Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-20 / 12. szám
Thursday, March 13, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Munkásmozgalom j ISMERJÜK RES A “RIGHT-TO-WORK” TÖRVÉRÍEKET! Ritkán találni politikai jelszavak között olyan jóhangzásu, de annál félrevezetőbb elnevezést, mint) az egyes államokban már elfogadott és életbeléptetett munkásellenes törvényeket álcázó “right-to-work” nevet. Az átlagos amerikai polgár fülében kielégítő csengése van és ha nem ismeri a törvény valódi tartalmát, még szavazatát is ráadja. Kaliforniában az idei kormányzó választáson a “right-to-work” törvényjavaslatok fogják képezni a kampány kulcskérdését. Egy lefolytatott véleménykutatás kimutatta, hogy a választók 44 százaléka semmit sem tud róla, 15 százalék azt válaszolta, hogy valami vonatkozással van a szakszervezetekre, 8 százalék azt gondolta, hogy ez egy polgárjogi rendelet. 125 jogot tanuló egyetemistának átadott kérdőíven a következő két kérdés szerepelt: 1. Ha a gyáros és szakszervezet megegyezik abban, hogy az üzemben dolgozó munkások tagjai legyenek a szakszervezetnek, megengedjen a törvény ilyen egyezséget? 84-en igennel, 41-en nemmel felelt. 2. Támogatod-e az úgynevezett “right-to-work” séért és további kártérítésért. Megtiltja a pike- telést azon az alapon, hogy az a munkafolyamatba való beavatkozás. Szakszervezet-ellenes célzata a Virginia államban folyó sztrájkban is megnyilvánul, amit a gumimunkások folytatnak az O’Sullivan cipősarok gyár ellen. A gyáros más államból hozatott sztrájktörőket, akik a piketek szemeláttára jártak ki és be a gyárba. Az ottani törvény is tiltja a sztrájktörő kicsúfolását, de mégis történt szóváltás közöttük és a piketelőket ezért megbüntették. De a scab bármit is' mondhat a sztrájkoló munkásnak, az nem tehet semmit sem ellene. A munkabérre is káros hatással van A Munkaügyi Hivatal adatai alapján ' kimutatható, hogy a “right-to-work” törvénnyel rendelkező államokban a munkások kevesebbet keresnek, mint másutt. Az alábbi táblázat megmutatja az órabér különbséget a különben egymás szomszédságában levő államokban. “Right-to-Work” Szabad szervezkedést államok engedélyező államok Virginia............$1.61 W. Virginia ...$2.10 Tennessee ...... 1.65 Kentucky ......... 1.98 Mississippi .... 1.40 Louisiana ......... 1.94 Arkansas ........ 1.46 Missouri ........... 1.98 Texas ..................2.04 New Mexico . . 2’19 Iowa .................. 2.05 Illinois ............. 2.19 Nebraska ........ 1.87 Kansas .................2.08 So. Dakota .... 1.79 Minnesota ...........2.08 No. Dakota ... 1.82 Montana ........... 2.21 Utah ..................2.25 Wyoming ......... 2.40 Nevada ............. 2.53 Idaho ...................2.10 Arizona ............. 2.25 California ......... 2.33 Miután a “right-to-work” törvények valódi célja a uniók megbénítása és az “open-shop” propagálása, jobban ráillene a “kötelező open-shop” törvény elnevezés. Mit kaphatnak a sztrájkoló atiféiminkésok A “United Auto Workers Unjon” tagjai ötven millió dolláros sztrájkalap összehozását határozták el. E célból március, április és májusban a szakszel vezeti tagok havi öt dolláros tagdíj többletet fizetnek. Az automobil munkások szakszervezete viszont sztrájk alkalmával minden tagnak fizetést ad, akár szüksége van arra, akár nem, ma konvenció határozata szerint. Mostantól fogva minden sztrájkban levő jelentkező munkás, a sztrájk harmadik hete után Rendszeres fizetésben részesül aszerint. hogy hánytagu családja van és mennyi ideig tart a sztrájk. A szakszervezet ugyanakkor fizeti a munkások csoportos életbiztosítását, a kórházi és orvosi szolgálatok biztosítását. A fizetések skálája a következő: Magányos férfi vagy nő a sztrájk harmadik hetétől a hetedik hétig heti 12 dollárt kap. A nyolcadik héttől a 11-ig 15 dollárt, a 12-ik héttől kezdve heti 17 dollárt kap. Egy házaspár részére a fizetés 17, 20 és 23 dollár. A család részére heti 22, 25 és 30 dollár lesz. A csoport biztosítás költsége 3 dollár 58 cent hetenként a General Motorsnál, 3.54 a Fordnál és 3.76 a Chrysler üzemnél. Másutt is hasonlók a biztosítási összegek. A lokál szervezetek szintén rendkívüli sztrájksegély alapban részesülnek. A sztrájk harmadik hete után minden sztrájkoló után egy dollár, a 3-ik héttől a 7-ik hétig 2 dollárt, a 8-ik héttől a 11-ik hétig és azután 3 dollárt kapnak. Ezek az összegek jnég a rendkívüli segélyalapon kívül állanának a lokál uniók rendelkezésére, ha rendkívüli szükség lenne ezekre. A szakszervezet országos vezetősége ugyanakkor sztráj kdcony hát is felállít minden egyes Több életet mutat mint bármikor törvényt? 