és fél billiótól 5 billió dollárig szabadítana fel hetenként, ami sok vá­sárlóerőt adhatna. Harmadik ajánlata a közmunkák kiszélesítése, de fizetés emelést nem is említett a munkás­vezér. McCarthy főellenvetése a kormány programja ellen az, hogy figyelmen kivül hagyja azokat, akik nem kapnak biztosítást az állami program keretében, vagy azt az egymillió 800 ezer mun­kanélkülit, akik nem esnek a biztosítási törvé­nyek alá, azonkívül fenntartja azt a rendkívül alacsony munkanélküli biztosítást, amit egyes államok fizetnek, igy azokat azV államokat segi­tené, amelyek legkevesebbet tettek saját prog­ramjaik javítására. 16 év óta nem volt ennyi munkanélküli Már elismerik a kormánykörök is, hogy a mun­kanélküliek száma jóval több mint öt millió. 1941 óta nem volt ennyi munkanélküli. A szenátus 1.8 billió dollárt szavazott meg 200 ezer lakóház építésére. Számításuk szerint ez 500 ezer munkás részére adna munkaalkalmat. Ugyanakkor azt is megszavazták, hogy. ha ér­vényre kerül a törvény, a kiszolgált katonák te- lekkölcsön kamatát 4 és fél százalékról 4 és há­romnegyed százalékra emeljék fel, ha otthonokat vásárolnak, ez viszont nem a veteránokat, ha­nem a bankokat biztosítja magasabb profitról. A törvényjavaslattal egyidejűleg jelentették, hogy februárban nagyon leesett az építkezések száma. A tavalyi 1,300,000 építkezés helyett mindössze 890 ezer építkezés történt. A szenátus 93—1 ellenében határozati javas­latban sürgette a kormányt a közmunkák meg­kezdésére. Sam Rayburn, a képviselőház szószólója ugv nyilatkozott, hogy még husvét előtt megszavaz­zák a magasabb munkanélküli biztosítást. Várnak az adóle szállítással A Fehér Ház egyelőre nem óhajtja leszállitani az adókat, legalább is vár addig, amig a gazda­ságisági pangás iránya tisztán észlelhető lesz. Ro­bert P. Anderson pénzügyminiszter szerint a kormány éppen úgy fél az inflációtól, mint an­nak az ellenkezőjétől. “Még nem határoztunk az adóleszállitás kér­désében”, mondta nyilatkozatában. “A mostani helyzet megfigyelése után hozunk határozatot a kongresszusi vezetőkkel való tárgyalás után az adók kérdésében”. Majd kijelentette, hogy “Eisen hower elnök teljesen egyezik azzal, amit ő ki­nyilatkoztatott.” Eisenhower elnök elismerte, hogy tárgyalt a szakszervezeti vezetőkkel. , A Fehér Ház szószólói szerint e hét végén le­vélben kéri az elnök a kongresszust, hogy 125 millió dollárt szavazzanak meg a folyók és kikö­tők rendbehozására és egy másik 85,603 millió dollárt az árvizek megakadályozására; Az ApL-CIO delegátusai közben a következő programmal járultak a kongresszus tagjai elé: 1. Szavazzák meg a Kennedy-McCarthy tör­vényjavaslatot, mely 39 hétre emelné a munka- nélküli biztosítást. 2. Azonnal vágják le az adókat, hogy a nép tö­megei nagyobb vásárló képességgel rendelkezze­nek. Legalább 700 dollárig engedjék meg az egyéni adómentességet. 3. Szavazzák meg a Sparkman, 2 billió dolláros épitkezési törvényjavaslatot. 4. A Foran törvényjavaslatot, mely ingyenes gyógyítási lehetőséget, orvost s gyógyszert nyúj­tana idős polgárainknak. 5. A Kellev-Neuberger iskola építési törvény­javaslatot. ~ Ml is az ami ellen most harcolunk — infláció vagy defláció? 6. Hill-Elliot törvényjavaslatot, mely a tanuló­kat anyagilag segitené. 7. Kérik, hogy a minimális órabér-törvényt még 9 millió munkásra terjesszék ki. 8. Azonnali intézkedést követelnek a válságos gazdasági helyzetben levő körzetekre vonatkozó­lag. A munkaügyi statisztikai hivatal közben meg­állapította azt, hogy a nem fehérbőrű munkások között kétszerannvi a munkanélküli, mint a fe­hér munkások között. NINCS ELÉG HELY AMERIKÁBAN. — A je­lenlegi 171 milliónyi lakosság 1975-ig 231 millióra fog növekedni, jelzi Robert C.'Cook a “Population Bulletin” szerkesztője. Akkor majd bekövetkezik, hogy nem lesz elég hely a lakosság részére. Ang­lia már kifogyott a helyből és nálunk is sokkal előbb beállhat ugyanez a helyzet, mint azt sokan gondolnák. KI IRTA? Befutottak hozzánk a “Ki irta?” cikksorozat szerzőinek sajátkezű aláírásaikkal ellátott köszö­nő és köszöntő Írásai, amelyek még értékesebbé teszik a verseny nyerői között kisorsolt két köny­vet. Jól tudjuk mi, hogy jelen esetben NEM A DÍJ­ÉRT folvik a verseny, hanem inkább azért a KELLEMES ÉRZÉSÉRT, AMI ELFOGJA A HE­LYES MEGFEJTŐT. Éppen azért az összes helyes megfejtők neveit közöljük (kivéve azokat, akik előre jelzik, hogy személyes okok miatt ne közöljük neveiket). Reméljük, hogy az a lista igen hosszú lesz! 11 IRTA? Darwin Károly ................................................... Ady Endre ............................... ... Fr. Ferrer ........................................................... Mária ................................................................... Cl. Darrow ....................................... Liszt F...............................................'".Y.. Név: ..................................... -• Cim: ................................................................................. (Aki nem akarja az újságot megcsonkítani, ter­mészetesen egy darab papíron is beküldheti a megfejtést.) AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 20, 1958 11

Next

/
Thumbnails
Contents