80 felelt igennel és 45 nem-mel. Ez bizonyítja, hogy nem ismerték a törvényt, amely határozottan tiltja, hogy a munkáltató és szakszervezet önként megegyezésre jusson ebben a kérdésben. És amikor a jóhangzásu nevet lobogtatták előttük, mégis a törvény mellett szavaztak. A “munkához való jog” törvény nem biztosit senkinek munkát és nem véd meg senkit a munkanélküliségtől. Igazi lényege abban mutatkozik, ahogyan felhasználják a szakszervezetek ellen különösen sztrájkok idején. Megfosztja a munkásokat jogaiktól Amellett, hogy megsemmisíti a szakszervezet által nyújtott biztonságot és meggátolja a tagdijak fizetését az üzemben (check-off), a South Carolina-i törvény például megtiltja a szakszervezeti tagoknak a “sztrájktörők elleni durva nyelvezetet.” Ha egy sztrájkoló “scab”nek nevezi a scabet, akkor 1000 dollár büntetést kaphat ugv ő. mint a helyi osztálya. Ráadásul 10 napi börtönt is. A törvény jogot ad a sztrájktörőnek aira, hogy beperelje a uniót, s legális sztrájk alatti munkabérvesztesége megtéritélokál részére. A tapasztalat szerint ez minden tag után 31 centjébe kerülne hetente az anyaszervezetnek minden egyes tag részére. Boszorkányhajsza Garyben Az “Amerika-ellenes” bizottság Garyben működik. Két besúgót használnak 18 szakszervezeti tag megbélyegzésére. Miután csupán az acélbárók érdekeit szolgálja ez a vizsgáló bizottság és gyengíteni óhajtja a munkásság erejét, nem sok szimpátiára talál manapság Garyben. Gary polgárai, élükön a protestáns papokkal, támadják a bizottság munkáját, sőt létezési jogát is kétségbe vonják. A Civil Liberties Union fél oldalas hirdetésben támadja a boszorkányhaj« szát. A részletre való vásárlás veszedelmei Az Egyesült AFL és CIO szakszervezet hivatalos lapja szerint, Amerikában az adósságcsinálás nem kivételes dolog, hanem szabály. A részletfizetésre való vásárlás általánosan bevett szokássá vált. Hány családnak van adóssága? Miben rejlenek av részletre való,vásárlás veszedelmei? Hogyan védekezhetünk ellenük ? A Federal Reserve Board kimutatja, hogy az amerikai közönség 56 százalékának van magán- adóssága, az üzleti és jelzálogtartozáson felül. Négyszázötven dollárra rúg az amerikai család átlagos magánadóssága. E családok évi jövedelme rendszerint $2.000 és $7,500 között váltakozik és jövedelmük 20 százalékát fizetik el adósság törlesztésre. A részletfizetésre való vásárlás elvileg nem kifogásolható, ha a vevő tudja, hogy mit csinál. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy milyen kötelezettségeket vállaltak magukra és elvesztik pénzüket és árujukat is: “tulmagás kamatok, költségek és más csalafintaságok következtében”. Az automobil vásárlók soraiból kerül ki a legtöbb áldozat, mert ebben a szakmában az adásvételi szerződések rendszerint igen bonyolultak. Sok vásárlónak méregdrága biztosítási dijakat számítanak fel. Ezért szigorúan ellenőrizzük a teljes vételár egyes részleteit; hasonlítsuk össze megbízható más cégek ajánlataival és ne csak a havi részletek nagysága iránt érdeklődjünk.-Sok amerikai államban nincs korlátozás az áruhitel címén felszámított kamatokra nézve, ezért igen fontos annak a megállapítása, hogy a havi részletnek milyen hányada megy el kamatokra és mennyi marad a tőketartozás törlesztésére. Olvassuk el lelkiismeretesen az apró betűs kikötéseket is (New York államban már az apró- betűs kikötések törvénytelenek), ha szerződést Írunk alá, hogy tisztában legyünk azzal, mikor van az eladónak joga ahhoz, hogy az árut visszakövetelhesse vagy birtokba vehesse. Sok államban előfordulhat — ha a szerződés ugv s '"l —, hogy egy 2,550 dolláros automobilt az eladó ismét birtokba vehet, bár a vevő már 2,500 dollárt fizetett rá. Elveszti a könnyelmű vásárló nemcsak a 2,500 dollárját, hanem a kocsit is. Tudakoljuk meg, hogy mi fog történni, ha lejárat előtt fizetünk? Sok szerződés kötelezi a vevőt arra, hogy ily esetben is teljes kamatot fizessen. A legtöbb vevő nem gondol arra, hogy ha részletvásárlási szerződést aláirt, az eladó az egész üzletet egy pénzintézet kezébe adja. Ha a vevő hibás árut kapott, a pénzintézet nem lesz felelős érte. (Különösen, ha váltókat irtunk alá!) A pénzintézet követelni fogja a hiánytalan vételárat s ha késedelmeskediink, bérünket vagy annak egyrészét lefoglalhatja. Részletvásárlásnál tehát a következő négy pontra kell ügyelnünk: 1. Csak megbízható kereskedőtől .vásároljunk. Legyünk óvatosak, ha az eladó a havi vagy heti részlet alacsonyságát hangoztatja. 2. Aláírás előtt olvassuk el az adásvételi szerződés minden pontját figyelmesen. I együnk tisztában a kamatlábbal, azok összegével és netaláni késedelmiink következményeivel. 3. Állapítsuk meg, milyen szavatosságod vállal az eladó az áru minőségéért és mi a kockázatunk az u. n. “próbaidő” elmúltával ? 4. Győződjünk meg arról, hogy a szerzőA^ feltételei nem ütköznek-e a helyi törvényekbe. Ha pedig, véleményünk szerint, államunk törvényei nem védik meg a vevőt kellőképpen, dolgozzunk azon — egyesületeink, szervezeteink lévővel — hogy a törvényt megfelelően módosítsák:. i _____z_
